Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-11-14 / 46. szám
I. ZAVARIG. UTOLSŰ TALÁLKOZÁS SZTYEPAN SCSIPACSOV: A szerelem strófáiból A kommunizmust építjük. Van eszme, van munka, cél, mely nemesebb, szebb lehet? Nincs dicsőbb tett a világon! S mért lenne a tiszta, mély szerelem kevesebb? Ily szerelemre tán méltatlan vagyok, de él, s győz a viharon, szeleken s tündöklő, tiszta szépségével ragyog a nagy eszmék húga — a szerelem. Itt vagy, s minden pillanat oly drága, s tán évekig leszel még velem, de majd eljő a búcsú órája s nem találkozunk már sohasem. Másnak önt fényt találkák idejében a sok csillag csendesen tovább. Kedves, e zord világmindenségben hol keressem a lábad nyomát? Nyírfácska A zápor vadul földig hajtja már majdcsaknem meztelenül, de védekezik néma daccal, amíg az eső kimerül. Beláthatatlan téli estén előre győzelmébe' hisz a vihar, s tépi vállát, testét, cibálja fehér kezeit. De zsenge teste törhetetlen, erejét veszti valahány ... Becsületes, egyenes jellem, hűen egy harmadikra vár. Becsüljétek meg a szerelmet, és évek múltán kétszeresen. Sóhajok, séták, holdas estek — nemcsak ennyi a szerelem. Lehet sorstok felhős, borongó. Együtt éltek egy életet! A szerelem dalhoz hasonló, és szép dalt bárki nem szerez! KULCSÁR TIBOR fordításai Falun nem úgy van, mint városon. Éjszaka érkezett és reggel már mindenki tudott róla. A Donbaszből visszatérő Andrej Kozubról sok mindent beszéltek; egyesek azt mondták, hogy szabadságra jött, mások, hogy megfutamodott, de voltak olyanok is, akik jelentőségteljesen mosolyogtak és arra célozgattak, hogy a kedveséért Sztyeskáért jött. Egyedül Varja mondta, hogy elküldték. Senki se hitt neki. Az emberek még nagyon jól emlékeztek azokra a lelkes szavakra, forró elhatározásra, amelyek akkor hangzottak el, amikor Andrej elhagyta szülőfaluját. És ezért Varjának nem hittek. De miért is hittek volna ? Az Artel elnöke véletlenül találkozott Andrejjal az üzemi klubban és megkérdezte: — No, mi van ? Végleg hazajöttél, avagy csak szabadságra ? Andrej hunyorgott, leszegte a fejét és azt mondta: — Csak egy időre. Családi okokból. Mindenki, aki hallotta ezt a beszélgetést a maga módján magyarázta Andrej szomorúságát, de egyre többen kezdtek beszélni a Sztyesával kötendő házasságáról. Türelmetlenül várta Sztyesa visszatérését a városból, ahová a sportklub tagjaival ment. Az újságok csupa örömhírt hoztak, a győzelmeikről és ezért vidám fogadtatást készítettek számukra. Andrej is ott volt a várakozók között. Látta, amint Sztyesa boldogan mosolyogva leugrik a vonatról és hosszan öszszeölelkezik a barátnőjével. Elment mellette és észre se vette. Egyszercsak azonban megállott és a saját szemének sem akart hinni, oly csodálkozva nézett" rá. Tekintete csupa meglepetés, öröm és csodálkozás vólt. — Te? — kérdezte végre. — Ahogy látod — válaszolt Andrej és igyekezett megőrizni a nyugalmát. — Mi történt? — kérdezte aggódó hangon Sztyesa. — Semmi — mosolyodott el Andrej — elkéredzkedtem és itt vagyok. — Minek? — Te érted — mondta hangosan, ho'gy mindenki meghallja. Sztyesa elpirult és félénken maga körül nézett. — És én azt hittem, hogy valami... — megkönnyebbülve felsóhajtott. — Semmit se írs> és egyszercsak ... Visszatért a jókedve. Odaadta kofferjét Andrejnak és a lányok felé kiáltott: — Gyertek, ■ megmutatom, hogy mit vettem a városban. Amikor a házuk elé értek, Andrej odasMgta neki: — Beszélnem kell veled. Gyere este a régi helyre! Könnyedén megszorította a kezét és beleegyezően bólintott * * * A nap már régen lenyugodott. A földeket befedte a homály. Sehol egyetlen hang se. Mintha mindent betakart volna az illatos széna. A sötét hori— Aztán írjál. .. Andrej szomorúan elmosolyodott és igyekezett elterelni a hivatlan emlékeket. Felrúgott egy követ és leste, hogy gurul le a partról. Megkerülte a nyárfát, megtörülte az arcát és elgondolkozott. Nemsokára jön Sztyesa. Andrej maga elé képzelte, amint magabiztos léptekkel jön, elképzelte mosolyát és valami meleg járta körül a szívét... Hosszan gondolkozott, hogyan rukkoljon ki Sztyesa előtt a tervével, azzal a tervvel, amelyet Sztyesa a legkevésbé vár és amivel, úgy lehet, nem fog egyetérteni. Könnyű szél kerekedett. A nyárfán suttogtak a lombok. Andrej türelmetlenül nézett a zont olyan volt, mintha összeölelkezett volna a földdel. Három hónapja nem volt Andrej ezen a helyen. Távozása előtti este itt búcsúzott el Sztyesától, akkor is ilyen este volt. Ugyanilyan csendesen állt az öreg nyárfa, a hold is az égen, bújdosott a sötét felhők között, hogy néha-néha előkukucskáljon. Akkor együtt ültek itt reggelig. Ügy döntöttek, hogy először Andrej megy el és aztán, ha majd megtelepedett, eljön érte, Sztyesáért. A régi helyek életrekeltik az emlékeket. Andrej visszaemlékezett a forró ölelkezésre, magabiztos ígéreteire és arra, ahogy Sztyesa suttogta: falu felé vezető ösvényre. Az egyre sűrűsödő esti homályban kifényesedtek a házak ablakai. Andrej odament az egyik szénaboglyához és ott várakozott. A csendesen fújdogáló szellő elfedte Sztyesa halk lépteit. Egyszerre ott állott közvetlenül mellette, megrázta a kezét és magához szorította. — Nézd, hogy ver a szívem — mondta a lány. — Ügy siettem. Hozzád . .. Andrej hozzáhajolt és látta boldog arcát, tiszta tekintetét. — Mily szép vagy Sztyesa — mondta és végigsimította sűrű, fekete haját. Lehunyta a szemét és maga-A Magyar Könyv Kiállítása Érsekújváron KULTURÁLIS HÍREK Vészi Endre író vezetésével magyar íróküldöttség érkezett hazánkba. A Csehszlovák és Magyar írószövetség kölcsönös megállapodása alapján a magyar íróküldöttség két hetet tölt Csehszlovákiában. ★ Frangoise Sagan befejezte új színdarabját. Müvének címe: A mályvaszínű ruha. Bemutatására még ebben az évadban sor kerül Párizsban. ★ A győri filharmonikus zenekar háromnapos hangversenykörútra érkezett Csehszlovákiába. ☆ Bardem spanyol filmrendező, aki az Egy kerékpáros halála című filmjével nemzetközi hírnévre tett szert, jelenleg, Ott, ahol semmi sem történik címmel új film forgatását tervezi. A spanyol cenzúra nem engedélyezte, hogy Bardem filmjének cselekménye Spanyolországban játszódjék, s arra kötelezte a rendezőt, hogy a rörténet színhelyét Olaszországba helyezze át. Az idei legnagyobb nyugatnémetországi kézirataukciót .1 A. Stargard marburgi qa'é '-Uában rendezik. Az árverés legértékesebb tárgya Johann Sebastian Bach két levele, melyeknek kikiáltási ára 45 ezer márka. Egy-egy ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi vagy művészeti kiállítást rendezünk bizonyos időszakról, hogy dokumentáljuk ezzel azokat az eredményeket, melyeket népgazdaságunkban elértünk. A könyv nem közvetlen értelemben vett termelőeszköz. Ám közvetve mégis minden tekintetben elősegíti a termelést, hiszen gondolkodásunkat, világnézetünket formálja, pallérozza. Tíz esztendő könyvtermését volt hivatva dokumentálni az Érsekújvárott megrendezett magyar könyvkiállítás:. A Szlovák Nemzeti Tanács által szervezett kiállítás rendezői arra törekedtek, hogy lehetőleg teljes képet nyújtsanak arról, hány könyv jelent meg hazánkban az elmúlt tíz esztendő alatt magyar nyelven. A megnyitó ünnepségen L ő r i n c z Gyula elvtárs a CSKP KB tagja és Augustin Michalička elvtárs az SZNT Iskola és Kulturálisügyi megbízottjának helyettese beszéltek arról, hogy pártunk és kormányunk milyen lehetőséget biztosított és biztosít a különböző könyvkiadóknál megjelenő magyar nyelvű kiadványokra. A kiállításnál közreműködtek a különböző könyvkiadók, elsősorban a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztősége az eredeti Csehszlovákiai Magyar írók műveivel, majd a cseh és szlovák alkotások magyar nyelvű fordításával, és nem utolsó sorban a közös könyvkiadás keretében megjelent müvek sorozatával. A tankönyvkiadó, a mezőgazdasági könyvkiadó és a politikai könyvkiadó sok száz kötettel szerepel a kiállításon. Továbbá folyóiratok, napi-, heti- és havilapok, amelyek szintén azt bizonyítják, hogy hazánk magyar nyelvű dolgozói minden tekintetben igényüknek megfelelően válogathatnak a szépirodalmi, mezőgazdasági, ipari, politikai és tudományos művek kiadványaiból. Természetesen egyetlen kiállítás sem lehet teljes, hiszen ahhoz nagy befogadóképességű termekre lenne szükség. így ezen a kiállításon sem láthatjuk a különböző intézmények által, sok esztendő alatt kiadott kézikönyveket. Például a Népművelési Intézet műsorfüzeteit, a Tudományos és Ismeretterjesztő Társaság kiadványait a Színmű és Irodalmi Képviselet színdarabkiadványait a Csemadok Központi Bizottsága különböző kézikönyveit és a CSISZ Kiadójának, a Smenának a könyveit. Ettől függetlenül a Magyar Könyv Kiállítása Érsekújvárott a Csemadok helyi szervezet újonnan épült székházában teljesnek mondható. Méltóbban nem is nyithatta volna meg kapuit az az épület, amely a kultúrát lesz hivatva terjeszteni. A kiállítás helyi szervezői, D é c s i elvtárs igazgató és a Cserpadok helyi szervezetének vezetősége arról is gondoskodtak, hogy a látogatókat előadással, kultúrműsorral szórakoztassák. A Csemadok helyi szervezete eddig két alkalommal adott színvonalas kultúrműsort, ezenkívül a Szlovákiai írók Szövetsége magyar tagozata nevében „Korunk és Költészetünk“ címmel a bratiálavai Színművészeti Főiskola hallgatói a hazai magyar költészet terméséből nyújtottak színvonalas előadást. Elmondhatjuk, hogy a gyenge propagáció ellenére is nagy volt az érdeklődés a Magyar Könyv Kiállítása iránt. Az emlékkönyvben szaporodnak az aláírások és az aláírások mellett a dicsérő bejegyzések is. Most, a kapuzárás alkalmával úgy gondolom, és ezzel több látogató kívánságát tolmácsolom, szükséges>volna egy vándorkiállítás keretében több járási székhelyre ellátogatni a magyar könyv kiállításával. Bizonyára szívesen vennék Komáromban, Dunaszerdahelyen, Léván, Losoncon, Galántán, Rozsnyón, Rimaszombaton és a keleti végeken Nagykaposon és Királyhelmecen is. A Magyar Könyv Kiállítása a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban propagálja és egyben dokumentálja azt a tényt, hogy pártunk lenini nemzetiségi politikája minden tekintetben érvényre jut, így a könyvkiadás terén is. A könyvkiadással kapcsolatban egyetlen hiányérzésem van, mely azt hiszem jogos, éspedig, hogy az SZSZK magyar szerkesztősége mulasztást követett el a hazai magyar írókkal szemben. Hiányzik a kiállításról többek között Dr. Sas Andor három könyve, Fábry, Bábi, Mács Gyurcsó, Egri, egy-egy könyve, és ha sorra venném az eddig megjelent hazai magyar írók könyveit, kiderülne, hogy még több is hiányzik, illetve hiányzott a kiállításról. Természetesen a látogató ezt nem igen veszi észre. A sok száz kiadvány pótolja ezt a hézagot. mert a kiállítás, az említett könyvek hiánya nélkül :s' teljesnek mondható az olvasó szempontjából. Gyi hoz szorította Csendesen kérdezte: — Szeretsz még? — Még mindig nem hiszed? — mosolygott a fiú — hiszen erted jöttem:. — Mindenki arról beszél — mondta kicsit szemrehányóan — de csupa szeretettel a hanqjaban Sztyesa — egész nap nem hagynak békét, folyton a házasságunkkal húznak. És miért kell tagadni ** _ szakította félbe Andrej. ’ — Holnap elmegyünk és összeíra tkozunk. J*?***, felemelte a fejét és hitetlenül nezett Andrej arcába. Megfogta a kezét. Andrej hozzáhajolt és megcsókolta az ajkat. — Ne Andruska, - mondta egy kis idő múlva Sztyesa — a Iagzit nem itt tartjuk. Majd csak akkor, ha elmegyek utánad és találok ott helyet magamnak is. Csak akkor. . Hiszen te is azt írtad nekem’ nogy a Donbaszban házasodunk össze. Andrej ölelése elgyengült és az arca elborult. — No és most megsértődött — mondta Sztyesa — és megszorította a kezét. — Nem — mondta Andrei és a lányra nézett — nem megyünk oda . .. Sztyesa hosszan, szó nélkül nezett Andrejra, Szeme naqyra tárult és szomorú volt vé^ülH°9y'h09y? - kérdezte — Úgy... _ monQ|ta jng_ rulten Andrej. - Menjen oda az aki megúnta az életét. Sztyesa csodálkozva nézett az arcába. Te csak úgy, — mondta reménykedve a hangjában _ csak be akarsz csapni. Andrej hallgatott. A látóhatár peremén feltűnt a hold vékony szeletje. A földek megvilágosodtak és a sötét égen itt-ott csillagok tűntek fel. — Ez azt jelenti, hogy minsení9taZ? ~ kérdezte csendesen Sztyesa. — Mi az a minden? — kérdezte ingerülten Andrej. fel~Sztyesa. SemmÍ ~ SÓhajtott Megszokott mozdulatával igazította meg kendőjét. Csönd telepedett rájuk. — Te csak ülsz és gondolkozol — szólalt meg Andrej — és hieg se kérdezed, hogy miért ., Sztyesa maga edé nézett és ogy tett, mintha nem is halla— Szomorú ott Sztyesa és a munka nehéz ... , .. ,^s mások ? Másoknak könnyű ? — És most mit fogsz csinálni ? Apámnak van valami ismerőse a járási közszükségleti cikkek szövetkezetében _ mondta felélénkülve Andrej — felvesznek, felvásárlónak ödaértelt Sztyesáék házához. Találok neked is munkát AndT°jndta bÍzonytalan hangon Sztyesa szomorúan nézett Andrejra. Ha tudnád, mily szomorú vagyok, hogy nem olyan vaqy amilyennek elképzeltelek. Amikor ma yarja elolvasta nekem Viktor levelét, amelyben arról Jf* h°9y elküldték téged onnan, nem akartam hinni. Azt hittem, hogy pletyka az egész .. Andrej számára ez váratlan csapás volt. összedőlt az oly jól felépített terve, az, hoqy a magányosság szörnyű érzéséről, a nehéz munkáról s az ott elő emberek durvaságáról fog ajd Sztyékának beszélni. De Sztyesa megtudta az igazat. Képzeletében ismét megjelentek azok a kezek, amelyek szavazásra emelkedtek, hoqy őt hazaküldjék. Égetően hasított bele a fájdalom, a félelem hogy elveszti ezt a kedves csendes lányt, csak azért, mert Keményfejű volt. A iány bement a szobába Andrej utána lépett és megállón az ajtónál. Megélünk Donbasz nélkül is — mondta Andrej. — Le vannak ejtve. - De mit mondanak az emberek? — kérdezte Sztyesa. — Egész életedre szégyenbe hoztál. — Miféle szégyen? - nevetett Andrej — locsognak majd rola és aztán elfelejtik. Sztyesa hirtelen feléje fordult. Menj, csalódtam benned. Nincs többé egymással dolgunk ... Andrej meglepetten ránézett aztán szomorúan lehajtotta fejét és csendesen kiment a szobából. Fordította: Szk
