Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-03-21 / 12. szám

Emberek és gépek Hatalmas üzemben találtam magam, amikor beléptem a ka­pun. Éppen müszakváltás volt, emberek siettek a munkába és a hazafelé tartók is kiléptek, hogy hamarabb elérjék a köz­lekedési eszközöket. A Hradec Králové-i Februári Győzelem gépgyárban bizony érdemes volt körülnézni, mert sok min­dennek tanúja lehet itt a láto­gató. Hazánk egyik legnagyobb gépgyára ez. Kiváló szakmun­kások dolgoznok itt, híressé is váltak az itteni gyártmányok és ezért lett fontos export­üzem ez a gépgyár. Vojtech Vejvoda tájékoztatott az üzem­ben dolgozó fiatalok életéről, ő a CSISZ üzemi szervezete vezetőségének egyik tagja, ki­tűnően ismeri a helyi viszonyo­kat és a problémákat is. Hlaváčová Helena pedig szinte kiegészítette azt, amit ő elbe­szélt. Igaz, magam is sok min­denről meggyőződhettem, és bizony elsősorban a fegyelme­zett munkaviszony és a mun­kások szakképzettségének ál­landó emelése lelkesített a leg­jobban. Egészen bonyolult szerkezetű gépeket is gyárta­nak. Maga a szerszámgép-gyár­tás sem éppen kis feladat, hát még a különböző gyári beren­dezéseké! A gyár egyes munkaközpont-NYOMABAN jai precíz egymásbafonódása árán kiváló gépek születnek. Sok fiatal dolgozik itt és a gyártás minőségét, mennyisé­gét szinte döntően befolyásolja a szocialista munkabrigádok versenye. 23 ifjúsági munka­­csoport kapta meg eddig az üzemben a szocialista munka­brigád címet, jelenleg pedig 14 munkacsoport versenyez a cí­mért. Érdekes az is hogy az üzemben dolgozó fiatalok mire büszkék a legjobban. A vág­­sellyei épülő vegyészeti gyár egyes berendezéseit ugyanis itt állítják elő. Természetesen pontos határidőre kell szállíta­ni a gépeket. A határidőben való szállítás főleg a CSISZ- tagokon múlik, ők dolgoznak legtöbbet az említett gépeken, azok a munkaközpontok készí­tik a gyártmányokat, ahol fő­ként fiatalok dolgoznak. A CSISZ üzemi szervezetének is tenni kellett valamit a szállítá­si határidő pontos betartásá­ért. Különböző szakmai megbe­szélések után a fiatalok arra az elhatározásra jutottak, hogy döntő kötelezettségvállalásokat tesznek a munka meggyorsítása érdekében. így időben elkészül­nek a fontos gépek és beren­dezések, és a vágsellyei üzem is időbér, megkezdheti majd működését. A Hradec Králové-i Februári Győzelem Üzem kitesz magáért. Védnökséget vállaltak a vágsellyei üzem fölött, és ne­kik is részük lesz abban, hogy felépül a vágmenti vegyészeti gyár. Kiváncsi voltam, hogyan megy végbe a szakmai nevelés. Ilyen fontos gépgyárban kiváló szakemberek kellenek és akár­ki nem végezhet munkálatokat az itt készülő precíz és kiváló gépeken. Mint utólag kiderült, ragyogóan meg is oldják a szakember-képzést. A szakmai és a munkanevelés egyik legfontosabb teendője az üzemben létező társadalmi szervezeteknek. Temészetesen maga az üzemi vezetőség is gondoskodik erről. A kiváló mérnökök, technikusok mellett ott láthatjuk az elsőrendű szakmunkásokat is. A mérnö­kök, technikusok elképzelése aligha érvényesülne olyan si­kerrel, ha nem lennének ezek a kiváló szakmunkások. A pon­tos és elsőrangú készítménye­ket csak magas szaktudású dol­gozók képesek elkészíteni. Milyen iskolai végzettségű dolgozókat vesznek fel dolgozni a gyárban? — érdeklődtem Elsősorban arra törekednek, hogy érettségizett fiatalok ke­rüljenek az üzembe. Főleg olyan iskolát végzettek, akik­nek a szakmájuk is megfelel. Ez ma még elég gyakran lehe­tetlen. Hiszen sokszor olyan idősebb munkást is fel kell venni, akinek csak nyolc elemi iskolája van. Sőt, még a fiata­labbak közül is kerülnek ki ilyenek. Éppen azért az üzem mellett technikumot szerveztek, ahol továbbfolytatják tanulmá­nyaikat vagy elkezdik tanul­mányaikat azok a dolgozók, akiknek nincs meg a kellő szakképzettségük. Ezt a tech­nikumot esténként és más al­kalommal, amikor szabad idő van, látogathatják a dolgozók. Az üzem legjobb mérnökei és más szakemberek, különböző iskolák tanárai adnak elő a technikumon. A tanultakat az­tán gyakorlatban érvényesítik a hallgatók. Lényegében véve az üzemben csak kiválóan szakképzett munkások dolgoz­hatnak. A technikum befejezése után Pardubicére járnak azok, akik tovább akarják folytatni tanulmányaikat. Ügyanis Par­­dubicén létesítettek egy távta­­nuló-központot a prágai tech­nikai főiskola mellett. Jobban mondva nem Prágában kell jár­niuk a főiskolára, hanem onnan jönnek le az előadók Pardubi­cére és a környékről odajárnak a dolgozók konzultációra. Fel­világosítottak arról is, hogy alig akad fiatal, aki elvégezte az üzemi technikumot és ne jelentkezne a technikai főisko­lára. Nem csoda hát, ha a magas teljesítmény mellett is kiváló gyártmányok látnak napvilágot ebben az üzemben. Hiszen meg­tanulják mesterségüket az itt dolgozók, egyszerűen megta­nulnak dolgozni a technikum­ban és a technikai főiskolán. Mondhatnánk műszaki értelmi­séggé válnak a dolgozók, a jövő értelmiségévé. BAGOTA ISTVÁN Pizenben bútor- és lakberendezési kiállítást nyitottak. A kor­szerű lakás berendezését sokan tanulmányozzák a kiállításon és bizonyára gazdag tapasztalatokat is gyűjtenek. A képen bemutatott is egy korszerűen berendezett szoba. Értékes vállalás Baráti találkozó Ismerősök, jóbarátok szíve­sen látogatják egymást, hiszen, ha közös a munkakör, örömmel beszélgetnek a közös érdekek­ről, munkaidő után is. Egy ilyen baráti hangú kedves láto­gatásnak voltam a szemtanúja, a közelmúltban Szencen, az ál­talános műveltséget nyújtó is­kolában. Fiatalok találkozása volt ez A vendéglátók az iskola pionírjai és CSISZ-tagjai vol­tak. A vendégek pedig az EFSZ fiatal munkásnői voltak. Ismétlem, jó ismerősként jöttek, mert mindketten ugyan­abba az iskolába jártak, ahová vendégként érkeztek. Csak né­hány évvel ezelőtt hagyták el az iskola padjait és most pár év múlva megilletődve jártak a régi épületben. A jó vendég­látók pedig szívesen mutattak meg mindent. A pionírok klub­­helyiségükkel dicsekedtek. Be­kapcsolták a televízort, meg­mutatták új műhelyeiket a vendégeknek, amelyeket a pio­nírok és CSISZ-tagok szüleik segítségével építettek fel az iskolában. Hívták őket jöjjenek játszani velük, repülősdit a holdba. Azután kérdezősködni kezdtek ismerőseiktől, Csermák Sáritól, mit látott Prágában, Pomsár Katalintól pedig, mit terveznek munkahelyükön. A lányok pedig válaszoltak. Csermák Sári mesélt a gyerme­keknek Prágáról, ahol nemrég vett részt a szocialista munka­brigádok első országos konfe­renciáján. Elmondotta, milyen érdekes dolgos emberekkel, hány lelkes fiatallal találkozott, mennyi tapasztalatot és báto­rítást szerzett a további mun­kához. Elmondotta azt is, mennyire tetszett a konferen­ciának, hogy a szenei fiatal lányokon nem fog ki a munka. Hiába szólták le őket a szövet­kezet kertészetében az idősebb asszonyok akkor, amikor segít­ségüket, tanácsukat kérték, összeálltak és csoportot alakí­tottak. De eleinte nem ment a munka, majdnem szétesett a csoport. Kiválasztották tehát a fiatalabbakat, brigádot szer­veztek. Versenyezni kezdtek. A munka pedig megindult és megy is. Klubhelyiségre lenne azon­ban szükségük, segítségre a nyáron és olyan fiatalokra, akik irányítanák szervezeti életüket, jó barátokra, megértő embe­rekre. Ilyesmiről folyt a baráti be­szélgetés és a vendéglátó pio­nírok a találkozás után króni­kájukba ezt jegyezték be: „Teljesítettük a Vörös zászló nyomában expedíció újabb pa­rancsát. Beszélgettünk a szenei egységes földművesszövetkezet fiatal munkáslányaival, akik a szocialista munkabrigád címé­ért versenyeznek. Segíteni fog­juk őket munkájukban, hogy ezt a dicső címet minél előbb elnyerjék és barátságunk még Uilárdabb legyen“.-R­Felelős helyekre a fiatalokat A szövetkezetek vezetőségei­ben ritkán találkozunk fiata­lokkal. Elég baj. A szövetkeze­tek ezzel bizony nagy hibát követnek el és erre gyakran rá is fizetnek, mégpedig több okból. Mennyivel megelége­­dettebbek lehetnének a fiata­lok, hogyha látnák, a szövet­kezet vezetősége eleget tesz a fiatalok követeléseinek, óha­jainak, javaslatainak és ha a vezetőségekben a tapasztal­tabb, idősebb földművesek mellett tehetséges fiatalok is helyet foglalnának. Természe­tesen nemcsak mint a fiatalok szószólói, hanem elsősorban mint olyan emberek, akik az egész társadalom javát akar­ják. Helyesen cselekedtek Dobro­­hostovon (Havlíčkov Brod mel­lett), ahol Václav Zápoločnýt, a fiatal zootechnikust a szö­vetkezeti funkcionáriusok egy éves iskolájába küldték. — Ha visszajössz, te irányí­tod majd a szövetkezetét — ezekkel a szavakkal búcsúztak tőle. Zápoločný elvtárs tavaly ősszel az EFSZ irodájában késő éjszakákig ült a tervek fölé görnyedve. Kezdeményezésére, de az ifjúság kívánságára is megalakult a fiatal mechanizá­­torok kollektívája. Gyakran előfordul, hogy a fiatalok, különösen a traktoris­ták és a mechanizátorok, a szövetkezetek a legszívesebben valamilyen üzemmé változtat­nák át, mindent mechanizálná­­nak, amit csak lehet, hogy az embert megszabadítsák a gür­cöléstől és helyette a gépek dolgozzanak. A Dobrohostovi mechanizátorok az iskolában is felkeresték Zápoločný elvtársat. A gabonát ugyanis már az idén két fázisban akarták begyűjte­ni, azzal számoltak, hogy a ta­karmánynövények begyűjtését silókombájnnal végzik el. Szó­val elkészítették a begyűjtés nagytermelési módszerének al­kalmazását. A jövendő elnök a javaslatot életbeléptette. Hasonlóképpen mint ahogy Dobrohostovban Václav Zápo­ločný, Postutovicén viszont Zdenek Haubeltot, az elnököt, Brzicén pedig B. Žďárskyt tartják nagy becsben. Hazánkban már sokhelyütt vezető funkciókat bíztak a fia­talokra és sok felelősség hárul rájuk az üzemekben, műhe­lyekben és a nemzeti bizottsá­gokban is. Tanulnak azoktól, akik már nagyobb tapasztalat­tal rendelkeznek és a fiatalok bizony gyakran a legjobbakhoz tartoznak. Éppen ezért érde­mes gondolkodni azon, hogy vajon az EFSZ-ekben a felelős helyekre és funkciókba miért helyeznek olyan kevés fiatalt. Talán azért, mert nem rendel­keznek megfelelő szaktudás­sal? Ha valóban ez az eset áll­na fenn, vajon a szövetkezet mit tett annak az érdekében, hogy a fiatalok megszerezzék a szükséges ismereteket és ta­pasztalatokat? Hiszen csakis akkor mélyíthetik el tudásukat és akkor tehetnek tapasztalatra szert, hogyha felelősségteljes helyre állítják őket. Az ember nem él elszigetelten, tapasztalt emberek kollektívájában él és közöttük bizonyára mindig akadnak olyanok, akik hajlan­dók segíteni és tanáccsal ellát­ni a fiatalokat. Sok EFSZ-ben a szövetkezeti tagok elhanyagolják a fiatalok nevelését. Nem gondolnak arra, hogy a jövő vezető dolgozói­nak kiképzéséről is gondoskod­ni kell. Sokszor előfordul, hogy a szövetkezeti elnök arról pa­naszkodik, hogy a szövetkezet­ben kevés a funkcionáriusi tisztségre alkalmas egyén. Gyakran csak a panaszkodásnál és az üres szófecsérlésnél ma­radnak — és a fiatalok nevelé­se érdekében semmit se tesz­nek. Az új mintaalapszabályza­tokban határozottan nem fe­lesleges amikor kifejezésre juttatják ezt az elvet: „A szö­vetkezet rendkívüli figyelmet fordítson a fiatalokra ... emel­je ki az ügyes szövetkezeti ta­gokat és felelősségteljes funk­ciókkal bízza meg őket.“ Helyénvaló lenne ha a falusi CSISZ-szervezetek vezetői ösz­­szejönnének a szövetkezetek vezetőségeivel és megállapod­nának abban, hogy kit külde­nek iskolába és a fiatalok so­raiból kit javasolnak az EFSZ- ekben funkció betöltésére. A MLADA FRONTÄBÔL. A lontói mezőgazdasági szak­­tanuló-iskola CSISZ-szervezete valóban jó szellemben végzi munkáját. Ez nemcsak a tanul­mányi előmenetelben tükröző­dik vissza, hanem a gyakorlati életben is. A mezőgazdasági termelés fokozása érdekében értékes kötelezettségvállalást tettek. Vállalták, hogy a lontói állami gazdaság részére alföld ter­méshozamának növelése céljá­ból 1260 köbméter komposzt­­trágyát készítenek. További vállalásuk a 40 hektáros gyü­mölcsös gondozása. Különösen nagy gondot fordítanak a kár­tékony rovarok és hernyók pusztítására. Időbeni permete­zéssel elejét veszik a kártevők elterjedésének. A rétek és le­gelők gondozását hatvan hek­_ üzenetek _____< Három barátnő: Pedagogická škola pre vzdelanie učiteliek. Modra, Nitra. Komárno, Krupi­na, Žilina, Levoča, Michalovce. Érettségizettek számára egy­éves tanfolyamot rendeznek. Liberecben né­pi termelési szövetkezetben gyártják a szép mintájú függö­nyöket. Minden hónapban több mint 4000 m2- nyi függőny­anyagot készí­tenek. A gépre már fölrakták az orsókat és nemsokára meg­indul a füg­gönykészítés. Szlovákiába is sokat szállíta­nak a szövet­kezet készítmé­nyeiből, s bizo­nyára kedvelik is a háziasszo­nyok a libereci függönyöket. táron végzik el. Munkájukkal növelni akarják a rétek széna­termésének mennyiségét és minőségét. Az iskola és a CSISZ szervezet minden tagja köte­lezte magát, hogy megszerzi a Fučík-jelvényt. Kulturális téren is szép eredménnyel működnek. Olva­sókört alakítottak. Az olvasó­kör tagjai egy-egy felolvasott művet részletesen megtárgyal­nak. Eddig már két mű került megvitatásra. Mezőgazdaságunknak az el­következő évek folyamán ko­moly, magasképzettségű szak­emberekre lesz szüksége. Ezek­re a tanulókra mindenhol és mindenkor lehet számítani, ezt már most lehet érezni odaadó lelkesedésükből. ANDRISÉIN JÓZSEF Bírálatot kérek: Küldje be a címét. Kisduna: Poľnohospodárska technická škola Leleszen (ma­gyar) okr. Kráľ. Chlmec, Ko­márom, Nové Mesto n/Váhom, Sološnica, Malacky, Skalica, Be­­ladice, Levice, Topoľčany, Rim. Sobota helységekben. ftégi emléhehröl... \lem két fiatal fiú és leány 1' találkozójáról van szó. Nem olyan találkozóról, amely a sarjadó szerelem előkészítője vagy gyümölcse. Nem. De a szívek még így is dobognak, mintha találkára mennének. Csermák Sári prágai útjáról beszél a szenei pioníroknak. Nem is csoda. Két nemzedék találkozásáról van szó, amely egy célért, egy eszméért harcol. Az első generációnak munkája kezdetén rombolnia kellett. Rombolni kellett a kapitalista rendszert, aláásni tekintélyét, megbontani egységét. Ezek vol­tak az öreg kommunisták. A másik generáció, a fiatalok, a CSISZ-tagok. A legtöbbje már nem emlékszik az 'elnyomatás, a kizsákmányolás hosszú évti­zedeire. Erről csak szüleik vagy idősebb társaik elbeszéléséből hallanak valamit. Akad köztük olyan is, aki a mai vívmányokat természetesnek veszi, mintha mindig így lett volna. Az S osz­tályrészük az építés, a termelés fellendítése, a tanulás. Azonban egy vonásuk mégis közös. Az, hogy az emberiség jövőjéért szállnak síkra. A komáromi járásban nemrég zajlott le a CSISZ-tagok és az idősebb párttagok találkozója. A találkozó fő célja volt meg­emlékezni a CSKP és a cseh­szlovák Komszomol megalaku­lásának 40 évfordulójáról, és tanulni az idősebb elvtársak tapasztalataiból. A találkozó teljesítette ezt a küldetését. A beszámoló méltatta a cseh­szlovák Komszomol harcait a múltban. Rámutatott a CSISZ harcos múltjára és a fiatalok jelenlegi feladataira. E beszá­molók után a párt komáromi járási titkára beszélt azokról a harcokról, melyeket pártunk az ifjúság egységéért, bq£do­­gabb jövőjéért folytatott. Hang­súlyozta, hogy az idős elvtár­saknak milyen szerepük van az ifjúság nevelésében. Az ülésen elhangzott vita, amelyben az idősebb elvtársak, mint például Horváth András, Blaskó Gyula, Izsó Sándor is felszólaltak, nagyon tanulságos volt n fiatalok számára. Az elvtársak elbeszélését nagy érdeklődéssel hallgatták a fiatalok. Hogyisne hallgatták volna, amikor egy egész törté­nelem elevenedett meg szemük előtt. Beszéltek harcaikról, a párt megalakításáról, sztrájkok szervezéséről. Izsó Sándor volt vörös katona beszélt a búcsi proletárok harcairól is. El­mondta, hogy Búcson az első szervezett munkásmegmozdulás 1918-ban volt. Ekkor szállin­góztak haza az első világháború harctereiről a katonák. Odahaza nyomort, éhező családot talál­tak. A katonák kaptak 240 ko­rona leszerelési díjat, élelmi­szer- és cipőjegyet. De ezzel a család nem lakhatott .jól, az üzletek pedig üresek voltak. Ebben az időszakban égett le Ullmann báró malma Bátorke­­szin. Az emberek kérték az akkori vezetőket, Azsartovics jegyzőt és Soós lelkészt, hogy juttassanak nekik a leégett malom raktáraiban lévő 200 va­gon búzából. Ők ezt a kérelmet visszautasították. A hazatérő katonák közt pedig már voltak eszmeileg fejlettek is, akik már hallottak a munkásosztály győ­zelméről Oroszországban. Ezek tüntetést szerveztek a község­háza előtt. A tüntetés sikerrel is járt. A jegyző, a pap meg­ijedtek: a tüntetők haragjától, és akarva nem akarva teljesí­tették követeléseiket. Majd be­szélt a búcsi pártszervezet megalakításának körülményei­ről, gazdasági és politikai har­cairól. Beszélt arról, hogy az iskolázásokra, melyeket leg­többször Steiner Gábor tartott, milyen körülmények között, ti­tokban. magánházaknál került sor. Milyen taktikázásra volt szükség akkor, hogy félrevezes­sék a burzsoázia hű kiszolgá­lóit, a csendőröket. A találkozón sokat tanultak a fiatalok. Építő munkájukhoz tapasztalatot, lelkesedést merí­tettek az idős elvtársak elbe­széléseiből. VARGA ERNŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents