Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-03-14 / 11. szám

c A Smená és az Üj Ifjúság ankétja Akik a faluban maradnak FALUSI FIATALSÁGUNK egy része minden megfelelő indo­kolás nélkül húzódozik a falu­tól, a falusi élettől. Ennek oka nézetem szerint a múltban gyökerezik. Hiszen hány szülő­től halljuk manapság: csak a faluban ne maradj, parasztnak. Ebben az esetben a szülő múlt­ban szerzett keserű tapasztala­ta szólal meg. S akik saját bő­rükön tapasztalták, hogy mit jelentett a régi rendszerekben — különösen cselédként — lá­tástól vakulásig a mezőn dol­gozni, azoknak nem kell ezt magyarázni. Abban azonban már nincsen igaza a szülőnek, hogy a múl­tat összetéveszti a mával. Hi­szen a szocialista nagyüzemi gazdálkodás olyan lehetősége­ket nyitott a falusi fiatalok számára, amilyenekről húsz év­vel ezelőtt nem is álmodhatott. S most a fiatalokon a sor, hogy ki is használják ezeket a le­hetőségeket. .., A NAPOKBAN amikor, az almágyi kétéves mezőgazdasági tanonciskolában jártunk, furcsa mondatokra lettünk figyelmesek az egyik tanteicm ajtaja előtt. — Mióta magázzák egymást a «■ w vkSk r t' P \ tanoncok ? — töprengtünk, és nyomban bekopogtunk az ajtón. Belépve a terembe, Blaskovics Géza tanító magyarázata nyo­mán mindent megértettünk. — Az iskola színjátszóköre éppen próbát tart, — mondotta Blaskovics elvtárs. — Esztrád­­műsort tanulunk be, mellyel nemcsak az iskola székhelyén, Almágyon lépünk fel, hanem meglátogatjuk a szomszédos községeket is. Vidám jelenetek, táncok, zenei betétek alkotják ezt a műsort, s reméljük, hogy akárcsak az ezt megelőzővel, ezzel is sikert aratunk. Azután a tanoncok munkája, eredményei felől érdeklődünk. Megtudjuk, hogy ezt a műsort a másodikosok tanulják. Az el­ső osztályosok, Sulek Miklós szaktanító vezetésével, az al­mágyi EFSZ-ben gyakorlati is­mereteiket bővítik. Nagyon hasznosak ezek a gyakorlati órák. Az etetés technikája, a takarmánykeverés, a fejőgép kezelésének megismerése mind a műsoron szerepelnek. — Most, a tavaszi munkák beállta előtt, a gyakorlati órá­kon főként az időszerű kérdé­sekkel foglalkozunk, — mon­dotta Fazekas Dezsőné, tanító­nő. — Ilyen például a vetőma­gok előkészítése, a gazdasági gépek javítása. Ezeken az órá­kon is jól megállják helyüket az iskola növendékei. A próbák szünetében szót váltottunk néhány tanonccal. Magas, jónövésű fiút szólítunk meg, fekete haja, csillogó bar­na szeme elárulja származását. — Rácz Tibor, Vecseklőről, — mutatkozik be. — Hogy ke­rültem az iskolába ? — adja vissza kérdésünket. — Szüle­immel sokat beszélgettünk ar­ról, milyen hivatást válasszak. Nekem tetszett a mezőgazda­­sági munka s így kerültem er­re az iskolára. Jövőre, a máso­dik osztályt már valószínűleg Cserencsényben, a műszaki ta­gozaton végzem, mert szere­tem a gépeket. Egyébként a második osztály 9 tanulója választotta a műsza­ki tagozatot. Már most jól is­merik a gépeket s kivétel nél­kül jól vezetnek traktort, és akkor sem jönnek zavarba, ha egy kis műszaki hiba adódik. AZ ISKOLA TANULÖI a kör­nyékbeli községekből kerülnek ki, s így természetes, hogy a tanulmányok befejezése után mindegyik a saját falujában, az EFSZ-ben fog elhelyezkedni. Legalább is így tervezik Ga­lamb Szerén, Agócs Sándor, Hi­ves Márta, Jakab Irén meg a többiek. Ők nem félnek a falusi élettől, a mezei munkától, mert tudják, hogy pártunk okos po­litikája révén egyre kisebb lesz a város és a falu közötti különbség. — Az első és a második osz­tály között verseny folyik, hogy ki ér el jobb tanulmányi eredményt. Jelenleg a verseny állása eldöntetlen, mert mind­két osztály 2,2 átlagos ered­ményt ért el. B érnéljük, hogy ez a szám tv végére még ki­sebb lesz, — mondotta moso­lyogva Blaskovics elvtárs. A tanító elvtárs reményei valószínűleg teljesülnek. Az iskola tanulói, ez a néhánytu­­catnyi fiatal, aki megértve a párt szavát, nem félt eljegyez­ni magát a falusi élettel, a me­zőgazdasággal, jól fel akar ké­szülni jövendő hivatására. AGÖCS VILMOS . 'v- . f J Mm g 11 Mm tag A Szovjetunió egyes szén­bányáiban vízsugárral vég­zik a fejtést. Az erős vízsu­gár nemcsak a szenet, ha­nem a követ és a földet is elmossa. Eddig csak laza földben lehetett használni, mert a víz sugara nem volt elég erős. Újabban azonban az egyik szibériai kutató in­tézetben kipróbáltak egy olyan erősnyomású vízsuga­rat, mely minden alkalom­mal használható. A vízsugár 800—1000 atmoszféra nyo­más mellett olyan erőt fejt ki, hogy egy fél méter át­mérőjű fát eltör, 10 cm vas­tag vasbeton lemezt átlyu­kaszt. A vágfarkasdi szövetkezetben sok fiatal dolgozik és számuk egyre nő. Makrai Erzsi is meggyőzte bátyját, hogy jöjjön ha­za és dolgozzon a szövetkezetben. hozamok MESTEREI Próbál a színjátszócsoport. A harmadik ötéves terv ha­táridő előtti teljesítését lénye­gesen elősegíti az élenjáró ter­melők tapasztalatainak ismer­tetése és munkamódszereik széleskörű alkalmazása. Az el­múlt két év alatt Szlovákiában lényegesen kiszélesedett a „nagy hozamok mesterei" moz­galom. Az elmúlt évben első­sorban is a cukorrépatermesz­tésben értek el kiváló eredmé­nyeket. A mozgalomba bekap-Verseny £ TÖBB TERMELÉSÉRT Ilii A szocialista munkaverseny lényegét ma már majdnem minden dolgozó megérti. S ahol csak a legkisebb feltétel is megvan rá, beneveznek e ne­mes versenybe. A perényiek is eképpen cselekedtek, sőt ma már a szövetkezet minden munkaágában megtaláljuk a szocialista munkabrigád címért versenyző dolgozókat. S ugyan­akkor komoly kötelezettsége­ket is vállaltak a szövetkezet gazdaságának fellendítésére. Az egy tehénre eső napi tej­hozamot például egy literrel emelik, s így a tervezettnél évente 96 560 liter tejjel több jut majd a dolgozók poharába. Csupkáné és Sangula Mária vállalták, hogy egy tyúktól 135 tojást adnak be s a tojásbe­adást június 30-ig teljesítik. A marhagondozók sem akar­nak utolsók lenni. Hiszen a tejhozam emelése részben tő­lük is függ, mert ahhoz, hogy egy tehén több tejet adjon, biztosítani kell a tehenek jó táplálkozását. Lengyel és Go­lény elvtársak 0.80 dkg-ről 105 dkg-ra emelik a növendékálla­toknál a napi súlygyarapodást. Baran József sertésgondozó biztosítja 400 darab sertés tel­jes ellátását. Ű például a hízó­sertéseknél a tervezett 60 dkg helyett napi 70 dekás súlygya­rapodást ér el. Szép felajánlásokat tettek a perényiek a növénytermesztés terén is. Közismert tény, hogy a tavaszi mezőgazdasági mun­kák sikeres befejezése a gé­pek szakszerű kihasználásától és a munka jó megszervezésé­től függ. Ezért a traktorosok vállalták, hogy a traktorok, pótkocsik és egyéb mezőgazda­­sági gépek kijavítását február 28-ára elvégzik. Ígéretüket va­lóra is váltották. A csúcsmun­kák idején biztosítják a meg­hosszabbított műszakok zavar­talan munkamenetét. A munka­idő befejezése után ellenőrzik a gépeket és ha hiba van, azon­nal kijavítják. Lényeges és fontos feladat a tavasziak korai és időbeni el­vetése. Ennek tudatában vállal­ta Soltész, Vinter és Lochman csoportvezető elvtárs, hogy a gabonaneműeket jól megmun­kált talajba két nap alatt vetik él. A perényi szövetkezet agro­­nómusa, Baran László elvtárs nagy figyelmet fordít az agro­technika pontos betartására, és ugyanakkor biztosítja a zöldtakarmányok vetését és ál­landósítását. így egész évben bőségesen láthatják majd el a szarvasmarhákat friss zöldta­karmánnyal. Az idén 269 hektárt istálló­trágyával, 20-at komposzttal, 46 hektárt pedig zöldtrágyával trágyáznak. A zöldtrágyát a növénytermelés hulladékaiból biztosítják, melyhez még ásvá­nyi anyagokat is adnak. A kom­­posztot a gazdasági udvaron burjánzó gyomból és a halas­tóból kitermelt tőzegből bizto­sítják. Már jó előre gondoskod­tak a kártevő rovarok és fér­gek elleni védekezére. így 50 hektár gabonát és 120 hektár kukoricát dikotex-szel perme­teznek. E néhány számadatból is lát­ható, hogy a perényiek is ala­posan felkészültek az 1961l-es gazdasági évre. Hisszük, hogy az évet gazdag terméssel és jó haszonnal zárják. (t) csolódó 39 kollektíva közül hat kollektíva több mint 900 má­zsa cukorrépát termesztett hektáronként. Az Ifjúsági Falu szövetkezetében Juraj Králik kollektívája csaknem 1086 má­zsát ért el hektáronként. A trebišovi szövetkezetben Juraj Lopatník elnök vezetésével há­rom 5 hektáros parcellán 1003, 975 és 855 mázsa átlaghektár­­hozamot értek el. A kukorica rekordtermésé­nek eléréséért 27 személy és kollektíva versenyzett. Az iván­­kai szövetkezetben egy három­­hektáros parcellán 113,37 má­zsa szemeskukoricát termesz­tettek hektáronként. A burgo­nyatermesztésben a studencii EFSZ vezet. A gabonafélék ter­mesztésében a komáromi mű­szaki iskola gazdasága ért el figyelemre méltó eredményt. Az elmúlt héten a magas hektárhozamok mesterei két­napos műszaki-gazdasági érte­kezletet tartottak. Kicserélték tapasztalataikat s az értekezlet résztvevői felhívással fordultak a szövetkezetek, valamint az összes mezőgazdasági üzem dolgozóihoz, hogy aknázzák ki jobban a meglévő tartalékokat és a termelés minden szaka­szán igyekezzenek nagyobb terméseredményeket elérni. Nagysalló, amint azt már a neve is elárulja, a nagyobb falvak közé sorolható. A falu szövetkezetében, amely a régi zselízi járás legnagyobb közös gazdasága volt, még az 1953—55-ös években ala­kultak az első ifjúsági csa­patok. A fiatalok jelentős része nem lett hűtlen a földhöz. Vállalták a kemény munkát, a közös gazdálko­dás kezdeti nehézségeit, és szorgalmukkal megszerezték az idősebbek bizalmát. Néhány év múlva már ki­váló ifjúsági csapatok dol­goztak és minden munka­­szakaszon találhattunk fia­talokat. A szövetkezet gaz­dasági eredményei javultak, s a fiatalok biztosítva látták jövőjüket a közösben. Éppen ezért számuk egyre nőtt. A fiatalok közeledése a kö­zőshöz olyan körülményeket teremtett, hogy ma a szö­vetkezet vezetői arról be­szélnek, hogy kevés a föld és jó volna visszaszerezni az állami gazdaságtól azt az 500 hektárt, amit néhány éve nekik adtak. Ma a nagysallói szövetke­zetben több mint 80 fiatal dolgozik, s nincsen olyan munkaszakasz, ahol ne ta­lálnánk kiváló, szorgalmasan dolgozó fiatalokat. Éppen ezért nem volt könnyű dol­ga a szövetkezet vezetősé­gének akkor, amikor össze­állította a járási szövetke­zeti konferencián részt vevő küldöttek névsorát és ja­vaslatot készített az EFSZ- ek V. kongi esszusán részt vevő küldöttre. Ki menjen, ki érdemelné meg a legjob­ban, hogy meglássa Prágát és meghallgassa az ott el­hangzottakat? Sokáig vitat­koztak a vezetők, míg végre leírták: Uhliar Máriát java­soljuk. A járási konferencián Má­ria ott ült a második asztal­nál, hallgatta, amint olvas­ták a nevét és látta, amint a magasba emelkedtek a kezek. Egyhangúlag megvá­lasztották. 26 küldött kép­viseli majd a lévai járás szövetkezeteseit a kongresz­­szuson, és Mária is közöttük lesz. Eljut Prágába s lesz miről beszélnie. Öt éve dolgozik a szövetkezetben, egyenesen az iskolapadból ment a me­zőre. Négy éve dolgozik a baromfifarmon, ahol most hattagú leánybrigádjuk a szocialista munkabrigád cí­mért versenyez. Vállalták, hogy évi tojásbeadási tervü­ket szeptember elsejére tel­jesítik. Mária bizonyára el­mondja azt is, hogyan igye­kezik a szövetkezet vezető­sége és a helyi nemzeti bizottság a lehető legtöbbet nyújtani a fiataloknak, hogy megszeressék a mezőgazda­ságot és jövőjüket biztosít­va lássák a szövetkezetben. Elmondhatja, hogy azok a fiatalok, akik ma az EFSZ- ben dolgoznak, nem hagyják el a közöst, sőt számuk egyre gyarapszik. Bővítik szakképzettségüket, tanul­nak a szövetkezeti munka­iskolában, 24-en a mező­­gazdasági 'tanuló otthonban, hárman pedig kétéves mes­teriskolán. A szövetkezet gazdasági megerősödését elősegítik a fiatalok minden munkaszakaszon. S Mária a legszorgalma­sabbak közé tartozik. Négy év óta télen — nyáron, hét­köznap és ünnepnapon reg­gel hattól este hatig végzi munkáját a baromfifarmon. Az évvégi elszámolásnál 800 munkaegység után vette fel egységenként a 8 korona osztalékot. Persze akkor még nem gondolta, hogy nemso­kára eljut Prágába, ahova oly régen vágyott.-CS­.J Langyos februári este volt. Az ablakokból barátságos fé­nyek integettek, az utca élénk volt, mintha nem is a tél kellős közepében lennénk, hanem már a tavasz járna közöttünk rü­gyeket pattantó, meleg lehele­tével. Az iskola felé vitt az utam. A kései óra ellenére szo­katlanul nagy volt a sürgés - forgás. Jó tíz éve már, hogy neffl jártam a régi falak kö­zött, és az emlékek egy kicsit megrohantak. Mi lenne, ha be­néznék a „Vili. B-be“, vajon ott van-e még a régi zongora és a padokon az a sok emléket rejtő mindenféle faricskálás ? Jól esne megnézni a nagy gond­dal szerkesztett faliújságot, el­merengni egy kicsit a tabló­képen. Mire észrevettem ma­gam, már a hűvös folyosón kongtak a lépteim ... Mintha nem is szállt volna el tíz év: a folyosók hangosak voltak, könyvet, füzetet kézben tartó emberek siettek át és tűntek el az ajtók mögött. Még egy kanyar és benyitok az osz­tályba. A kép ugyanaz: óra előtti zümmögés. kinyitott könyvek, füzetek, csak a Lip­­thay Lothárok, Czirfuszok, Kis Nándik helyén most mások ül­nek a padokban... és még va­lami: több idősebb arc is tekint felém. Beck mérnökkel, az osztály­főnökkel beszéljük meg: kik is Air akoAdto/iA Ili vannak itt és milyen oktatás folyik ? „Az érsekújvári Gazdasági iskolának van itt Komáromban egy kihelyezett osztálya. Na­gyobbrészt rendes munkavi­szonyban lévő édesanyák, édes­apák, és több fiatal fiú és lány látogaaia ezt az iskolát. Össze­sen harminckét tanuló ismer­kedik hetente háromszor es­ténként a szlovák és orosz nyeivvei, a gazdasági földrajz­zal, a gazdasági számításokkal, az adminisztratív munkálatok mechanizáció jóval, a gyors­írással és még több hasznos tantárggyal." Beülünk mi is egy padba és Sláčiková elvtársnőre figye­lünk, aki éppen a táblánál egy matematikai művelettel foglal­kozik. Megtudjuk, hogy az osz­tály legjobb tanulója, osztály­zata tiszta egyes. „Pedig nekem nem a leg­könnyebb — mondja Sláčiková elvtársnő — két gyermek anyja vagyok és a hajógyárban dol­gozom a hajószerkesztési osz­tályon." Ezután elmondja, hogy ko­rán reggel bevásárol mindent, és bizony igénybe veszi férje segítségét is a házimunkák te­rén. Arra a kérdésre, hogy mi­ért tanul, Sláviková elvtársnő így válaszol: a minősítés kér­dése és a szakmai képzettség igen fontos ahhoz, hogy valaki jó munkát tudjon végezni a munkahelyén. Ö pedig a mun­kájában is helyt akar állni. Beszélgetésünkbe mosolyog­va kapcsolódik be Varsányi élvtársnő, akiről megtudjuk, hogy három gyermek anyja, és hogy nagyon érdekli a gyors­írás. Átgondolt szervezéssel ő is jó előmenetelű. Az osztály legidősebb tanu­lója Cupka elvtárs, aki elárulta, hogy harmincnyolc éves, de az iskola padjában nagyon jól érzi magát. Öt legjobban az ökonó­mia érdekli. Az óra végén ismét Beck mérnökkel beszélgetünk. — „Az iskolaév kezdetén arra gondol­tunk, hogy talán nem sikerül majd együttartani az osztályt, mert sok többgyermekes anya és idősebb férfi jelentkezett. Azonbdn most, a félévi értéke­lés után elmondhatom, hogy igen kellemesen csalódtunk. A Mackóvá elvtársnő mosolyogva számul. tanulók rendesen látogatják az előadásokat, a tanulmányi átlag a félévben kettes volt. Érdekes, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a többgyermekes anyák a tanulmányi eredményeket il­letően több esetben túlszár­nyalják a fiatal lányokat is. Például Sláviková elvtársnő is két gyermek anyja és tiszta egyes tanuló. A legjobb tanul­mányi eredményeket főként azok érik el, akik az üzemben aktívan bekapcsolódnak a poli­tikai munkába és tevékenysé­get fejtenek ki az egyes tö­megszervezetekben is. Szóljak a hiányosságokról is? A legtöbb nehézség az év elején, a tan­könyvek beszerzése körül volt. Ezt a problémát azonban sike­resen segít megoldani a hajó­gyár oktatási osztálya." Elbúcsúzunk — A folyosón, mintha nem is késő esti óra lenne, sürögnek-forognak a táskás emberek. Az iskola este is éli tovább életét: ilyen késő órákbun azok tanulnak, akik valamikor a füzetek és az isko­láskönyvek mellől korán kike­rültek az életbe. Azonban jobb később, mint soha! Amit nem lehetett gondtalan gyermekfej­jel elsajátítani, azt most ke­mény akarattal, nem kis gond­dal, de mégis elsajátítják. És ez az emberi nagyság a leg­szebb szavakat érdemli meg elismerésül... (k. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents