Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-02-07 / 6. szám
«aijr Jelenleg 33 lány és 27 fiú J dolgozik a vágfarkasdi szövetkezetben és egyre több fiatal jön vissza falujába, mert az ötéves terv igen nagy távlatokat nyitott meg előttük. Jókedvű, lányok gyűltek egy csoportba a főutcán. Először halkan összesúgtak, azután csevegni kezdtek, majd élénk, hangos beszéddel folytatták a tereferél. A járókelők messziről észrevették és mikor elhaladtak mellettük senki sem állhatta meg, hogy vissza ne tekintsen rájuk. Igaz, hogy szemrevalók, szépek, fiatalok, de az idősebbek nem ezért tekintgetnek utánuk. Mikor nincsenek munkában úgy kihúzzák magukat, hogy a városi lányok is irigyelhetik őket. De a legnagyobb tetszést akkor váltják ki, amikor a végeláthatatlan televényes rónán úgy dolgoznak mint. a méhek. Fiús, kék munkaruhába öltözve dacolnak a szövetkezeti földeken széllel, esővel. Ha pedig jóra fordul az időjárás, a kóbor szellő meg-meglebegteti könnyű szoknyácskájukat, megcirogatja piros arcukat, a duzzadó kebelt s csókkal érinti édes ajkukat. — Ha velük dolgozom elfeledek minden gondot és csak a jókedv jut eszembe egész nap — dicsért őket Tóth Istvánné a kertészlányok nagyon kedvelt Eszter nénije. Rajta kívül több asszony dolgozik velük, s azok is így néznek a fiatalokra. És ki tudja, kinek fájna jobban, ha kenyértörésre kerülne a sor. Ugyanis felvetődött a kérdés, hogy nem lenne-e jobb, ha a fiatalok külön munkacsapatot vagy csoportot alakítanának. Pál Kálmán agronómus szerint ez éven erre is sor kerül, egyelőre esak az okoz problémát, hogy szakképzett fiatalt szeretnének a csapat élére állítani. A lányok éppen ezen vitatkoznak. Most Makrai Erzsi tette le a garast. — Nagyon örülnék, ha megalakulna a lányok munkacsoportja, mert akkor együvé kerülnénk azokkal, akik más csoportokban dolgoznak. — Jó lenne e lüttl Jó lenne bizony'. — sóhajtott fel Molnár Ida és Körös Erzsi. — Arra nem gondoltok, hogy rövidesen ti is menyasszonyok lehettek — vágott közbe Pál Eszti, a kertészcsoport egyik legbeszédesebb, de egyúttal legszorgosabb kezű dolgozója, akii Keresztesi János traktoros jegyzett el. L'rre megdöbbentek a meny*-J asszonyjelöltek, mert bizony mióta oly szép eredményeket érnek el a kertészetben, azóta igen nagyra nőttek a fiúk szemében. De melyik legény ne kedvelné az olyan lányt, aki Kertészlányok Varga Laci és Cibilla István a vágfarkasdi szövetkezet legszorgalmasabb dolgozói közó tartoznak. Mire üt az óra Szokatlanul korán gyűlt ki a fény az egyik Munkás utcai ház ablakában. A nagytermetű s/élesvállú ember hajlongó árnyéka különösnek tűnt a gyéren megvilágított utcáról. Mint máskor, most sem tétovázott sokáig. Megszokott mozdulattal nyúlt a vitrinbe, majd nyelvével csettintve magasra emelte a poharat. Utána elcsukta a gázt és kávét készített magának. Már a téli felöltője után nyúlt, amikor eszébe jutott, az időjárásjelentés. A rádiókészülék gombja halkan kattant, de nem erősítette fel mindjárt. Várt kicsit, míg a gép begerjed. A hálószoba felé tartott, hogy az asszonynak szóljon valamit, és íme máris szól a rádió. — Én velem őszült édes párom csak álmodj tovább. — Nem nagy figyelmet szentelve a muzsikának, mindjárt a gyerekre gondolt, a legkisebbre. — Bizonyára ő csukta le így a rádiót.... de nem zsörtölődött, sőt kissé büszkén gondolt a kis csibészre, a kései termésre. Mert bizony a legkisebb Körmendi még csak alig tizenkét éves. — Hát nem érdekes ez — jutott eszébe azon pillanatban. — Maholnap nyugdíjba mész, öreg fiú — szólt magának — és íme ez a tacskó még igazán gyerek. — Egye fene, — gondolta — hagyjuk az időjárást — és az asszony szobájába nyitóit — Ma későn jövök, ráhúzok egy kicsit, szólt az asszonynak. — Tálán korábban mész, nemde? — válaszolt a kedves hang — Igen, igen korábban is megyek, meg aztán később is jövök valamivel. És a kis lakásra ismét sötétség borul, csak a reggeli muzsika szól lágyan tovább. Sikerült mindjárt villamosra jutnia. És már éppen helyet szorított magának, amikor eszébe jutott, hogy más utat választ. Nem megy a Kertész utca sarkáig, mint eddig, hátha mégis igaza van a fiataloknak. Úgyis tett. A második megállónál kiszállt és könnyed lépésekkel futott a számára mégcsak most új vonal felé, a 23-as irányába. Nem kellett sokáig várnia. Jól fűtött, tiszta kocsi várta a megállónál. Beszállva a buszba akaratlanul is az elmúlt 13 év jutott az eszébe. Az a tizenhárom év, melyet egyhuzamban Mlynské Nivy 12-es szám alatt töltött el. — Tizenhárom év — ismételgette magában. Hisz ez nem is olyan sok, ha melléje állítjuk azt a hatvanhármat, mely a vállát nyomja. — De mégis — jut eszébe a gondolat. Azután tanoncévek: Bécs, Prága, Budapest. Az örökös lótás-futás, a kopott szerszámosládával. — Tizenhárom év legalább huszonhat munkahelyet jelentett valamikor. És most? Igen, a fordulat évétől egészen mostanáig egy helyben van De nemcsak ez. A megbecsülés, a nyugodt ma és a biztos holnap. És mosoly fut át az öreg Körmendi arcán. Mosoly, mert a legkisebbre gondol, aki talán éppen most fordul a másik oldalira. Gyorsan futnak a gondolatok, az emlékezés, ám a kocsivezető sem rest. Az öreg Körmendit azonban nem várja sötét műhely. Amint a portáról kilép, fények gyűlnak a mellékműhe yben. Sőt, alig nyújtja meg lépteit, máris kopogás hallatszik mögötte. A csallóközi Nagy Zsiga üt a vállára hangosan nevetve. — Fogadjunk öreg, hogy a Hontváry az első. A még gyöngén fütött műhelyben hárman társalognak. Az öreg Körmendi, a régi mester, a Ilont.váry gyerek és Nagy Zsiga, egykori tanonea. A fordulat éve utáni időkről beszélnek. Az üzem első élmunkásairól, a kenyérről. A táskákból, dossziékból szakkönyvek, technikai rajzok kerülnek elő. És mire a műszak kezdetét jelzi a hangosbeszélő, eldől a kis kollektíva sorsa. A pontosan érkezők csodálkozva néznek körül, de toll után nyúlnak és ők is csatlakoznak az egykori élmunkásokhoz, a szocialista munkabrigád elméért folytatott harc-SÄRKÁNY ÁRPÁD szép is, jó is, keres is és a pénzt csak hasznos dolgokra fordítja. Gyarapodik 2 kelengye, új rádió, mosógép és egyéb kerül a házhoz szorgos kezük nyomán. Az évzáró gyűlést megelőző tagsági gyűlésen a vezetőség példaképül hozta fel a fiatalokat. Minden munkaszakaszon jól megállták a helyüket, de a legszebb eredményt a kertészetben érték el, mert ott voltak többségben és így hamar megértette a csoport, hogy a szilárdabb norma csak hasznukra válhat. Ez a csoport munkaegységenként 4 koronával keresett többet a többinél. Igaz, hogy másoknak is segítettek. Ősszel a mezei csoportra tervezett 10 hektár fokhagymából 6 hektárt ők ültettek el. De emellett mégsem dolgozták agyon magukat, mert ügyesen kihasználták a gépeket. A palántálásban például igen sokat segített nekik a két szovjet palántázó gép. Ezek a lányok tehát a „Többet ésszel, mint erővel" közmondást úgy módosították, hogy többet géppel. Ezenkívül a vezetőség különös gondot fordít a fiatalságra. Ez éven minden 20 munkanap után prémiumot fizetnek nekik havonként normakönnyítés címen. Most pedig szövetkezeti munkaiskolában gyarapítják szaktudásukat, amelyik szlovák és magyar nyelven folyik. Persze, ahol a lányok sokra viszik, onnan a jiúk sem szaladnak el, hanem egyre többen visszatérnek a szövetkezetbe. Az ötéves terv megnövelte a kereseti lehetőségeket. A bennlévö fiúk pedig a szövetkezetben dolgozó lányokat akarják feleségül venni, hogy a család ne szakadjon ketté. Még akik más faluban udvarolnak, azok 40 is ezt az érdeket tartják szem előtt. Az ifjúság tanul, szervezkedik és jövőjét alapozza a vágfarkasdi szövetkezetben. Ez nagy hatást gyakorol az idősekre is. És ezért azok is kivágják a rezet a munka majdnem minden szakaszán. Csak azzal a különbséggel, hogy ha valami nem az ö elgondolásuk szerint történik, akkor a vezetőktől kezdve szidnak mindenkit. Végeredményben közös érdem, hogy a múlt éven őszi búzából 25,80 mázsás átlagos hektárhozamot értek el 442 hektáron és 33 mázsát tavaszi árpából. De ennél még szebb eredményt hozott a sárgarépa. A karotka fajtával bevetett 27 hektáron 450 mázsa volt az átlagos hektárhozam. Mind a gabonaféléknél, mind a kapásoknál vegyszerrel irtották a gyomot. A z egyéni megművelésre ** kiosztott cukorrépa is megmutatta, hogy milyen tartalékok hevernek még kihasználatlanul. Pál József 712, Iván Gyula 710, Vajka Pavel 672 mázsás hektárhozamot ért el. Ha a többiek is ennyit termeltek volna, még nagyobb lenne a keresetük. A gazdálkodás elemzése névén a szövetkezetesek elhatározták, hogy ezekkel a lehetőségekkel élnek az ötéves tervben, amit úgy teljesítenek négy év alatt, ha a fiatalok az idősektől szakmai téren, az idősek pedig a fiataloktól a munkaszervezésben szereznek tapasztalatot. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy egyre nagyobb lesz a kereset, fokozódik a jókedv, a túzokrejtő, beláthatatlan televényes rőnaság szövetkezetesei között. CSURILLA JÖZSEF A csoport hat lányból és két fiúból áll. Hivatalos nevük: ifjúsági brigád. Viszont az cg ‘sz környék csak „dalos brigád"-ként ismeri őket. Becerevükzt víg kedélyüknek köszönhetik. Az ismerkedés pillanatában még azt hiszem, hogy valóban legfőbb ismérvük a víg kedv, a dalolás, de rövid idő elteltével érzem, hogy helytelenül ítéltem. A csoport igazi ismertetőjele: a szorgalom, a becsületes munka. A tanulságos történet nyolc fiatalról szól, akik közül a legidősebb 23, a legfiatalabb mindössze 17 éves. A legtöbbjük egyenesen az iskolapadból került a farmra. Nem egy közülük átmeneti munkahelynek tekintette a telepet, és ez érződött munkájukon is. Bizony jó néhány évig valóban gyakraň váltakoztak a csoport tagjai. De aztán, hogy Ŕíha elvtárs kezébe vette Ä farm vezetését, változott a helyzet. A kölcsönös bizalom megteremtése nem ment könnyen, de végre mégis megtörtént. Ez annak köszönhető, hogy a lányok közül Márta és még néhányon egészséges, új szellemet tudtak kialakítani. Az ifjúsági brigád megalakulása, majd a termelési eredmények növekedése olyan kedvet kölcsönzött a csoportnak, hogy bekapcsolódtak a címért folyó versenybe. Szorgalmasan látogatták az üzemi munkaiskolát és segédkeztek építeni az új, 2000 tojó számára készülő korszerű épületet, amelyben már tökéletes lesz a gépesítés. Felkészültek az új technológia bevezetésére, amely aztán valóban meghozta a várt eredményt: nőtt a munkatermelékenység és csökkent a termelési költség. Az elmúlt évben 16 000 darab tojással túlteljesítették termelési tervüket. Az új technológia bevezetésével szerzett tapasztalatokat nem rejtették véka alá. Védnökséget vállaltak hét szomszédos szövetkezet baromfifarmja fölött, ahová rendszeresen eljárnak és tanácsokkal látják el a dolgozókat. Bizony, a lányok és fiúk nem sok szabad idővel dicsekedhetnek. De mégis azt mondják, hogy megérte. Az idő úgy elrepült, észre sem vették, s a csoport példás kollektívává fejlődött. Erről tanúskodik a szocialista munkabrigád cím elnyerése, amelyet közvetlen a brigádok első országos értekezletének előestéjén kaptak meg. Mártát, az egyik legszorgalmasabb leányt, az a kitüntetés érte, hogy Prágában, a Kongresz-Marta Mešičková szusi Palotában számolha- \ tott be a kollektíva munká- \ járói. Hazaérve első útja a farm- \ ra vezetett. A kis szobá- \ ban, faliújságon, ott találta az újságból kivágott fény- \ képét, alatta meg az el- \ mondott beszámolóját. — Szép volt, láttunk a \ televízióban — mesélj. Alig győzött felelni a kérdésekre. : A sok kérdésből és feleletből kibontakozott egy elgondolás: még nem minden, hogy megkaptuk a címet, tovább kell haladni, segítenünk kell ifjúsági kollektívák alakításában, hadd nőj- \ jön a címért versenyző kol- i lektivák száma ... A „dalos brigád" helye- \ sen határozott. Új ÜZEM ÉPÜL A HARMADIK ÖTÉVES TERV szerint pontosan január 2-án kezdték meg Rimaszombaton Szlovákia egyik legnagyobb és legkorszerűbben berendezett élelmiszeripari központjának építését. A Fatra konzervüzem közvetlen közelében, a város nyugati térségében három szakaszban valósul meg az új ipari központ építése. Az első szakaszban elkészül az iparvágányok, a közlekedési utak, a csatornázás és a vízvezeték .építése. A második szakaszban a cukorgyárat, a harmadik szakaszban a sör- és malátagyárat építik fel. Az új cukor- és sörgyár építésénél közgazdászaink a következő elgondolásból indultak ki. A rimaszombati élelmiszerközpont építésével biztosítjuk a helyi nyersanyag, a cukorrépa és a malátaárpa felhasználását, valamint jobban kihasználjuk a helyi munkaerőtartalékokat is. Azzal, hogy az ipart közelebb hozzuk a nyersanyagforrásokhoz, támogatjuk a cukorrépa- és a malátatermő vidék komplex gazdasági fellendítését. Az utolsó évek statisztikája kimutatja, hogy a besztercebányai kerületben igen jóminőségű és gazdag cukorrépatermést értünk el. Az agrotechnikai időszakok pontos betartása mellett még kedvezőbb eredmények várhatók. Az ipari növények termelésének emelésével a kerületben megszilárdítjuk az EFSZ-ek gazdálkodását Is. A burzsoá köztársaság a múltban elhanyagolta a déli határvidék építését. A tervezett A Bratislava melletti Farkastorokban lévő Slovnaft n. v. dolgozói között nagy megértésnek örvend a „Harmadik ötéves terv alapja“ mozgalom. Az üzem dolgozói már eddig több mint 15 millió koronát biztosítottak az alapra. Fašunga Štefan — a képen középen — 12 tagú kollektívája, amely versenyez a szocialista munkabrigád címért — 75 000 korona megtakarításával járul hozzá az alapok növeléséhez. A kollektíva tagjai öt újítási javaslat kidolgozását vállalták. ipari központ létesítésével nemcsak az ipar gyors felvirágoztatását mozdítjuk elő, hanem hozzájárulunk e vidék lakosságának kulturális emelkedéséhez is. Az új ipari központ létesítése — hangsúlyozzák közgazdászaink, szorosan öszszefügg szocialista hazánk fokozott iparosításával. A rimaszombati cukorgyár építésénél szem előtt tartják, hogy országos viszonylatban lerövidül a cukorkampány, hiszen jól tudjuk, hogy a cukorrépa cukortartalma napról napra csökken, így tehát minél gyorsabban kell feldolgozni. A vidék eddig a lévai járásban levő oroszkai cukorgyárba szállította a répát, úgyhogy a vagonok sokszor három napig is úton voltak. Az új üzem felépítése után a répaszállltmányok legfeljebb egy fél nap múlva kerülnek a földekről az üzembe. Rimaszombatban már 1963- ban 160 000 tonna cukorrépa kerül feldolgozásra. A TERVEZETT cukorgyárat világviszonylatban is a legmodernebbül rendezzük be. Az üzemben a legújabb technológiai menetet vezetik be és tökéletesen érvényesül az automatizálás és a mechanizálás. A gyár gépi berendezése a Hradec Králove-i Győzedelmes Február Üzemben készül el. A munkások igen kellemes és egészséges, szellős és világos helyiségekben végezhetik munkájukat, higiéniai és biztonsági szempontból Is kifogástalan körülmények között. A rimaszombati sörgyár építése is igen gazdaságosnak mutatkozik. A távlati terv alapján kiszámítható, hogy az építkezés költségei már hat éven belül megtérülnek. Ebbe a kerületbe a cseh országrészekből eddig évente körülbelül 300 000 hektoliter sört szállítottak. Maga a szállítás évente 10 millió koronába került. Ezt az új sörgyár létesítése folytán megtakarítják. Szlovákia sörgyárai — különösen a nyári hónapokban — nem tudják fedezni a sörszükségletet, ezért a cseh országrészekről hozatják a sört, ahol viszont a nagy kereslet miatt a minőség rovására kénytelenek az előirt erjedési időt lerövidíteni. A sörtermeléssel természetesen összefügg a malátatermelés is. A sörtermelésben rendkívül fontos szerepet játszik a vízszükséglet kérdésének megoldása. Tudjuk, hogy Rimaszombat és környéke minőségi ivóvíz hiányában szenved. A hidrológiai kutatások arra a megállapításra vezettek, hogy a vízforrások minőségileg és mennyiségileg sem felelnek meg a sörgyártás céljainak. A víz túl sok vasat, mangánt és agresszív szénsavat tartalmaz. További kutatások alapján megállapították, hogy a legelőnyösebb, ha a Klenovska — Rimava patak vizét veszik igénybe, amely a pilzeni sörgyár szakértői szerint a sörgyártás céljaira kiválóan alkalmas és ugyanolyan összetételű, mint a világhírű pilzeni sör gyártásához használt víz. Ennek a hegyi pataknak a forrása olyan kiadós, hogy a rimaszombati iparközponton kívül a Rimavölgy 30 000 lakosa is jó ivóvízhez jut. EZEKUTÄN nem szorul magyarázatra, hogy Rimaszombat fejlődése számára mit hoz a harmadik ötéves terv. Az új üzem gondoskodik majd a Fatra konzervgyár, a városi mosoda gőzellátásáról és 270 lakás gőzfűtéséről. Tekintettel arra, hogy a cukorgyár a kampány idején naponta több mint 60 vagon szenet emészt fel, a nagymennyiségű salakot majd mint építési anyagot használhatják fel. A helyi forrásokból nyert anyagból készült előregyártott elemek termelése is fellendíti a vidék építkezését. Rimaszombat lakosságának száma 1965-ig 16 000-re emelkedik. Már az idén megkezdik az új kultúrház építését. Üj városnegyedek, iskolák, áruházak épülnek. A város távlati terve már kész, a terv nyomán pedig már megkezdődött az építés. M. J.
