Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-03-21 / 12. szám

A Smená és az Új Ifjúság ankétja Nagyobb felelősségérzettel! \fi 2 utolsó fazekast & harmadik ötéves terv a mezőgazdaságban előirányozza a hektárhozamok növelését, s ezt viszont elsősorban a me­zőgazdaságban dolgozók szak­­képzettségének növelésével le­het biztosítani. Az ifjúság a megfelelő szakképzettséget mezőgazdasági tanulóotthonok­ban sajátíthatja el. Ezek az iskolák nyitnak utat a techni-Kongresszusi küldött kumok és a főiskolák felé. Azaz, hogy utat nyitnának, ha nem teljesedne be az a szólás­­mondás, hogy az éhesnek a kenyérhéj is kedves, aki terí­tett asztalnál ül, az a kalács­ban is turkál. Mert amíg a régi világban gyakran annak is örül­tek volna a szegényparaszl szülők, hogy legalább a négj elemit kijárathassák gyerme. keikkel, mai jólétükben mái a tanonciskoláról is fitymálva beszélnek. Vegyük csak példaként a du­­naszerdahelyi helyzetet. Ebben a járásban 71 földmű­vesszövetkezet van, s e szövet­kezetben mindössze 2 mérnök 1 ökonómiai főiskolát végzett és 23 érettségizett szakembei dolgozik. Ami annyit jelent hogy ha szétosztanák közöttük a járás mezőgazdasági földte­rületét, akkor egy főiskolát végzettnek 22 438 hektárnyi földön, egy érettségizett szak­embernek pedig 2438 hektáror kellene a munkát irányítani Holott a harmadik ötéves ter\ végére minden 1000 hektárra egy-egy főiskolát végzett, min­den 400 hektárra pedig egy-egj érettségizett szakember var előirányozva. Nem is beszélve a tíz éves távlati tervről amelynek végén már minder főiskolásra 500 hektár és min­den érettségizettre 200 hektál földterület jut. Mi a helyzet ezzel szember a szakkáderek nevelése körül' Az, hogy jő néhány földmű­vesszövetkezet és a nyolc, il­letve kilenc éves iskolák égj része nem viseltetett keik megértéssel a toborzás iránt Akadnak olyan szövetkezetek akik sajnálják a tanonciskolá­­sok után fizetendő filléreket egyes iskolába pedig igen felü­letes a politikai szervező mun­ka. Slezák István, a mezőgazda­­sági iskolák tanfelügyelője, éi Schick Károly, a szerdahely technikum igazgatóhelyettese a toborzó bizottság elnöke lg; panaszkodott: — Bár személyesen is felke­ressük az iskolákat és a szö­vetkezeteket, az 1961/62-es év re tervezett 299 mezőgazdaság tanuló helyett eddig mindösszi 18 gyermeket sikerült meg győzni. Igaz, hogy vannak olyai jó iskolák is, mint például az ekecsi, az alistáli, a nyáradi, ahonnan szép számmal jelent­keznek tanonciskolába a gyer­mekek. Más iskolákban ezzel szemben felületes a propagan­damunka. A somorjai kilence­dik osztályban például 52 tanu­ló végez ez idén, de ezek közül csupán két gyermek akar me­zőgazdasági tanonciskolába menni. Ugyanilyen a helyzet Nagymegyeren és Szapon is. Szapról mindössze egyetlen gyermek küldte be a jelentke­zési ívet. — Akadnak olyan iskolák is, — folytatta Slezák István, — ahol az iskolaigazgatók csupán „papíron" teljesítik feladatu­kat. Felsőpatonyból például 10 mezőgazdasági tanulót jelen­tettek a folyó tanévre, amiért a kiértékeléskor jutalmat is kapott az iskola igazgatója. A valóságban azonban egyetlen gyermek sem vesz részt elő­adásaikon! Súlyos felelőtlenségek, vég­zetes hanyagságok ezek a saj­nos más járásokban is előfor­duló jelenségek. Mezőgazdasá­gunk egész jövője megsinylel­­heti ezt az állapotot. Pedig hát egyszerű lenne segíteni a bajo­kon, — egy kicsit több felelős­ségérzetre lenne osak szükség. Igen szép példát mutatott erre a dunaszerdahelyi mezőgazda­­sági technikum tanári kara. Azt ajánlották fel a párt negyven éves évfordulójának tiszteleté­re, hogy minden tanító egy-két gyermeket győz meg, hogy ta­­noncnak menjenek. Milyen szép is lenne, ha az ország minden tanítója követné e példát. Bez­zeg nem kongnának akkor sivár ürességtől a mezőgazdasági szaktanintézetek tantermei! Uhlár Mária öt éve dolgozik a nagysallól szövetkezetben. Tagja a baromfi farmon dolgo­zó ifjúsági leánybrigádnak. Szorgalmas jó munkájával ki­érdemelte, hogy szövetkezetü­ket képviselheti Prágában az EFSZ-ek V. kongresszusán MIT TUDUNK A ZÖLDSÉGEKRŐL ® A zöldség különféle uta­kon jutott el hozzánk. Vannak egyes fajták, melyek az ókor­ban már ismeretesek voltak. A hagyma Egyiptomból in­dult el útjára és az egész Kö­zel-Keletben meghonosodott. A torma, vadon nőtt úgyszól­ván egész Ázsiában, de főleg a Szovjetunió ázsiai részében. Nálunk a XV. és XVI. század­ban honosodott meg. A bab a XVI. században Ame­rikából került hozzánk, ahol az ottani őslakók legfontosabb tápláléka volt. Az uborka, Indiából szárma­zik. Már Ö-Egyiptomban is is­merték, ahol a zsidók egyipto­mi fogságuk idején is termesz­tették, az ókorban a gyógyá­szatban alkalmazták mint láz elleni szert. Nagy Zsuzsi nyolc éve dolgo­zik a felsőszecsei szövetkezet­ben. Sokat tudna beszélni erről az elmúlt időről, a szövetkezet­ről, a CSISZ falusi szervezeté­nek munkájáról, amelyben éve­ken keresztül aktívan részt vett. A szövetkezetben sok fia­tal dolgozik, mert a vezetőség segít megoldani a fiatalok min­den problémáját. Nem csoda hát, hogy ragaszkodnak a fia­talok a szövetkezethez és min­den munkaszakaszon megtalál­juk őket. Az ő érdemük is, hogy a szövetkezetben beve­zethették a szilárd jutalmazási rendszert, s hogy valóban szép eredményeket érnek el. A lévai járásban a szövetkezetek kö­zött folyó szocialista verseny értékelésekor az első helyre a felsőszecseiek kerültek. Jó munkájukért, a szép termés­­eredményekért jutalmul egy Zetor 25-ös traktort is kaptak. A szövetkezet a legjobbak kö­zé tartozik, így Nagy Zsuzsinak lesz miről beszámolnia a prá­gai kongresszuson. Köszöntik az évfordulót A jó termés egyik előfel­tétele, hogy a tavaszi mun­kákat agrotechnikai határ­időre elvégezzük. Ezt a célt tűzték ki maguk elé a eho­­mutovi járásban lévő polá­­kyi állami gazdaság trakto­rosai is. A vikleticei farmon dolgozó 12 tagú gépesített brigád a CSKP megalakulá­sának 40. évfordulójára kö­telezettséget vállalt. Figyel­müket elsősorban a tavaszi munkák gyors elvégzésére összpontosítják. Hét nap alatt előkészítenek 467 hek­tárt vetés alá és 243 hektá­ron öt nap alatt elvetik a tavasziakat. Könnyíteni akarják az egyik legfárasztóbb munkát: a cukorrépa egyelését is. Vállalták, hogy 120 hektá­ron 6 nap alatt elvégzik a sor-átvágást s így lényege­sen meggyorsítják és meg­könnyítik az egyelés elvég­zését. ősszel viszont 20 nap alatt elvégzik a cukorrépa kiszántását és elszállítását. Az új technológiát előny­be helyezik. a gabonabe­gyűjtésnél is. A két- és há­rommenetes gabonabetaka­rítással 30 000 koronát ta­karítanak meg a gazdaság­nak. A gépesített brigád tagjai vállalásuk teljesíté­sét elsősorban is szakkép­zettségük növelésével biz­tosítják. A kollektíva példá­san előkészíti és gondozza a gépeket. így a javítási költségeket lényegesen si­került csökkenteniük. Az eddigi számítások szerint a komplex gépesített brigád az új technológia alkalma­zásával 42 000 korona meg­takarítást ér el. —s— A gellei gépállomás Nagymegyeren lévő javító műhelyében átszerelik az önkötözőgépeket, így biztosítják, hogy május végére az aratás elvégzéséhez szükséges gépeket megjavít­ják. Erre azért van szükség, mert a járás vetésterületének 80 százalékán két- és hárommenetes gabonabegyűjtést vé­geznek. (Ceruzarajz) Susányban korszerűen fel­szerelt emeletes iskola és 'engeteg dália fogadott. Az Iskola a kevély templomto­rony mellett áll, a dáliák a Fazekasék udvarán pom­páznak lila, fehér, piros és sárga színben. Az udvaron vén eperfa alatt hosszú asztal áll, Fazekas Márton középkorú '■ánya sürgölődik körülötte. Az imént távoztak el a krumpliszedő brigád tagjai, akik itt ebédeltek. A házi­asszony anyósa segítségével a pálinkás és boros pohara­kat szedi össze, a tányéro­kat már behordták. A kamra mellett alacsony zsámolyon 85 esztendős ag­gastyán ül: Fazekas Márton apó. Arcán mély horpadások, rövid haja és nyírott pemz­­'.i-bajsza fehér, mint a hó. Szeme kék, mint a nefelejcs. Vékonycsontú, kicsiny em­ber. Fazekas volt világéleté­ben, hűen a nevéhez. Ki vezette be az edényké­szítés titkaiba? — Senki, fiam. Néztem apámat. Megtanultam ma­gamtól. Apja is, nagyapja is faze­kas volt. A munkát gyerek­korában kezdte, s folytatta, míg be nem sorozták kato­nának. Huszár volt, Galíciá­ban szolgált. Még megvan a régi kép, amely lovon ülve ábrázolja, fekete hajjal, szénfekete bajusszal. De rég volt! Mikor leszerelt, megháza­sodott, s leült a kerek zsá­molyra, kezébe vette a há­­romszögalakú falapátot, megpörgette a korongot... Az első világháború előtt kiment Amerikába szeren­csét próbálni. Kokszkészítő üzemben dolgozott odakint, zsákokat cipelt, szurtos volt, mint az ördög. Mire haza­jött, elhallgattak a fegyve­rek. — így úsztam meg a há­borút. Igen, csakhogy a felesége három gyerekkel maradt Itthon. A három közül kettő meghalt. A lányuk maradt meg, aki itt lakik velük a férjével. Két unokája van Márton apónak, az egyik mérnök lett a népi demok­ráciában, a másik főiskolára jár. Ül az öreg a zsámolyon, gondolatai messze kalandoz­nak. Mikor hazajött a nagy vizen túlról, — nem tehe­tett mást, — orrában a váz sós szagával újra leült a koronghoz. Lába szüntelenül mozgott, inas karját vastag agyagréteg borította. Virág­­cserepeket, tejesfazekakat, lábasokat, tálakat, korsókat, bögréket készített. Az edé­nyeket kétszer égette ki, s a két égetés között be­kente fénymázzal. A mázat maga keverte ki Selmecbá­nyáról hozott anyagból (amit ,, a malomkőhöz hasonlító ke- 1Á réken őrölt porrá), meg réz- fi porból, vagy kovácsolt ka­pott vasporból. Agyagért Zsaluzsányba járt. Jó, fehér agyag volt Zsaluzsányban. A veje lehordja a kamra padlásáról a fényes, világos­zöld korsókat, fazekakat s a tálakat, melyekben túrós morványt sütött egykor Fa­zekas néni. Kétféle virág­cserepet mutat: az egyiken vésett virágok vannak, a másikon domború díszek. Fazekas bácsi szalma közé csomagolta a cserepeket, korsókat, s hol szekéren, hol vonaton járta a széles vilá­got. Az Alföldön is jártak, igen-igen messze. Hű élet­társa mindenüvé elkísérte. Vásárok forgatagában tüle­kedtek, fogadókban, padlá­sokon háltak... Élni kellett, pénzt kellett keresni. Régi fényképeket mutat­nak, unokájuk gyerekkori képeit, aki már mérnök, házas ember, s néha hazajön a szüleihez, nagyszüleihez. Büszke rá az öreg: mindig segít valamit, legutóbb a konyhát festette ki a hun­cut, méghozzá igen szépen. A korong a kamrában pi­hen, az őrlőkerék is, amin a fénymáz anyaga készült. Ez a néhány edény maradt meg emléknek. Nehéz már a láb, gyenge a kéz, rossz a szem... Járkál az udvaron, nézi a vén eperfát s mellette a vakolatlan új házat, me­lyet a veje épített. Ej, ezek a fiatalok! Nem ülnek a ko­rong mellé, hagyják a kam­rában porosodni.. Máson jár az eszük. Nézi a dáliákat, az őszi kertet. Elröpült az élet. Nyugdijat kap ő is, a fele­sége is. A nap borszínű fényt csur­gat az udvarra. Az eperfa alól kiinteget utánam az öregasszony s a férje, a pi­rosarcú Márton apó. Az utolsó susányi fazekas. VERES JÁNOS nek el. Először is az anyagmeg­takarítás emelkedését, másod­sorban pedig a 'kazánmosás idejét hosszabbítják meg. Vagyis az eddigi harminc na­­nonkénti mosást, most hatvan ónként végzik. Ez népgaz-Kiváló kollektíva Komplex brigád alakult A takarmánykérdést első­sorban úgy oldhatjuk meg, hogy több kukoricát terme­lünk. így gondolkodtak a melcovi Vörös Csillag EFSZ tagjai. Még a tél folyamán megvitatták terveiket és most hozzákezdtek valóra­­váltásukhoz. Megalakították a komplex gépesített bri­gádot, amely a kukorica ül­tetését, egész évi gondozá­sát és betakarítását végzi. Ez évben szántóföldterüle­tük 10.6 százalékán termel­nek kukoricát. Természete­sen négyzetesen ültetik. A szövetkezet vezetősége pré­miumot fizet a brigádnak a munkák gyors és minőségi elvégzéséért, valamint a tervezett hektárhozamok túllépéséért. A brigád tag­jai alaposan előkészítik a gépeket, megismerik az betakarítást végzik, vállal­­egyes munkák elvégzésének ták, hogy 30 mázsa átlagho­­határidejét, és kiváló minő- ramot érnek el. ségű munkát végeznek. A —s— Vörös Csillag EFSZ komplex brigádja a domažlicei járás­ban elsőként jelentkezett a legmagasabb hektárhozam eléréséért indított verseny­be. VERSENYEZNEK A bušovicei szövetkezet­ben kilenctagú ifjúsági kol­lektíva alakult, amely ver­senyez a szocialista tnunka­­irigád címért. A csoport /állatta tíz hektár rét gon­­lozását, a széna lekaszálá­sát, valamint betakarítását. Öt hektáron termelnek bur­gonyát és a nyáron 100 köb­méter komposztot készíte­nek. 12 hektáron termelnek tavaszi árpát és a traktoro­sok, akik a föld előkészíté­sét, valamint a vetést és a Dübörögve fut be a vonat ^ a komáromi vasútállomásra, r Nagyot szusszant és megáll, c A mozdonyvezető és a fűtő le­­szállnak, körüljárják a gépet, vizsgálják nincs-e valami baj. Majd előkerül az olajzó a rongy és szépítik, tisztítják a gépet. A mellettem álló utas meg is jegyzi: ezek lelkiismeretes dol­gozók. Mire egy másik utas, aki úgy látszik ismeri a dolgozókat, megtoldja a szót. A Rožňanský brigád tagjai! Fölfigyeltem e névre, mert mintha már hallottam volna valahol. Igen, hallottam, s el­határozom, találkoznom kell Rožňanský elvtárssal. Sikerült módját ejteni a ta­lálkozásnak és most itt ülünk egymással szemben Rožňanský elvtárs lakásán. Lassan indul a beszélgetés. Először csak általános dolgok­ról esik szó, majd rátérünk a brigád munkájára. Másfél évvel ezelőtt nyerték el a megtiszte­lő címet, amelyre rászolgáltak. Öt csapat, tíz dolgozó. A szo­cialista munkabrigád tagjai Csiba Károly, Skulavik András, Rozbora József, Petr Károly, Zachar Ignác, Bugány Dezső, Simunek József, Bugány Sán­dor, Lábsky Lajos és Kočňov­­ský elvtárs a vezetőjük. A kollektíva valóban eredmé­nyes munkát végez. Kötelezett­ségvállalásukat: 10 tonna szén megtakarítását, három-, sőt négyszeresen túlteljesítik. Hogy miként sikerült elérni ilyen szép sikert? Ez ma már nem titok. Egy újítási javaslatról van szó, amely szintén Rožňan­ský elvtárs érdeme, Különleges Felvételünkön a Rožňanský-brigád tagjai láthatók. A sorban balról a második Rožňanský elvtárs, a szocialista munkabri­gád vezetője. dasági szempontból nagy jelen­tőségű. mert nincs gépkiesés. A szép eredmény persze az egész kollektíva munkáját di­cséri. Az észlelt hibákat rögtön el­távolítják, vagy pedig figyel­meztetik egymást a hiányossá­gokra. Ezzel elejét veszik annak, hogy a gép kiessen a forgalomból. Persze nem elégszenek meg az eddig elért eredménnyel, hanem tovább akarják tökéletesíteni találmá­nyukat. Ezért a külföldi szak­­irodalmat rendszeresen tanul­mányozzák, s ez lehetővé teszi számukra, hogy mind szakmai- . lag, mind politikailag fejlődje­nek. Rendszeresen látogatják a szakszervezeti és pártgyűlése­ket, valamint a pártiskolát. De a lehetőséghez mérten a ma­gánéletben is összejönnek, és itt vitatják meg a legfontosabb problémákat. Részt vesznek a fűtőházak közötti versenyben, melyből a komáromi fütőháa dolgozói kerültek ki győztesen. Persze az érdemet elhárítja magától Rožňanský elvtárs. mert mint mondotta: széf eredményeik az egész kollektí. va lelkiismeretes munkájának köszönhetők. ANDRISKIN JŐZSEJt vegyianyagok felhasználásával szerelt fúvóberendezés és eg meggátolják a kazánkő lerakó- csap segítségével eltávolítanak dását, amelyet egy általuk fel- a kazánból. Ezzel két célt ér

Next

/
Thumbnails
Contents