Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-11-21 / 47. szám

Á Jövő érdekében N. Sz. Hrusctov elvtárs kubai pionírok társaságában Moszk­vában a Vörös téren. Az első szovjet űrhajó jel­zései szálltak az éterbe« s az Egyesült Államokban külön bi­zottság vizsgálta meg az isko­larendszert. Egyszóval mér­legre tették a két iskolarend­szert, a szovjetet és az ame­rikait és a mérleg a szovjet­nek kedvezett. Nem volt ez rossz elképzelés a tengerentú­liak részéről. Sőt más esetek­ben is hasonlót tehetnének ha ... Persze akkor az idő sür­gette őket (nyilván nem utol­jára), hisz a világ egyhatodán a legmerészebb elképzelések kezdtek valóra válni. • •••••• >~T A nyugat-német kormány­koalíció pártjai között már a kormány megalakulása pillana­tában jelentkeztek az első súr­lódások, s ezzel bebizonyoso­dott azoknak a véleményeknek a helyessége, amelyek szerint a héthetes kormányalakítási huzavona után összetákolt ne­gyedik Adenauer-kormánnyal nem oldódott meg csupán új formát öltött a politikai válság Bonnban. A nyugatnémet sajtó bö terjedelemben foglalkozik ezzel a belviszállyal, valamint a parlamenti eskütételt megza­varó incidenssel, amelyet a szociáldemokrata képviselők­nek az ülésteremből zárt tömb­ben vaió kivonulása okozott. A Stuttgarter Zeitung meg­jegyzi, hogy ,,az új kormánynak már a megalakulása is siralmas körülmények között történt, a parlamenti eskütételt pedig az elképzelhető legrosszabb előjelek kísérték“. Ben Bella és minisztertársai, valamint a francia börtönökben fogvatartott algériaiak éhség­sztrájkja és ennek széleskörű nemzetközi visszhangja egyre nagyobb gondot okoz a francia kormánynak. Amint a Popúlaire írja. de Gaulle kormánya „da­rázsfészekbe lépett és nehezen tud szabadulni“. A kormány most olyan megoldást keres, amely nem hazudtolná meg de Gaullenek azt a kijelentését, hogy Ben Bellát csak a fegy­verszünet után bocsátja szaba­don. A megoldást Hasszán király követei is sürgetik. A marokkói uralkodót az országon belül egyre erősödő ellenzék — a szakszervezetek, ifjúsági szer­vezetek és a hadsereg egy része — kényszeríti arra, hogy minden befolyását latba vesse de Gaullenál. A tömegek a kap­csolatok megszakítását? sürge­tik Marokkó és Franciaország között. Hasszán király szemé­lyesen akart Párizsba elláto­gatni, hogy feltárja de Gaulle előtt a helyzetet — írja az Aurore —, de nem ment, mert attól tart, hogy távollétét az ellenzék a királyi hatalom meg­döntésére használná fel. VIHAROS DIÁKTÜNTETÉS A párizsi Sorbonne-on szer­dán délelőtt nagyarányú tilta­kozó gyűlést rendeztek, ame­lyen a tanári kar és a diákok zöme résztvett. A gyűlés szó­noka — Kastler egyetemi tanár és Vallon, az Országos Francia Diákszövetség elnöke — éles szavakkal Ítélték el a fasiszta OAS terrorszervezetet, amely az elmúlt napokban plasztik­­bombás merényletet követett el Godement egyetemi tanár ellen. Szerdán a Sorbonne-on és számos vidéki egyetemen a ta­nárok és diákok tiltakozása jeléül szüneteltek az előadások. ECUADOR A „BE NEM AVAT­KOZÁS" POLITIKÁJÁT FOLYTATJA A Orensa Latina hírügynök­ség tudósítójának közlése sze­rint Carlos Julio Arosemena ecuadori elnök az E! Universal­­című caracasi lap tudósítójá­nak adott nyilatkozatában ki­jelentette: „Védelmezni fogják a be nem avatkozás és a népek szabad önrendelkezésének el­vét, vagyis az országoknak azt a jogát, hogy olyan igazgatási rendszert válasszanak, amilyent kívánnak". Arosemena rámutatott, hogy Ecuador „mint szabad és szu­verén állam fenntartja azt a jogot, hogy kereskedelmi kap­csolatokat létesítsen bármely országgal, amely előnyös felté­teleket javasol“. Az ország belső helyzetéről szólva az új elnök kijelentette: „Ecuador­ban nehéz problémák várnak megoldásra. Ezek a nép sze­génységével és írástudatlansá­gával, valamint a demokrácia rendszerének bizonyos hiá­nyosságával állnak összefüg­gésben“ Végül hangsúlyozta, hogy bár e problémák „megle­hetősen komolyak", a kormány hiszi, hogy gyorsan megoldha­tók. Halálos sérelem érte a szo­cializmus megrögzött ellensé­geit, hisz mindeddig csak el­maradottságról és kulturálat­­lanságról beszéltek. És íme a valóság: a Szovjetunióban há­romszor annyi mérnököt ké­peznek ki, mint az Egyesült Államokban, a szovjet iskola a gyakorlati életre támaszko­dik és mindenki látogathatja. Közel negyven éve annak, hogy Lenin a Komszomol har­madik kongresszusán a tudo­mányok elsajátítására hívta fel a szovjet ifjúságot. Nagy és súlyos szavak voltak ezek, da a kommunista jövő érdekében hangzottak el... És a törté­nelem igazolta a lenini szava­kat. Odaadó és tanult emberek nélkül elképzelhetetlen lett volna a világ első szocialista állama nagyszerű fejlődésének útja. És az SZKP XXII. kong­resszusa újból megerősített« Lenin szavait. A kommunizmus építésének döntő feltétele a munkaterme­lékenység állandó növekedése, a termelés, a technika fejlődé­se, a teljes automatizálás és a tökéletes munkaszervezés. A kommunista társadalom — mondotta Hruscsov elvtárs az SZKP XXII kongresszusán — a legfejlettebb technikával, a legfejlettebb és a legtökélete­sebben szervezett termeléssel és a legjobb gépekkel rendel­kező társadalom lesz. És eze­ket a gépeket ember kezeli majd, aki nélkül a gépek holt tárgyak csak. — Más szóval tehát a legfejlettebb technika birtokosa lesz az ember, nagy és széleskörű szakképzettség­gel rendelkezik majd. A fizikai munka egyre jobban háttérbe szorul — ezzel szemben a szel­lemi munka egyre jobban elő­térbe kerül. He a szovjet embereket fi­gyeljük, és ha jobban körülné­zünk magunk körül is, azt ta­pasztaljuk, hogy a termelés technológiája, módszerei állan­dóan tökéletesednek, hogy az egyre több modern gép üzem­behelyezésével fokozatosan nö­vekedik a munka termelékeny­sége. És így pusztán az élet gyakorlata, a rutinosság hova­tovább kevésnek bizonyul. Az állandó tanulás, az önképzés a feltétele annak, hogy továbbra is helytálljuak munkahelyün­kön. Ellenkező esetben fékez­zük nemcsak magunk, de kol­lektívánk munkatermelékeny­ségének fejlődését is. Senki sem mondhatja magá­ról, hogy számára elég mindaz, amit • tudás terén eddig meg­szerzett. Sőt ellenkezőleg, és ráadásul minden lehetőségünk megvan további képességek szerzésére. , A világ közvéleménye felhábo­rodással fogadta az algériai foglyok iránti barbár bánás­módról érkező híreket. A bur­­zsoá sajtó azzal mentegetőzött, hogy azokat csak a „propa­ganda" kedvéért terjesztik. A francia parlament a közvéle­mény nyomása alatt kénytelen volt vizsgálóbizottságot felállí­tani és az megerősítette a kó­sza híreket. Ahmed Marrek al­gériai lakos például az októbe­ri tüntetések óta eltűnt, ki­sült, hogy holtra verték. pőm iN • Moszkvai szakemberek a nyugat-szibériai kohómű ré­szére elkészítették a világ leg­nagyobb hengerművének terv­rajzát. A hengerműben 1300 milliméteres, teljesen automa­tizált bloomingot állítanak fel. Az óriás hengermű hajtómű­veinek összteljesítménye mint­egy 170 000 kilowatt. A hen­germű másfél kilométer hosz­­szú lesz, és körülbelül 40 hek­tár területet foglal el. # Wolfgang Krodel német festőművész (XVI. század) ed­dig ismeretlen festményét fe­dezték fel Lettországban. Adolf Kozorovicki restaurátor eredeti formájában állította helyre a képet, eltávolította a ráfe«té6t és a megfeketedett lakkréteget. A kép bibliai jele­netet ábrázol, elme: Lót és leányai. Krodelnak két bibliai témájú festménye van. A má­sikat a Bécsi Képtárban őrzik. Szovjet tudósoknak sikerült megfejteni a régi maya-kézira­tokat, s most több nyelvre le­fordítják és három kötetben kiadják őket. Az első kötetben az orosz és spanyol fordítást, a második kötetben a hierogli­fákat, a harmadik kötetben pe­dig beszámolnak azokról a matematikai módszerekről, a­­melyeket a tudósok a kézirat felderítésénél használtak. iBiiiiigwii>iiiiiiiHmH»i»?mm»i«Biniiiiiniii! TÖRVÉNYESÍTETT FASISZTA PÁRT AMERIKÁBAN Képünk a mai nyugat-német falut jellemzi, ahol a kisgaz­daságokat fel­számolják és a nagybirtokok­hoz csatolják. A kisgazdák nem állják a versenyt a nagybirtokok­kal. Árverésen adják el mező­­gazdasági fel­szerelésüket. A felvétel Holz­­hausenben ké­szült. Az Egyesült Államok legfel­sőbb bírósága hétfőn jóváhagy­ta New York állam bírósági szerveinek azt a döntését, amely szerint az amerikai fasiszta párt vezéreinek gyűlé­seik céljaira „törvényes joguk" van a város bármely nyilvános helyiségének igénybevételéhez. Az amerikai bíróság, amely képmutató módon az Egyesült Államok alkotmányára és a jogi bullára hivatkozik, valójában áldását adta a fasiszták tevé­kenységére, akik az utóbbi idő­ben nyíltan dicsőítik Hitlert, lelkesedéssel beszélnek gáz­kamráinak „tisztító“ hatásáról, sőt, emlékművet szándékoznak emelni Eichmannak, a náci go­nosztevőnek. Peru 10,5 milllió lakosának 87 százaléka indiánus. Peru kor­mánya tisztán az amerikai im­perialisták és a hazai oligarchia céljait szolgálja. Az országhan igen erős az imperiallstaellenes mozgalom. Követelik az ameri • kai monopolisták kezében lévő kőolaj-ipar államosítását. Azt akarják, hogy a szocialista or­szágokkal tartsanak fenn ke­reskedelmi kapcsolatokat. Tilalom A New York-i városatyák]» határozatiig eltiltották & ^ diákokat a kommunistáktól, f a kommunistákat pedig ai Í diákoktól. A határozat nyo­mán a Hunter College bron­!xi tagozatán nagyarányú^ tiltakozó sztrájkra került á sor: a diákoknak több mint l a fele elmaradt az előadás- i ról. ök voltak ugyanis az i elsők, akiket a határozat \ érintett. Benjamin Davist az Egyesült Államok Kom- 1 munista Pártja országos bi- 1 zottságának titkárát látták I volna vendégül eszmecseré- 1 re. A honatyák döntése ezt az érdekesnek ígérkező ta- 1 lélkozót hiúsította meg. Felvetődik persze a kér­dés: mi késztette New York ] város érdemes elöljáróit az intézkedésre? A válasz ké­zenfekvő: vagy a kommu­nistákat féltik a diákoktól, vagy a diákokat a kommu­nistáktól, Az előbbi nem valószínű: az Egyesült Álla-]» mokban hivatalos szervek* í 'általában nem vigyáznák olyan nagyon a kommunis­ták testi épségére, amint i azt Henry Winston szomorú esete is bizonyltja, akit sú­lyos betegen — agydaganat­tal — csak jóvátehetetlent késéssel engedték börtöné-»! bői a műtőasztalra. Marad tehát a másik ok: a diákokat féltik a kommu­nistáktól. Amerikában még kevés a kommunista, sza­vuknak tehát nem számuk ad súlyt. Csak az igazuk — s úgy látszik, ettől valóban van félnivalójuk a New- York-i városatyáknak ... (Folytatás előző számunkból) De a régi, az elévült csöke­­vények nem távoznak el életünkből önmaguktól. Annak ellenére, hogy hazánkban a kommunista erkölcs uralkodik, ideológiai téren még sok fel­adat vár ránk. Elsősorban a kispolgárok ellen kívánunk harcolni, azok ellen, akik csak saját magukkal törődnek, má­sokról, a társadalomról elfe­ledkeznek. Vegyük például a társadalmi élet legkomolyabb területet: a munkát. A szovjet emberek jól tudják, hogy csak a munka teremti elő a mate­riális és szellemi kultúrát, biz­tosítja a kommunizmus virág­zását. Éppen ezért dolgoznak olyan lelkesen a marósgépükön és mindenki a maga munkahe­lyén. Ezzel magyarázzuk meg a kommunista munkabrigád mozgalom fellendülését Is. Az embernek örök időkig dol­gozni kell. Ezért a mi erköl­csünk elítéli azokat, akik a munkát nem tekintik életszük­ségletüknek, akik nem tartják be a munkafegyelmet, futnak a munka és a kötelességek elől. A szovjet társadalom szigorúan elítéli azokat, akik csak önma­guknak élnek és ezeket indivi­dualistáknak nevezi. Ide tar­toznak a kispolgárok is, akik A kommunizmus küszöbén nem hajlandók valamit is ten­ni a társadalom érdekében, azt akarják, hogy a sült galamb a szájukba repüljön. A kispolgár filozófiája szerint a társadalom csakis az ő kedvéért áll fenn. Szegény társadalom! A kispol­gár a mellét veri és azt han­goztatja, hogy ő más, mint a többiek, jobb és ezért már az életében szobrot kell kapnia. Csakhogy szerencsére nemcsak ö, hanem a többiek is ismerik az alkotmány jogait. Természe­tesen az alkotmányban le van­nak fektetve a jogaink és a kötelességeink is. A szovjet társadalomnak jogában áll mindenkire nyomást gyakorol­ni, aki kötelességeiről megfe­ledkezik. Erkölcsi kategóriának szá­mítjuk nemcsak a munkát, ha­nem a társadalmi munka ered­ményeivel és a közös tulajdon­nal szemben tanúsított vi­szonyt ‘is. A kommunista er­kölcs megkívánja a takarékos­ságot is. Aki belenyúl az állam zsebeibe, aki szétlopkodja a közös vagyont vagy eltékozol­­ja, az az erkölcstelenség leg­magasabb fokára hág. A mi jelszavunk így hang­zik: egy mindenkiért — min­denki egyért. A kispolgár csak a jelszó másik felét fogadja el. Mindnyájan egyért. Csak a sa­ját boldogságát nézi — mással nem törődik. Az ilyen erkölcs felkelti a vágyat a könnyű ke­reset után, a személyi tulaj­dont kapitalista magántulaj­donná szeretné átváltoztatni. A szükségleti tárgyakból pedig meg akar gazdagodni, Azok, akik ezt az erkölcsöt követik, felületesen és felelőtlenül vég­zik el a feladataikat. A polgári erkölcsből indul ki az a rossz is, amit karrierizmusnak neve­zünk. Amikor az erkölcsről és erkölcsösségről beszélnek, fel­tétlenül foglalkoznak a mi élet­módunkkal is. Hiszen még mi is érintkezésbe kerülünk ár­talmas jelenségekkel, amelyek még a forradalom előtti társa­dalom örökével függnek össze. Még mindig mély gyökereket ereszt az iszákosság. Ebben is a kispolgár telhetetlenségét látjuk, aki azt hiszi, hogy a jólét csak az, amikor kedvére teletömheti a bendőjét és az orrát beledughatja a dohányba. Az iszákosság nemcsak annak árt, aki iszik. Az iszákosságga! összefügg a munka-kimaradás, a selejtmunka, a balesetek nö­vekedő száma és a huligániz­mus. S ezért a párt éles harcol folytat az iszákosok, a huligá­nok és a pálinkát főzök, a dur­vaságok és a szívtelen visel­kedés ellen. Csakis a kollektívában bon­takozhat ki az igazán ér­tékes egyéniség. A kollektiviz­mus az emberek együvétarto­­zását jelenti. A kollektivizmus elvei a kommunista erkölcs legalapvetőbb elvei is. A közvé­lemény a társadalom érdekeli fejezi ki. A társadalmi hatás ereje sokkal erősebb, mint bár­milyen más beavatkozás. Egyes városok utcáin előfordult, hogy a huligánok igen szemtelenül kihívóan viselkedtek. Amikor s társadalom vette kezébe ai ügyet, a huligánok gyorsa« meghátráltak. Ahol nem tűril< el az íszákosságot, ott iszáko­sok nem is léteznek. Ahol nem léteznek talpnyalők, ott nin­csenek képmutatók. Ahol eltá­volítják a tolakodókat, ott nem fordulhat elő, hogy valaki a társadalom ellen fordul. A kollektíva hatását abban látjuk, hogy megerősíti az em­berben az öntudatot, azt, hogy a hatalmas Szovjetunió polgára Felkelti benne azt az igyekeze­tét, hogy hasznosítsa magát a haza javára. A kolelktíva el­mélyíti a haza, a munka Iránti szeretetet, nemes emberi érzé­seket kelt, rendre és arra tanít, hogy pontosan betartsuk a szo­cialista együttélés szabályait A kollektíva nevelő hatását va­lóban nem vonhatjuk kétségbe Minden egyes tagra külön-kü­­lön felelősségteljes feladat há­rul. I. I. Mecsnyikov szerint e természet mostohán bánt a? emberrel, de az ember saját keze munkájával tökéletessé válhat. A. P. Csehov is — amint a nagy író mondotta, szintér lerázta magáról k rabszolgasác béklyóit. Megszilárdítani í kommunista erkölcsöt, annyii jelent, mint lerázni magunkrő azokat a rossz tulajdonságokat melyeket a kizsákmányoló vi­lág termelt ki Elsősorban ezen az úton ju­tunk el a kommunizmushoz, és ez az út világos és egyenes. (Vég^) December 9-én hirdetik ki Tanganyika függetlenségét. (Területe 940 ezer négyzetki­lométer, lakosságának száma több, mint 9 millió). Az ország ásványokban különösen gazdag, arany-, gyémánt-, és ólombá­nyái mérhetetlen kincseket rejtenek. Igen elterjedt az olajbogyó-termesztés. Képün­kön olajtermelő földművesek déli szünet közben.

Next

/
Thumbnails
Contents