Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-12-05 / 49. szám

»•••©••«©•••••••«©•••••©«»••«ee©0o«*a©©««e«e*»e©ooec«eee6oeo#e5®eo®«®e«»»eccc©3c' /Seggeitől- es'ig Hubay Ilonka, az iskola CSISZ-szervezetének elnöke (közé­pen) barátnőivel együtt a másnapi előadásra készül. A gaíántai járásban két ha­talmas üzem épül- a sellyei Duslo üzem és a szeredi Nik­kelkohó. Az üzemek felépítése után a mezőgazdasági jellegű járás ipari járássá változik. Az építésben nagy érdemeket sze­reznek a fiatalok is, áldozatos munkájuk szép eredményeket hoz. A Nikkel-üzem építése Növénycsokoládé SOK FIATAL el sem hiszi, hogy a szója vagy ahogy ná­lunk népiesebben mondják a szójabab milyen fontos szere­pet tölt be a növénytermesz­tésben. Az emberiség történe­tében az egyik legfontosabb növényféleség és még ma is nagy népek fő táplálékát adja. Japán. Kina, India. Ausztrália, Fiilöp-szigetek, Korea, Vietnam régi többé veziedes kultúrája el sem képzelhető szójabab nélkül, igen, mert a tápdús növény olyan létet biztosított az említett országok népei szá­mára, hogy magas kulturális színvonalra voltak képesek emelkedni. Voltaképpen a mezőgazdasá­gi termelés egyik legalapve­tőbb célja a fehérjetermelés. A szója pedig 41 százalékos fehérjetartalmával az élen jár a növények között. De még mi­lyen fehérjét tartalmaz! A ben­ne lévő fehérje 27—30 százalé­ka vízben oldódik, tehát úgy­nevezett teljes biológiai értékű és egyenrangú az állati fehér­jével. Éppen olyan, mintha húst, tejet, tojást ennénk. Fe­hérjetartalma többszörösen fe­lülmúlja a búzáét, kétszeresen a borsóét, nem is beszélve a rizsről, amelynek csak 8,13 százalék fehérjetartalma van. A szója 19 százaléka zsír, 25 százaléka pedig keményítő, szénhidrát. A búza zsírtartalma 1,85 százalék. Hozzá kell tenni, hogy a szója szára, gyökere, levele is gazdagon fehérjetar­talmú, állati takarmányozásra ************* kiváló. Mivel pillangósvirágú növény, a rhizodium baktériu­mok a gyökerein gumókat ké­peznek. Ezek a baktériumok képesek lekötni a nitrogént a talaj számára, ezáltal a szó­jának óriási talajgazdagító ha­tása van. Ennyi jó tulajdonsága mellett megérdemli bizony a termesztést, nem csoda tehát, hogy hozzájárult több ókori nép kulturális színvonalának emeléséhez. Körülbelül 7 ezer éve, hogy termelik, elsősorban főleg ke­leten, és ma is az emberiség felének fő táplálékát biztosítja. Egy keleti közmondás szerint 999 ételt lehet belőle készíteni. Fel is használják sok mindenre. Például szappangyártásunk alapanyagát a szója biztosítja. Festéket, linóleumot, kaucsukot is készítenek belőle. Gyertyát, ragasztóanyagokat, vajpótlékot szintén. Az is tudott dolog, hogy kávét, „kakaóport“ és csokoládét szintén csinálnak belőle. Keleten pedig ízletes cukrászsüteményeket. kenye­ret, kétszersültet és más pék­süteményeket sütnek belőle. Felhasználják sajt, tej, liszt készítésére. Különböző erőtáp­szerek', húsipari pótlékok, salá­­taoiajak, műzsírok, piperecik­kek szintén készülnek belőle. A keleti népeknél levesnek, sa­látának, főzeléknek is fogyaszt­ják. A sült szója nálunk is kedvelt csemege, állati takar­mánynak pedig egyenesen esz­ményi növény. ********** *** A SZÓJA, a keleti népek cso­­dar.övényének termelésére ná­lunk is több gondot kell fordí­tani. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXII. Kongresszusa szintén foglalkozott termesz­tésének kérdésével. Nálunk va­laha többet termeltek belőle, mint manapság. Dél-Szlovákiá­­ban eléggé elterjedt növény volt már. Tény az, hogy pontos agrotechnikai idők betartása nélkül és főleg idejében törté­nő gyomtalanítás, kapálás nél­kül termelése nem kifizetődő. A szója a kikelése után kezdet­ben nem fejlődik eléggé erő­teljesen, így a nálánál életké­pesebb gyomok elnyomják. Ilyenkor aztán kapálni kell, ez az egyedüli orvosság. Éppen a kapálás elhanyagolása miatt nem voltak kielégítőek a hek­­tárhözamok nálunk, így terme­lése csökkent. Most már a gé­pesített mezőgazdaságban meg tudunk birkózni a szója kapá­lásával is. Különösen a fiata­lokra hárul az a feladat, hogy ott, ahol szőjatermeléssel is foglalkoznak, gépesített brigá­dokat szervezzenek és a szóját is gondozzák. Ügy is mondhat­juk, hogy a fiataloktól alapve­tően függ a szója termesztése. Kézzel kapálni r.agy területű szójaveteményt bizony fárad­ságos munka volt, talán nem is tudták elvégezni időben. De most már a helyzet egészen más, tehát szóját, is termelhe­tünk teijes sikerrel. B. I. ************■> szépen halad és az SZKP XXII. kongresszusa tiszteletére vál­lalt kötelességüket, az egész évi tervet november 18-án tel­jesítették és terven felül 3,5 millió korona értékben termel­nek. A szép eredmény ünnepé­lyesen a Béke és barátság sta­fétájának megérkezésekor hir­dették ki. A CSISZ Szlovákiai Kongresz­­szusa tiszteletére még további hat kollektíva lépett versenybe. A Nikkel-kohó fiatal dolgozói segítenek a CSISZ városi veze­tőségének is. A CSISZ városi szervezetével közösen Szereden a HNB régi épületében klub­­helyiséget létesítettek a fiata­lok számára. A 204-es központ CSISZ-tag­­jai arra kötelezték magukat, hogy a CSISZ Szlovákiai Kong­resszusa tiszteletére az épüle­tet két hónappal a kitűzött határidő előtt adják át. MUZ3LAY VIDOR A szövetkezetek és állami gazdaságok farmjain sok fiatal dolgozik \ CSKP KB határozata értelmében a CSISZ-nek védnökséget kell vállalnia korszerübaromfi és hústermelő nagy­üzemek építése fölött hogy ezáltal is hathatósan segítsenek a baromfitenyésztés lényeges megjavításában. Szépen összefutottunk a szö­vetkezet irodáján. Pedig csak véletlenül, se telefonon, se távirattal nem jeleztük a láto­gatást. Dologidőben, a betaka­rítás és mélyszántás idején ritkaság együtt találni mindazo­kat, akiknek közük van a szö­vetkezet és a falu jólétének irányításához. Szerencsére elég tágas a szövetkezeti iroda, hely volt bőven. Az elején úgy lát­szott, hogy rosszkor kopogta­tunk a tejfalui szövetkezet aj­taján, üres a ház. Előttünk emelte le az iroda kulcsát Csó­ka Ferencné, a szövetkezeti elnök felesége. Alig kezdtük el a beszélgetést, egyszerre csak azt vettük észre, hogy ott van­nak valamennyien: Lengyel István, az MNV titkára, Csóka Ferenc, a szövetkezet elnöke, Singer Lajos, az MNV elnöke, Szamaránszky István, a CSISZ elnöke, aztán az agronómus és az állatorvos is. És persze a két asszony, Csóka Mária, de nem feleseg szerepében, ha­nem mint a nőszövetség titkár­nője, és Stehlík Mária, a nő­szövetség elnöknője és az is­kola tanítónője. Persze hogy a szövetkezet ügyes-oajos dolgaira kerítet­tük a szót! Mert hiszen a falu életszínvonalának emelkedésé­ben a szövetkezet munkaered­ményei jelentik a legdöntőbb tényezőt. A terméseredmények, tejhozamok, a jószágállomány szaporodása, a korszerű mun­kamódszerek alkalmazása. A napi tejátlagunk egy tehén után jelenleg 4.9, az évi átlag pedig 5,2 liter. A hideg reggelben egy pil­lanatra megállók a kihalt ut­cán. Az egyik épület bejárata fölötti táblára pillantok ellen­őrzésképpen, jó helyen járok-e. Mezőgazdasági szaktanintézet olvasom a kék betűket. Béniről, az udvarból hosszan hangzik a csengő hangja. S rá nemsokára jutó léptek dobba­nása morajlik, majd érces han­gon valaki vezényel — lépés­ben, állj, kartávolságban elhe­lyezkedni egy kettő. — Keze­ket csípőre. Kezdjük. Egy, ket­tő, három ... S mintha kételkednénk a ka­pu fölötti tábla szövegében új­ból elolvasom. Nem tévedtem. Az udvarra lépek. Melegítős ruhás leányok és fiúk nagy csoportja reggeli tornáját végzi az aránylag szűk udvaron. Kipirult arcok tekin­tenek rám egy pillanatra és tovább folytatják a reggeli be­­melegítöt. Ojból csengőszó hangzik, majd utána a mikrojon szólal meg: figyelem, figyelem. Az I. A osztály az iskolába, a gé­pesítek a műhelybe, a U. B gyakorlati munkára... Az in­dulás a megszokott időben. Egyik pillanatról a másikra elcsendesedik az udvar. Ök a szobájukba sietnek, én az in­­ternálussal szembeni garázs­­szerű helyiség jelé tartok. Bent még látszik a gyors mun­ka nyoma, látszik, hogy a he­lyiség még nem régen más célt szolgált. Körülhordozva tekin­tetem a nem nagy termen, mé­gis barátságosnak tűnik az egész. Falragaszok, faliújság és egyéb képek jogadnak. A bejá­rattal szembeni falon egy fel­hívás köti le figyelmemet. Figyelem! A CSISZ üzemi szervezete vezetőségének fel­hívása: S nézem a további so­rokat. — December elsejével megkezdődik a CSISZ ponto­zási versenye. A pontok meg­szerzésének feltételei: A piros pontot megkapja a tanuld:... 5. Minden elolvasott konyáért az internátus könyvtárából egy piros pont. 6. A Fucsík jelvény megszerzéséért 5 piros pont. 9. Az a tanuló, aki az önképző körben jó munkát végez, 1—5 piros pontot kap. S így tovább. Már a fekete pont megszerzé­sének a feltételénél tartok, amikor nyílik az étterem ajta­ja és a reggelihez ülnek a fia­talok, ÉRDEKES VITA Délután három óra felé jár az idő, amikor egy hatvan év körüli, de még mindig katonás mozgású férfi jelenik meg az internát us irodájában. Zsebébe nyúl és egy cédulát tesz a ne­velő asztalára. — Két hektáron hordtuk szét a trágyát, — te­szi hozzá halkan. — Jól dolgoz­Madarász, Szajkó és Simon tanulók Fazekas tanító társasá­gában gyakorlati munka közben tak a fiúk. Pedig hideg volt nagyon, s ha szél is lett volna nem tudom mit csinálunk. — No jó, jó — hangzik az ellen­vetés. — Egyformán mégsem dolgoztak mindannyian. Bizo­nyára voltak akik,.. — Voltak, voltak — szólal meg Maszla­­nyák János oktató, — de mind­annyian egyformán igyekeztek, gyöngébbek, erősebbek egy­aránt. — Ha így van, akkor így van — szólal meg íjiegadó­­an a nevelő. — De remélem nem haragszol, hogy így... — ESTE Alig hét óra felé jár az idő, s a hőmérő higanyszála máris jóval a nulla alá süllyed. Most már nememk az utcák csönde­sek Tornaiján, de a Mezőgaz­dasági Szaktanintézet udvara is. Az internátus épületében annál mozgalmasabb az élet. Tanulnak, szórakoznak, rádiót hallgatnak a fiatalok. A hatos számú szoba előtt elhaladva hangok szűrődnek felém, s amikor megállók, tisz­tán hallom a szavakat: ... Tóni mesél gyermekkorá­ról. A pohorelcei düledező ház­ról, ahol örökké veszekedett a négy család ... Tóni Annához röpítette az emlékezés labdá­ját. S Anna rögtön visszadob­ta... Az ö viskójuk tetején a repedést egy kolíni kávépót­­lékgyár reklámjával szegezték be... Szeretnénk mindjárt benyit­ni. Körülnézni, beszélgetni, de félek, hogy zavarok és akarat­lanul a CSISZ-szervezet felhí­vásának 0. pontja jut eszembe. És most valóban nem zavarha­tok. SÁRKÁNY ÁRPÁD Csoportvezető 5 Idejutásának történetét » jómaga sem tudja pontosan » megmagyarázni. Hallotta, 1 hogy itt nagyobb a kereseti S lehetőség, s hogy nem egy I nó van már a „vasasok" kö­­! zött. Jelentkezett — felfo- i gadták. Mikor az első nap I meglátta, hogy milyen mun- I káért kapják az ezren felüli 1 százasokat, kis híja, hogy 2 vissza nem kéredzkedett az 1 üzemi konyhába. Mert bár • igaz, hogy ott alacsony volt 2 a fizetés, de könnyű volt a ; munka. Elrepült a nyolc óra, • szabad volt, mehetett haza. S Az első este sajgott a te- 2 nyere, jelentkeztek a hölya­• gok és másnap reggel fel­• szisszent, ahogy megmar- 2 kolta a vasvessző-köteget. 2 Az idősebbek megmutatták ; a gép kezelését, tanították 1 a kézzel való hajlítás forté-2 lyaira. Most már könnyebb­­; nek találta a munkát és • amint nőtt a lányok száma, 2 fokozódott a jókedv, még a ; nap is rövidebbnek tűnt. ; Az üzemi munkaiskolán » egy hónap alatt elsajátítat­­: ták a vasrúdhajlít ishoz 5 szükséges alapvető ismere­• teket. Az első délután so- 2 kan ajakbiggyesztéssel ül- 2 tek be az iskolapadba — • mondván, hogy erős kézre • lenne szükségük — akkor 2 lenne több a kereset ,-külön­­; féle rajzok nézegetése vaj­• mi Heveset segíthet ebben. 5 Regina — ez a közepester- 2 metü, törékenynek látszó • karcsú lány a családi fé­­l székben megszokta a szófo-1 gadást. Mindig engedelme­­; sen teljesítette a szülök pa- J roncsát s most itt az új • munkahelyen e szót tanulni 2 — szintén parancsnak ér­­; telmezte. Az előző műnk a­­; helyén az üzemi konyhában » is a legügyesebbek közé ! tartozott. Az iskolapadban % valami gyermekes félelmet • érzett. Mi Ic-sz, ha kérdez­­t nek és nem tudok felelni? 2 Ez a gondolat motorként 1 hajtotta a tanulásban. Fe- 5 leleteiért sohasem kellett t szégyenkeznie. Hamarosan • azt is észrevette, hogy az • elsajátított ismeretek alkal-2 mazása könnyíti, gyorsítja 2 a munkát. Az első hónap ; végén fizetéskor kíváncsian • nézegette a keskeny szala- 2 got. Majdnem egyszer any-1 nyit kapott egy hónapra, • mint az üzemi konyhában. 2 — Régen volt, több mint 2 két éve, akkor már eszembe ; sem jutott, hogy elmenjek. • Ittragadtam ... 2 így mondja csendesen S Horríáko vá Regina. Szerény, ; magáról alig néhány szót *ooaa©e*®®o®ee®®e®o®a©®®ee®®®«®®8Q®®®a®o szól. Inkább a csoport mun- s kajáról. Két év alatt a mo- jj solygó barna kislányból jó S CSISZ-funkcionárius, kivá- S ló csoportvezető lett. A va- s sasoknál egy tíztagú női » brigádot vezet. Munkahe- S lyükön a hetes számú épít- 2 kezési vállalatnál Kokan ; elvtárs kollektívája már el- \ nyerte a címet, három férfi 2 és egy női csoport — az ő 2 kollektívájuk — versenyben ; áll a cím megszerzéséért. A ! vasmunka nem könnyű. 2 Többen mondták, hogy nem • nőknek való. Regina cső- | portja bebizonyította, hogy 2 tévedtek, akik ezt állították. 2 A lányok, akik a szélrózsa S minden irányából jöttek a 2 koliómübe, megszerették • munkájukat. A közelről va- | lók naponta bejárnak, a tá- 2 voliak šacán laknak. Regina % két évig minden nap haza- ; Horňáková Regina, a szocia- j lista munkabrigád címért ; versenyző tíztagú leánykol- í lektíva vezetője. utazott édesanyjához Rus- ; kora. Reggel fél ötkor kelt, jj este későn érkezett haza. 2 Most már öt is idehúzta a • kollektíva, nyolcán laknak | kétszobás összkomfortos la- 2 kasban. Fiatal lányok. Most 2 ízlelgetik a felnőtt életet. • A Reginák felelősségérzete, 5 példaadása munkaJ.ielyen és 2 szabad időben olyan irányi- § tó és formáló erő, amely • mindjobban kialakítja az ! egymás megbecsülésén és 2 tisztelésén alapuló leánykö- « züsséget. A Kelet szlovákiai Kohómű • építésén már több mint 1500 • nő dolgozik. Horňáková Re- 2 gina tíztagú ifjúsági leány- 2 brigádja a legjobb kötlek- • tívák közé tartozik. —s— 2 Eovévilflődik a különbsé Való tény, hogy a szövetke­zet anyagi helyzete javul, de kezdetben persze igen nagy nehézségekkel kellett megküz­deni, s bizony a hiányosságokat nehezen tudtuk kiküszöbölni. így az elnök. Józanul, a hi­bák feltárásával, de ugyanak­kor bizakodással, a jövőbe ve­tett hittel. — Az állatállomány kiegé­szítése céljából vásárolt álla­tokért még ma is sok kamatot fizetünk, hiszen 25 szarvas­­marhával, indult a szövetkezet, s ez igen kevés. Ma már na­gyobb a jószágállomány, be­tartjuk a tervezett mennyisé­get. S az anyagi helyzet javu­lásával a fiatalok is egyre elégedettebbek. Most alakítjuk meg a traktoros brigádot. Egy kivételével mind fiatalok, két CSISZ-tag is van, köztük. A fiatalok munkalelkesedésétől sokat várunk. A tejfalul szövetkezetben. is egyre jobban előtérbe kerülnek a CSISZ-ben tömörült fiatalok. Rár eddig náluk is kevés volt a fiatal, mert mint Szama­ránszky István, a CSISZ elnöke mondja, elmennek Somorjára, s az iskola befejezése után nem jönnek haza. Hogy miért? Mert eddig nem volt meg az a lehetőség a fia­talok számára Tejfalun, ami megvolt Somorján, vagy Bra­­tislavában. Szórakozás, kultúra terén. Javul a helyzet, mert a tejfalusi ifjúság is igyekszik kiegyensúlyozni a város és a falu közötti különbséget. — Vettünk egy rádiót, és most vasárnaponként táncolni tanulnak a tagok. Teadélutáno­kat rendezünk, táncokat tanu­lunk be. És persze színdarabot. Hároml'elvonásosat... Közbeszól Csóka Ferenc, az elnök: — Most kellene jobban meg­szervezni a kultúrtevékenysé­­get. Egy televíziót okvetlenül veszünk a fiataloknak. A bri­gádmunkákon szépen dolgoz­tak, egy hektár répát kiegyel­tek és bekapáltak. — A népkönyvtár helyiségét is rendbehoztuk, kimeszeltük, — figyelmezteti az elnököt Szamaránszky István. — Ő a CSISZ elnök, védi a tagok ér­dekeit. — A lányok kultúrmű­sort akarnak rendezni, maid most, decemberben. Hosszúak a téli esték, való ban most kell jobban megszer­vezni a kultúrtevékenységet. Ahogy azt a szövetkezet elnö­ke ajánlja. A kultúrműsor, könyvvita,, teadélután, színda­rab ezt mind elősegíti. És a te­levízió is. Mé I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents