Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-03 / 1. szám

Berlin nyugati övezetének utcáin megjelentek az első — Nem akarunk frontvárosban lakni — feliratú transzparensek. Fajiiľ'ozés Franciaországban A; francia lapok, balolda­liak és jobboldaliak egya­ránt,, olyan faji megkülön­böztetésről adnak hírt, amely úgyszólván egyedül­álló Franciaország újabbkori történetében. Strastbourgtól 50 km-re fekszik Schalken jorf. A Wefs-család, mely vándor­cigány ás zsidó keverék, éveken keresztül a francia országutakat járta, aztmeg­­únva Eduard Weis, a 27 tagú család feje,, jó pénzért tel­ket vásárolt Schatkendorf- Öan. A sok szorgos kéz hamarosan családi házat épített és és az idősebb gyereknek munkát vállaltak a falu közelében levő fű­­rés zteleipen. Hónapokig minden a leg­nagyobb csendben és meg­értésbe«» meuu. A nyáron azonban, a falu lelkipásztora a nassen; etkeadett a Weis­­csalad elten prédikálni. A bartük. az volt,, hogy nem Jírtak gyónni:, áldozni és ntóséiíe. A pap attól félt, hogy példájuťkat másik is követik a falában, Prédiká, ciőiban hétről hétre osto­rozta a „zsidó-cigányokat". Figyelmeztette a lakosságot, hogy vigyázzanak, mert a letelepedett cigányok majd mágnesként .vonzzák az or­szági többi cigányait és Schalkendiorí néhány év alatt „közónsétges cigány­faluvá“ válhat. Több sem kiellett a kis falu együgyű lakosainak. Összebeszéltek, hogy a W'éis-csaáádoi lehetetlenné teszik. Ai fűszeres már más­nap nem adott a cigányok­nak semmit. A hentes meg­tagadta a: hús kiszolgálását, a parasztok nem adtak te­jet, szeptemberben a gyere­kek nem Iratkozhattak be az iskolába. Weisék egy da­rabig tűrték a megalázta­tást és minden szükséges dolgot a szomszéd faluból szereztek be. A „jólelkű“ pap azonban ezzel sem elégedett meg. Hivatalosan is felszólította a falutanácsot, hogy az egy­ház nem nézheti jg szemmel a Cigányokat a községben. A falutanács pedig papi su­gallatra elhatározta, hogy végleg leszámol Weisékkel. Előbb a helység legkemé­nyebb öklü fiataljai verték agyba-főbe a cigánygyere­keket, sí amikor azok jajve­­székeltek, segítségért ese­deztek, megjelent a faluta­nács ájtatos vezetősége és közölte minden verés, min­den kellemetlenkedés abba­marad, ha elhagyják a falut. Az adóhivatal is közbe­szólt, mert a fűrésztelep tulajdonosa a jó munkaerő­ket, akiknek származásuk miatt jóval kevesebbet fize­tett, mint a faluból odajáró többi dolgozónak — nem bocsátotta el. Az üzletember megrettent és egyik napról a másikra felmondott a Weis-család tagjainak. A szerencsétlen családnak nem maradt más választása: el kellett hagyma Schalken­­dorfot. Amikor a cigánycsalád szekérre rakta holmiját és elhagyta á Strasoourg szOrri­­szédságában levő falucskát, másnap a szószékről a pap már egy másik családot „pécézett“ ki, mert azok .sem járnak templomba. Ügy látszik, Franciaországban az új fajüldözés előharcosai közé az ultrák mellé beáll­nak a papok is. r\í. tív ULUIĎ'J utrie* o vudypu­litikSban nem telt; el teljesen eseménytelenül. Igaz, hogy vá­ratlan szenzációkról, sorsdöntő fordulatokról nem érkeztek je­lentések, de a politika állóvizei a nagy hideg ellenére sem fagytak be. A legérdekesebb hírek a Szovjetunióból érkez­tek: Moszkvában nagyszabású tanácskozás kezdődött, amely áttekinti az ideológiai frontot és az SZKP XXII. kongresszu­sának tanulságai alapjáa meg­határozza a legfontosabb ten­nivalókat. A Szovjetunió belső fejlődése szempontjából nagy fontosságú eseményt jelentett be Hruscsov miniszterelnök kijevi beszédében. Közölte, hogy hozzáfogtak a Szovjetunió új alkotmányának kidolgozásá­hoz, mert a régi alkotmány már nincs összhangban a szovjet állam fejlődésének jelenlegi szakaszával. Érdekes fordulat történt az Algériában, az OAS, Ígérete ©Hetiére vérbe és terrorba ful­lasztotta a karácsonyi ünnepe­ket, A háromnapos merénylet­­sorozatnak félszáz halálos ál­dozata van, s több mint száz súlyos sebesültje. Nyugat-Irián Oj Guineának, a világ második legnagyobb Szigetének nyugati felén he­lyezkedik el, területe 412 781 négyzetkilométer, lakosainak, száma liárumc-egyedmillió. A sziget felszíne főként vulkani­kus eredetű hegyvidék és mo­csaras síkság, éghajlata trópu­si. A lakosság (pápuák mela­­néziuk, negritók, indoaózek és európaiak) fele pápua: ezek primitív földművelést folytat­nak, a sziget egyes vidékein pedig még gyűjtögető életmó­dot, törzsi vallásokat követnek, részben fejvadászok, s gyakor­latilag csak kis hányaduk él holland közigazgatás alatt. Az őslakók primitív mezőgazdasági termelésének főbb cikkei a kölesfélék, rizs batáta, manió­­ka, kenyérfa. Az állatállomány nem számottevő. Gazdag erdői kiaknázatlanok. 1948 óta egy vegyes .. angol-holland-amerikai vállalat kőolajat termel a Vo­­gelkop-f élszigeten. A még földrajzilag nagyrészt ismeretlen terület történetéből a kézikönyvek csak néhány fontos eseményt emelnek ki. Nyugat-Irián 360 éve lett a gyarmatosító Holland Kelet­indiai Társaság telepe, a múlt század elsó harmatáéban Hol­­land-India tartománya. Hollan­dia nevű fővárosát a japánok- a második világháborúban ■ megszállták. A japánok ellen- a szigeten partizánháború folyt,- amelynek veteránjaiból 1Ü46-- ban megalakult Irián Indonéz- Függetlenségi Pártja. A párt- fegyveres harcot folytat Nyu­­. gat-Irián felszabadításáért, s képviselői vannak az indonéz i parlamentben. Indonézia Nyu­­gat-Iriánt országa részének te­­’ kinti, s már több ízűén tiltako­zott az Egyesült Nemzetek Szervezeténél amiatt, hogy a holland gyarmatosítók nem ' voltak hajlandók békés úton : átengedni Indonéziának ezt " a területet. A japán bányatulajdonosok jó­voltából további 60 ezer bá­nyász lett munkanélküli az utóbbi napokban. További 50 ezer bányász helyzete szintén kilátástalan. Ám a bányatulaj­donosok jóvoltából egynéhány bányász mégis csak munkához jutott a rég elhagyott tárnák mélyén, persze csökkentett bérért. 7 BUKAREST; EJJELI PIHENÉS A Román Népköztársaságban modern autóutakat építettek, hogy a dolgozók kényelmesen elérhessék munkahelyüket. kai megsemmisítéséért. Hiszen ahhoz, hogy millió és millió embert — gyerekeket, asszo­nyokat, férfiakat, öregeket, egészségeseket és betegeket — kiadjanak az Éinsatzkomman­­dok hőhérlcgényeinek és a gáz­kamrák kezelőinek, nem volt elegendő egy ember. Ehhez szükség volt a véres törvé­nyekre és rendeletekre, bizto­sítani kellett e rendeletek és törvények végrehajtását, szük­ség volt arra, hogy tárgyalja­nak a hitleri Németországgal szövetséges államokkal és a Wehrmacht által megszállt or­szágok quisiingjeivel. Csak ezután kerülhetett sor az úgy­nevezett transzportokra, csak ezután vehették át az áldozato­kat a rohamosztagok és kon­centrációs táborok vezetői, jjogy a tömeggyilkosságot vég­rehajthassák. Mindezt a jeru­­ízsálémi pörben nem emleget­ték s ha igen, csak mellékesen. Nemcsak az ellenállás résztve­vői, nemcsak a fasizmus áldo­zatainak a rokonai, hanem min­den igazságosan gondolkodó ember azt várta, hogy a per folyamán leleplezik mindazo­kat, akik ebben a tömeggyil­kosságban részt vettek s hogy felelősségre vonják őket. Ez azonban nem történi meg. Csak néhány példát említünk, min­den kommentár nélkül: Dr. Werner von Bergen Ribentropp külügyminisztériu­mában az úr,, nyugateurórtai osztálynak voit a vezetője, s kétséycn kívül áll, hogy már hivatali beosztásár ál fogva is bűnrészesnek kell .lennie a be1- ga és fiancia zsidók denorté á­­sában és legyilkolásában Ma a Német Szövetségi Köztársa­ság követe Írországban. Otto von Bismai ck herceg Rómában volt H,.ier követe,, s 4000 olasz zsidó «Ihurco.ásó­ért felefts Ma a CDU képvise­lője a szövetségi parlamentben. Dr. Felix Gaerte mint a biro­dalmi biztonsági szervezet és az SS fajvédő és áttelepítő hi­vatalának a munkatársa zgszt vett a nem ám a lakosság de­portálásában. Ma a bonni kül­ügyminisztérium jogi tanács­adója, Dr. Ernest Günther Mohr Hollandiában a náci párt. kerü­leti vezetőjének helyetteseként közreműködött a ho'ianl zsi­dók Mathausenba hurcoiásában Ma a német Szövetségi Köztár­saság követe Svájcban. S végezetül nem szabad megfeledkeznünk dr Hans Globkéről, a fajvédő törvények szerzőjéről, aki megteremtette az űn. jogalapot a zsidókérdés végleges megoldásához Mai funkciója közismert, tudjuk, hogy Adenauer bizalmi embere Csak néhány nevet említet­tünk, A felsorolt urak nyugod­tan dolgoznak tovább, mintha Eichmann felett nem mondták volna ki a halálos Ítéletet, Nemcsak Eiehmannt kell fele­lősségre vonni, hanem mind­azokat, akik vele együttműköd­tek s megteremtették az elő­feltételeket a tömeggyilkossá­gokhoz, A jeruzsálemi per csak így teljesítheti történelmi fela­datát Kongóban a helyzet alapjá ­ban nem változott: tis ENSZ hadműveletei szünetelnek s közben Csőmbe szorgalmasan gyűjti maga köré a katonr erőket. Legutóbb Rhodéziáhú érkezett egy konvoj. U Than tiltakozott emiatt, majd an<r közbelénésre a tiltakozás. ,,ér dekiődéssé“ szelídült. Csőmbe külügyminisztere, Kimba, (járt zsi sajtóértekezletén egyenesen azt mondta: Csőmbe nem Ifi alá semmiféle olyan okmány amelynek értelmében Katanf különállása megszűnnék, * * * Rövid szünet után Angolában ismét megindultak a hadműve­letek. December 25-ón az an golai felkelők megtámadták a portugál csapategységek álta tartott állásokat Carmonában és más pontokon. Angola észa­­részében jelenleg heves harc folyik. És mégis... Hárman váltunk a fülke < ..óén. Ök ketten velem izem­ében, én a vonat irányának háttal ültem. Nem f ügyel­­" tünk egymásra és a fiú ke- ' izében lévő nagyobb alakú f könyv-félét is csak uéletle­­^nül pillantottam meg. A tájat néztem. Qserutben, szótlanul utaztunk. A har­­" maciik állomás után azonban' "újságot fogtam. i •• Később az az érzés fagoi t \ el, hogy útitársam figyel, És valóban, amikor jelpillan - tottam az újságból, szentbe­­"néztünk. Nem sokáig. Egy­• • másra ismertünk a hosszú ■ ,, évek után. j ,, Kissé kapkodva indult c beszélgetés, mint rendsze­rint. ilyenkor szokás. Egy­­'' szerre szerettük volna fel • •emészteni a közel két évii ..zed velünk kapcsolatos tör-', ténét ét. Én kezdtem el a beszélge " test a fiúra mutatva. — Az 'enyém — hangzott kissé ■. büszkén a válasz — órákra g „jár, zenét tanul, a légidé- > sebb. Otthon még ketten ■ " vannak. J " — Hogy s mint vagytok "hol laktok. — folytattam i tovább, s közben válaszaié i Ígattam én is kérdéseire. -A — A brattslavai Dimitrov | Í üzemben dolgozom — vála: szólta később, amikor már ■ a munkánál tartottunk. — '*• A fizetés — mondta halkai -f. — úgy mint másutt. Ha dol­gozol van, ha pedig nem — és szélesre tárta kezeit — jelezve, hogy igy is értek7 belőle. — Nem mondom „ ^ több is elfogyna, hisz tudod.; „nem úgy van, mint régen. „ — Hajai, de nem ám, De i hidd el mégiscsak furcsa j * teremtés vagyunk elégedct ♦ 'ének mindig. Ami ma jó 1 azt holnap kevésbé tartjuk j atmak. Ami ma elég az hol nap kevés, — s közben lm * rám, hol a fiára nézett. * — De hisz nincs, abba1' f semmi különös Sőt - I'mondtam válaszul de szó * I hoz csak nem engedett. í — Tudod az úgy volt, * és éreztem hogy elkapta . * beszélgetés tonalát, — hog * negyvenötben, apám halál. 1 ^ után, mi gyerekek otthaqu -. ^ tűk a régit, — körben <■ gyerek }t.C mosolyogva ka Íronfogotf — a pásztorbotol ’ meg a házalást — folytait<• - t már kint a folyosón. — He, j hamarabb is megtehettük * volna. , de hagyjuk a rágd * — szólal’ meg újra ciga/e1 *taíüstbe burkolózva * A fülkében azután tí/h d a elhallgattunk. A fiú a körig I vébe bújt, mi kelten kífe1 I néztünk az ablakon. A uoncľ T pedig robogott, robogott tv • vább. ♦ T. Józser később mellén' + ÜU — Igazad van, nine.'. i abban, semmi különös... — 1 szólalt meg újra és a fiú J felé fordulva folytatta: — j Tavaszra meglesz, Laci, no ♦ ne nézzI A gondolataiban i megzavar t gyerek hosszú * pilonotokig csak bámult Hn 4 rám, hol az apjára, majc' tőrömtől kipirulva összecsap ta a kvitafüzetet és meg­szólalt: — A hegedű?! I Ny. D.. • V ■* « ♦ « > > Nyugat ■ írián Csak néhány név. arat) világban: hivatalosan be- ^ jelentették Kairóban, hogy z Egyiptom kivált az Arab Álla- 3 mok Szövetségéből, amelynek 3 Szíria kilépése óta Egyiptomon 3 kívül csak Jemen volt a tagja. ' Ilyen formán felbomlott az ál­lamszövetség, amely Nasszer kezdemenyezésére 1958-ban alakult abból a célból, hogy az . arab világ egységének pólusává j váljék. A kairói döntéssel lezá­rul tehát az arab világ fejlődé- S sének egy szakasza, amelyet í legfőképpen az jellemzett, hogy * Egyiptom igyekezett az egyes * arab országokat szoros akció * egységbe, sőt államszövetségbe f tömöríteni. Ez ev augusztusában fejező­dött be Adolf Eichmann SS Obersturmbannführer, 6 millió ember gyilkosa ellen a per, de az ítéletet csak most, néhány napja decemberben mondták ki. Négy hónapig tartott a je­ruzsálemi por, 400 órán keresz­tül ülésezett a bíróság, 111 tanút hallgattak ki, további 16 tanú külföldön, elsősorban Nyugat-Németországban teqír meg tanúvallomását, az állarrt­­ügyész és a védő 1343 hizonyí­­tékot terjesztett okirat formá­jában a bíróság elé. A bizonyí­­tékek é« az okiratok tömkele­gét sorakoztatták fel, ennek ellenére azt kell kérdeznünk: vajon teljesítette-e a nagy por azt a feladatot, amit az egész világ elvárt a jeruzsálemi bí­­ráktől. Kétségen kívül áll, hogy minden hozzáférhető fontos bi­zonyítékot összegyűjtöttek Eichmann ellen. A per azonban csak Eichmann személyére szo­rítkozott s arra, hogyan hajtot­ta végié E'chmarm nácizsar­gonban mondva „a zsidókérdés végleges megoldását“, Eichmann bűnösségében sen­ki sem kételkedett s a per ezt be is bizonyította, Senki sem olyan naiv azonban, hogy ne legyen tisztában azzal, hogy Eichmann csak egyedül felelős millió és millió emberélet fizi-Kilencedik évfolyamába lépett január elsejével a TU- í aktuális kérdéseiről, mint pél- DOMÄNY ÉS TECHNIKA című j dául az automatizálás, a kor­­többszfnnyomásos ismeretter- ) szerű fémmegmunkálási eljárá­jesztő ifjúsági folyóirat. Tárgy­köre kiterjed a természettudo­mányok és technika valameny- j tyi ágára. Nagy előnye, hogy , népszerű formában, érthető módon ismerteti a tudomány és j technika legújabb vívmányait, »mellett komoly küldetést tölt ae az ifjúság politechnikai ne­velése terén is: gondoljunk •sak a barkácsok számára kö­tőit számos leírásra, a rengeteg hasznos ötletre, értékes útba­igazításra, amelyekkel olvasóit ellátja. Mindenki megtalálja ebben a lapban azt, ami leköti érdek­­ődését, hisz ez a kéthetenként negjelenő lap évente 936 olda­­on, 104 négyszínű képmellék­leten tájékoztatást nyújt a technika vívmányairól, ismer­eti a fiatal újítók és feltalálók evékenységét, propagálja az fjúsági műszaki alkotóver­senyt, beszámol minden újdon­ságról, oktat, segít, tanácsot ' i színes riportokat, útleíráso­­' at, gyártmányismertetőket ' >701, átfogó alapfokú ismere­ket nyújt a technika olyan isok, a mezőgazdaság gépesité- 1 sének érdekes műszaki megol- 1 dásai, a modern szállítási esz­közök, szuperszónikus repülő­gépek, a rakétatechnika stb. stb. Egyedüli hiányossága talán az, hogy aránylag kis példány­iamban jelenik meg és ezért ' nem mindenkinek van lehető­sége, hogy rábukkanjon az új­ságárusnál. Persze, aki előfize­ti, az rendszeresen kézhez kapja és sok kellemes órát tölthet el oldalai felett (Tájé­koztatásul: a lap kapható az újságárusoknál és a Posta Hírlap Szolgálatánál (PNS), a postahivatalokon vagy a levél­kézbesítő útján fizethető elő. Ara példányonként 2.— Kčs, előfizetési díj egy évre 52.— Kčs, fél évre 26.— Kčs). Az 1962. év küszöbén üdvö­zöljük a Tudomány és Techni­kát és jó munkát kívánunk szerkesztőinek, akik komoly kultúrmissziőt töltenek be Csehszlovákia magyar lakosai körében. - Ül -

Next

/
Thumbnails
Contents