Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-12-05 / 49. szám

A csehszlovák-szovjet barátsági hónap keretén belül nagy sikerrel játszák tiimszinházainkban az Álba Kegia című ma­gyar-szovjet koprodukciós filmet. A film főszereplője Tatyjá­­na Szamojlovova. Milyen lesz a lövő embere? A biológiai kutatások egyik érdekes témája: milyen lesz a jövő embere? Kezdjük a külsővel. Megál­lapítást nyert, hogy az embe­riség rohamosan növekszik. Hamburgban tartják időnként a magas emberek kongresszu­sát. melyen csak azok vehet­nek részt, akiknek testmagas­sága meghaladta a 185 cm-t. Az utolsó évtizedben évről év­re többen „ütik meg a mérté­ket". A legutóbbi kongresszu­son a megjelentek felvetették közös problémáik között, hogy az ipar nem szentel elég fi­gyelmet az, „óriások" szükség­leteinek. Nem gyártanak hosz­­szabb ágyakat, magasabb szé­keket. nagyobb ruhákat és ci­pőket. Ök, az „óriások“ áldo­zatai a tömegtermelésnek, mely az átlagember szükségleteire alapítja normáit. Vigasztaló azonban számukra — fejteget­ték — hogy egyre többen lesz­nek az ő kategóriájukban. 100 ÉV MÚLVA ÓRIÁSOK ÉLNEK A FÖLDÖN Hogy ez nem utópia, azt az orvosok is alátámasztják meg­figyeléseikkel. A nyugat-né­metországi orvosok szemléje felhívja az automobilgyárosok figyelmét, hogy hamarosan be kell rendezkedni „hosszú em­berek“ részére aikalmas kocsik gyártására, mert 2200 gyer­mek megvizsgálása és mérési adatai alapján megállapították, hogy a rhost 12—14 éves gyer­mekek, mire felnőnek 10—12 cm-rel magasabbak lesznek, mint szüleik. A megáüaDítás nem újkeletű, orvosok és ant­ropológusok évek óta kutatják: mi az oka annak, hogy az em­berek nemzedékről nemzedék­re magasabbak lesznek. L. Sha­­pire amerikai antropológus ki­jelentette, hogy a testalkat fokozatos növekedésének jelen­sége teljesen különböző felté­telek között élő népeknél egy­aránt tapasztalható, tehát a növekedést nem lehet egysze­rűen a jobb táplálkozással és egészségügyi gondozással ma­gyarázni. Kulturált és primitív népek körében egyaránt mu­tatkozik a test magasságának nemzedékről nemzedékre való növekedése. Az okokat á tudó­sok különbözőképpen magya­rázzák. Egyesek úgy vélik, hogy a megváltozott éghajlati viszonyok, napfoltok vagy koz­mikus sugárzások játszanak itt szerepet. Az anatómusok és antropológusok szerint azonban az emberek fokozatos növeke­dése tovább tart s néhány év­tizeden belül két méter lesz az átlagos magasság. A tudósok szerint a jövő em­berének kifinomulnak olyan érzékszervei. melyek eddig nem fejlődtek ki. Tehát a ha­todik érzékszerv mindenkinél olyan fejlett lesz, mint a lá­tás. hallás vagy tapintás szer­ve. De egyéb szervei is töké­letesednek. Míg ma az emberi fül csak másodpercenként 20 ezer rezgésig tudja felfogni a hangot, jövőben az ultrahangot is képes lesz érzékelni. Ugyan­így szabad szemmel látja majd az• ibolyántúli sugarakat. Ki­fejlődik a tájékozódási képes­ség is. A jövő embere sokkal egész­ségesebb lesz a jelenleginél az orvosi tudomány fejlődése kö­vetkeztében. SZERVEZETMOSÄS ULTRAVIOLET SUGARAKKAL Olyan eszközök állnak a XXI. század emberének rendelkezé­sére egészsége megvédésére, melyek ma alig elképzelhetők. Ilyen például a szervezetmosás ibolyántúii sugarakkal, ami úgy hozzá tartozik majd a minden­napi higiéniához, mint manap­ság a fürdés. A különböző gyógymódok meghosszabbítják az életet és egészséges, mun­kaképes öregkort biztosítanak az embernek. A munka, izgal­mak, zsúfolt élet sem nyűvi úgy el a szervezetet, mint a XX. szazadban, hiszen akkorra kialakul a „homo vector“, az irányító ember, aki kapcsoló­­táblák, televízió és mikrofon segítségével végzi munkáját. A jövő embere tehát, amint az külföldi lapok tudományos­fantasztikus fejtegetéseiből ki­rajzolódik, a tudomány és tech­nika nagyarányú fejlődésének révén alaposan megváltozott körülmények között fog élni. Prágában, a csehszlovák írók házában kiállították Júlia Ko­­vaéiková-Horová keramikai alkotásait. A művészi színvonalú keramikai alkotások ma már nélkülözhetetlen kellékei családi otthonainknak. Képünkön hamutartókat látunk. J. KLIMCSENKO: Az indián kislány Kalifornia. Los Angeles kül­városa. Ülünk a csikós árnyé­koló alatt egy kis kávéházban és limonádét iszunk, amelyben csodás jégdarabkák úsznak. Előttünk a nagyszerű sok kilométer hosszú térségen vá­sár — a szegények szórakozó­helye. Mi minden van itt! Cirkusz, állatkert, fakírok, jó­sok. szerencsejáfékos-sátrak, hinták, ördögkerekek és kör­hinták. Minden forog, kering, ráz, csenget. Időnként a gyenge szellő apró szemetet kavar fel, sok­színű papírokat, összetaposott cigarettadobozokat. A vásáron minden „olcsóbb“. Nincs az a szórakozás, ame­lyet 25 centért ne lehetne meg­vásárolni. De mi már ismerjük ezeket a 25 centes szórakozá­sokat. 25 centért görnyednek a munkások egész nap az ana­nász-ültetvényeken. 25 cent után vágyik az a munkanélküli hentes, aki egész nap csavarog a forró utcákon, hogy munkát találjon. 25 cent! Ezért olyan bizonytalan a kikiáltók hangja, ezért járnak üresen a villamos­­motorok, forognak az ördög­kerekek és körhinták emberek nélkül. Közvetlenül a járda mellett áll egy vásári sátor. Mellette kocsi világossárgára mázolva és egy csomó zsák. A kocsiból kis lépcsőn kis-Aprópénz PALOTAI BORIS KÖNYVE Az Aprópénz, amely az írónőnek a legutóbbi évek­ben megjelent kisebb írá­sait, humoros és enyhén szatirikus jellegű karcola­­tait tartalmazza, szórakoz­tató és kellemes olvasmány. Elevenen reagál a mai élet változásaira, fonákságaira, s a születő újra is. Néhány írásában mégis zavaró az erőltetptten végigvitt ötlet, s valamivel több bátorság és szatirizálé hajlam is elő­nyére válna. Az örök elége­detlenkedő vásárlót bemu­tató Finom gyümölcs pél­dául telitalálat, jő politikai szatíra azv özvegy Heidéné, s műfajilag értékes hagyo­mányokhoz kapcsolódik a nyugati életforma néhány ízléstelenségének jellemző megnyilvánulásához fűzött reflexió (Csőkverseny. A szomorúság királynője), de például a Két ebéd egy tás­kában csak mint levesporo­kat és konyhakész csirke­aprólékokat népszerűsítő reklám kitűnő, karcolatnak erőltetett és gyenge; a Hordóskáposzta, az Ünnep után és mások pedig min­denáron való humorizálási szándékuk, közhelyeik miatt kjssé fárasztóak Vannak apró írások, ame­lyeknek — kötetbe gyűjtve — egyszerre megnő a sú­lyuk, jelentőségük; valami­képpen egységet alkotnak. Az Aprópénz nem ilyen, de néhány év óta irodalmunk­ban meginduló műfaji gaz­dagodásra való törekvés egyik szerény segítője és eredménye ez a kötet is. lány jön lefelé. Nincs több nyolc évesnél. A kezében apró babát és piszkos banánt tart. A kislány indián népviseletbe öltözött. Szegényke, az arca fekete s a szeme is feketén ragyog dús szemöldöke alól. — Nézd milyen gyönyörű! — súgja Kontusin. — Olyan mint a baba. Emlékszel. Ilyet láttunk a kirakatban is. A kislány ránk se hederít. Játszani kezd a babájával. — — Peggy, kell banán? — halljuk gyenge hangját. — Azt kell enni. amit adnak. Lehet, hogy ez se lesz. Hiszen tudod, hogy nehéz időket élünk. A kicsike bizonyára anyja szavait ismételgeti. De Peggy hallgat. Nem kell neki a banán. — Rossz kislány vagy Peggy. Meg kellett volna büntetni, amiért nem fogadsz szót, hogy nem vagy olyan jó, mint Judy. Nézd. hogy megtanítottak puk­­kedlit csinálni. áll, rajta kések. Az előkészüle­tek befejeződtek. A porondon megjelenik a tu­lajdonos. Ö konferál. Mosatlan ingének nincs gallérja. Arca sovány, feje kopasz. Kiveszi a szájából a rágógumit. — Hölgyeim és uraim! — kezdi rekedt hangon. — Most meglátják a szem csodálatos pontosságát és élességét. Wil­helm Teli almája semmi ehhez, amit most fognak látni. Mester: kérem! Az egy szál hegedű és a trombita valami bravúros be­vezetőt játszik. A színpadon megjelenik Judy és ügyes puk­­kedlit csinál. Aztán feláll a kis állványra és mozdulatlanul odalapul a deszkafalhoz. Peregni kezd a dob. Kezdő­dik! Zzz ... Száraz hang hallatszik és Judy feje mellett rezegve megáll a deszkafalban egy fe-A kislány megfogja két ujjá­­va! a szoknyácskáját és kecse­sen meghajtja magat a babája előtt. — Neked is meg kell tanul­nod. Érted ? — mondja Judy és néhány pukkeúlit csinál Peggy előtt és utána igazgatni kezdi a baba lábait is. Peggy pukkedlije azonban nem sikerült. — Fuj, de ronda vagy! — húzta el bosszúsan a száját Judy. A sátor ponyvafüggönye meglebben és egy férfifej ku­kucskál k< rajta Ö is sovány barnabőrű és feketeszemü. Olyan, mintha a kislány apja lenne. Judy, Fred most végez. Mi következünk ... I — szólt ki és Ismét eltűnt. A kislány rémül­ten megremeg, eldobja a babá­ját és eltűnik a sátor függö­nye mögött. — Losa, nézzük csak meg. hogy mit csinálhat odabenn ez az apróság. Gyerünk! — mon­dom. Kontusin beleegyezik. Megkerüljük a kocsit, jegyet váltunk és bemegyünk a sátor­ba. A sátor fülledt és homályos. Az első Sorokban néhány ember ül és rágógumit rágcsál. Izzad­nak és hangosan beszélgetnek. A kis színpadra deszkapalán­­kot állítanak és a palánk elé fehér állványt helyeznek. A túlsó oldalon valamiféle asztal hérnyelű kés. A kés mélyre fú­ródott a deszkába. A színpadra egy férfi szalad hosszú cowboy nadrágban, kék kendövei a nyakában és sombreröval a fe­jén. A kezében néhány kést tart Szinte anélkül, hogy oda­nézne a kislányra, dobálja a késeket Zzz ... zzz ... repül­nek a kések. Kedvem lenne felugrani és rákiáltani: „Fogják le! Elég!“ De kiabálni nem szabad. Egy kis ideges mozdu­lat és a kislány rögtön halott lenne. Még a mindent oly kö­zömbösen fogadó amerikai kö­zönség is elhallgat és elfelejti rágógumiját rágni. Még néhány kés és a „cow­boy“ meghajlik a közönség felé. A közönség elismerően tapsol. — Halló, Judy! Gyere! — kiált a kicsi partnernőjére. De a kislány nem mozdul. — No. Judy, no...! Gyere, hajolj meg a közönség előtt. — Beszél szeretettel „a cowboy“, leveszi Judyt az emelvényről és a közönség elé vezeti. A kislány halvány és a sze­mei félig zártak. Meghajlik, mint a bábuja és elfásult lá­bakkal a kuľsszák mögé megy. A trombita és a hegedű a „csillagok“ indulóját játsza. — Gyerünk minél előbb in­nen. Micsoda kőszívűnek kell az embernek lennie, hogy Így szórakozzon! — mondja Alexej, miközben a kijárat felé fura­­kodunk. Odakünn a sárga kocsi előtt áll a „cowboy“ és karján tartja a kislányt. Az nem mozdul. — Valami történt? — kér­dezzük egyszerre. A férfi szomorúan néz ránk. — Nem uraim, minden rend­ben van. Minden előadás után így van ez A kislányomnak gyönge a szíve és a munkája ahogy látták nehéz .. Hát akkor miért? .. — kiál­tok magamból kikelve. — Miért?... A „cowboy” szemei össze­szűkülnek. — Inkább megölöm késsel, de nem hagyom éhenhalni. Mi most meg jól vagyunk, de a többi indián haldoklik az éh­ségtől. És a szemem még elég pontos... Beviszi Judyt a kocsiba. Azóta jó néhány év telt el, de Amerika egyetlen vezetője sem emeli fel szavát az éhen­­pusztuló kis indián nép érde­kében. Máig is emlékszem a remegő gyermekre és a körülötte röp­ködő késekre. Judy, élsz-e még? Fordította: Szk. iiiimmiiiiiiiiiiiimmiiminiiimiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Kultúrhirek A debreceni irodalmi na­pok keretében ünnepélyesen felavatták Móricz Zsigmond szobrát, Medgyessy Ferenc alkotását. Az írót ülő hely­zetben ábrázoló szobrot a Déri téren állították fel. A közönség soraiban ott vol­tak a Debrecenbe érkezett fővárosi írók: Darvas József, Dobozy Imre, Hidas Antal, Móricz Virág, Simon István, Szabó Magda, Szabó Pál, Vá­­czi Mihály és Veress Péter, s a Magyarországon tartóz­kodó szovjet íróküldöttség tagjai V. Kozsevnyikovnak, a Znamja főszerkesztőjének vezetésével. Bencsik István, a Hazafias Népfront debre­ceni városi bizottságának elnöke nyitotta meg az ün­nepséget, majd fiatalok vonták le a leplet a szobor­ról. Bángyörgyi Károly, a Csokonai Színház művésze Ady Endre „Levélféle Mó­ricz Zsigmondhoz“ című versét szavalta, majd Dar­vas József Kossuth-díjas író, a Magyar írók Szövet­ségének elnöke mondott avató beszédet. Ezután kül­döttségek helyezték el ko­szorújukat a szobor talap­zatánál. Fáklyás tiintetőfelvonu­­lást rendeztek a baseli fia­talok az egyik mozi előtt, ahol Veit Harlan hírhedt náci rendező „A harmadik nem" című filmjét vetítet­ték. A fiatalok „Basel szé­gyene“ feliratú táblákat vit­tek, a mozi előtt leteleped­tek a járdára és az érkező­ket felvilágosították Harlan múltjáról. Annak idején ő rendezte Göbbels megbízá­sából a „Jud Süss" című uszító propagandafilmet. Zürichben egyébként 1959- ben és 1960-ban a hatósá­• ★•*•*•*•*•*•*•*•*•*•*•*•*•*••*•*•*•* Sikerült mesejáték A „Három szegény szabóle­gény“ műsorra tűzésénél az a gondolat is befolyásolta szín­házunk illetékeseit, hogy ezzel a darabbal kellemes szórako­záson keresztül nemcsak fel­­nőtteinket, de legfiatalabb kö­zönségünket a diákságot is igazságszeretetre. emberségre nevelhetjük — írta ,a színház műsorfüzetében a bemutató al­kalmára Kovács József. Nos. az elképzelés bevált • s ezt éppen a színház nyitrai előadása mu­tatta meg. Az „iskolavárosban“ az új műsorszám olyan hatal­mas sikert eredményezett, hogy vagy száz érdeklődő nem tudott jegyhez jutni, s mint­hogy nagyobb részt fiatalok voltak, felvetődik a gondolat: nem kellene-e a nyitrai elő­adást megismételni? A darab története ismert és egyszerű. Három szegény sza­bólegényről szél,- akik Kassára mennek munkát keresni. Azaz csak ketten, mert hiszen Se­lyem Péter, a harmadik tulaj­donképpen fiúruhába öltözött leány. Vándorútján szeretett bele Posztó Mártonba, a diákba. A darab további fejleménye azt igazolja, hogy az igazság győz az ármány felett, henceghet a hamisság — mégis győz az igazság! De milyen szívvel van ez a darab megírva, micsoda pompás rímekben és a magyar nyelv micsoda szépségével! Az igazi ..Babay József" stílust hangulatosan festik alá Budai Dénes színes melódiái! Ezzel a darabbal a színház nemcsak Nyitrán aratott átütő sikert, de jóformán mindenütt, ahol elő­adta. Mi sem igazolja ezt job­ban. hogy az október közepén bemutatott darab november második telében Nyitrán már a harmincótódik előadást érte meg! Persze a nagy siker nemcsak a színdarab eredménye, de Šte­fan Munk ötletes rendezésének és a színi alakításoknak is a közös eredménye. Külön dicsé­ret illeti Ferenczy Annát Se­­lyem-Péter-Katalin alakításá­ért, de jól megállták a sarat Tóth László Lénia rimfaragó kassai szabómester. Király De­zső és öregecske, Stposs Jenő a Tollnok, Bugár Béla a diák, Bottka Zsuzsi az anya. Rozsár József és Várady Béla a két szabólegény szerepében Ügyes betoldás a krónikás szerepe. A színház dramaturgiája a múlt tévelygései után ezúttal jó! választott, hiszen a darab művészi értelemben vett igazi propaganda, melyben a szegé­nyek igaza győz. A közönség figyelme igy érdeklődéssel for­dul a színház új rendezvényei felé, mint Remarquenek, a Nyugaton a helyzet változatlan híres szerzőjének Útolsó állo­mása és Kákos „Szemközt fúj a szél" c darabja felé, melyet O. Rajniak rendez. Mártonvölgyi László gok betiltották a most Ba­­selben műsorra került film bemutatását. * * * Megöltek egy lányt cím­mel új magyar film készült. Képünkön a film egyik jele­netében Végvári Tamás és Rapp Éva. iiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiui

Next

/
Thumbnails
Contents