Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-03-14 / 11. szám

číutó.VJxl ýô'Jttek. angtalanul fékeznek az autók, amint egymás után gördülnek parkoló helyükre a pardubicei Sztálingrád Szálloda előtt. A szálloda nagytermében gyülekeznek a járás EFSZ-ei­­nek küldöttei, nemsokára kez­dődik a járási szövetkezeti konferencia. A tanácskozáson gondokat tárnak ki, eredmé­nyeket hirdetnek, problémákat vetnek fel, javaslatokat tesznek odaadó, lelkiismeretes emberek. A pardubicei járás jellege síkság, az Elba két oldalán böventermö földdel'. Ha végig­nézünk a régi huszita várból, a vidéken a jó termések örö­mét, ízét érezzük. Jellemzi még az említett területet a sok üzem, gyár. Többezres létszám­mal dolgozó üzemek vannak a járásban. A gyárak fala mellett traktorok zúgnak, ekék hasít­ják a földet, vetőgépek cso­­roszlyái rejtik a csírázásra váró magot a humuszba. Érdekes figyelemmel várom a felszóla­lásokat, kíváncsi vagyok, mi­lyen problémáik vannak a szö­vetkezeteknek a hatalmas ipari üzemek tövében. Kisül, hogy legfőbb gondjuk a termelés olcsóbbá tétele és a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítése. Akadnak itt persze egyéb megoldásra váró feladatok is, de az említett két pont a vezérfonal. E körül forog minden, mindent azért tesznek, hogy ezt a két dolgot megvalósítsák. A többi köny­­nyebben oldódik meg, ha ezt a két pontot jól elintézik. Ügy­­szólván minden felszólaló vá­zolta a szövetkezetének terveit, felkészülését, ötletét arra vo­natkozóan, hogyan teljesítsék az ötéves tervet négy év alatt. Elsősorban fiatalok is kellenek ehhez. Nem állja meg a helyét az, hogy az üzemek miatt mun­káshiány lenne az itteni szö­vetkezetekben. A tagság és a vezetőség szervezőképességétől, ügyességétől függ a fejlődés további meggyorsítása. Gondos­kodni kell a tagokról, a fiata­lokról, tanítani, iskolázni őket — világította meg Urbán Fran­tišek, a recenai November 7. o A tudomány se­gíti a mezőgaz­daságot. A Du­­naivánkai Ba­­romf (kutatóin­tézet is jelen­tős tudományos eredményeket ér el. Ez a két kakas is jól ér­zi magát az in­tézet laborató­riumában, igaz, nem kés alá vitték, hanem csak mérlegre tették. Hiába a több hús érde­kében nekik is tűrniük kell. O Jól sikerült műsor A rimaszombati magyar tannyelvű közgazdasági középiskola tanulói védnökséget vállaltak apálfalai EFSZ fölött. Nemrég kulturális fellépést rendeztek a faluban a tanulók. Nótaszóval érkeztek Pálfalára, ahol a szövetkezet vezetősége és a taní­tói kar fogadta őket. Ünnepi beszédet is tartottak a februári győzelem emlékére, majd a szavalok és a táncosok léptek fel. Komoly mezőgaz­dasági tárgyú előadást tartott a közgazdasági középiskola egyik tanára, s ezt követően ismét népi tánc, rövid jelene­tek, énekszámok, szavalatok és bohózatok kerültek színre. A legnagyobb sikert aratott Lőrincz Piroska, Rácz Ágnes, Jakab Éva, Kovács Erzsi és Perjési Irma. EFSZ elnöke, ök még a nyáron elhatározták, és minden tag jónak látta, a legmesszebbme­nő gondoskodást és segítség­­nyújtást a fiatal szövetkezeti tagok számára. A traktoristá­kat, állatgondozókat, valamint azokat a munkásokat, akik leg­jobban ki vannak téve az idő­járás viszontagságainak, meleg, vatelinozott kabáttal, nadrág­gal, meleg cipővel és eső ellen vízhatlan ruhával, gumicsizmá­val látták el. Ez is befolyásolta, hogy azóta majdnem duplájára emelték a teljesítményt a szö­vetkezeti tagok. Nem is annyi­ra a ruhának örültek, mint inkább a gondoskodásnak, a jó­akaratnak. A traktorosok, gép­kezelők számára esti tanfolya­mot szerveztek. Minden trak­toros kitünően ért a géphez és tisztában van az agrotechnika alapvető követelményeivel. Ter­mészetesen az iskolázásnak nemcsak a neve volt iskolázás, hanem az eredmények is visz­­szatükröződnek a munkánál. A sezemicei EFSZ-ben pedig egyenest népi mezőgazdasági akadémiát létesítettek, mely­nek keretében a szövetkezet minden tagja tanul. Az állatte­nyésztők az állattenyésztést, a növénytermesztők a növény­­termesztést, a gépekkel dolgo­zók mechanikát és alapvető ag­rotechnikai tudományt sajátí­tanak el. Jó szakelőadókról gondoskodtak, meg arról is, hogy a fiatalok közül többen látogassák a mezőgazdasági technikumokat, főiskolákat. Starý Matérovban a szaktanu­láson kívül pedig olyan kultúr­­csoportot szerveztek a szövet-Szórakozó fiatalok A CSISZ nyitranagykéri alap­szervezete úgy látszik lendüle­tesebb munkába fog. Ennek bi­zonysága az, hogy nemrég tea­estet rendezett. A teaestet dél­után ötórakor kezdték az alap­szervezet elnöknőjének meg­nyitó beszédével. A beszéd után rövid kulturális fellépés következett szavalatokkal és elbeszélésekkel. A rövid műsor után sor került a szórakozás többi részére, a tulajdonképpe­ni teaestre. A fiatalságnak na­gyon tetszett a széktánc és a seprűtánc. Még sokkal több eredményt lehetne elérni Nyit­­ranagykéren a fiatalok nevelé­se terén, ha a helyi nemzeti bizottság is többet törődne ez­zel a kérdéssel. Reméljük, hogy a HNB megérti a kérdés fon­tosságát és segíti a fiatalokat. PEXERNAI ISTVÁN, ANDERKÖ EDIT, Rimaszombat. Nyitranagykér. művelt embere A kor A sokszor „szakbarbárság­ként“ emlegetett tudományos­ság, egyoldalú tudományosság, persze szintén nem korszerű műveltség-ideál. Az. aki nem lát túl saját szakterülete szű­­kebb ' határain, annak nem le­het elég távlata, elég széles lá­tóköre ahhoz, hogy a saját te­rületén meglévő ismereteit na­gyobb egység részeként szer­teágazó összefüggésekben lás­sa. A mai korban művelt em­bernek azt mondhatjuk, aki valamilyen szakmához vagy tu­dományághoz igen alaposan ért s azt mélyrehatóan ismeri, s ezenkívül sok egyéb fontos területen is megvan a maga megbízható tájékozottsága. De melyek azok a területek, amelyeken jártasn’ak kell len­nie korunk emberének ahhoz, hogy joggal megérdemelje a művelt ember jelzőt? Mik az úgynevezett általános művelt­ség összetevői? Jó útbaigazí­tást adhat számunkra, ha egy pillantást vetünk az intelligen­cia szó tartalmára. Régebben úgyszólván kizárólag az elvont absztrakt nyelvi, matematikai, szimbólumokkal jól bánni tudó embert nevezték intelligens embernek. Ma az intelligencia fogalma sokkal szélesebb körű. Az intelligenciának legalább három fő fajtájáról beszélünk, mégpedig: 1. az absztrakt, el­vont, elméleti intelligenciáról, 2, a gyakorlati vagy konkrét és 3. a társadalmi intelligenciáról. Az első csaknem teljesn azonos a régi intelligencia fogalommal. A második a gyakorlati, sok készséggel, ügyességgel, jár­tassággal rendelkező ember in­telligenciája. A harmadik a társadalmi intelligencia, a tár­sadalmi viszonyok között, az emberekkel való érintkezésben, a velük való bánásmódban, vi­selkedésben nyilvánul meg. Nem is olyan nehéz áttétel kell ahhoz, hogy a műveltséget is az említett három fogalom szerint osztályozzuk. Nem az ismeretanyag meny­­nyisége a műveltség legfőbb meghatározója. Sokkal inkább az érzületi alap, a hozzáállás, a szándék. Nem annyira külön­álló adatokat kell tudni, mint inkább a lényeges összefüggé­seket, valamint a tanulás, az ismeretszerzés jó módszereit kell ismerni s azokat életfogy­tig használni. Régen sokan azt gondolták, hogy az ismeret­­szerzés kora az iskola befejez­tével bezárul. Ma már tudjuk, hogy az iskola csupán elindít a művelődés útján, s korunk­ban világáramlat a felnőttek továbbtanulása, szellemi rugal­masságuk végéig tartó műve­lődése. A müveit ember tudja, hogy műveltsége fejlesztése érdekében mit hol keli keresni. Tudja használni a lexikonokat, enciklopédiákat, kézikönyveket, szótárakat. A művelt ember műveltsége sohasem lezárt, megkövesedett hanem fejleszthető, rugalmas. Semmi esetre sincs kötve az érettségi anyagához vagy bár­mi más rögzített normához. Vannak persze irányjelző pon­tok, amelyek legalább nagyjá­ban tájékoztatnak. Nem vitás, hogy minden ember műveltsé­gét jelentősen emeli, ha egy szakma ismeretén túl tisztában van a természettudományok, főleg a fizika, a kémia, a bio­lógia, az örökléstan stb. kor­szerű új eredményeinek lénye­gével. De ugyanúgy fontos, hogy ismerje a földrajz, a lét lektan és a társadalomtudomá­nyok új felfedezéseit is. Társa­dalomtudományi, történelmi, irodalmi, politikai, filozófiai, nyelvi, stb. ismeretek nélkül igazán magasfokú általános műveltségről rém beszélhe­tünk. A zene, a képzőművészet, az építészet nagy alkotásainak ismerete, megértése és élvezé­se nélkül alig képzelhető el nagyműveltségü ember. A nyelvtudás főleg azért tartozik hozzá a műveltséghez, különö­sen a kis nemzetek tagjai szá­mára, mert egy vagy két nem­zetközinek számító nagy nyelv ismerete nélkül a legegysze­rűbb szakmában sem szerezhe­tő korszerű műveltség. Ami pedig a kulturált magatartást illeti, nem kétséges, hogy ez is szerves része a műveltség­nek. Ha végül egészen röviden kellene összefoglalnom a mű­velt ember fogalmának tartal­mát, azt mondanám, hogy nem is annyira a tudásmennyiség a döntő, mint inkább a művelő­dési szándék. Aki egyszer erős elhatározással és dinamikus szükségletérzéssel rálép a mű­velődés útjára, s vállalja a mai kor egyik legjellemzőbb maga­tartásformáját, az életfogytig tartó szakadatlan tanulást, az előbb vagy utóbb biztosan mű­velt emberré válik. Vége. Dr. HARSÁNYI ISTVÁN kezetesek, hogy lassanként az egész Hradec Králové-i kerü­letben ismertté válik. A mako­­šini szövetkezetben 410 mázsa silókukoricát takarítanak be hektáronként a tejtermelés ér­dekében. Ostretine na Holicku­­ban négy ifjúsági munkacso­port is versenyez egymással s 160 hektárnyi rétet és legelőt javítottak meg. Tshát itt is dolgoznak fiatalok a szövetke­zetben, pedig hatalmas üzemek vannak a közelben. Helytelen rákenni a fiatalokra, hogy sok helyen azért hagyják ott a szövetkezetét, mert gyár­ban akarnak dolgozni. Egyálta­lában nem erről van szó. Állan­dó foglalkoztatást kell nyújtani a fiataloknak a szövetkezetben, s így kell bebiztosítani a kere­seti lehetőséget, gondoskodni kell a tudományos és kulturális fejlődésükről és akkor nem vá­logatnak a munkában. A par­dubicei szövetkezeti konferen­cia legalábbis így állapítja meg ezt több EFSZ példájából. A mai korszerű mezőgazdasági termelés megköveteli a magas szakképzettséget, kulturális fel­­készültséget. Ezt számtalanszor elmondták már, úgyszólván na­ponta hallani. Viszont sok he­lyen csak a szavak mellett maradnak, úgy látszik a tettet száműzik az EFSZ kárára. A fiatalok művelődni, kultúrálód­­ni akarnak, jól öltözködni, kor­szerűen élni. Ezt jól teszik, ehhez mindenkinek joga és le­hetősége van társadalmi rend­szerünkben. De sok helyen bi­zony éppen a fiatalokat mellő­zik a szövetkezetben. A járási konferencián 12 szövetkezeti tagot tün­tettek ki, többnyire fiatalt, ki­váló termelési eredményeikért. Közöttük egyetlenegy sem volt, aki ne végzett volna beható mezőgazdasági tanulmányt. Eredményeket értek el, mert megfelelő helyen is dolgoznak, feladatokat bíznak rájuk, tekin­tetbe veszik, hogy rátermett dolgozók, és így bíztak bennük. A bizalom eredménnyel járt, kitüntették őket. Pedig csak gondoljuk el, hány szövetkezet­ben állítják félre az olyan fiatalt, aki magasabb mezőgaz­dasági iskolát végzett, dehát valakinek nagyon kell az a funkció, ha nem is ért hozzá, amit éppen a fiataloknak kelle­ne betölteni nagyobb tudásuk végett. Ez is egy hiba. De a pardubicei járásban nem igen akad hely, ahol ilyesmi előfor­dulna. Viszont nagyon sok az olyan EFSZ, ahol a tagok túl­nyomó többségének autója van. A szálloda előtti autó-zsúfolt­ság nemcsak azt jelentette, hogy pénzük van a szövetkeze­­teseknek, hanem azt is, hogy jól szerveznek, jól dolgoznak, lelkiismeretesen intézik ügyei­ket. BAGOTA ISTVÁN üzenetek Marán Ismerik Abarán mindenki ismeri Fekete Irént. Ez a fiatal, csinos lány az EFSZ nyolc­tagú szocialista munkabri­gádjának a vezetője. Mun­kacsoportja a kertészetben dolgozik, meg kell hagyni, hogy becsülettel. Tavaly 300 ezer koronával gyarapítot­ták a közös pénztárat. A tizenkét hektárnyi kerté­szetből teremtették elő ezt az összeget. Mégis hiába kérdezősködünk, alig tudunk meg valamit Fekete Iréntől. Viszont annál többet mond az a tény, hogy mindig ott szorgoskodik, ahol a legna­gyobb szükség van rá. Kitű­nő szervező. Gyakran kér­dezik az abarai szövetkeze­­tesek, vajon hol rejtőzik ebben a lányban ennyi mun­kakedv, energia és lelkese­dés? Munkája után arra is szakít időt, hogy tevékemjen kapcsolódik a CSISZ-szerve­­zetbe. Tagja a CSISZ kerü­leti vezetőségének is. A jó­hírnevű abarai tánccsoport egyik legjobb táncosa. Ezen­kívül állandóan tanul, mű­velődik. Ott volt Prágában a szo­cialista munkabrigádok or­szágos értekezletén. Oj ba­rátainak elmondotta, hogyan élnek a fiatalok Abarán. Ar­ról is beszélt, hogy négy új tagot vesznek fel munka­­csoportjukba és hogy néhány hektárnyi kukoricaültet­vényt is megművelnek majd a kertészeten kívül, hadd teremjen még több kukori­ca, növekedjen tovább a szö­vetkezetek jóléte. KOVÁCS ZOLTÁN Zemplén Nagy Zoltán a születő Keletszlovákiai Vasmű egyik legjobb építőmunkása. Nagy lelkesedéssel beszél munkatapasztalatai­ról. hat az egyetemre. 2. Zdravot­nícka škola, Bratislava, Nedba­­lova ulica 4. (Odd. mimoriadne formy štúdia) 3. Zdravotnícka 4 škola Bratislava és Košice (Od­bor pre zubné laborantky). Tanulni és tanítani szeretnék: Pedagogický inštitút, Nitra. D. A. Šamorín: Forduljon közvetlenül erre a cimre: Jazy­ková škola Bratislava, Sloven­ská 14; Vysoká škola novinár­stva. Bratislava. Barátság: Zdravotnícka škola Bratislava Ned bálová 4. Oddi mimoriadne formy štúdia. B. F. Forduljon a HNB mun­kaügyi osztályához. Szeretnék boldog lenni: Fel­tétlenül tanuljon tovább, igye­kezzen osztályzatait kijavítani. Egy szomorú lány: Forduljon a HNB munkaügyi osztályához, igyekezzen kórházban elhelyez­kedni azután tévúton is tanul­hat. Cs. M.: írjon részletesebben magáról, érdeklődési köréről. Erős: írjon a következő cím­re: Železničné učilište, Bratis­lava, Malinovského 3. T. Manyi: és Barna kislány: Pedagogické školy pre vzdela­nie učiteliek materských škôl, Modra, Nitra, Komárno, Krupi­na, Žilina, Levoča, Michalovce. Csakis üzemi fodrászaid mun­kaiskolák léteznek. M. K. Csakis a HNB munka­ügyi osztálya útján juthat ál­láshoz; az üzemek küldik üze­mi munkaiskolába. Z. P. Állásközvetítéssel nem foglalkozunk. Falusi lány: Reméljük már megoldódott a kultúrház kér­dése. írjon bővebben magáról, hol dolgozik. Tanulni szeretnék: Érettségi után Pedagogický inštitút, Nit­ra. K. Tibor: Gépipari szakiskola négyéves, magyar, Košicén. Érettségizett: Fakulta elekt­rotechnického inžinierstva és Fakulta strojového inžinierstva, Bratislava, Vazovova ulica 1 b. Ha talán egyszer: 1. Beiratkoz-Maja: Vysoká škola ekono­mická, Praha, zahraničný od­bor. A legfontosabb a nyelvtu­dás. Budapest: Egyéni útlevelet a rendőrség útlevélosztályán kap­hat. A ČEDOK társasutazásokat rendez közös útlevéllel. Tanulnivágyó: Priemyselná škola stavebná, Bratislava, Zo­­chova ulica 14-16, Priemyselná stavebná K. G. Lučenec (ma­gyar tagozattal). ^5BO«CDBCDlCD*CDlCDlCDlCD*CDBCľ>BC3BCDB< Jó tűzhely-félmunka L a 0 ■ o ■ o ■ o ■ c ■ o ■ c B o ■ o ■ c c w tűzhelynél bármilyen tüze- Q löanyag alkalmazható. Lebo- B csátható rosttal és sütővel, sütés- főzésszahályozó be-AZ F—125 JELZÉSŰ há- égéshez szükséges levegő- ■ rom férőhelyes állványos adagolás szabályozható. Q Könnyen tisztítható, a sü- " tő alja kihúzható. J KOVOSMALT FIĽAKOVO, S rendezéssel van ellátva. Az NV, FIĽAKOVO. OIOIOIOIQIOIQIQIOIOIOIOiaiG

Next

/
Thumbnails
Contents