Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-02-28 / 9. szám
Komplex gépesített brigádokat! A CSKP Központi Bizottsá-''‘'SvLíCA. 9a íebtuári ülésénck határo- JűBfflFáSSfá.. zata többek kö^MFT'iSwäŕ zött feladatul tűzi a mezőgazdasági munkák rf>An^ és a betakarítás fokozottabb gépesítését is. Kiváltképpen az EFSZ-ek nem aknázzák ki kellően a termelés tartalékait, nem használják ki a gépesítést, a haladó technológiát és a többi lehetőségeket, melyek segítségével lényegesen növelhetnék és olcsóbbá tehetnék a termelést. E téren a lehető legrövidebb időn belül lényeges változást kell elérni. A feladat teljesítésének egyik útja a komplex gépesített brigádok alakítása a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Mivel a brigádokat traktorosok alkotják és ezek többsége rendszerint fiatal, felvetődik az ifjúsági brigádok alakításának kérdése is. A szövetKezetekben főként a kertészetben, a növénytermesztésben és az állati enyésztésben dolgoznak ifjúsági csoportok. A komplex gépesített ifjúsági brigádok alakítása egészen újszerű. A dunaszerdahelyi járásban lévő bősi szövetkezet vezetősége alapos megfontolás után előkészítette két komplex gépesített brigád alakítását. Örvendetes jelenség, hogy a szövetkezet vezetősége bízik a fiatal traktorosokban és a 2. számú brigádot közülük alakították. Az ifjúsági brigád tagjai: Zalka István, Horváth Imre, Lőrincz János, Kozmér Dezső, Nagy Zoltán, Vida Mihály és Beli Tibor traktorosok. A brigád szerződést kötött az EFSZ vezetőségével, melyben feltüntették mindkét fél kötelességét. Az EFSZ 500 hektár szántóföldet ad a brigádnak. Megállapították azt is, hogy a különböző terményekből milyen magas hektárhozamot kell elérniük. Például búzából és tavaszi árpából 26, szemes kukoricából 36 és cukorrépából 330 mázsát kell termelniük hektáronként. Az ifjúsági brigád vállalja az átvett gépek gondos kezelését, valamint az összes munkák agrotechnikai határidőben való elvégzését. A brigád tagjai már a tél folyamán felkészülnek a gabona hárommenetes betakarítására. Előadásokat szerveznek az új technológia bevezetéséről és kicserélik tapasztalataikat a mezőgazdasági technikum tanáraival, valamint a JNB dolgozóival. A szerződésből megtudjuk, hogy a brigád 516 ezer korona értékben kapott gépeket az EFSZ-től. Pontosan fel van tüntetve az is, hogy a szövetkezet milyen műtrágyákat biztosít, és hogy ezt a brigádnak mikor kell elszórnia a különböző növényekre. A komplex mechanizációs brigádba beosztott traktorosok havonként 1250, a segédtraktorosok és kombájnosok 1180 korona előleget kapnak, A prémiumrendszer érdekeltté teszi a brigád tagjait különböző munkák gyors elvégzésében. A hektárhozamok növelésében és az üzemanyag-megtakarításban is. Például a terven felül kitermelt gabona mázsája után, ha a tervet 100—110 százalékig teljesítik, 10,— koronát, és 110 százalékon felüli teljesítésért minden mázsa után 15,— korona jutalmat kapnak. Ehhez hasonlóan jutalmat kapnak a többi feladat teljesítésért is. A szerződés felöleli a brigád munkájának évi aprólékos tervét s lehetővé teszi a tervteljesítés rendszeres ellenőrzését. De megtalálható a szerződésben az is, hogyan segíti a brigád munkáját a HNB, a CSISZ üzemi szervezete és az EFSZ vezetősége. A bősiek kezdeményeztek, de ezt a lépést alaposan megfontolták s kellően előkészítették. Ajánljuk a szövetkezetek vezetőinek, főként az ifjú traktorosoknak, és CSISZ-tagoknak, hogy kövessék a bősiek példáját, vegyék számba lehetőségeiket és alakítsanak komplex gépesített brigádokat. Mert ha a bősiek azért alakították e brigádokat, hogy ezzel is biztosítsák az ötéves terv négy év alatti teljesítését, akkor ez a lépés bizonyára minden szövetkezetben hasonló eredményhez vezet. A Központi Kísérleti Hegesztő Intézetben szintén gondolnak a mezőgazdasági gépjavítók kiképzésére. Az elmúlt héten nyílt meg egy háromhetes tanfolyam, amelyre az egész országból jöttek jelentkezők a traktorállomásokról, hogy elsajátítsák a hegesztés tudományát. Ezek az emberek hazatérve komoly segítséget nyújtanak a mezőgazdasági gépek javításánál. ezelőtt alakult meg a szövetkezet és Győri Pistából sertésetető lett. Mint sok más etető, ő is vödrökben cipelte a takar, mányt és így évek során ezer meg ezer sertést nevelt fel. Tavaly gyökeresen megváltozott a helyzet. Az egyik új istállóban beszerelték a sertések nedves hizlalásához szükséges automatikus berendezést, s kezelését Győri Pistára és az idősebb Csősz Lajos etetőkre bízták. Pista már a berendezés szerelésekor örült. Gyakorlata most hozta meg gyümölcsét és megvalósult régi álma, — bekerült a motorok és gépek világába. — 500 sertést hizlalunk — feleli Pista. A sertéseken kívül 7 villanymotort, bonyolult villanyvezetéket. gőzkazánt és villanymalmot kezelünk. Mindig ilyen munkakör után vágyakoztam. S a mezőgazdaságban találtam meg ezt a munkakört. Társam, Csősz elvtárs, eleinte idegenkedett a gépezetektől, félt hogy elrontja. A vödrös etetést emlegette, amikor nem kellett remegni a gépek épségéért, habár ott alaposan megizzadtunk és elfáradtunk. Egy reggel nem volt áramunk. Akarva nem akarva kézzel kellett behordani a tartályokba a srotot, és 1100 liter vizet hordtunk rá vödrökbe és lapátokkal kevertük kásává. Csősz elvtárs szép szál ember, de a munka befejezése után kifacsarhatta az ingét. Kijelentette, hogy inkább a gépekre fog ügyelni, csak még az életben ne kelljen ilyen nehéz munkát végeznie. Ilyen változást jelentett életünkben a gépesítés és automatizálás. Nádszegen az automatikus etetőberendezés beszerelésével azt is megtehetik, hogy a két etető két műszakban dolgozik. Az egyik reggel 5-töl déli 12 óráig, a másik 12-től 19 óráig. Marad idő szórakozásra és tanulásra. Győri Pista ezt az időt ki is használja, szorgalmasan tanul, mert már épül a másik modern hizlalda, ahol két etető 1000 sertést fog nevelni és ehhez még több tudás kell. VADOVICS JÓZSEF Géczi Vilmossal, a kisölvedi szövetkezet 25 éves traktorosával az évzáró gyűlés napján ismerkedtem meg. Az elszámolás kifizetése közben figyeltem fel rá. Nem tette el a leolvasott pénzt, hanem szétteregette az asztalon, és mellé helyezte a betétkönyvét. Közben arcát egy pillanatra sem hagyta el a mosoly. Megszólí- ■ tottam: — Egymagad kerestél meg 784 munkaegységet? — Nem. Néhányat szerzett a 71 éves édesapám is. Ahogy lassan megismerkedtünk, Vilmos szívesen beszélt: — Már kilencedik éve dolgozom a szövetkezetben. Az utólagos elszámolásnál 9296 koronát kaptam. Hol kerestem volna ennyit ? Nem adnám a szövetkezetét a világ minden kincséért. Legalább mi földművesek felszabadultunk a gürcölés alól és elbúcsúztunk a nyomortól. Csak azon csodálkozom, A városi takarékpénztár megbízottja átveszi Géczi Vilmostól a pénzt. hogy kortársaim miért kerülik a szövetkezetei. Azt hiszik talán, hog'y a városban jobb? Én bizony nem cserélném el a falut a városért, nincs az a pénz. A falu termeli a város részére a kenyeret és a húst, Mi okozhat még nagyobb örömet, mint az az érzés, hogy fiatalember létedre hozzájárulsz ahhoz, hogy a dolgozók asztala'mindig gazdagon legyen terítve. Nem, én nem adnám az acéltáltosomat semmiért sem! Nem, nem én vagyok a legjobb traktoros, de még lehetek. Az idén meg szeretném előzni Csákány Gyulát, aki olyan traktoros, hogy nevét nemcsak Kisölveden, hanem az egész lévai járásban mindenütt ismerik. Olyan traktoros szeretnék lenni, mint ö. Így tervezet Vilmos és a szövetkezetben dolgozó többi fiatal is. Az elmúlt évi munkájukért szép jutalmat kaptak, s ha szorgalmasak lesznek, akkor az idén még többet keresnek, mert január elsejétől szövetkezetünkben bevezették a szilárd pénzjutalmat. Ez a tény újabb lépést jelent a szövetkezeti dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Egyúttal azt is jelenti, hogy a fiatalokat ezentúl majd jobban vonzza a falu. VLADO FAPŠO iV'T ível a dunaszerdahelyi járásban tizenöt hektáron végeznek két- és három menetes gabonabetakarítást, ennek megfelelően megkezdték az önkötözőgépek és kombájnok átszerelését is. Ezt a munkát a gelli gépállomás Nagymegyeren lévő javítóműhelyében végzik. A műhelyben több fiatal tanonc és segéd dolgozik. Madarász László alistáli fiú (képünkön) jó eredménnyel végzi a hároméves tanonciskolát. Ez évben kapja kézhez a segédlevelet. A műhelyben ügyes munkásként ismerik. Tapasztalatból tudjuk, hogy a világ legjobb szalámija, a magyar szalámi, elég drága. Kilója testvérek között is 90 korona, azaz 10 dkg 9 korona. Ez késztet minket arra, hogy e párjanélküli csemegét hajszálvékonyra szeletelve, grammonként, legjobb esetben dekánként fogyasszuk.1 Sajnos. Hogy ezen segítsünk, elhatároztuk, hogy megtanuljuk e világhíresség receptjét és gyártási módját. Kiküldtiik tehát gyomorszeretetéről közismert szerkesztőnket a magyar szalámi hazájába, nézzen körül, tudakolja meg, mi is a tennivaló. A szerkesztő örömmel fogadta a megbízatást s hamarosan útnak is indult. S hogy mi mindent tudott meg, íme átadjuk olvasóinknak. ÍZ étféle magyar szalámi létezik, a szegedi Pick és a budapesti Herz. .A két gyártmány egyformán finom ízű és minőségű, egyazon mód szerint készül és kerül forgalomba, nincs köztük árkülönbség és egyaránt dicsérik mind a kettőt, fölösleges tehát különválasztani őket. A magyar szalámi készítéséhez — ez csak természetes, ugye, — elsősorban is hús szükséges. A szamárhúsnak azonban — amint arról nálunk általában meg vannak győződve — nyoma sincs benne, s nem kell hozzá lóhús sem, amint ezt egyesek feltételezik. A hús ’ alatt sertéshúst értünk, s mivel ez igen tág fogalom, igyekszem pontosabban is meghatározni. A magyar szalámihoz szükséges sertéshús a mangalica, amely mind életfeltételeit illetően, mind szürkés göndör szőrével, a juhhoz hasonlít. Miután sem a fekete hízó, sem a fehér fajsertés nem felel meg a magyar szalámi gyártásához, látom, hogy a nyersanyag beszerzése terén nehézségekbe ütközünk majd. Honnan vegyünk mi mangalicát ? Ha egy budapesti vagy balatoni kirándulás alkalmával sikerülne is átcsempészni egy szopós malackát, tudnunk kell, hogy a mangalica tenyésztése nem olyan egyszerű: nem szabad elzártan, „vattában" nevelni, korlátlan mozgási lehetőséget, friss levegőt és természetes eleséget kell neki biztosítani egészen addig, amíg 200 kilogrammos súlyt el nem ér. Ez bizony sokáig, nagyon sokáig tart! A magyar tenyésztők is panaszkodnak emiatt, de nincs mentség, mert úgy látszik, a magyar szalámi felülmúlhatatlan ízének titka a mangalicában rejlik. A két métermázsás súly is elengedhetetlen, mert csak ekkora lesz a húsa annyira zsíros, hogy a készáruban még a rostja sem található. (De a mangalicánál még más baj is van: egy anyasertés évente 5-6 malacot ad, míg más fajtáknál ez a szám megkétszereződik, sót megháromszorozódik.) Amint látjuk, a mangalica értékes állat. És ráadásul a szalámigyárak még nem is vesznek át minden állatot, még a kihizlaltakat sem. Csakis teljesen egészséges húst tudnak használni, ezért az egész országban ellenőrzik a tenyésztést. Magyar szalámivá válni — ez a mangalica számára is dicsőség. X/laga a gyártási folyamat így zajlik le: a leölt man•“-* galicát lenyúzzák, hosszában kettéhasítják és liften a hűtőbe szállítják. Ekkor következik az „adagolás“: a csontok a szappangyárba kerülnek, a húst és zsírt kb. centiméternyi apró kockákra vágják, majd tekintélyes méretű — lVz—3 méteres — tepsikbe rakják, és érni hagyják. Nem teszik sem sütőbe, sem kemencébe, hanem hűtőbe, 3—5 fokra nulla alatt! Hogy meddig? Elég sokáig! Láttam még ott sót, borsot és fokhagymát. Rengeteg fokhagymát, ezt örömmel állapítom meg,- hiszen a fokhagyma egészséges. A masszát a gépbe teszik, amely mindent — és lehet ott egyszerre 120 kg is — 90 másodperc alatt finomra vagdal és összekever. Alapos ellenőrzés után a keveréket lóbelekbe töltik, zsineggel megkötik, különleges pecséttel átszúrják, majd a füstölőbe viszik. Kész a szalámi. Mily’ érdekes ez a füstölő! Tulajdonképpen egy hatalmas terem, ahol kb. fél méterre a padló fölötti gerendázaton, ezerszámra lógnak a rúd szalámik. A vállán hordja ide őket egy fiú, mert Magyarországon bajok vannak a lifttel. A padlón egy eléggé kicsi pléhdobozban tölgy- és bükkfa hasábok füstölögnek. A füst, amelyben a szalámi 7-8 napig marad, alig tartalmaz valami nedvességet. A belekben lévő masszát se nem főzik, se nem sütik, de még csak nem is szárítják. A füstölés csak szögöt ad neki. Ezután a szalámi füst nélkül, levegős teremben még teljes három hónapig érik. Ezalatt bevonja a penész (minden oltás nélkül!) és megszárad. 30 százalékos nedvességgel már elhagyhatja a gyárat. A szállítás jelentős méretű, naponta egy vagón hagyja el csak a budapesti gyárat. És megy a szalámi szerte az egész világba, ahol csak a vallás nem tiltja a sertéshús fogyasztását ... Nyershús lenne a magyar szalámi? Igen. — És miért hívják „téli szalámi“-nak? Kilencven évvel ezelőtt, amikor Magyarországon elkezdték ezt a szalámit gyártani, még nem volt hűtőberendezés, s az üzem Csak télen „ment“. Ügy látszik, igen fontos, hogy a hús alacsony hőmérséklet mellett érjen. Konkurrencia ? Jl/lindenütt próbálkoznak az utánzásával. De a mangalica csak Magyarországon, Romániában és Jugoszláviában él. E két országban is gyártanak magyar szalámit, és jót, de konkurrenciáról beszélni sem lehet. A magyar szalámi iránt igen nagy a kereslet. Fejlődés ? 1938-ban a budapesti gyár 53 vagon szalámit készített. Az államosítás után, 1948-ban 58 vagont. Ma hatszor annyit. És ugyanolyan jó? Rövid volt a válasz: Kóstolják meg kérem! (A Mladý svét nyomán) © © « ® • SZILÁRD JUTALMAZÁS Cijabb vonzó A z Ostí n/Labem melletti ** uzini bányában aligha találnak olyan fietalt, aki nem ismerné Sloboda Vladimírt. Egyike volt azoknak, akik megkezdték a szocialista munkaverseny magasabb formájának, a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíváknak alakítását. Az üzemben ma már 37 kollektíva versenyez a címért, hét pedig a büszke cím tulajdonosa. Vlado a K-300-as nagy felszíni szállítóberendezésnél dolgozó szocialista munkabrigád tagja. Az üzemben jó munkásként és önfeláldozó ifjúsági funkcionáriusnak ismerik. Nagyon fiatal ember Győri István. Zsebében még a kék CSISZ-igazolványt hordja. Régi álma volt, hogy a gépek közt otthonosan mozogjon és értse bonyolult szerkezetüket. Abban az időben, amikor inasnak mehetett volna, a nádszegi földművesek nem rendelkeztek villanymotorokkal, gőzkazánokkal és egyéb bonyolult gépekkel. A járási székhelyre való bejárás nagyon fáradságos lett volna és odahaza idős szülei voltak, akik szintén segítségre szorultak. Mivel Nádszegen nem voltak gépek, nem volt inasra sem szükség, sem mesterre a nem létező gépek kezeléséhez és javításához. Így Győri István mesterség nélkül maradt. Ennek ellenére saját szorgalmából tanulni kezdett, ahol lehetett megjavított egyegy kerékpárt, villanykapcsolót, varrógépet. Végül olyan gyakorlatra tett szert, hogy ma már ért a villanymotorokhoz és egyéb gépek javításához is. Nádszegen tíz évvel ANKÉTA: KAPÄVAL, VÖDÖRREL, VAGY GÉPPEL? rr tér es«
