Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-11-21 / 47. szám
(^jaganovova köt/elői Mem volt benne semmi kü"* lönös. Fiatal, csinos, mindig nevetni kész teremtés, aki csakhamar megbarátkozott a többiekkel. — Mária Jurkovicová, a Nyugatszlovákiai Bútorüzem bratislavai kefegyárának dolgozója — mutatkozott be, amikor erre felszólították. Zavarában egy rakoncátlan hajtincset próbált füle mögé illeszteni. Nehéz is az ember- > nek magáról, munkájáról beszélni, de hát azért jöttem el — bíztatta magát. — Meg aztán a brigádunkról van szó,* hadd ismerjék meg. — Üzemünkben 22 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért, — köztük három ifjúsági csoport. Eddig öt kollektíva érdemelte ki a címet, köztük a miénk is — kezdte szavait. — Nem is volt semmi fennakadás, a munka jól ment', mégis úgy éreztük, nem lehetünk elégedettek. Műhelyünkben — a fogkefék behúzásánál — voltak olyanok, akiket nem hatott át a muákalendület. Mit csináljunk velük, különösen a fiatalokkal? Becsületes, derék emberek, csak éppen munkaeredményeik nem elsórendüek, meg aztán munka után semmi sem érdekli őket — törték a fejüket a brigádtagok. Tudtuk, hogy bíráló szavunkra könnyen odavethetik a választ: bírálni könnyű, de mulasd meg, hogyan csinálnád magad. Nem maradt más hátra, mint közéjük menni, velük együtt dolgozni. így került Mária Jurkoviőová az újév első napján a jól működő brigádból az elmaradó kollektívához. Tíz fiatalhoz, akik közül még egyik sem ünnepelte huszadik születésnapját. Aki pedig most fogja, az már nem egyedül. Egy olyan csoport tagjai között éli meg ezt a második tízesztendős határkövet, amely azóta másképpen látja nemcsak a munkát, de a szórakozást, az életet is, amely az év elején még nem gondolta, hogy karácsony közeledtével olyan címre fog várni, amelyet nem egykönnyen kap meg bárki. Pedig lényegében nem történt olyan nagy dolog. Jurkoviéová elvtársnő olyan útra lépett, amelyet a szovjet szövő-A brigád védnöke, Jurkovicová most már lelkesen beszél, nem is néz jegyzeteibe. Gondolatban talán a munkahelyén van, onnan számol be a közös problémákról, örömökről, a megtett útról. Az-t talán meg sem mondta, hogy a XXII. pártkongresszus megnyitásának hívta a kerület szocialista munkabrigádjainak vezetőit és azokat az elvtársnöket, akik Gaganovová példája nyomán lemaradó brigádok vezetését vették át. Egyszerű asszonyokat és lányokat, akik már az emberek közötti önzetlen, új viszony, a kommunista társadalom mhnkaerkölcsének első szószólói. K. M. A „zenés péntekek“ nevet adták az Uráli Nehézgépgyár ismertető előadással egybekötött szimfonikus hangversenysorozatának, amelyet Pjotr Jarmolinszkij tervezőmérnök rendez. Jarmolinszkij 25 éve gyűjti a hanglemezeket; gyűjteményében Beethoven, Csajkovszkij, Liszt. Chopin, Grieg és sok más zeneszerző klasszikus művei szerepelnek. A képen: P. Jarmolinszkij felkészül a legközelebbi „zenés péntekre.“ A 300 lóerős DET-250 Diesel-elektromos traktor (cseljabinszki traktorgyár) talajgyahival felszerelve több mint 300 köbméter földet mozgat meg egy óra alatt. Haladási sebesssége munka közben 2,5—12,5 km/óra, de 20 kilométerig is fokozható. „Ejektoros“ hütésű (a kipufogógázok energiáját használja fel). Ez a gépteijesítményt 10 százalékkal növelte. Vezetőfülkéje igen jól hang- és hőszigetelt. Tetején szívó ventillátort helyeztek el, amely friss levegőt hajt a fülke belsejébe. Üvegablakai villamos tisztítóberendezést kaptak. IFJÚSÁGI FARMOS A felszólaló: Mária Jurkoviőová Jana Vítecková ÜGY KEZDTE, mint a legtöbb fiatal lány. Dolgozott, szórakozott, olvasott. Élte a fiatalok gondnélkuli életét. Legalábbis ezt mutatta a látszat. Nem egészen így volt. Szenvedélyesen szeretett olvasni már kiskorában is Ha egy-egy új könyv a kezébe került, mindenről megfeledkezett. S a fekete betűk soraiba öntött gondolatok kialakították véleményét, szilára ítélőképességét. E változást elsősorban munkatársai vették észre. Ö maga sem tudja, hogy hogyan történt, olyan természetes folyanő, Valentyina Gaganovová kezdett meg, amikor az elmaradó ifjúsági kollektíva, Ljuba Sibalová elmaradó csoportjába tért át a Vistiij Volocske-i pamutfeldolgozó kombinátban. Jurkoviőová nyolc lánnyal, két férfivel indult ebbe a küzdelembe, amely meghozta eredményét. Nem, nem mindjárt az elején. Az első hónapban csak két lány teljesítette tervét, a jó munkaszervezés, az idő teljes kihasziplása, a szép vagy keményebb szó azonban meghozta eredményét. Ma már el sem tudják képzelni, hogy pont ők ne teljesítenék a tervet. Négy lány, a műhely legjobb dolgozója. Szabados Piroska társnőjével az esti iskolát végzi, hogy aztán a faipari szakiskolába iratkozhassanak. Hárman azzal büszkélkedhetnek, hogy a párttagjelöltek sorába kerültek. Tíz fiatal, különböző ember, s csaknem mindegyiknek változást hozott ez az év az életében. A csoportot már nemcsak a munka tartotta össze, de a közös szórakozás, színház-, mozilátogatás is. így nem nagy csoda az sem, hogy a kollektív két tagja elhatározta, közösen folytatja életútját. Vasárnap volt a lakodalom. Persze, nem ment minden ilyen simán. Problémák is akadlak. Amikor a tizenhatéves „nagylány" szüleitől nagyanyjához költözött, eljártak az új otthonba, hogy meggyőződjenek, elégedett-e a nagymama új lakójával. napján ragyogott a műhely minden ablaka, ajtaja, — példás heti műszakot kezdtek. Hogy ő maga az üzem legjobb dolgozójának címét kapta — ezt igazán nem mondja, hisz Gaganovová követői szerény emberek. Amikor leül, könnyebben szakad fel a szó a többiekből is. Mint egy családi körben beszélgetnek a fiatal leányok, aszszonyok és nagymamák, miként lelték fel Galánlán, Trnaván, Trencínben Valentyina Gaganovová útját. Mert azon a napon, amikor hazánkban ünnepélyesen megnyílt a csehszlovák - szovjet barátsági hónap, a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottsága és a Nyugatszlovákiai Kerületi Szakszervezeti Tanács közösen rendezett egy igazán szép ünnepi megnyitót: beszélgetésre Az út újszerű épületek felé vezet. Mögöttük sárguló akác^rdő bólogat. A háttérben opálos ködben kéklik a Zobor- Zsibricai hegylánc. E helyen 1950-ben még csak az akácost találtuk. Ma ugyanebben az erdőben és környékén köztársaságunk egyik legismertebb baromfifarmja működik. — 99 hektárnyi területen dolgozunk — mondja a híres farm vezetője Michal Lepeš elvtárs. A régi erdő ebből 45 hektárnyi, és az országút mellé 22 hektáros gyümölcsöst telepítettünk. Farmunk hivatalosan is ifjúsági farm, mivel valóban jóformán csak fiatalok dolgoznak itt, átlagos életkoruk nem haladja meg ma sem a 22 évet. Megtudtuk, hogy a CSISZ- szervezete, melynek vezetője Lepešová Anna, példásan dolgozik, segíti feladatainak teljesítésében az üzem vezetőségét. A szocialista munkabrigád címért két csoport versenyez. A CSISZ-szervezetnek lényeges része van abban, hogy az üzem tervét túlteljesítik. Foglalkoztak a hatékonyság felülvizsgálásával is. így vált lehetővé, hogy a tojáskitermelésnél 28 350 korona értékű bérmegtakarítást értek el. A csirketenyésztésnél 19 500 korona értékű bér és 26 ezer korona értékű takarmánymegtakarításról számolhatnak be. A fiatal dolgozók aktív részüket veszik ki az 1962-es évi terv elkészítéséből. A farm legjobb dolgozói közé tartoznak Gyepes Veronika, Gyepes Mária a keltetőknél, Irena Šrámková a baromfigondozásnál és Trnka Veronika a növendék baromfinál. Jozef Bohumel zootechnikus örömmel vezetett végig a tojásgyár részlegein. Megnéztünk mindent, a bronzpulykáktól egészen a méhekig. Az erdő szélén egy kalitkás területhez jutottunk, ahol kis barna állatok futkároztak. Okos, csillogó szemükből igazán nem nézi ki az ember, hogy húsevők. Pedig azok és éppen ezért tartják itt őket. Csirkehúson élnek, az elhullt vagy sérült állatok húsát hasznosítják. A száz állatka naponta vagy 20 kg csirkehúst fal fel, mely különben kárba veszne. Mikor az ember elnézi pompás szőrzetüket megérti, hogy miért dobog fel a női szív, ha ezt a szót hallja: nerc! A bodoki ifjúsági farmról az idén küldenek először nercprémet Liptovský Mikulášra. A bodoki ifjúsági farm eredményeivel a televízió nézői is megismerkedhettek. MARTONVÖLGYI LÄSZLÔ Á Nagy Október tiszteletére A barátság olajvezeték, főcsöve, amely Bakuból egészen a Farkastorokig húzódik, hazánkban már elkészült. A dolgozók, amint azt képünk is mutatja, gyors ütemben végzik a nagyteljesítményű szivattyú-állomások szerelését. A bálvánvosi állami gazdaság dolgozóinak munkasikerei túlnőnek a járás határain. A termelés minden szakaszán következetesen valósítják meg a haladó módszerek bevezetését, amely a termelés fokozását elősegítve lehetővé teszi a terv határidő előtti teljesítését. Az ilyen munkaeredmények tették lehetővé, hogy Vicén Rozália, a szocialista munkabrigád tagja a CS1SZ járási konferenciáján bejelenthette, hogy a gazdaság dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója tiszteletére évi tejbeadásukat december 10-ig teljesítik, s az év végéig még 105 ezer liter tejet adnak be terven felül. Sertéshús beadásukat még október 16-án teljesítették és az év végéig még 150 ezer kg sertéshúst adnak a dolgozók asztalára. Az év végéig terven felül még 10 ezer darab tojást is beadnak. A kertészetben dolgozó tizenkét tagú szocialista munkabrigád november 1-én teljesítette 107 százalékra évi tervét, s még vagy 67 ezer korona jövedelemre számíthatnak. A vállalások nemcsak gazdasági jellegűek, hanem a dolgozók egészségi és kulturális életével is foglalkoznak. Minden gazdaságban felépítik a dolgozók közös szobáit és a fürdőt. Kibővítik a kultúrházakat és vörös sarkokat rendeznek be. ANDRISÉIN JÓZSEF J£jú acMóAiáő mat volt az egész. Megalakították a csoportot és ö lett a vezető Mindenki így akarta. Egyszerre csak észrevette ö maga is. hogy hallgatnak rá és kikérik a véleményét És ő javasolt. Versenyezzünk! Két évvel ezelőtt csoportja megkapta a szocialista munkabrigád címet. Ekkor történt az első „csoda" Így beszéltek legtöbben Jana elhatározásáról, amikor áthelyezését kérte a cím megszerzése után a legroszszabb csoportba. Teljesítették kívánságát. Egv év múlva ez a csoport is elnyerte a címet. S most újabb meglepetés következett ... Jana ma a harmadik s újból csak az üzem leggyengébb csoportjának a vezetője. Ö volt az első, aki a fiatalok között a náchodi Tepna n. v. mosodában elsőként követte Gaganovová példáját. Kiváló munkájáért nemrég kapta meg a Szocialista munka úttörője kitüntetést. 1951 PS 1961 Ez év végén ünnepli fennállásának tíz éves évfordulóját a Klement Gottwaldról elnevezett kunőicei Oj Kohómü. Tíz év nem hosszú idő, különösen egy nehézipari mű életében. Az első köztársaság és az Osztrák- Magyar Monarchia idejében a nehézipari művek fokozatosan sokszor évtizedekig épültek. És itt Kunéicén a mi viszonyaink között, egy röpke évtized alatt felépült az ország legnagyobb kohászati kombinátusa. A tíz év előtti múltba már csak azért is érdemes visszatekintenünk, hiszen az ifjúság is nagy részt vállalt a kohómü építésénél. Hetvenezer fiatal brigádos dolgozott itt az .évek folyamán és ezek a fiatalok a munka frontján sokszor valóban a hősiesség legszebb példáit mutatták. A MEGBUKOTT EMBARGÓ A nyugati világban ekkor sokan kételkedtek, hogy az ő segítségük nélkül sikerül majd egy ilyen hatalmas méretű kohóművet felépíteni. Embargót rendeltek el a kohómü számára megrendelt készítményekre és megtörtént, hogy a már kifizetett gépi berendezések a nyugati kikötőkben maradtak. Ilyen nehézségek között épült és mégis megszületett az ország legnagyobb acélóriása. Az építők technikai fejlődését igazolja már az is, hogy míg az első magaskemencét 28 hónapig építették, a többi felépítése már csak hét .hónapig tartott. Az első négy kokszoló építése öt évet vett igénybe, a többi már csak két és fél évet. Ilyen nagy méretekben emelkedett a munka termelékenysége is. Tudjuk, hogy az olvasók nem szeretik a sok számot. Épp ezért elég talán megjegyezni annyit, hogy már ebben az időszakban az Üj Kohómű annyi kokszot, nyersvasat, acélt és hengerelt árut termel, mint azelőtt n többé kohómü együtt. S így azután az acélgyártás terén ma hazánk, ami az egy főre eső termelést illeti, Európában Belgium és Nyugat-Németország után a harmadik helyet, világviszonylatban pedig az igen előkelő negyedik helyet foglalja el. AKI HALADNI AKAR, TANULNIA KELL Az Üj Kohómű eredményei annál is szembetűnőbbek, hiszen a termelést új erőkkel kellett megindítani és kezdettől fogva csak igen kevesen voltak olyanok, akik a szó szoros értelmében szakembereknek nevezhették magukat. Annál többen voltak azok, akik faluról jöttek, kisiparosok, akik ugyan talán egykor jó cipészek, pékek, vagy szabók voltak, de bizony a kohászat mesterségétől igen távol álltak. Aki tehát meg akarta állni a helyét, annak tanulnia kellett. S aki nem tanult, az nem érvényesülhetett, mert nem volt képes ellátni feladatkörét. Ma már jóval többen vannak azok, akik a tanulást komolyan veszik, s ezek megtalálták biztos jövőjüket az üzemben. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a múlt évben a szakiskolázás különböző formaiban sok ezer alkalmazott vett részt. Minden remény megvan így arra, hogy 1965-ig a szakmunkások legnagyobb része megfelelő ipariskolai szakképesítést szerez. A távlatok megkívánják, hogy a szakemberképzés terén hosszúlejáratú terveket dolgozzanak ki. A teljes automatizálás magával hozza, hogy 1980-ban az alkalmazottak 15 százaléka főiskolai végzettséget, 30 százaléka ipari középiskolai, további 30 százaléka pedig alsóbbfokú ipariskolai vég- • zettséget szerezzen. Elkép- | • zelhetö, milyen r\agy felada- í tok várnak ezen a téren az j üzem iskolai osztályára. í A GONDOSKODÁS KÖZÉP- S PONTJÁBAN AZ EMBER • Az üzem vezetősége igen • jól tudja, hogy a munkaerők : stabilizálásának egyik igen | lényeges eszköze a lakás. • 1951-ben, az üzem létezésé- í nek első évében 346 lakás- * egységet építettek, és aztán { később mind többet, úgy- • hogy ma már több mint ' 4000 lakást adtak át az jl üzem dolgozóinak. A mun- !!. kásszállókban sok ezer férő- ;; hely van. Az igazgatóság épülete jl mellett szépen berendezett :: kis kórház áll. Csupán a bel- ; gyógyászaton ötven férőhely van. A kórház személyzetén kívül az egyes üzemrészle- ; gekben sok szakorvos dolgozik, Bizonyára dicsé- • retre méltó tény, hogy 410 dolgozóra jut egy orvos, és 380 dolgozóra egy kórházi \ ágyi Az üzemnek nagyvárosba illő kultúrháza van, melyet 13 millió koronás költséggel építettek. Ezenkívül a Beszkidekben és Jeseníkyben három üdülőközpont áll a dolgozók rendelkezésére. A kunéicei Üj Kohómű dolgozói büszkén tekinthetnek vissza az elmúlt tíz év eredményeire, és nagy reményekkel indulhatnak neki a második évtized kecsegtető távlatainak. STRASSER GYÖRGY i