Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-03 / 14. szám

Még fáznak az erdők, de új dalt zúg a patak Öregek idézik táncos, szép napjaikat. A CSISZ KB PLÉNUMA A FIA­TALOK TESTNEVELÉSÉVEL FOGLALKOZOTT Sportoljunk többet A CSISZ KB plenáris ülése március 30-án a testnevelés kérdéseivel foglalkozott. Az ülésen megjelentek a Testne­velési Szövetség Központi Bi­zottságának és a HESZ Köz­ponti Bizottságának képviselői is. Központi Bizottságunk le­szögezte, hogy az ifjúsági szö­vetség felelős a pártnak az ifjú nemzedék neveléséért, és így természetes a fizikai fejlettsé­géért is. A fiatalok körében végzett testnevelési munka további fo­kozásával foglalkozó határoza­tot a plénum tagjai egyönte­tűen fogadták el. A határoza­tokat támogatták a felszólaló vendégek, valamint a CSISZ számos kerületi, járási titká­ra, néhány alapszervezeti elnök és pionírcsoportvezető is. A plenáris ülés befejező ré­szében 30 kiváló sportolónak és fiatal testnevelési szakem­bernek átadták a CSISZ KB el­ismerő oklevelét s a tisztelet­beli Fucsík- jelvényt. Tizenhét évvel ezelőtt április 4-én szabadították fel Bratislavát a Ií. ukrán front hős kato­nái. Azóta rengeteget fejlődött a város, lakosságának száma csaknem kétszeresére növeke­dett, egész új városnegyedek épültek. Aki a várost régen ismerte csak, alig ismer rá meg­fiatalodott és megszépült arculatára. 4K<f Bratislava, 1962. április 3. XI. évfolyam, 14. szám Ára 60 fillér A GALANT Al JÄRÄS FIATALJAINAK DICSÉRETREMÉLTÖ KEZDEMÉNYEZÉSE KUKORICA-HÚS TE] Mosolygása tgvaszi szél volt, a bőre hűvös, mint a hó A szeme kékje nyári égbolt, tizenhat éve: tiszta tó. TAVASZI MOTÍVUMOK ÉRTÉKES kezdeményezéssel fordult Szlovákia fiatalságához a CSISZ galántai járási szer­vezete. Gazdasági életünk prob­lémáiból kiindulva, úgy érezték, a legfontosabb mai feladat kel­lő mennyiségű takarmány biz­tosítása. A takarmányfajták között a járásban a kukorica áll az első helyen. Nem keve­sebb, mipt 17 ezer hektáron termelnek a galántai járásban ebben az évben kukoricát. A járás fiataljai elhatározták, hogy az említett 1? ezer hek­tárból 10 ezer hektárt saját gondozásukba vesznek. De ez csak a vállalás egyik része. Továbbá úgy döntöttek, hogy biztosítják minden hektáron a legkevesebb 50 métermázsás termést magban és 500 méter­mázsás termést silóanyagban. A galántai fia­talok e nagy­szerű kötele­zettségvállalá­sát a CSKP XII. .kongresszusa tiszteletére nagy örömmel fogadta a CSISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottsá­ga is, és ezért március 31-én bővített elnök­ségi ülést tartott Galántán, a kezdeményezés szlovákiai mé­retű kiszélesítésének érdeké­ben. A CSISZ SZKB a Szlovák Nemzeti Tanáccsal karöltve, díjakat írt ki olyan kollektívák és szervezetek számára, me­lyek a galántaiak felhívását elfogadva bekapcsolódnak a kukorica termesztésébe és gondozásába. Értékes jutalmat kap. majd a három első járási szervezet, tíz alapszervezet, tíz pionírcsoport, húsz ifjúsági kollektíva és 50 egyéni ver­senyző. A legjobb járási -szer­vezetet személyautóval jutal­mazzák, a többiek mintegy 100 000^ korona értékű juta­lomban részesülnek. A jutal­mak között motorkerékpárakat, zeneszekrényeket, televíziókat, hazai és külföldi üdüléseket találhatunk. Kik lesznek a győztesek? Arról majd ősszel, a kukorica betakarítása után számolunk be! T. VARGA ÉVA: ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■i tlékszel még? Ébred a föld s a gallyak barna teste átfonja mind az alvó kerteket. Zöld partokat cirógat már az este s a kéklö nárcisz csendülve nevet. — Lüktet a föld. — Emlékszik tán a napra, mikor a tél tavasszá változott, s az emberek barázdált, sápadt arca úgy várta már a boldog holnapot. Emlékszel még ? — A patak kék vizében vércseppek úsztak — piros csillagok. Elégett fák halódtak kint a réten s dalolt a szél: — Megjöttem, itt vagyok', s rőt lángokat repített a folyóra. — Sötéten álltak az ágyúcsövek. Halált dübörgött akkor minden óra, halált sikoltott az embertömeg. Zihált s föld és megmeredve, holtan ezernyi test suttogta: — Állj, elég! Emlékszel még? — Keletről hosszú sorban katonák jöttek s tiszta lett az ég. Szovjet sereg ... felétek száll a hála, mint akkor ott, a korhadt fák alatt... — Emlékszel még? — a csonka, száraz ágra rügyet varázsolt az a pillanat. Emlékezz hát! — Legyen szívedbe írva, hogy jöttek ok és újra béke van. Nem hajtanak pribékek máglyasírba és többé nem vagy űzött, hontalan. — Ébred a föld. — Rikoltanak a gyárak. — fehér eipó sül. — Áll az iskola. Emlékezz hát és kiáltsd a világnak: — Béke legyen és háború soha! 9 r Nap mint nap újabb és újabb levelek érkeznek az SZKP Köz­ponti Bizottságára. A leveleket a pionírok küldik. Arról írnak, hogyan köszöntik ők a CSKP XII. kongresszusát. A pionírok vállalásaikat „A bátrak raké­tája" című verseny formájában tűzik ki. A nyárasdi alapfokú kilenc-Az idei tavasz sokáig hagyott váratni magára, de amint az idő megengedi, azonnal megkezdődtek a mezőgazdasági mun­kák is. A radványi szövetkezetesek az elsők között vetették el az árpát. éves iskola pionírcsapata leve­lében többek között ezeket ír­ja: Vállaljuk, hogy a kongresz­­szus tiszteletére 1700 kg pa­pírt, 1500 kg rongyot és 6000 kg vasat gyűjtünk össze. A he­lyi EFSZ-ben 3000 és az állami birtokon 1000 brigádórát dolgo­zunk le a tavaszi és a nyári munkák ideje alatt. A nyárasdi pionírok a kong­resszus tiszteletére rendbe­hozzák iskolájuk környékét is. Az iskola egyik oldalát parko­sítják. Virágokat és dísznövé­nyeket ültetnek. Napi munká­jukban valóra akarják váltani a párt irányvonalát: Naponta egy órát sportolj! Ezért az iskola másik oldalán sportpályát épí­tenek, turista-kirándulást szer­veznek Közép-Szlovákiába és a tanulók 30 százaléka megszer­zi a BPPOV-jelvényt. A bakai pionírok is kötele­zettségvállalással köszöntik a kongresszust — írják levelük­ben. Az EFSZ-ben 750 brigád­órát dolgoznak le, a faluban ezer facsemetét ültetnek ki. Papírt, textilhulladékot és 1500 kg vasat gyűjtenek össze. (-1 -c) an apa, akit gyermekei V apunak, édesapának, apu­kának, apuskának, papá­nak, sót — oh, borzalom! — fatternek szólítanak. Van, aki egyszerűen: apa. Az én nevem otthon: Ágorka. Igen büszke vagyok rá, azt hi­szem, én vagyok a világ egyet­len ágorkája. Hogy miképpen lettem, annak is története van és ez a voltaképpen elmondan­dó történet előfutára, a párbe­szédek hitelességének elenged­hetetlen feltétele. Legidősebb fiamat, Gábort egyesztendős kora után ismer­tem meg. Akkor mondtam egy­oldalúan, de véglegesen búcsút Horthy hadseregének, 1943. nyarán. A gyerek csodálkozva nézegetett. Mondtam neki: „Gáborka, Gáborka“. Azt hitte, bemutatkozom, s mivel Gábort nem tudta még kimondani, let­tem én Ágorka később a két kisebb gyerek száján is. Gáborka az ágorka-szó meg­alkotása után úgy jó hat évvel első olvasási élményeit élte át. Ez kettős izgalmat okozott ne­ki, mert francia édesanyjával először böngészett francia sza­vakat. Ült a szőnyegen, képes­könyvet nézegetett, azután ki­halászott a könyvespolcról egy regényt. Közben a szoba másik i a szerelem? sarkában kopogtam az Írógé­pen. Egyszerre odajön a gyerek és megkérdi: — Mondd, Ágorka, mi az franciául, hogy szerelem? Nagyot néztem: — Vamour. — írd le. Géppel. Leírtam, géppel Elvitte, nézegette. Aztán visszasündörgött: — És németül is lehet mon­dani, hogy szerelem? — Ha muszáj. — Mondd akkor. — Die Liebe — És írd is le, Ágorka. Leírtam, elvitte, papirost kért. Ö is leírogatta. De fél­szemmel láttam, hogy nincs megelégedve. Egy ideig kerül­getett, aztán megint csak ki­kötött a térdemen. — És mondd, Ágorka, mi van akkor, amikor szerelem van? Nem akartam belemenni a jönév és az ige közötti különb­ség rejtelmeinek firtatásába. Csak ennyit mondtam: — Ha két ember szereti egymást. Felcsillant a szeme: — Ha te szeretsz engem, Ágorka és én téged nagyon, akkor az is sze­relem írtam valamit, már egy nap­pal a leadási határidőn túl, si­ettem is, meg féltem is, hogy belebonyolódom, hát rávágtam: — Igen, kisfiam. Ezzel megnyugtattam. Más­napig. Hazajött az iskolából, letelepedett a szőnyegre és egy kis ideig merően figyelt. Ko­pogtam, siettem (lásd fent). — Ágorka... — kezdte, de intettem, hogy hagyjon írni. Várt, türelmesen. Mikor papírt cseréltem, odalépett elém, tisz­tes távolban, de határozottan. — Ágorka ... — mondhatom ? Nem írsz? — Mondd gyorsan. — Hát Ágorka, te tudsz franciául és németül is és író­­gépelni is tudsz, de azt, hogy mi a szerelem, azt nem tudod Ágorka. BOLDIZSÁR IVÁN A televízió behatolt az öltözőkbe is. A kremli színház táncos­női szabad perceikben, az egyes jelenetek között, szintén a képernyő mellett szórakoznak, mindaddig, amíg az ügyelő je­lenésre hívja őket.

Next

/
Thumbnails
Contents