Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-03-21 / 12. szám
Ifjú lendülettel a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítéséért a mezőgazdaságban (RÉSZLET JURAJ VARHOLlK ELVTÄRSNAK, A CSISZ SZKB TITKÁRÁNAK A CSISZ SZKB PLENÁRIS ÜLÉSÉN ELHANGZOTT BESZÉDÉBŐL.) HOGY a FÖLD TÖBBET TEREMJEN Szlovákia egy lakosára csak 56 ár termőföld jut. Minden mezőgazdasági termelés alapja a föld, s mivel a talaj gyakran szenved vízbőségben vagy vízhiányban és kevés humuszt tartalmaz, fokozottabb gondot kell rá fordítani. Szlovákiában még 560 000 hektár termőföld van kitéve az árvizeknek — főként Kelet-Szlovákiában, Záhorien és Dél Szlovákiában, így ezek a területek kiesnek az intenzív mezőgazdasági termelésből. Több mint 400 000 hektár föld szenved szárazságban, éppen ezért gondoskodni kell az öntözőberendezések, víztartályok, halastavak és ártézikutak építéséről, mert így biztoaíthatjuk a növények vízellátását szárazság idején is. Az ifjúsági szervezetek és szervek elsőrendű feladata legyen a talaj termékennyé tételére indított népi mozgalom, melybe a fiatalság aktív formában bekapcsolódott. Ezt igazolja az a tény is, hogy a múlt évben az ország meliorációs munkáinak felét fiatalok végezték el. 284 helyi, 74 járási, 9 kerületi meliorációs építkezésnél 50 000 fiatal dolgozott. A meliorációs brigádmunkák egyötödét is fiatalok végezték.’ • • • tenyésztés tengelyét képezi? A vojnicei CSISZ-tagok erre azt felelnék, hogy azért, mert a munkánál nincsenek biztosítva az elégséges higiéniai feltételek. Tudunk azonban olyan példákról is, hogy fiúk és lányok a fejősteheneknél kezdtek dolgozni, módjuk volt átöltözködni és megmosakodni, volt öltözőjük, sőt meleg vizük is, mégis. egy kis idő múlva inkább a mezei munkát választották, annak ellenére, hogy az állattenyésztésben többet keresnek, így volt ez a komáromi járásban, Izsán is, ahol tavaly ifjúsági CSISZ-brigádot alakítottak a fejőstehenek gondozására. A kézi fejés igen nehéz, ezért ilyen munkához nem szokott lányoknak megdagadt a kezük. A szövetkezet elnökéhez fordultak tehát fejőgépért, amire ígéretet is kaptak, a fejőkészülék mégis a raktárban maradt. A fiatal zootechnikus ugyanis azt a nézetet vallotta, hogyha a teheneket többet fejik, nem fogja a készülékkel elrontani a fejőképességet, ha pedig kevesebbet, úgy nem fizetődik ki használni. Érdekes, hogy amikor a kollektíva megalakult, Miklós elvtárs, a CSISZ komáromi járási vezetőségének elnöke, egy újságíró figyelmét is felhívta rá, de amikor a kollektíva szétesett, hallgatott mint hal a vízbén, sőt nem tartotta szükségesnek azt sem, hogy. hozzászóljon a Smena és lag 2123 liter jut, ezt a fejőképességet ez idén tehenenként 500 literrel akarják emelni. Valamennyi nesvadyi tehénistállóban bevezették a gépi fejést, két istállót létesítettek rideg borjúnevelésre, és megrendelték a gépi berendezést a sertések gépesített etetéséhez. Az istállóban külön helyiség szolgál a lányok mosakodására és öltözködésére. Ezért a fiatal zootechnikus tréfásan megjegyezte, hogy nehéz eltalálni, mikor mennek a lányok az istállóban végzett munkába és mikor a klubba. A MĽZĎGAZDASÄG IRÁNYÍTÁSA szaktudást követel A mezőgazdasági termelés határozott léptekkel a munkatermelékenység emelkedése felé tart. Ennek alapját pedig a legújabb technika és technológia bevezetése, a nagyméretű gépesítés, az automatizáció és a kémizálás képezi. Mindez pedig elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkező dolgozókat igényel, olyanokat, akik az új technika megteremtőivé és az új munkamódszerek propagálóivá lehetnek. A dolgozók képesítésének előkészítése terén jelenleg a mezőgazdaságban mutatkozik a legnagyobb hiány. A múlt év végén egy mezőgazdasági mérnökre 7224 hektár, egy technikusra 1721 hektár és egy atanem kerül sor a nagyüzemi termelés formáinak töVábbi fejlesztésére. Ami szövetkezeteink szakképzett dolgozóit illeti, a párt és a kormány a múlt évben már foglalkozott a helyzettel. Ennek megfelelően a mezőgazdasági szakemberek képzésére egész sor intézkedés történt. Sok tanulóotthon létesült, elsősorban a fiatalok számára. A mezőgazdasági szak- és főiskolákon is módosításokat hajtottak végre. Szlovákiában 155 szaktanulóotthon létesült, melyben 10 650 fiatal tanul. A harmadik ötéves terv folyamán tovább nő a mezőgazdasági tanulók száma. Évenként úgyszólván 15 000 fiatal kerül ezekbe az iskolákba. 9460 fiút és leányt képezünk ki mezőgazdasági mechanikussá. Ugyanakkor 25 900 traktorosra lesz szükség a harmadik ötéves tervben, s ezek elsősorban azoknak a soraiból kerülnek ki, akik a tanulóévek után a mezőgazdaságban dolgoznak. Az HÉSZ-ek számára 1963-ig 3800 mérnököt, 5500 technikust és 8000 középképzettségű szakembert képezünk ki. A CSISZ minden falusi és iskolai szervezete komolyan foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogyan nyerhetnénk meg a fiatalokat a mezőgazdasági tanintézetekbe és iskolákba, hogy teljesíthessük az ide vonatkozó toborozás feladatait. A komposzt egyharmadát is fiatalok készítették. Több mint 70 000 hektár rétet és legelőt hoztak rendbe. Védnökséget vállaltak az egész évi szénatermés gondozása és begyűjtése fölött, kiültettek 410 000 gyümölcsfát’, 50 000 darab bogyótermésű bokrot, 170 000 hektár gyümölcsöst, 200 faiskolát létesítettek és 62 km hosszúságú utat fásítottak be. Lényeges, hogy a CSISZ mezőgazdasági szervezetei nagyobb figyelmet szeleteljenek az agrotechnikai intézkedéseknek, mert ezek betartása nélkül magas terméshozamot nem érhétünk el. Szeretnénk ha a fiatalok jobban kihasználnák a tudományos kísérletek nyújtotta lehetőségeket. Munkájuk egyik legfontosabb feladata a talaj szerkezetének és humusztartalmának megismerése lenne. Még mindig nagy a hiány az ásványtartalmi trágyákban és ennek ellertére nem bánunk velük takarékosan. A helytelen trágyázás a talaj hozamát 10—15 Vokal csökkenti, pedig minden alapfeltételünk megvan arra, hogy a trágyát a tudományos úton megállapított adagolás szerint használjuk. Ennek az adagolásnak az alapja pedig a talaj elemzése. Ma már minden EFSZ-nek és állami gazdaságnak rendelkezésére áll & talaj elemzése, csak fel kell tudni azt használni. Nagyon sok érté. kés anyag elillan az istállótrágyából és a trágyáiéból is. Az istállótrágya helytelen kezelése folytán annyi nitrogént vesztünk, mint amennyit megmentünk a komposzt készítésével. Á komposztkészítés sok munkát igényel és így ezen a kis példán bemutatva azt láthatjuk, hogy ez a munka tulajdonképpen elillant a levegőbe. Nagyon helyes lenne, ha mind az EFSZ-ek, mint az állami gazdaságok ifjúsági kollektívái gondot fordítanának a szerves trágya helyes gondozására és felhasználására. Nagyobb szövetkezetekben megvan a lehetőség arra, hogy gépesített munkacsoportot alakítsanak. NE VÖDÖRREL ÉS KAPÁVAL, HANEM GÉPEKKEL A harmadik ötéves terv folyamán lényegesen kell növekednie a tej-, hús- és tojástermelésnek. Ezen igényes feladatok teljesítéséből az ifjúságnak is nagy mértékben ki kell vennie a részét. Jelenleg viszont kevés fiú és lány dolgozik az állattenyésztésben, nem egész egy tizedrészét teszik ki az állattenyésztésben foglalkoztatott dolgozóknak, sőt. néhol még annyit sem. Emellett a baromfigondozók nagy része fiatal. Ugyan miért kerüli ki az ifjúság legnagyobb része az állattenyésztést, különösen annak legfontosabb szakaszát, a marhatenyésztést, ami az állatEl kell érnünk, hogy a fiatal traktorosok kellő szakképesítésre tegyenek szert és a traktor vezetésén kívül teljesen tisztában legyenek a növénytermesztés összes kérdéseivel. Oj Ifjúság „Kapával vagy géppel“ című ankétjéhez, amely bírálta a CSISZ izsai szervezer tét és a CSISZ komáromi járási vezetőségét azért, mert nem segítettek kiharcolni a gépi fejést. Ugyanis az volt a fő oka annak, hogy a lányok otthagyták az állattenyésztést. Igaz, hogy a faluban körülményesebb a gépesítés bevezetése az állattenyésztésbe, mint a gyárakban egy-egy új gép bevezetése. Ezért, amikor Zdeno Holub, a nesvadyi EFSZ fiatal zootechnikusa kezdte bevezetni a gépi fejést, az öreg fejők nagy lármát csaptak, hogy a gépek tönkreteszik a teheneket. Az állattenyésztés gépesítése és az új technológia bevezetése ebben a szövetkezetben sem találkozott megértéssel az idősebb szövetkezeti tagok részéről. Amikor az öreg fejők makacsul elutasították a fejőkészülékeket, a zootechnikus a szövetkezeti gyűlésen felhívással fordult az ifjúsághoz. A fiatalok megkezdték a munkát a tehénistállókban, elsajátították a fejés és etetés technikáját- A gépesítésért folyó harcot, ami egyáltalán nem jelentett és nem jelent viadalt az öregek és fiatalok között, hanem a nagyüzemi gazdálkodás és a régimódi felfogás közötti harcot az ifjúság nyerte meg. Ha a múlt évben a tehenek fejőképessége egy tehénre számítva teljes 400 literrel növekedett, úgyhogy egy tehénre átcsonyabb képesítésű mezőgazdasági dolgozóra 663 hektár föld jutott. Ez a jelenlegi helyzet EFSZ-einkben. A keletszlovákiai kerület 906 szövetkezetében mezőgazdasági főiskolai végzettséggel csak nyolc, és középiskolai végzettséggel pedig mindössze 48 dolgozó rendelkezik. Még ennél is rosszabb a helyzet az alapképzettséggel rendelkező dolgozóknál, különösen vonatkozik ez a korösszetételre, mely egyáltalán nem csökken és Szlovákiában 1960-ban elérte a 46 évet. Az EFSZ-ek dolgozóinak csak 4,4 tized százaléka 15—20 éves, 50,5 százaléka 21—50 éves, 29,2 százaléka 50—60 éves és 15,1 százaléka pedig hatvan éven felüli. Ez azt jelenti, hogy szövetkezeteinkben a hatvan éven felüli dolgozók száma több mint háromszorosát teszi ki a 20 éven aluliaknak. És a fiatalok száma szövetkezeteinkben egyre zsugorodik. Még egy évben sem sikerült megnyerni annyi fiatalt a mezőgazdaság számára, mint amennyit a terv megkövetel. Nagy szükség van az olyan szakképzett dolgozókra, akik nemcsak, hogy megértik a nagyüzemi munkamódszerek jelentőségét, hanem azt meg is tudják valósítani. A maradiság és a szakemberek hiánya az egyik fő oka annak, hogy szövetkezeteinkben nem használják ki kellőképpen a már meglévő technikai lehetőségeket és a kezdeményezés hiányában Nem tűrhetjük tovább, hogy a.Süövetkezetek vezetőségei a fanulőif jóságot csak brigádmunkára hívják ' (talán nem is létezik olyan brigád, amely ne a tanulás terhére vett volna részt brigádmunkában), ahol a tanulóknak kapát vagy vedret nyomnak a kezébe azzal, hogy menjen krumplit szedni, a gyermekeket meg arra használják fel, hogy kézzel gyomláljanak, a mezőgazdasági gépeket nem mutatják be, s így persze nem jutnak el a tehénistállóba, a sertésólakba, a baromfiudvarra vagy oda, ahol már bevezették a nagyüzemi technikát. A modern gépekkel felszerelt gazdasági részlegeket hét lakat alatt őrzik. Ilyen körülmények között milyen képet nyerjenek a pionírok a mezőgazdasági munkáról? Dicséretre méltó, hogy a nemesítő állomásokon és a kutatóintézetekben készségesen fogadják a tanulmányi kirándulások résztvevőit és védnökséget vállalnak a pionír-gazdaságok, ligetek és kísérleti földek felett. Jó lenne, ha a CSISZ járási vezetőségei felhasználnák ezeket az értékes tapasztalatokat és a CSI§Z-alapszervezetekben, a GTÁ-kon, valamint az állami gazdaságokban is követnék a jó példát. Nagy segítséget jelentene, ha az ifjúságot már zsenge karában megismertetnék a legújabb technikával és a nagyüzemi technológiával. Szemléltetően mutassuk meg a fiataloknak a mezőgazdaságot, nehogy a jövő mezőgazdasági dolgozóját úgy képzeljék el, mint egy elhanyagolt külsejű, sáros gumicsizmás embert, kapával a vállán, hanem mint magas szakképzettségű egyént, aki alkalmas arra, hogy érvényesítse a modern technikát, a haladó agro- és zootechnikát és semmiben sem különbözik az ipari dolgozótól. Nem lehetünk elégedettek azzal a tevékenységgel sem, amelyet a CSISZ-szervezetek a mezőgazdasági tanintézetekben és a szakiskolákban kifejtenek. Ezekre a szervezetekre a CSISZ járási vezetőségei kevés figyelmet fordítanak. Nem elég, ha csak azt tartjuk szemmel, hogy a szakiskolákból kerülnek ki a falusi szervezetek instruktorai. Nagyon keveset foglalkoznak a termelés és a legújabb tudományos ismeretek tanulmányozásával és népszerűsítésével. A CSISZ-szervezetek a mezőgazdasági tanintézetekben nem érvényesítik azokat a tapasztalatokat, amelyeket a CSISZ az ipari szaktanintézetekben kifejtett tevékenysége folyamán nyertek. Az utóbbi időben egyre jobban előtérbe kerül a foglalkozás melletti tanulmány lehetősége. A foglalkozás melletti tanulás a fiatalok részéről ^rős akaratot, a szövetkezetek és az állami gazdaságok vezetősége,, valamint a CSISZ részéről pedig segítséget és támogatást igényel. A harmadik ötéves terv teljesítése idején egyre emelkedik azoknak a száma, akik a foglalkozás mellett végeznek tanulmányokat. A mi feladatunk nemcsak az. hogy megnyerjük a fiatalokat továbbtanulásra és a tanulmány szokásos vagy rendkívüli formáinak igénybe vételére, hanem gondoskodjunk arról, hogy a szövetkezetekben a fiatalok minősítésüknek megfelelő munkát kapjanak és sikeresen teljesítsék feladatukat. Az elmúlt évben végzett kiértékelésnél megállapították, hogy a mezőgazdasági mester- és tanonciskolák 1957—59-ben végzett tanulói rövid idő után otthagyják a mezőgazdaságot és a népgazdaság más ágazatában helyezkedtek el. A CSISZ-szervekre és szervezetekre hárul a feladat, hogy a fiatalok emlékezetébe véssék: az irodákból és hivatalokból olyan szakmába menjenek dolgozni, amelyet kitanultak. Arra kellene törekednünk, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok 1965-ig szerezzék meg a szükséges szakképzettséget. Már több CSISZ-szervezet foglalkozott ezzel a kérdéssel. Így például Kistárkányban, Hranán, Erzsébet-majorban, Sókszelőcén és másutt is. A szenei és a nagyszombati járásban el akarják érni, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok 1964-tg értsenek a traktor és a villanymotorok kezeléséhez. A mezőgazdasági iskolák a tanulókat most úgy irányítják, hogy azok több szakmához is értsenek. Hiszen milyen akadálya lehet annak, hogy azt, aki a növények tenyészideje alatt a növénytermesztésben dolgozik, egyidejűleg ne képezzék ki a mechanizálásban úgy, hogy télen segíthessen a traktorok és mezőgazdasági gépek, szerszámok javításánál, esetleg a melléktermelés valamelyik ágában nyerjen kikép-' zést. Használjuk fel azokat a lehetőségeket, melyeket a mezőgazdasági mesteriskolák, technikumok, főiskolák nyújtanak. A tanulás rendes és rendkívüli formái mellett használjuk fel a többi lehetőséget is, melyeket a szocialista társadalom a mezőgazdasági dolgozók kiképzése terén nyújt. Az EFSZ-ek új mintaalapszabályainak javaslata szerint a szövetkezetre nemcsak az a feladat hárul, hogy a fiatalokat megnyerje az EFSZ-ekbe való belépésre, hanem az is, hogy biztosítsa a fiatalok szakmabeli és politikai fejlődésének lehetőségét is. főként azáltal, hogy a fiatalokat mezőgazdasági szakiskolákba küldi, ösztöndíjakat juttat, és a főiskolásoknak alkalmat nyújt, gyakorlati mezőgazdasági kiképzésre a saját gazdaságon. Minden EFSZ kötelezze magát! hogy saját dolgozói köré-' bői szakembereket képeztet ki. SZOCIALISTA MÓDÓN ÉLNI ÉS DOLGOZNI A mezőgazdaságban is igen pagy jelentőséggel bír a szocialitsa munkaverseny. Ez a kezdeményezés lendítő ereje s hozzásegít a tartalékok feltárásához a termelésben. A szocialista munkaverseny segítségével teljesíthetjük csak, az ötéves tervet a mezőgazdaságban négy év alatt. Azokat a konkrét feladatokat, amelyek teljesítésével hozzájárulhatnak a CSISZ-szervezetek a mozgalom sikeréhez, eddig 678 falusi CSISZ-szervezet tette magáévá. Különösen értékes az a tény, hogy számos CSISZ-szervezet olyan feladatokat tűzött ki maga elé, melyek hozzájárulnak a haladó technológia bevezetéséhez és az ifjúság megnyeréséhez a mezőgazdasági termelésbe, a mezőgazdasági tanonciskolákba és szakiskolákba, a föld termékenyebbé tételéhez és a hektárhozamok emeléséhez. Tehát azokra a legfontosabb problémákra irányítják a fő figyelmet, melyeknek megoldása jelenleg a mezőgazdaságban a legfontosabb. A CSISZ-tagok egyes szervezetekben, mint pl. Bősön, Bátorkeszin, Hrariyban, Kvakovéén, Ružindolban és másutt kidolgoztak a feladatokat erre az évre mind egyének, mind egész kollektívák számára. Ezekben a szervezetekben a politikai-szervezési munka állandóan fejlődik, s a fiatalok mind merészebb feladatokat vállalnak. Ifjúsági kollektívák alakulnak a gépesítés és a mezőgazdasági termelés egyéb szakaszain, és bekapcsolódnak a szocialista munkabrigád mozgalomba, egyének és kollektívák versenyeznek egymás között. Számos jó tapasztalatot szereztünk már ezen a téren. Az ifjúságnak azon törekvése mellett, hogy a mezőgazdasági termelés állandóan emelkedjen. nagy értékeket adnak aZ ifjúsági kollektívák, különösen azok, melyek a szocialista rnunkabrigád címért küzdenek. A büszke cím elnyeréséért jelenleg 133 kollektíva küzd é* 12 ifjú kollektíva már szocialista munkabrigádnak nevezheti magát, Ezek közül egynéhány kitűnt teljesítményeivel. Gyakian épp ők az új munkaformák élharcosai, a minősítés és a munkatermelékenység emelésének úttüröi. Ezeket a kollektívákat * „szocialista módon dolgozni és élni“ elv gondolata köti össze. Jelentőségüket a szocialista munkabriyádok ovszágos értekezlete is aláhúzta. Járási vezetőségeink és alapszervezeteink eddigi gondoskodása azonban nincs még telje* összhangban nagy jelentőségükkel. Ezért a mozgalom még mindig nem fejlődik elég gyorsan az ifjúsági kollektívák között. Mind ez ideig az ifjúsági kollektívák 30 százaléka versenyez csak a cím elnyeréséért. Komoly hiányosságnak számít az is, hogy a CSISZ járási vezetőségei nem rendelkeznek pontos kimutatásokkal a kollektívák számát és elhelyezését illetően. A CSISZ járási vezetőségének gondoskodása gyakran azzal kezdődik, és egyúttal végződik is, hogy tudomásul veszi a kollektíva jelentkezését a versenybe. A múlt év végén a komáromi járás az „ötéves tervet négy év alatt“ mozgalmon belül feldolgozta a szocialista munkaverseny fejlesztését az egyes szervezetek, kollektívák, egyének és munkakörök között. Fontos ^enne, hogy az ilyen verseny minden járásban elterjedjen. Ehhez hozzásegít majd az a vándormandátum, melyet a mezőgazdaság legjobb dolgozójának adnak át. Ezen a téren bizonyos tapasztalatokra már a komáromi, trnavai és trebišovi járásokban szert tettek. Bővebb tapasztalatszerzés után ajánlatos lenne ezt a versenyt kiterjeszteni a többi járásra is. A mezőgazdasági fiatalság elé konkrét feladatokat tűzzünk ki, s mozgósítsuk őket a feladatok teljesítésére. Olyan feladatokat kell kitűznünk, melyek a mezőgazdasági termelés gyors fejlődését segítik elő, s arra vezetik a fiatalokat, hogy a harmadik ötéves tervet idő előtt teljesítsék.
