Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-03 / 1. szám

7-éfif/efe és — Megint eggyel többen lesz­nek az irodában. így vélekedtek három éve a „jósok" az udvardi szövetkezeiben, amikor az el­nök lánya hazajött a faluba. Tévedtek, nem így történt. Mukk Kató nem ült be az iro­dába és meg sem szökött egy hónap alatt. Ott találjuk ma is a szövetkezetben, sót mi több, jó néhányon azt mondják, hogy több ilyen Kató kellene nekünk, akkor talán ... Ez a talán már a termelésre, a problémákra, a munkára vo­natkozik. Agronómusnak lenni Zmelíková Viera, a prostéjovi Jirí Wolker Ruhakészítő Üzem húsz éves dolgozója, kiváló munkájáért a Közellátási Mi­nisztérium Legjobb Dolgozója kitüntetést kapta. Vfrera tagja a tizenegytagú szocialista mun­kabrigádnak. Ez a brigád a leg­jobb ifjúsági kollektívák közé tartozik az üzemben. nömtN A LENINGRÁDI építőipari műszaki főiskola fizikai tanszé­kének munkatársai új műszert, színmérőt szerkesztettek. A műszer nagy szolgálatot tesz a vegyészeknek, a nyomdai szakembereknek és mindenki­nek, akinek köze van a festé­kek készítéséhez vagy felhasz­nálásához. Eddig ugyanis a leg­tapasztaltabb szakember is csak szemmértékkel tudott dolgozni, és több mérés után már igen pontatlanul határozta meg a színeket. Az új műszer tranzisztoros fotocellák segít­ségével fáradhatatlanul és pon­tosan méri a színeket, sőt két festéket hibátlanul össze is ha­sonlít, csalhatatlanul kimutat­ja: azonosak-e vagy különböző árnyalatűak. egy ilyen nagy szövetkezetben, nem egyszerű jeladat. — A technikumon tanultak­hoz gyakorlat, emberismeret kellett, hogy érvényt szerez­hessek elképzeléseimnek. — így emlékezik a kezdetre, amely felidézve oly közel van, mintha csak tegnap történt volna. S ha nem is oly hosszú idő három év, arra elegendő volt, hogy Kató megtalálja, jobban mond­va megszerezze az öt megillető helyet a szövetkezet közössé­gében. A tekintélyszerzés, mely egyben azt jelenti, hogy szavá­nak súlya, foganatja van, bi­zony nem könnyű egy fiatalnak. Az ifjú agronómus egyesek szemében csak a nőt, másoké­ban pedig csak az elnök lányát jelentette. Csak később, amikor már látták, hogy önálló véle­ménye var., hogy valóban „tud ez a lány", akkor kezdett meg­változni a falu véleménye. Ek­kor kezdett — tágabb értelem­ben — szert tenni tekintélyre is. Persze vőAogatnia kellett a formákban, míg bizonyos ta­pasztalatra tett szert az embe­rekhez való közeledésben s nem kevés bosszúságban volt része. Ez utóbbival egy ideig főként a traktorosok kedveskedtek neki. Valahogy nem akarták el­hinni, hogy egy lány is érthet a gépekhez. Rövid idő elteltével aztán látták, hogy az agronó­­mus-lány nemcsak annyit ért a géphez, hogy felül motorke­rékpárjára és járja a dülöuta­­kat, hanem ha ránéz a barázdá­ra, azt is meglátja, hogy kellő mélységben járt-e az ekevas. Az udvardi szövetkezet négy önálló termelési részlegre osz­lik, ötödik a kertészet. A rész­legeken termelési vezető, agro­nómus, zootechnikus és ökonó­­mus végzi az irányítást. Minden részleg önálló pénzügyi-terme­lési terv szerint gazdálkodik. Kató a negyedik termelési részlegen, 1029 hektáron végzi az agronómus teendőit. Ez a munka valóban szakképzettsé­get követel. A szövetkezetben egy éve alkalmazzák a szilárd jutalmazási rendszert, s ez a tény az EFSZ vezetőitől alapo­sabb tervezést, több adminiszt­rációs munkát, nagyobb előre­látást, körültekintést, egyszó­val nagyobb szakmai felké­szültséget követel. Mindannyian tudják, hogy a termelés további fokozásához magasabb szak­­képzettségre van szükségük traktorosoknak, munkásoknak, állattenyésztőknek és vezetők­nek egyaránt. Az idősebbek szakmai isme­retének bővítése mellett, külö­nösen nagy súlyt helyeznek ar­ra, hogy a különböző szakisko­lákat végző fiatalok visszatér­jenek a szövetkezetbe. Jelenleg mezőgazdasági technikumban öt, tanonc- és egyéb szakisko­lában tizenhárom fiatal tanul a faluból. Ezenkívül idősebbek is látogatnak mesteriskolát. Távlati terveik szerint tíz­­tizenkét főiskolai és 30—33 technikumi végzettséggel ren­delkező szakemberre lesz szük­sége a szövetkezetnek. Kellően kell értékelni azt, hogy a szük­séges szakemberek nagy részét saját soraikból akarják kiké­pezni. A szövetkezetben két főiskolai végzettséggel rendel-Sok kellemet­lenséget okoz a raktárak és a rakodóterek munkásainak a fagyott homok és kavics, mész, szén és egyéb anyagok, me­lyek a hidegben összetapadnak. A finom sók, s különösen a műtrágyák sa­ját súlyuk alatt olyan tömör masszát képez­nek, hogy a fe­szítővas képte­len szállítható tető munkaerő ven és négyen — Kató is közéjük tartozik — készülnek felvételi vizsgára a mezőgazdasági főiskolán. Táv­tanulók lesznek. — Hogy őszinte legyek, egy kicsit félek is, nem a tanulás­tól, ezzel még eddig megbir­kóztam, de most is kevés a szabad időm és jövőre még ennyi sem lesz. — így mondja s bizony igaza van. A munka melletti tanulás szívósságot, erős elhatározást igényel, de Kató rendelkezik e jó tulajdonságokkal. A ter­melési problémák mellett az elmúlt években nem feledkezett meg egyéb munkáról sem. Meg­alakítása óta elnöke a CSISZ szövetkezeti szervezetének, s hogy ez jól működik, ebben neki is része van. Az agronó­mus-lány nemcsak a szövetke­zeti munkaiskolában s az esti iskolában hirdeti a tanulást, a szakmai tudás gyarapításá­nak szükségességét, hanem e téren saját maga is példát mutat. S ez így helyes.-Cs-A Palma-üzem készítményeit, az étolajat, a különböző szap­panokat és mosóporokat, országszerte ismerik. Az üzem 1981-es évi tervét már december 4-én teljesítette így az év végéig még nagy mennyiségű árut termelt terven felül. Az üzem bratislavai részlegét — amint azt képünk is mutatja — állandóan bővítik, ez évben már ez a részleg is a múlt évinél jóval több árut szolgáltat a piacra. f * BEVEZETIK A SZILARD JUTALMAZÁST állapotban hozni őket. De a VRS-2 vibrolazító számára semmi­ség megbirkózni pl. az összetömörült mészkőréteggel. Hosszú tüskéivel a rétegre támaszkodva gyorsan bemélyül abba és apróra törve fellazítja az anyagréteget. A vibrolazítóra 20 kW teljesítményű villanymotort' szereltek. Ez a gép tüskéivel 1300—1500 rezgést közöl percenként. A gépet két személy szolgálja ki, termelékenysége 200 tonna laza anyag óránként. Az új gépet a leningrádi energetikusok készítették. A cséfai szövetkezet már évek óta a dunaszerdahelyi já­rás legjobb EFSZ-ei közé tar­tozik. Soóky János, a szövetke­zet fiatal elnöke büszkén mondja, hogy az eddig szerzett jó hírnevükön ez a gazdasági év sem ejtett csorbát. Az 1961- es évben munkaegységenként 14 korona előleget adtak, s a zárszámadás alkalmával egysé­genként még kerek tíz koronát kapnak kézhez a tagok. A cséfaiak kedvvel, odaadás­sal, szorgalmasan dolgoznak a szövetkezetben s valóban jól keresnek. A vezetőség sem pa­naszkodhat munkaerő-hiányra. A falu ifjúsága magáénak érzi' a szövetkezetét. Biztosítva lát­ják jövőjüket a közösben. Ugyan mi a titka annak, hogy a szövetkezetben éveken ke­resztül magasak a terméshoza­mok s mind gazdagabb a tag­ság? Elsősorban az, hogy minden munkát agrotechnikai határ­időben, ésszerűen végeznek, s a jó munkaszervezést lépten­­nyomon tapasztaljuk. A szövet­kezetben kiváló a munkafegye­lem, az emberek mindannyian szorgalmasan, jól dolgoznak, mert érzik, látják, hogy egyéni érdekeik a közös érdek szerves részét képezik. A szövetkezetben reális fel­tételek vannak arra, hogy be­vezessék a szilárd jutalmazási rendszert. Az idén már eszerint jutalmazzák a tagokat. Ebben a már eddig is gazdag szövet­kezetben ez a tény, az anyagi érdekeltség elvének figyelem­­bevétele újabb, jobb eredmé­nyek eléréséhez vezet. Erre számítanak mindannyian, dol­gozók és vezetők egyaránt. E cél érdekében alakítanak komplex gépesített brigádot, amely a 360 hektáros szövetke­zetben gépekkel végzi el a munkák döntő többségét. A szövetkezet évi gazdasági tervét teljesítette, beadási kö­telezettségeiknek is eleget tet­tek, sót tejből terven felül 15 ezer litert adtak a közellátás számára. A szövetkezet tagjai jól tud­ják, hogy a magasabb termés­hozamok eléréséhez több tu­dásra van szükség. Ezért láto­gatják mindannyian szorgalma­san a szövetkezeti munkaisko­­lát, bővítik szakismereteiket, hogy valóban teljesíthessék a jelszót: többet, jobbat és ol­csóbban a következő gazdasági évben. PONGRÄCZ GÁBOR Egm a sok közül Erői gyűjt a mag a tavaszi csírázáshoz KEMÉNYRE FAGYOTT talaj­ban várja az ősszel elvetett mag a kikelet beköszöntét, pihen a természet, megvárja a tavaszi napsugár éltető mele­gét. Elesöndesedett a határ, nem búgnak kombájnok, nem dübörögnek traktorok a szö­vetkezeti táblákon. Befejező­dött a mélyszántás, Szláma Pa­liék, Szlízs Jánosék. Csukás Jenőék jó hajrája megelőzte a kemény decemberi fagyok munkaakadályozó koraiságának a beköszöntét. A mezei munka befejezésével azonban tovább folyik a serénykedés a szövet­kezetekben. Most kell felépíte­ni az új tervet, a jobbat, a na­gyobb termést biztosítót, most kell megbeszélni, hogyan kü­szöböljék ki a hiányosságokat, milyen új munkamódszereket alkalmazzanak az új esztendő­ben. Az újnak, a jobbnak a terve­zésére hívja fel szövetkezeti tagjainkat Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának határozata, az 1962-es esztendő tervének előkészíté­sére, a népgazdaságfejlesztési terv teljesítésére adja meg az irányvonalakat. Azokat az irányvonalakat, amelyeknek megvalósításában jelentős sze­rep vár a CSISZ tagjaira is. Hogy is mondta Futej elvtárs, a CSISZ SZKB elnöke ? — Az ifjúságot meg kell nyernünk a mezőgazdasági munkára. A harmadik ötéves terv elkövetkező éveiben 73 000 ifjú embernek kell elfoglalnia a mezőgazdasági tanintézetek padjait és további ezrekre vár­nak a mezőgazdasági iskolák kitárt kapui... Az SZKP KB határozata a népgazdaságfejlesztési tervvel kapcsolatban pontosan körvo­nalazza a legfontosabb felada­tok teljesítését. A mezőgazda­­sági termelés valamennyi ágá­ban fokozottan kell törekedni az új, haladó nagyüzemi terme­lési technológia alkalmazására és a munkálatok komplex gé­pesítésére. Éppen a téli idősza­kot kell felhasználni a tervtel­jesítés kérdéseinek elemzésére, az új feladatok teljesítésének biztosítására. Ahogy a már el­vetett mag erőt gyújt a tavaszi csírázáshoz, éppen úgy kell erőt gyűjtenie a szövetkeze­teknek. Bacílek elvtárs az SZLKP KB ülésén feltárta a múlt hibáit, rámutatott a me­zőgazdasági szektor elmaradá­sára: — Az a véleményem — mon­dotta, — hogy a jó munkaered­­mények elérése elsősorban az emberektől s attól függ, ho­gyan tudjuk mozgósítani az embereket a feladatok teljesí­tésére ... Nos, ehhez a mozgósításhoz elsősorban a fiatalság mozgósí­tása szükséges. Mozgósítása és megnyerése. Ez egyik döntő tényezője a kitűzött tervfela­datok teljesítésének. Igen sok szövetkezetünkben rohamosan emelkedett a kor­átlag. Ez más szóval annyit jelent, hogy hiányzott az után­pótlás, a fiatalság bekapcsoló­dása a termelésbe. A falú ifjú­sága másutt próbált szeren­csét, nem maradt meg a szö­vetkezetekben. Kivált a már iskolázott, szakképzettebb ifjú­ság. Az iskola befejezése után kevés fiatalt lát viszont a falu, a város mágnesként vonzza őket. Üzemekbe, gépek, íróasz­talok mellé. Pedig ott sem na­gyobbak a kereseti lehetősé­gek, hiszen a mezőgazdaság gépesítése nagyjából kiegyen­súlyozta a feltételeket, köze­lebb hozta a falut a városhoz. A robotolás, az igazán nehéz munka megszűnt, a nehéz munkát elvégzik a gépek. Ám valamit mégis hiányolt a falu fiatalsága, valami miatt mégis vágyott a városba. Ez a valami a kultúráiét, a szórakozás, a sportolás nagyobb lehetősége. Valljuk be őszintén, igen sok szövetkezetben elhanyagolták vagy egyszerűen nem vették fontolóra a fiatalok kultúr- és szórakozási igényeit. Ez volt az alapvető hiba, ezen kell első­sorban segíteni, ha azt akarjuk, hogy a fiatalság mozgósítása, az ifjúság megnyerése sikerrel járjon. Igen sok szövetkezet­ben hajlamosak voltak az öre­­gebbek kézlegyintéssel elintéz­ni a fiatalok igényeit. Kultúr­­ház, színdarab, zenekar, sport­pálya?? Minek az, mi is meg­voltunk nélküle! — mondogat­ták sok helyen. Aztán egyszerre csak ijesz­tően kezdett emelkedni a kor­átlag. Futott, menekült az ifjúság. Ment oda, ahol sport­pálya,' úszómedence, kultúrház, színház, mozi várta. A varosba. Az öregebbek lassan magukra maradtak. Ők még kultúrház, úszómedence, rádió nélkül nőt­tek fel, a régi világban. Két világégés közepette, kora haj­naltól késő estig való roboto­lásban. őket még mestersége­sen elzárták a fejlődés lehető­ségétől. Őket még azzal küld­ték vissza az iskolából, hogy „eridj vissza, parasztnak is kell lennie, meg béresnek is". En­gedelmesen visszamentek és sokan még ma sem tudják el­képzelni, hogy a mostani fia­talság igényei nagyobbak, az. ifjúság nem akar megmaradni a maradiság posványában. Kul­­túréletre vágyik, fejlődni akar, még akkor is, ha történetesen falun marad. Ott marad a falu­jában, de csak akkor, ha ked­vező környezetet tud teremteni maga körül. Olyan környezetet, amelyben nem marad hátrány­ban a városi fiatalsággal szem­ben. Amelyben lépést tud vele tartani, ahol a mezőgazdaság szocializálása biztosítani tudja a fejlődés lehetőségeit: A fejlődés útját biztosítja a nagyüzemi termelés. Az a termelés, amelyben igein jól érvényesül az öregebbek ta­pasztalata, a fiatalok munka­lendülete. és az új munkamód­szerek bevezetése. A szövetke­zet teljes gépesítése, a kom­plexbrigádok megalakítása eredményezte a bősi szövetke­zet számára az SZLKP KB vörös zászlaját. A teljesen gé­pesített ifjúsági brigádok, munkacsapatok lendülete má­sutt Í6 biztosítja a síkért. M. S. Amikor az elmúlt napok­ban a kokavai szövetkezet­ben jártam, az EFSZ vezetői nem titkolt örömmel dicse­kedtek, hogy a szövetkezet már hetekkel ezelőtt telje­sítette évi tojásfelvásárlási kötelezettségét. Persze, első kérdésem a baromfifarmon dolgozók személyére vonat­kozott. Csak egy személy dol­gozik a farmon, neve Dobos Vera, p mondotta Lanmer elvtárs, az EFSZ elnöke, az­tán csak úgy véletlenül megemlítette, hogy fiatal lány az illető. Fiatal ? S baromfifarmon dolgozik? Olyan munkát vé­gez, amely jóformán minden szabad idejét lefoglalja? Ez mind arra késztetett, hogy közelebbről is megismerjem ezt a lányt. Alacsony termetű, köny­­nyen piruló lány, jóval innen a húszon Hogy ő aalami olyan dolgot müvei, ami az újság hasábjaira kívánko­zik? Nem, erre nem gondolt egy pillanatig sem. — Mikor két évvel ezelőtt mezőgazdasági szakiskolába jelentkeztem, inkább a gya­korlatiasság vezette szándé­kaimat, — mondotta Vera mosolyogva. — Hát persze. Hiszen ab­­•' ban a korban voltam, amikor az embernek a jövőre, az életére kell gondolnia, pá­lyát kellett választanom. S arra gondoltam, hogy me­zőgazdaság mindig volt, lesz is, és én biztos kenyérnek véltem ezt a pályát, — érvel meglepő biztonsággal. Az érvek világosak, magá­tól értetődők s olyan mai fiatalokat jellemzők, már ami a határozottságukat il­leti. Mert a továbbiakban Vera a dolog érzelmi oldalá- I ról is elárul egyet-mást. — Hát igen, szeretem szülőfalumat és szeretem az itteni embereket is, hiszen mindenkit ismerek, — mond­ja. Unatkozás? Nem, ezt a fogalmai nem ismeri. Hiszen, ha az embernek több száz „védence" van, mint neki, „akikről" nap mint nap gon­doskodni kell, az embernek nincs ideje unatkozni. — De van azért szabad idő is a világon. Akkor mit csinál, Vera? — Unatkozni még ekkor sem kell... — s már sorolja is a lehetőségeket. Hogy például a helyi nemzeti bi­zottság az elmúlt hetekben adta át a fiataloknak a szö­vetkezeti klubot, ahol min­denki megtalálja a maga szórakozását. A községben jártamkor éppen egy szín­darab előadásának lehetősé­geit vitatták a fiatalok. A szövetkezet vezetősége ter­mészetesen minden tekin­tetben támogatja a fiatalok akarását. Míg Vera a kulturális élet lehetőségeiről beszél, bele­lapozok a baromfifarm könyvelésébe. Eszerint az idén már több mint 43 ezer darab tojást termelt ki az aránylag kicsi farm, amely­nek m.ég számos hiányossá­ga is van. Még a tél folyamán sor kerül ette is, tudom meg az EFSZ elnökétől, aki a legna­gyobb elismerés hangján be­szél Vera munkájáról. A szövetkezetben még mindig kevés a fiatal, illetve az utóbbi időben már javult a helyzet. A szövetkezetből számos fiatal látogat mező­­gazdasági szakiskolát s ez annak a jele, hogy Dobos Vera példája a közeljövőben mégis követőkre talál. ACÖCS VILMOS »—t—>—♦—«—*­Szlovákiában az elmúlt 1961-es év első negyed­évében csak 66.4 százalékra teljesítették az az ostravai bá­nyákba a to­borzás tervét. A CSISZ-szer­­vezetek felada­ta, hogy szoro­san együttmű­ködve a helyi nemzeti bizott­ságokkal, a je­lentkező fiata­lok közül a leg­jobbakat vá­lasszák ki és küldjék brigád­munkára az ost­ravai bányákba.

Next

/
Thumbnails
Contents