Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-01-03 / 1. szám
r' Barátság fiúk és leányok között Fiatalok sokszor kérdezik: lehetséges-e tiszta barátság fiúk és leányok között? Nem csap-e az át mindig szerelembe? Erről sokat lehet vitatkozni. Általában a barátság fiúk és leányok között ritkán mentes a két nem közötti természetes vonzódástól. Mély barátság fiúk és leányok között általában szerelembe csap át. De bárcsak sok igaz barátság alakulna így, fiúk és leányok között, amelyekből tiszta szerelem bontakozik ki. Mert az igazi barátság biztosítja a tiszta szerelmet és a jó házasságot. És bárcsak sohase lenne senkinek sem olyan „szerelme“, amely barátság nélkül kezdődött és sohase lehet belőle barátság, vagyis a két szív mély ismeretsége, találkozása és egymásból való kiegészülése. Sajnos, fiúk és leányok között gyakoribb az üres testi szerelem, barátságra való képesség nélkül, mint a barátság, amelyből tiszta és hűséges, testet-lelket kielégítő szerelem származnék. A fegyelmezett és okos Ifjú és leány először barátot keres a másikban és ha megtalálta — várja csak a szerelmet. Sajnos az ifjúság gyakorlata legtöbbször nem ez. Inkább engedi előtérbe a testi kívánságot, mint a lelkiszellemi kapcsolatkeresést. Azért inkább, mert kétségtelen, hogy ez tör előre, ha csak az ösztöneinkre, testi természetünkre hallgatunk. Fiúk és lányok közt általában először a külső, a jó megjelenés, a csinosság, a szép arc kelti fel a rokonszenvet. Ezt megfigyelhetjük. Ez is azért van, mert testünk beszél először, csak azután jut szóhoz az értelmünk, a szívünk. Már tudniillik akkor, ha nem neveljük magunkat arra, hogy ezek egyszerre működjenek bennünk. Mert a jó és az igazán természetes az, ha ezek együtt működnek. Hiszen az ember azért ember, mert testében gondolkodó agy és érzelmekre képes „szív“ is működik. Csak az állatná! „természetes“ az, hogy „csak a teste“ parancsol. Erre a testi-lelki, szellemi együttműködésre nevelnünk kell magunkat, és jól tesszük, ha ráneveljük magunkat, mert ez a boldogságunk kulcsa. Éppen a szerelemben ez a boldogság nyitja — ha hiszik a fiatalok, ha nem. Mert tartós, tartalmas, boldog szerelem csak azzal köthet össze, akit megismertünk, aki barátunk, aki társ mindenben. Bizony, a barátsággal jól megalapozott szerelem a legszebb szerelem. És ebből lesz a boldog házasság. A tapasztalatok szerint a barátság a fiúk és lányok között ritkán mentes a két nem közötti természetes vonzódástól, és általában átcsap a szerelembe. Ez a tapasztalat, de nem az eszmék szerint. Mert az mégiscsak igaz, hogy lehetséges igaz barátság fiúk és lányok, férfiak és nők között akkor is, ha nem csap át szerelembe. Sőt, az a szép, az a jő, ha ilyen barátságok nemesítik, forrasztják össze társadalmunkat, amelyben a nő immár a férfi teljes jogú, egyenjogú társa, munkatársa, harcostársa. Szegényes lenne az életünk, ha férfiakat és nőket csak szerelem kötne össze. Férfiak és nők kapcsolatának a barátság is lehet a formája, és annál inkább lesznek köztünk ilyen barátságok, minél inkább megszokjuk a közös munkát, a közös alkotást, amelynek lendülete és feladatai összekapcsolják a férfiakat és nőket anélkül is, hogy egymásban mindig, sőt kizárólag csak a másik neműt keressék. így látjuk, hogy a férfi és nő között legtermészetesebben a közös munka alakítja ki a barátságot. Fiúklányok esetében a közös tanulás, közös művelődés, az együttes diákmozgalmi élet, a közös érdeklődési kör. Nagyszerű munkatársi kapcsolatok alakulnak így, mindkét félre ösztönző, mindkettőt lelkesítő barátság, amely sokszor mélyebb és tartalmasabb, mint az egyneműek közötti barátság — holott a szerelemnek nincs benne szerepe. Sok jő tapasztalat igazolja, hogy a koedukációs iskolákban a fiúk és lányok csendesen egymáshoz szoknak és gyakran alakul bennük tanulásra, közös művelődésre szánt barátság. Ezeknek nagyon kell örülnünk, mert természetessé, elfogulatlanná teszi a fiatalokat egymás iránt, és megkönnyíti a serdülőkori gondokat is. A lány, akivel együtt tanulunk, nem olyan „nagy titok“. És a fiú sem olyan „nagy titok“, ha látjuk a munkában „vergődni“, ha halljuk felelni az iskolában, és ha tudjuk, mennyit kell még igazítani magán, ha egész emberré akar lenni. Fiúk és lányok ilyen barátságai sokszor nagyon jó jellemnevelő iskolák. Hiszen a fiúk-lányok egymásnak mégiscsak más eredménnyel tudnak valamit tanácsolni, másképp tudják egymást bírálni, és másképpen kénytelenek egymás véleményéhez igazodni, mint bárki más bárki máshoz. A fiúk-lányok barátságának másik gyakori indítóoka a családi kapcsolat. A barátom húga, a barátnőm bátyja könnyen lehet ugyancsak barátommá. Sokszor találkozunk hasonló jelenségekkel. És ezek a barátságok márcsak azért is nagyon tiszták és „szentek", mert hiszen a barátom húgáról, a barátnőm bátyjáról van sző. A barátunk iránti szeretet, felelősségérzet őrzi meg ezt a kapcsolatot is tisztának és megbecsültnek. De azt hozzátehetjük, hogy ki tudná megmondani, hány ilyen esetből, hány ilyen tiszta barátságból lett később tiszta szerelem és jó házasság, amely a családi otthonban alapozódott meg, tehát igazi családi otthont alapozott meg azoknak, akik ide jutottak. Meggyőződésünk, hogy a mi társadalmunkra később valósággal jellemző lesz férfiak és nők, fiúk és lányok tiszta barátsága. '_____________________________________________ fl sport öröm számomra... Ügy mint tavaly, ez Idén is a csehszlovák sportszerkesztők ankétet rendeztek az 1960-as év legsikeresebb sportolóját illetően. Az ankéten összesen 25 sportszerkesztőségi kollektíva vett részt. A pontok összeszámítása után a következő sorrend alakult ki: 1. EVA BOSÁKOVÄ, sporttornásznő, 2. Dr. P. SCHMID — KOZÁK evezősök, 3. BOHUMIL NEMEČEK, ökölvívó, 4. KAROL DIVlN, műkorcsolyázó, S. DANA ZÁTOPKOVÄ, atlétanő, 6. Ing. LADISLAV BEZÄK, műreplilő, 7. Z. KAPLAN és B. ŔEJZLOVÄ, ejtőernyősök, 8. BOHUMIL KUBÄT, birkózó, 9. A csehszlovák röplabda csapat, 10. VILIAM SCHROIFF, labdarúgó. Legsikeresebb sportolónk Éva Bosáková a feltett kérdésekre a következő válaszokat adta: • Mit jelent számodra a sport? „Mindent. Öröm számomra, kiélem magam benne. Egyszerűen a sport a másik életem. Én is természetesen néha szidalmazom a kemény, kimerítő sportmunkát, hányszor ígérem, hogy már abbahagyom. De akár hiszitek, akár nem: ha még egyszer megszületnék, ismét sportolnák“. • Kit tartasz minden idők legjobb sportolójának? „A tíztusa olimpiai bajnokát Raffer Johnsont. Legjobb képviselője annak a sportszámnak, melyben a szó legszorosabb értelmében sokoldalúnak kell lenni. A tíztusázó valóban az atléták atlétája“. • Első lépéseid a sport terén? „Mladá Boleslavban tettem meg. Édesapám és édesanyám a Sokolban tornásztak és otthon különféle tornagyakorlatokat látni tőlük nem tartozott a különlegességek közé. Személyemben az alma nem esett messze fájától és így már négy éves koromban kezdtem tornászni és korcsolyázni. Otthon többet jártam kézen mint lábon. Tornászást már a gimnáziumban kezdtem és 1949-ben már rajtoltam az országos ifjúsági bajnokságon. A jó helyezésemnek köszönhetem, hogy „tudomást“ szereztek rólam, így kezdődött a versenyzői pályafutásom“. • Miben rejlik sikereid titka? „A kitartó és kemény edzésben. Naponta végzek edzéseket, mégpedig a fő versenyidényen kívül is. Ebben az időszakban jut idő az új tornagyakorlatokra történő felkészülésre, a hibák kiköszörülésére, a gyakorlatok begyakorlására. A kemény edzés persze nem jelenti azt, hogy minden más nem létezik számomra. Ellenkezőleg. Szórakozázt kell keresni a könyvben, színházban, moziban. Szóval az edzésen kívül más földi jóra is kell gondolni“. • Mikor voltál életedben a legmeg elégedettebb? „Bizonyára megértitek, hogy ez idén Rómában, amikor Csehszlovákia részére aranyérmet szereztem és Moszkvában a világbajnokságon elért sikerek után. Amit lélekben titkon kívántam, teljesült. Az előterjesztett tényekből kiderült, hogy a szovjet sportolók a sportvilág eme csúcs seregszemléjén kiváló sikereket értek el. A téli olimpiai játékokon a legtöbb érmet szerezték — 21-et, ebből 7 arany-, 5 ezüst- és 9 bronzérmet. Valódi diadalt azonban a szovjet sportolók római szereplése jelent. Hazájukba összesen 103 olimpiai éremmel (43 arany-, 29 ezüst- és 31 bronzéremmel) tértek vissza. Rómában még kifejezőbb fölényt harcoltak ki a legnagyobb ellenfeleivel — Ä Sazka 2. hete 1. Litvinov—Plzeň 2. Gottwaldov—ČH Brno 3. Pardubice—Jihlava 4. Č. Budéjovice—Sokolovo 5. Brno ZJŠ—Kladno 6. Slovan Blava—Chomútov 7. Smíchov Tatra—H. Brod 8. Litoméŕice—Hr. Králové 9. Liberec—K. Vary 10. Motorlet—Kolín Tatra 11. Hodonín—ČH B. Bystrica 12. Opava—Olomouc 13. Poprad—Nitra 14. Tŕebíč—ČH Havíŕov t így kepeit volna Športka: 14, 23, 42, 45, 46, 47 • Ellenfeleid közül kit értékelsz a legtöbbre? „Többesszámban kell beszélnem. Az egész válogatott csapatunk nagy ellenfelem és így van ez jól. Az embert még szívósabb, kitartóbb edzésre ösztököli, hisz minden sportoló győzni akar és én sem képezek kivételt. Különben is válogatott csapatunk valamennyi tagja már rendesen „meghajtott“ és bizonyára még meg fog hajtani. Külföldi ellenfeleim közül a legtöbbre értékelem természetesen a szovjet versenyzőnőket és a velük való találkozásaimnak mindig örülök“. • Mi nem tetszik a te sportágadban? „A bíráskodás. Eddig ugyanis nem annyira igazságos, mint USA reprezentánsaival — szemben. A nemzetek nemhivatalos osztályozása szerint 603 pontot (60 ponttal többet mint Melbourneban) szereztek, míg az amerikaiak csak 463,5 pontot, ami 34 ponttal kevesebb, mint Melbourneban. A szovjét sportolók a nem hivatalos osztályozás szerint a következő sportágakban helyezkedtek el az első helyen: könnyűatlétika, tornászás, evezés;’ súlyemelés, vívás, birkózás és lövészet, a második helyen: kosárlabda, kerékpározás, vízipóló, modern öttusa és vitorlázás. A romában megdöntött 74 olimpiai rekordból 26 és a 24 világrekordból 7 a szovjet sportolókat terheli. Az olimpiai játékokon elért sikerek nem csak ezekben a számokban rejlenek. A jövő évek perspektívájára az a valóság mutat, hogy míg Helsinkiben a 25. évet nem betöltő fiatalok száma az egész olimpiai csapat csak 12 százalékát és Melbourneban 54 százalékát képezte, Rómában ez a szám már elérte az 57 százalékot. És még egy érdekes megállapítás — a szovjet olimpiások 80 százaléka főiskolai képzettséggel bír. TANULSÁG SZÁMUNKRA Tehát a szovjet testnevelésnek van mivel dicsekednie és Szovjetunióban értékelték i Az elmúlt napokban negyedszer ült össze Moszkvában a Szovjetunió Sportszervezetei. Szövetségének Központi Bizottsága, hogy végkövetkeztetéseket vonjon le a szovjet reprezentánsok rajtjából a Squaw Valley-ban és Rómában rendezett olimpiai játékokon. A beszámolót a KB elnöke N. N. ROMANOV elvtárs tartotta meg. ELSŐK A VILÁGON annak lenni kellene. Ogy kellene a szabályokat megállapítani, (a versenybíróknak kellene erre a legjobb feleletet találni), hogy ne kerüljön sor tévedésekre és a versenyzők megkárosítására, esetleg, hogy ez teljesen ki legyen zárva“. • Mit csinálsz legszívesebben szabad idődben? „Sok szabad időm nincs. A jelen időben, ha nem végzek edzéseket, sokat utazom az egész országban és előadásokat tartok az olimpiáról. Örömmel teszem ezt, mert ez jó propagálása sportomnak. A propagálásra szükség van mint a sóra. Különben szeretek olvasni, a színházról és moziról sem mondok azonban le“. a Központi Bizottság megelégedettséggel értékelhette az olimpiai csapat szereplését. Azonban az önelégültségnek itt nem volt helye és éles bírálat ért egy sor sikertelenséget. így az ülés résztvevői, a szovjet testnevelés elöljáró dolgozói és sok ismert sportoló nagyon kritikus hangon nyilatkoztak a síelők és jégkorongozók rajtjáról Squaw Valley-ben és az eredményekről, melyeket Rómában az atléták a legtöbb távon elértek, továbbá az ökölvívókról, birkózókról és úszókról. A tornászcsapat, kosárlabdázók és vízipolózók sem állták meg helyüket az elvtársi bírálat tüzében. Ezeket a sikertelenségeket azonban nem kritizálták általánosságban, hanem nagyon konkréten, részletesen, a problematika nagy szakértelmével, az előkészület, edzési munka és az egyes sportágakban használt módszerek hiányosságainak felfedésével. Ezért a végkövetkeztetések, melyeket a KB elfogadott olyanok, hogy megmutatkoznak már a legközelebbi években a csúcs-sportrendezvényeken, melyek 1964-ben Innsbruckban és Tokióban megrendezésre kerülő olimpiai játékokon érik el tetőpontjukat. Példás a nagy szovjet diadallal végződött olimpiai eredmények ilyen módszerű értékelése és sokban nagyon tanulságos részünkre is. Eme ülés anyagában tehát nem egy értékes tanulság rejlik a mi sportunk számára is. 'SS/SSS/SSSSS/SSSSSSSSS//SS/SSSSSSSŕSSSS/SJSS/SSSSSSSSSS//SSSSJS/S//S/SSSSSSSSSSYf/SSSSS/ZrŕSSfŕS//S/fSSSŕSS/fSSSSfSSSS/SSS/S/SS/fS//SSSSSSSSSSSSSSSf/SSSSS/SSfSSSSS/SSSSSf/SSfSS/. Szeretlek én, jöjj vissza hozzám: Mivel a fiatalember ismeri a maga címét, várja meg, míg ő ír. Ha nem írna, akkor nem érdeklődik már, s felesleges lenne, ha maga írna neki. Egyelőre várjon, de ha nem jelentkezik felejtse el. Tanul-TANÁCmf jón, hiszen ez most a legnagyobb feladata. Szeretni kell, ennyi az egész: Lehet, hogy csak valami rosszakaratú pletyka idézte elő a változást. Mindenesetre járjon utána és tisztázza a dolgot. Ha a fiú érzelmei változatlanok, akkor nem érdemes tépelődnie a szülők miatt — ketten együtt tisztázzák a félreértést. Emlékezek: Három évi ismeretség után már nyilatkozhatott volna. Beszéljen vele nyíltan, kérdezze meg, miért féltékeny. Amennyiben továbbra is •citérő választ adna, ne .vegye udvarlását komolyan. Üzen a nyár, valaki vár: Ha elég erőt érez magában ahhoz, hogy megváltoztassa és megtartsa a fiút — úgy bocsásson meg neki. De egyelőre várja cönnHH VÍZSZINTES: 1. Petőfi-vers címe. 12. Lakat. 13. Futóbajnok volt. 14. Francia sziget. 15. Fa része. 16. Kirak, más szóval. 18. Római 950-es. 19. Kisfiú név. 21. Bőrt készít ki. 23. Szülő beceneve. 24. Tiltó szócska, de kétszer. 25. Megszólítás. 28. Szóban közöl. 30. Összekevert akó. 32. Háziállatok. 34. Nagyon régi. 36. Körülbelül. 37. Néha többet jelentenek a rokonnál. 39. Nem egészen oda! 40. Mezőgazdasági eszköz. 42. Becézett női név. 44. Petőfi-vers címe. FÜGGŐLEGES: 1. Petőfi-vers címe. 2. Mikes szülőfaluja. 3. Meghódításáért folyik a harc. 4. Vissza: a mag a földből... 5.' Különleges. 6. Személyére. 7. Római 950-es és 1100-as. 8. Nem mákos. 9. Személyes névmás. 10.... lábas. 11. Petőfi-vers címe. 16. Kijegyez. 17. Alul. 20. Rés, hasadék. 22. Barázda. 26. Nyelvtani fogalom. 27. Tompa lárma. 28. Reggel Párizsban. 29. Hibáztató, felelősségre vonó. 31. Ital. 33. Fél váll. 35. Időhatározó szó. 37. Pénztárban van. 38. Apaállat. 41. Rag (hová kérdésre). 43. Azonos mássalhangzók. ■ Beküldendő a vízszintes 1, 44 éa a függölegea 1, 11 sorok. meg, míg lecsillapodnak a kedélyek, úgy döntsön. Nem tudjuk, mi idézte elő az egészet, hogy milyen okok vezették a fiút, hogy ezt tegye. A rokonokra azért ne hallgasson, ez kettőjük dolga. Legyen okos és tárgyilagos. Fiatal még, ha jár is majd a fiúval, érzelmeivel takarékoskodjék, hogy ha a további barátság kedvezőtlen színben tüntetné fel őt, könynyebb szívvel szakíthasson. Neved hallom, könny szökik szemembe: Majd az idő eldönti, milyen tartósak érzelmeik. A barátságot fenntarthatja továbbra is, de komolyabb kapcsolatot ne kössön vele, míg ki nem szolgálja a katonaságot. Szórakozzon, barátkozzon másokkal is, akkor szülei sem fognak ellenkezni, s ha szerelmük igazi és erős, megtalálják egymást két év múlva is. Húsz éves vagyok: A fiú az udvarlást nem veszi komolyan, csupán szórakozni akar magával. Ne maga közeledjék, várja meg, hogy ő találja meg az utat magához. Ha nem akar magával járni, akkor maga keressen más udvarlót, aki jobban meg fogja becsülni. Ne legyen türelmetlen, majd eljön az igazi. Kishúgom, bátyuskám: Szüleinek van igaza, elvégre ön még fiatal asszony lesz, amikor udvarlója öreg ember, aki bizonyára féltékenykedni fog, ha ön fiatalemberekkel szóba áll. Most talán nem látszik annyira a 18 év korkülönbség, de mi lesz később? Gondolkozzék csak, nem magába a „szerelem“ fogalmába szerelmes inkább, mint idős gavallérjába? Vagy hiúságának hízeleg, hogy az nagy gyakorlattal udvarol, szépet tesz magának? Legjobb lenne, ha áthelyezését kérné és magához illő fiúk társaságát keresné. Ne felejtse el, anyja jót akar és tapasztalt, előrelátóbb, mint ön!