Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-03 / 1. szám

o <-.*• •j*rA»r!Ss*pVfrOgfy A blanskoi gépgyárban 1960. december 21-ig teljesítet­ték az évi ter­melési terv fel­adatait. Azóta a harmadik ötéves terv feladatait végzik. Pártunk megalapításának 40. évfordulója tiszteletére vál­lalták a gépgyár dolgozói, hogy hárommillió há­romszázezer ko­ronával teljesí­tik túl az évi tervet. Vladimir Senkýre munka­­csoportja Romá­nia számára szerel egy tur­binát. O yj j IVEI irtunk Fordult az idő, új esztendőbe léptünk. Az új év küszöbén számott vetettünk az elmúlt év eseményeivel, eredményeivel. Sok mindennek örülhetünk. Vi­szont akad olyan dolog is, ame­lyen van javítani való. Az új évben való indulás bizalma fő­leg abból áll, hogy majd a ki­javítani valókat elrendezzük olyan formában, hogy az év végén elmondhatjuk, ered­ményt értünk el, nem történt semmi baj. De nemcsak ebből áll az 1961-es év kezdete. Az újévi jókívánságok, köszönté­sek és pohárcsengések mögött voltaképpen egy nagy közös gondolat izzik az emberekben. A közös gondolat: a béke meg­védése és a harmadik ötéves terv sikeres teljesítése. Nem­csak új esztendő kezdetét ün­nepeljük, hanem két sikeres termelési időszak, azaz két öt­éves terv után á harmadikba lépünk. Ez a gondolat már szál nyakat ad, mert hosszú évek eredményei állnak a há­tunk mögött, és új eredménye­kért harcolunk, dolgozunk. A. fiatalok is a harmadik ötéves terv jegyében lépték át az új esztendő kapuját. A „Fiatalok a harmadik öt­éves tervért“ mozgalom egyre jobban szélesedik, erősödik. Üzemekben, állami gazdasá­gokban, EFSZ-ben már jó előre felkészültek az alapszervezetek a harmadik ötéves terv meg­kezdésére. Nemcsak a munka­helyükre vonatkozó tervfelada­tokat vitatták meg, — bár ez is sokat jelent, de mégsem min­dent — hanem konkrét terve­ket dolgoztak ki arra vonatko­zóan, hogyan kapcsolódnak a saját munkahelyükön az ötéves terv feladatainak elvégzésébe. Szlovákiai méretben már eddig 3867 alapszervezet kapcsoló­dott a „Fiatalok a harmadik ötéves tervért“ mozgalomba. Mit tegyen egy-egy alapszer­vezet a termelési tervek sike­réért, erre bizony egyéni re­ceptet nem adhatunk. Az üze­mekben, de a mezőgazdaságban is tért hódít a szocialista mun­kabrigád büszke« címéért indí­tott mozgalom. Ezért a címért ma már több ezer fiatal mun­kás versenyez az idősebbek mellett és azok irányításával. Termelési és tervfelelősök ce­ruzája szánt a papíron, szá­mokkal mutatják egy-egy ver­seny eredményét. A harmadik ötéves tervben egyre jobban gyarapodnak a számok mint a sikerek, a termelés mutatói, és örömmel jeleznek majd az eredmények óráján. A fiatalok főként a mezőgaz­daságban segítenek döntően azért, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesítsük. Ezt nem több fizikai munka árán érjük el, hanem a gépek ésszerű kihasználásával, jobb munkaszervezéssel és az ala­posabb talajtani ismeretek se­gítségével, a műtrágyák jobb kihasználásával. Ezért tanulnak sokat a CSISZ-tagok. Azok a fiatalok, akik néhány évvel eze­lőtt még vonakodva indultak el a szövetkezeti vagy az állami gazdaságok üzemi iskolázására, már rég belátták, hogy a me­zőgazdaság nemcsak foglalko­zást jelent, hanem szakmát is. A szakmát pedig tanulni kell. Alapos tudományos felkészü­léssel és a további tanulással is hozzájárulunk a harmadik öt­éves terv sikereihez, valarrjint ahhoz, hogy négy év alatt tel­jesíthessük a kitűzött felada­tokat. A tervidőszak végére az ed­diginél is hatalmasabb változá­sokon mennek át a falvak. Az ipar mellett eddig soha nem látott méreteket ölt a mező­­gazdaság korszerűsítése is. Minden 25-30 hektárra jut egy traktor, ami azt jelenti, hogy a különböző növényápolási, ta­lajmegmunkáló, termésbetaka­rító gépek száma is az eddigi­vel szemben legalább az ötszö­rösére emelkedik. Géppel dol­gozni nemcsak kényelmet je­lent, hanem egyúttal megköve­teli a technikai fejlődés, a technikai szaktudás emelését is. A fiatalok bizony jól teszik, ha elkezdik a különböző gépek kezelésének, apróbb javítási fortélyainak tanulását. A gép engedelmes munkaeszköze an­nak, aki ért hozzá és kikény­szeríti belőle az erőt. Aki nem ért hozzá, meg néha szidja is, annak úgy sem sikerül komoly eredményt e-lérni vele. Ezért kell érteni, tanulni a gépésze­tet. Komoly politikai nevelési munka is vár a fiatalokra az új esztendőben. Az idén ünne­peljük dicső kommunista pár­tunk alapításának' negyvenedik évfordulóját. Pártunk hagyo­mányaihoz ragaszkodjunk, ta­nuljunk a párttól. Sok helyen működik a „Tanulunk a párt­ról“ kör. E körök keretében jó szervezés mellett komoly ne­velési munkát fejthetünk ki. Nemcsak az elmúlt idők har­cairól kaphatunk hü képet, ha­nem az eredményekről is. Jövőbe vetett hitünket erősíti, fejlődésünk távlatainak körvo­nalait világítja meg jobban az a tudás, amit a pártunkról ta­nulunk. Ez szorosan összefügg a harmadik ötéves terv sikeres megvalósításával is. Magas színvonalú eszmei és politikai tudás nélkül nem lehet ered­ményeket elérni. Tisztán kell látnunk a jövőt és azt' a célt, amit lényegében el akarunk érni. Lelkesedjünk tehát az új esztendőben további fejlődé­sünkért, ragyogó jövőnkért. Munkára, tettre sorakozzunk a boldog új esztendőben, hogy jövőre még boldogabb új esz­tendőt ünnepelhessünk. (bi) na. Aláírás nélkül azonban írást nem közlünk. Boros János: Ha kedve van a tanítóságra, kérjen felvilágo- Kelecsényi K. Fülek: Állás- sítást a következő címen: Pe­­pontodat megértjük, helyt dagogický inštitút, Nitra. Kô­adunk panaszodnak. Leveledet résére mindenről szívesen tá­­felhasználjuk, ha alkalom adó- jékoztatják. dik rá. „Szeretni kell“: írja meg, F. I. Nagymácséd: Kár, hogy mihez van hajlama, tehetsége, nem írtad meg a nevedet, cik- mert enélkül igazán nem tu­­kedet szívesen leközöltük vol- dunk, tanácsot adni. » üzenetek i|f!j|i |]|||||||||!| \/l oszkva hatalmas város, L'l sokat olvas és hall róla az ember. Már csak azért is érdekes, mert a legnagyobb szocialista állam fővárosa és joggal kérdezheti bárki, vajon milyen benyomásokon esik ott át a külföldi látogató. Bizony, sok ott az érdekesség, sok min­denen lehet elnézelödni, van látnivaló elég. Az egész város­ról kötetekben lehetne csak be­számolni. A Moszkvába ellátogató kül­földinek a legelső és legmara­dandóbb élménye a széles ut­cák és a gyors közlekedés. Az utazó kilép a pályaudvar üveg­­csarnoka alól a térre. Itt is tér fogad, mint minden nagy vá­rosban, mert a pályaudvarok előtt rendszerint terek vannak. Csakhogy Moszkvában, amint haladunk a város belseje felé, nem akarnak közelebb kerülni egymáshoz a házak. Ogy tűnik, mintha valami parkon halad­nánk át, de hiányzanak a par­kot jellemző fák, és mindenhol nagy a forgalom. Szinte furcsá­nak tűnik az egész. És ez így van állandóan, később kapcso­lunk csak, hogy voltaképpen nem parkon vagy hatalmas ki­terjedésű tereken haladunk, hanem egyszerűen utcákon. Tíz-tizenötemeletes házak so­rakoznak egymás mellett, de mintha elvesznének a térben. Bizony, nem úgy hatnak, mint a mi városaink keskeny utcáin a három-négyemeletes épüle­tek. Vannak utcák, ahol öt­nyolc soron áramlanak az au­tók, s a járókelőnek nem lehet átvágni rajtuk. Aluljárókat kell használni, mert másképp soha nem kerülhetnénk át életve­szély nélkül az utca másik fe­lére. Lehet mondani, /minden utcán fasorok díszlenek, és jól­esik, hogy az egymásután elsu­hanó autók zúgása nem zavar, igenám, nem két-három mé­terre haladnak el mellettünk, hanem húsz-harminc vagy öt­ven méterre. Mégiscsak jó a széles utca, tágas, levegős, de azért rövidlátónak se szeretnék lenni Moszkvában! A rövidlátó egyén akár messzelátót hasz­nálhat, hogy el tudja olvasni egy-egy utcán az átellenben lévő üzletek feliratait. De ez mitsem számit, a széles utcák széppé teszik a várost és gyors forgalomra alkalmasak. GYORS ÉS PONTOS KÖZLEKEDÉS Az utcai földszíni forgalom természetesen nem olyan gyors, mint a földalatti. Leggyorsab­ban a Metrón lehet utazni 90 kilométeres sebességgel szá­guld az öt kocsiból álló, égszín­kék, minden kényelemmel ellá­tott szerelvény. Zsúfolt Metró­­szerelvény Moszkvában nem lé­tezik. Percenként indul és ér­kezik egy-egy földalatti állo­másra a kényelmes utasszállító eszköz. A trolibusz- és autó­buszközlekedést is meg kell di­csérni. Gyorshajtásnak tűnik egy trolibusz a közelemben, mert olyan átlagsebességgel halad. A gyors közlekedést elősegíti a fegyelmezett utazó­közönség is. Ha öten várakoz­nak a megállónál, akkor már sorba állnak, sorban szállnak fel a trolibuszra. Moszkvában minden közlekedési eszközön önkiszolgálás van. A Metró­szerelvény kalauz nélkül köz­lekedik és ugyanúgy a troli­buszok, autóbuszok is. A kocsi­vezetők minden csengetés, jel­zés nélkül nyitják-csukják a jármüvek ajtajait, gombnyo­más segítségével, bemondják a hangszóróba a legközelebbi megálló nevét, és azt is jelzik, hogy a közeli utcákban milyen nevezetes épületek vannak. Fi­gyelmeztetik a közönséget, hogy áruház vagy különféle üz­letek, hivatalok, állatkert, par­kok, iskolák felé tartunk, te­hát aki akar, leszállhat az őt érdeklő hely közelében. Az uta­sok a viteldíjat a járműn lévő perselybe dobják és jegyet tép­nek egy forgó alkalmatosságról a bedobott összeg értékében. Jegylyukasztás természetesen nincs, mert kalauz sincs. A közlekedési önkiszolgálás beve­zetése igen magas erkölcsi színvonalra és fegyelemre vall. Ilyesmit megvalósítani csak ott lehet, ahol a tömegek érzik a társadalmi felelősséget s egy­úttal sokat adnak az embertár­saik testi épségére is. A TISZTA VÁROS Hogy Moszkva milyen tiszta város, azt már az első benyo­mások után észleljük. A külön­féle figyelmeztető táblák hiá­nyoznak. Nálunk számtalan he­lyen olvasható, hogy „Padlóra köpni tilos", „Fűre lépni nem szabad", vagy pedig virágok és bokrok mellett láthatjuk a következő feliratot: „Köszö­nöm, hogy nem gázolsz el". Moszkvában ilyen figyelmezte­tő táblák nincsenek. Az utcai szemeteskosarakon sincs olyan felirat, hogy a „Hulladék a ko­sárba való". Hiszen mindenki tudja, hogy oda mit kell bedob­ni. Aki nem oda dobja a hulla­dékot, abból nem az ész hiány­zik, hanem a jóakarat. Az utca tisztasága nemcsak attól függ, hogy hány utcasep­rő milyen lelkesen végzi mun­káját. Az utca rendje döntően a lakosoktól függ. Ők ítélkez­nek szépség és csúnyaság fö­­f f r GONDOS IRÁNYÍTÁS A nyitrai Pedagógiai Intézet pártszervezete nagy gondot fordít a CSISZ-tagok tevékeny­ségére és az iskolai szervezet munkájára. Ennek is köszön­hető, hogy eredményesen folyik a tanulók eszmei, kulturális nevelése, és virágzó sportéle­tet valósítottak meg. A tanuló­kat hét előadási csoportba osz­tották és a csoportok élén az évfolyamvezetők állnak. Ezek az egész tanítást szervezik, el­lenőrzik, saját előadási cso­portjuknál. Részt vesznek a ta­nári megbeszéléseken, szemé­lyesen érdeklődnek a tanulók életéről, látogatják őket a szo­báikban is, és pedagógiai taná­csokkal látják el őket. Segíte­nek ügyes-bajos személyi dol­gaik megoldásában is. Az iskolai pártszervezet úgy irányítja a CSISZ iskolai szer­vezetének munkáját, hogy az gazdag tevékenységet fejtsen ki, főként a különböző érdek­körökön belül, mivel ennek nagy jelentősége van. Ma már egy tanuló sincs az intézetben, aki valamelyik érdekkörbe ne kapcsolódott volna be. Nemso­kára nagy kultúrcsoportot is szerveznek, és tánccal, énekek­kel, szavalatokkal, zeneszámok­kal lépnek fel a közeli falvak­ban. Nagyon szép működést fejt ki az irodalmi kör. A test­nevelésben is számottevő lépé­sekkel haladnak előre és min­den tanuló részt vesz a sporto­lásban. A nagyobb üzemekbe, mint pl. a komáromi hajógyár­ba, a tolmácsi Kirov-üzembe pedig tanulmányi kiránduláso­kat szerveznek. A fiatalok a A Kremlben a turista csoportok szívesen hagyják magukat fényképezni a híres ágyú előtt. lőtt, hogy mennyi utcaseprő le­het a szovjet fővárosban, biz’ azt nem tudom, viszont tény, hogy az utcák ragyogóan tisz­ták. Szó szerint kell érteni: se­hol sem látni eldobott cigaret­tavéget, gyufaszálat, papírdara­bot, hiányzik a por és a járó­kelők nem köpdösnek a járdá­ra. Hány milliárd bacilustól menékszik meg egy népes tele­­pedés azáltal, ha a lakosság nem köp a járdára. A széles utcák olyan tiszták, mint egy bálterem parkettje takarítás után. Pedig hány ember jár na­ponta a közel nyolc millió la­kosú nagyvárosban egy-egy lüktető forgalmi gócponton? Képzeljük el, ha ennyi járókelő egyszerűen nekiállna szemetel­ni, köpködni! A szovjet ember rendszerei ététől, kultúrájáról tesz tanúbizonyságot a város tisztasága is. BAQOTA ISTVÁN közös akciókon kívül ifjúsági délelőttöket, tudományos elő­adásokat, társadalmi munkát is szerveznek a város és az inter­­nátus környékének szépítésére. Az iskolán kívüli tevékenység keretében ifjúsági esteket ren­deznek, amelyekről a kultúr - program sem hiányzik. Kultúr­­brigádokat küldenek a védnök­séget vállalt és más földmű­vesszövetkezetekbe, a szabad vasárnapokon pedig turistaki­rándulásokat szerveznek a kö­zeli szép hegyekbe. VÄRNAY TIBOR Reprezentációs könyvkiállítást rendeztek Bra­­tislavában. A ki. állítás az 1960- as könyvtermést mutatta be ízlé­ses, áttekinthe­tő elrendezés­ben. De nem­csak néznivaló akadt itt, hanem vásárolni való is. Sok tanulsá­gos könyvet szerezhettek be e kiállítás láto­gatói. Filmeket is vetítettek a könyv készíté­séről. Eredményes verseny A nagykaposi mezőgazdasági technikum CSLSZ-szervezete a napokban kiértékelő taggyűlést tartott. A gyűlésen főként azt vitatták, hogy eredményes-e az év elején renöszeresített ta­nulmányi verseny. Minden osz­tályból két csoport jelentkezett a versenybe öt-öt résztvevővel. Az iskolai CSISZ-szervezet ve­zetőségének, a tanári és neve­lői karnak megállapítása sze­rint a verseny segített, ered­ményt hozott. Az első helyezést a negyedik osztály első csoportja Fekete Adél, Bubenko András, Kuruc FÁSÍTANAK, A bolyi nyolcéves középisko­la pionírszervezetének 150 tag­ja van. A szikrácskák száma negyven. A pionírok közül 108 járatja a Pionírok Lapját és 60 a Kis Építőre, 12 az Üj Ifjú­ságra, 18 a Murzilkara és 11 a Družbára fizet elő. A szovjet lapok iránt elsősorban a nyol­cadikosok tanúsítanak nagyobb érdeklődést. Ugyanis sok olyan rajzot látnak és tanulnak meg belőle, melynek alapján a mű­helygyakorlaton szebbnél szebb figurákat, segédeszközöket ké­szítenek a kisebbek nagy cso­dálkozására. Nagyon szép munkát fejtet­tek ki az ősz folyamán a szö­vetkezetben. Több mint 30 má­zsa kukoricát gyűjtöttek be. A pionírok azt is elhatározták, hogy faiskolát létesítenek, s az elhatározást tett követte. Már a szükséges magvakat is besze­rezték. Nemrég 25 fát ültettek ki, amit tavasszal beoltanak. Még további 50 darab fa kiül­­tetését vették tervbe. Az isko­la környékét is szépítették, fá­sították. A pionírszövetkezet vezetősége elhatározta, hogy a jövő évben 20 árnyi területen László, Dőry Dénes, Jakab Gé­za összetételben nyerte el. A ' kitüntetés az iskolai szervezet vörös zászlója volt. A második helyet a negyedik osztály má­sodik csoportja érdemelte ki. A verseny tovább folyik, de már módosított formában. Ed­digi eredményeinkkel nem elé­gedhetünk meg, és még többre törekszünk. Eddig csak a ta­nulmányi eredmény volt a mérvadó, most azonban már figyelembe vesszük a viselke­dést és az osztályokban a rend­­fenntartást is. BOTH FRIGYES, Nagykapos SZÉPÍTENEK kamillát termelnek az iskola közelében levő pionírszövetke­zet földjén. A talajt már elő is készítették a vetésre és besze­rezték a vetőmagot. A sok szép kezdeményezésnek nem marad el az eredménye: a pionírszö­vetkezet jövedelméből és az EFSZ ajándékából a közeljövő­ben televíziós vevőkészüléket vásárolnak. MOLNÁR JÁNOS Büszke címért versenyeznek Szilas alig hatszáz lakost számláló falu. Felszabadulásunk után rohamos fejlődésnek in­dult mind kulturális, mind po­litikai téren. A faluban megala­kult a CSISZ alapszervezete, amelynek kb. 50 tagja van. A szervezet tagjai minden mun­kaszakaszon becsülettel meg­állják a helyüket és legtöbben az EFSZ kertészetében dolgoz­nak. Vannak, akik az állatte­nyésztésben tevékenykednek, mint pl. Nagy András és Rác* Béla, akiket a legjobb állatte­nyésztők között emlegetnek. Munkájuk mellett nem feled­keznek meg a kulturális tevé­kenységről sem. Már több szín­darabot is bemutattak, mint pl. a Botcsinálta doktort és a Za­varos örökséget, és nagyon sok vidám percet szereztek a falu lakosságának. Most kezdték el Lovicsek Béla Húsz év után cí­mű színművének próbáit. Az állandó szereplők közé tartozik Vígh László, Pálffy Margit, Sza­bó Irén, Szabó Eszter, Kraste­­nics Kató és mások. Ezek a lel­kes műkedvelő CSISZ-tagok a színdarabok bevételéből tele­víziós készüléket vásároltak a Kultúrotthon számára. A fiatalok rendszeresen ellá­togatnak a mezőgazdasági esti iskolába és résztvesznek a pártiskolázáson is. Politikai fejlődésük érdekében megszer­vezték a „Világ térképe fe­lett“ kört. A kör összejövete­lein, az előadások után élénk vita kerekedik. Még meg kell említeni, hogy a kertészetben dolgozó fiatalok a szocialista munkabrigád büszke címéért versenyeznek. A falu szépíté­séből is eredményesen veszik ki a részüket. SZ. D. GY.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents