Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-02-07 / 6. szám
M\M épül Az utcákon a szélvész roppant orgonája zúg, Bent a szobában pattog a tűz, kellemes meleg jogad. A meleg is kellemes, meg a fogadtatás is. A -párkányi helyi nemzeti bizottság elnöke Juhaniak Árpád rövid időre szívesen rendelkezésemre áll és sorba adja a felvilágosításokat Előbb a várost kellett tanulmányozni, hogy m :f értsük azt, amit ő beszél. Ňaf/y terveik vannak, nagy célkitűzéseik és máris látható, Hogy meg is valósítják azt, amit elhatároztak. '■ A lakásépítkezésekről van tgó és a város szépítéséről. Egy szép város mindenkire hatással van, de elsősorban azokra, akik lakják. Kellemes helyen szívesebben élnek az emberek és riém cserélnék fel semmiért, Soha. Egy szép helyen mindig oáaadóbbak a közösség ügyei iránt és mindenki szívesen dalija sajátjának a szép falut vágy várost. Tehát nemcsak azért kfll a várost, a falut szépíteni, mert valaki ezt tervbe veszi, háríem azért is, hogy a szépített rendezett községekben városokban kulturáltabb az élet és bizony a fiatalok elsősorban p lakóhelyük után ítélik meg a hazát, Nem is lehet panaszkodni arra, hogy Párkányt valaha is elhanyagolták volna. Szép parkok díszítik az utcákat, szebbnél szebb épületek sorakoznak, járdákat, korszerű kultúrházat építettek és egy egész sor intézményt létesítettek. Most pedig f őként a lakásépítkezéseken a sor, Az építkezések tervéről büszkén nyilatkozik a helyi nemzeti bizottság elnöke. A harmadik ötéves terv folyamán 166 szövetkezeti lakásegységet építenek. Az első tíz jelentkező a szövetkezeti lakásépítésre már megtörtént. További nyolc jelentkezőt pedig a napokban várnak és máris megalakul a lakásépítő szövetkezét. A jelentkezők nagyobbára fiatal házasok, akiknek természetesen nagyobb szükségük van a lakásra, mint bárkinek. 0], korszerű lakásokat akarnak, természetesen olcsón, s ezért választották a ' szövetkezeti építkezési módot. Nem feledkeznek meg azonban az egyéni lakásépítkezésekről sem. Szívesen adnak építkezési engedélyt annak, aki kéri és megvan rá a föltétele, hogy legalább két év alatt el tudja készíteni lakóházát. Az érdeklődés viszont, legalábbis a pillanatnyi előjelekből látni, egyre jobban a szövetkezeti lakásépítés felé fordul, pedig kezdetben sok esetben közömbösséggel, meg nem értéssel találkozott a helyi nemzeti bizottság. Mégis, hogyan győzték meg az embereket arról, hogy előnyösebb a szövetkezeti építkezés? Azok, akik építkezési engedélyt kértek4 kaptak egy kis felvilágosítást, beszélte a helyi nemzeti bizottság elnöke arról, hogy mennyivel olcsóbb az építkezés, ha szövetkezeti úton valósítják meg. Ez gondolkozóba ejtette az építkezni vágyókat. Különösen azok, akik üzemben dolgoznak és ott állandó munkahelyük van, értették meg az új építkezési mód előnyeit. Nemsokára Párkányban nagy építkezések kezdődnek. Hatalmas cellulózé-papír kombinátot létesítenek, ahol sok ember talál majd munkát. Ilyen hatalmas üzem azután mást is maga után hozhat. Bizonyára több üzletet is létesí-Üj távlatok Hazánk dolgozó népe a szocializmus győzelmének megvalósításával történelmének új szakaszába lépett. A fejlett szocialista társadalom építése, a kommunizmusba való átmenet megköveteli, hogy az emberek Is széles látókörrel, alapos politikai és szaktudással, műveltséggel rendelkezzenek. Társadalmunkban a nevelés közügy és a tudományos világnézet szellemében történik. A nevelés fontos láncszeme a kommunista társadalom megvalósításának. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése 1960. december 15-én elfogadta az űj iskolatörvényt, amely összhangban van fejlett szocialista államunk igényeivel, a műszaki haladással, és előkészíti az új nemzedéket a kommunista társadalom megvalósítására. A gyakorlatban az űj iskolarendszer ezeket az intézményeket foglalja magába: 1. Az iskolás kor előtti nevelés a bölcsődékben és az óvodákban valósul meg. Célja: a gyermekek előkészítése az alapfokú iskola látógatására. A dolgozó nőknek ezzel nagyobb lehetőségük lesz a társadalmi életbe és a termelésbe való bekapcsolódásra. A bölcsődékben három éves korig nevelik a gyermekeket. Az óvodák há* rom évnél Idősebb gyermekek nevelését, gondozását veszik Fkmm NUH mnmmt „Milyen kár, hogy Hitler már nem él, ügye Oberschar... — Illetve biztos úr — ma legalább Is rendőrigazgatósági elnök lenne“. * i át — egészen a gyermek hatodik életévéig, amikor az iskolaköteles lesz. 2. Az alapfokú általános és politechnikai műveltséget ifjúságunk hatéves korától 15. évéig szerzi meg. Ez kötelező az egész ifjúság számára. Az alapfokú műveltséget az alapfokú kilencéves iskolákban kapják meg a tanulók. Az alapfokú kilencéves iskolák mellett napközi otthonokat és iskolai klubokat létesítenek. 3. A közép- és felsőbbfokú oktatás. Középfokú műveltséget a szakiskolák, a tanintézetek, a tanonclntézetek, a dolgozók középiskolái, a szakközépiskolák, (technikumok) és az általános műveltséget nyújtó középiskolák adnak. Előfeltétel: az alapfokú kilencéves iskola sikeres elvégzése. A tanulmány ideje három, illetve négy év. A felsőbbfokú oktatás magába foglalja a felsőbb szakképzettséget nyújtó iskolákat (a konzervatóriumok megft lő osztályai, az üzemi tanintézetek). A dolgozók számára biztosítjuk a foglalkozás melletti tanulás és továbbképzés lehetőségét. 4. Főiskolai műveltséget az egységes Iskolarendszer legmagasabb fokú intézményein lehet elérni. A főiskolák célja az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a kultúra és a társadalmi tevékenység más ágazatai számára képezni a politikailag és szakmailag fejlett, minősített szakembereket. Az űj iskolatörvény nem feledkezik meg a szellemileg és testileg hibás, a gyógyintézetekben tartózkodó ifjúság neveléséről, oktatásáról sem. Iskolarendszerünk átszervezését 1982-ig akarjuk megvalósítani. Meggyőződésünk, hogy társadalmunk gondoskodása az rskolaügyről, a műveltség emeléséről nem hiábavaló, mert a jövő nemzedék alapos politikai és szakképzettsége biztosítja a kommunista társadalom felépítését. (sv) fenek, talán iskolát is kell építeni, és egy egész sor olyan intézményt, ahol foglalkoztathatjuk az embereket. A város, tehát iparosodik, és ez újabb lendületet ad a szövetkezeti lakásépítésnek. Mondani ■ sem kell, hogy a fiatalok elsőnek támogatják az új kezdeményezéseket és inkább tartanak igényt egy olcsó, de kényelmes és egészségügyi szempontból is kifogástalan szövetkezeti lakásra, minthogy saját maguk évekig építkezzenek, ami elég nehéz feladat, különösen kezdő házasoknak. A távlati terv szerint 700 lakásegységet építenek a városban, beleszátrútva az állami és a magánépítkezéseket is. Ez jókora falu már, de az új lakások kivitelezés és berendezés szempontjából városinak is beillenek. Bizony sok a kétszáz lakás. Ez a szám rávilágít a fejlődés hatalmas ütemére és arra, hogy 1970-ig valóban megoldjuk a lakáskérdést. B. I. Vyšné Hágyban kihasználják a betegek a téli' napsütést. Az ibolyántúli sugarak fokozottabban érvényesülnek itt, mint a síkságon, az alföldi vidékeken. Ezt használják ki az erre rászorulók és amikor csak lehet, a hosszú teraszokon mindenki elfoglalja helyét, és bizony napszemüveggel védekezik télen is a sugárzások ellen. IDŐSZERŰ FELADATOK A rimaszombati járás fiataljainak elmúlt évi munkáját értékelve megállapíthatjuk, hogy a még gyakran megmutatkozó nehézségek dacára jól dolgoztak. Kitűnik ez abból a tényből is, hogy több mint 300 szép kötelezettségvállalással indultak az 1961-es évbe, s a minap megejtett kiértékelés szerint a vállalások jelentős részét teljesítették. Egyik legidőszerűbb feladatunk a fiatalok megnyerése a mezőgazdasági termelés számára.' E célból igen nagy gondot fordítottak a CSISZ járási vezetőségének dolgozói a célszerű felvilágosító-agitációs tevékenységre, az iskolai és a falusi alapszervezetek fiataljai között. Ennek is köszönhető, hogy a járás több szövetkezetében és állami gazdaságéban számos ifjúsági munkabrigád működik, szám szerint 25. Az ifjűségi munkabrigádok jelentős része bekapcsolódott a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért indí-^ tott versenybe. Igyekezetük’ nem marad eredménytelenül, s ezt a Rudna-bányai fiatalok példája is bizonyítja, akik már birtokosai a büszke címnek. Időszerű kérdéseink közé tartozik a mezőgazdaságnak nyújtandó tevékeny támogatás. Ezzel kapcsolatban is eredményeket értünk el. Eddig nem kevesebb, mint 20 000 köbméter komposztot készítettek a szövetkezetben és állami gazdaságokban dolgozó fiatalok. Emellett persze meg kell említeni a több ezer hektárnyi rét és legelő javítását is, amelyet szintén CSISZ-tagók végeztek. A faluszépítési akcióban ledolgozott órák száma kb. 80 000-re tehető járási méretben és ez a szám szintén a fiatalokat dicséri. A kulturális tevékenységgel kapcsolatban azonban nem elégedhetünk meg azzal, hogy járási méretben mindössze 55 kultúrcsoport fejt ki működést. Még olyan községben is, mint Hanva, ahol két évvel ezelőtt nagyszerűen működő ifjúsági kultúrcsoport volt, ma vissza-Nemrégen tartották meg Kairóban az ázsiaiafrikai nők konferenciáját. Képünkön két ázsiai asszonyt látunk. ji íiik liiijli:, mm iiiilifjÉP”1’ iijfe" esett a kulturális munka. A CSISZ járási vezetőségének dolgozói egyik fontos feladatuknak tartják, hogy a legközelebbi időszakban a kultúrcsoportok számát legalább 100-ra emeljék. AGOCS VILMOS üzenetek < Imádok énekelni: Forduljon a következő címre: Ifjú Szívek, a CSISZ SZKB magyar népművészeti együttese, Bratislava, Karpatská 2. Coppélia: Az általános iskola elvégzése után érdeklődhet az alábbi címen: štátne konzervatórium, Bratislava, Rybné námestie 7. Éva J.: Az Orbisnál érdeklődjön, a cím a következő: Orbis novinárstvo Bratislava, Leningradská 14. Oddelenie cudzojazyčné. Tengerész: A kért Cíny a következő: Československá plavba dunajská, Bratislava, ul. Červenej armády 39. Csita: Erdészeti iskolák vannak Banská Štiavnicán, Liptovský Hrádokon, Lipovcén (pri Prešove). Máté László, Buzica: írásodat közöljük, írjál máskor is a fiatalok életéről. Fenes Ferenc: Szeretnénk, ha beküldött írásod újra elküldenéd géppel írva, mert sajnos olvashatatlan. , Bodnár János: Az Írást közöltük, Jelentkezz máskor Is. K. Z. Zemplén: írásod hír formájában közöljük, de máskor hossszabban, tartalmasabban írjál. „Dagi": Négy órés munkavállalás mellett is pontosan úgy és annyi szabadság jár, mintha nyolc érát dolgozna. .(i!!ll!!!!!l!::::;n!!!!!i!lli!!t!l!il!!|ll:!::III!ll!!l!l!!li:::!ll!li;il!i!ili!!||ll|l||l|l|!|lll|||!|l|il|||[|||l|!ll|;|||lllľ; 1 !Í= Történelmünk lapjaiból •íiüiüiillllHIflilllllllllimiilllllHlllil iiitniHniBiifiiiiniiiiiiimiiiiiiinii!! A CSKP MEGALAPITÄSÄNAK 40. ÉVFORDULÓJÁVAL kapcsolatos ÜNNEPSÉGEK keretében természetesen a kommunista ifjúságról és annak szervezőjéről a Csehszlovák Kommunista ifjúsági Szövetségről Is megemlékezünk. A haladó Ifjúsági mozgalom szervesen összefügg a munkásosztály és a CSKP harcával. A forradalmi ifjúság a munkás-mozgalom baloldalához tartozott. Aktívan hozzájárult a kommunista párt megalakításához. A pért vezetése mellett a burzsoázia ellen küzdött és a munkásifjúság helyzetének javulásáért, valamint a munkásosztály végső győzelméért harcolt. Csehszlovákia Kommunista Ifjúsági Szövetsége 1921. február 20-án alakult meg. Mi előzte meg az ifjúsági szervezet megszervezését ? A legtöbb nép történelmében a haladó mozgalmakban már a legrégibb időkben is találkozunk fiatalokkal. A mi történelmünk folyamin az ifjúság részt vett a forradalmi huszita harcokban, a parasztfelkelésekben. Mindig a felvilágosodás és a nemzeti öntudat serkentésére irányuló mozgalmak élén állt, részt vett az 1848-as forradalmi év harcaiban is. Ifjúsági mozgalomról azonban csak abban az időben beszélhetünk, amikor a munkásosztály mint szervező erő lépett a nagy osztilyharcok mezejére. A munkásifjúság a 19. század végén és a 20. század elején fokozatosan ráeszmélt arra, hogy az igazság utáni vágya és eszményképei csakis a munkásosztály győzelmével valósulhatnak meg. * A PROLETÁR 1FJÜSÄG, AMELYET MINT OLCSÓ MUNKAERŐT HASZNÁLTAK KI, rendkívül sokat szenvedett a szociális elnyomás alatt, A rossz elhelyezkedési lehetőségek, az olcsó bérek, a gyakori munkanélküliség, a korlátolt politikai jogok az Osztrák-Magyar Monorchlában arra késztették az ifjúságot, hogy egyre jobban kivegye részét azokból a gazdasági és politikai harcokból, amelyeket a munkásosztály a burzsoázia ellen folytatott. A szociáldemokrata párt, amely abban az időben a proletariátus egyetlen politikai pártját képezte, Engels halála után teljes opportunizmusba ment át. Ez a körülmény az ifjúság kérdéseihez való viszonyában is világosan megmutatkozott. A szociáldemokrata vezetők nem akarták beleegyezésüket adni ahhoz, hogy önálló proletár Ifjúsági szervezetek létesüljenek, mert attól tartottak, hogy a szervezetek önállósítása után emelkedik az Ifjúság forradalmasító ereje. Az ifjúság csak szekciókban a szociáldemokrata párt oldalán szervezkedhetett. Csehország területén csak 1897-tól keletkeztek Ifjúsági szekciók, ezek, ha a szociáldemokrácia vezetői nagyon Is megnyirbálták őket, mégis hozzájárultak a proletár ifjúság szervezettsége emeléséhez. A 20. század első éveiben Ausztria-Magyarországon a politikai pártok körében fokozott harc Indult meg a fiatal nemzedék megnyeréséért. Különösen a klerikális reakció aktivizálódott. Ez a körülmény arra serkentette a szociáldemokráciát, hogy olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek alkalmasak arra hogy az ifjúságra gyakorolt befolyás még hatékonyabbá váljon 1900-ban a „Szociáldemokratikus ifjúság gyűjteménye" címen lapot Indítottak (ebben jeleni ic meg Antonín Zápotocký elvtárs első versei és cikkei Is). AZ OROSZ FORRADALOM 1905-BEN NAGY VISSZHANGRA TALÄLT NÁLUNK IS. A munkások fokozták a politikai jogért folytatott harcukat. Ebben a forradalmi évben az ifjúság Csehországban és Szlovákiában is már mint jelentékeny politikai tényező lépett fel. A Magyarország területén élő magyar, szlovák és szerb fiatalok 1905. február 17-én „Munkásifjúsági Szövetség“ néven szervezkedtek. A századfordulónál tanú) vagyunk annak, hogy az ifjúság Európa több országában, Németországban, Franciaországban, Belgiumban és más országokban is ifjúsági szervezetekbe tömörül. Egyidejűleg látjuk, hogy az I. Internacionále hirdette proletár nemzetköziség eszméi magukkal ragadják a proletárifjúságot. Ezt bizonyltja az a törekvés Is, amely az ifjúság nemzetközi egyesülésére irányult. Ez a gondolat néhány sikertelen kísérlet után 1907- ben a stuttgarti konferencián — ahol az ifjúság a forradalmi marxizmus elvei alapján nemzetközi viszonylatban egyesült — győzedelmeskedett. Megalakult az Ifjúsági Szocialista Internacionále. A FORRADALMI IFJÚSÁG HARCÁNAK ÉLE EGÉSZ EURÓPÁBAN AZ ELSŐ világháború előkészületei ellen Irányult. Nálunk a háborúellenes mozgalomhoz a szociáldemokrata Ifjúság, az anarchista Ifjúság (a fiatalok klubja, a prágai anarchisták központja volt), valamint a nemzeti demokrata ifjúság is csatlakozott. Az ifjúság fellázadt a háború ellen, nem akart kimenni a frontra. Sok fiatal emiatt bíróság elé került és börtönbüntetést kapott. Míg a szociáldemokrata vezetők az imperialista háborúban a burzsoázia oldalán testvérharcba uszították a munkásokat, addig 1915-ben Bernben összeült a nemzetközi haladó Ifjúság konferenciája, hogy az egyesült ifjúság nevében a háború ellen emelje fel tiltakozó hangját. A konferencia egyes résztvevőin érezni lehetett a II. Internadonálé opportunista vezérelnek befolyását, akik hatást akartak gyakorolni a forradalmi ifjúság mozgalmára és a nemzetközi ifjúsági szövetség szervére is. (Folytatás a 8-ik oldalon)
