Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-11-07 / 45. szám

Fényjelek villannak a tinta­színű ég felé. Az idő ködös, szúrós hideg, ruhán áthatoló, mint általában véve Petrográd­­ban lenni szokott. Az Auróra cirkáló már készen áll a Néván, ágyúit a Téli Palotára irányí­totta. Jól elhelyezkedett. Éppen a part védelmében, így legalább nehezebben tudnak hozzáfér­kőzni az esetleg felbukkanó ellenforradalmárok. A hatásos tüzelése mégis biztosítva van. Egy jel — két jel, fények szántják az eget. a sűrű-leve­gőt, aztán végre a Péter-Pál erőd tornya felett a várva várt, — ami azt jelenti, kezdődhet a tüzelés. Hömpölyögve indul­tak a tömegek, katonák, mun­kások, parasztok és értelmisé­giek is a gyűlölt önkényuralmi rendszer utolsó bástyája: a Téli Palota ellen. Ágyúlövések remegtetik a környéket, az Auróra hathűvelykesei szórják pusztítóan, pontosan bombái­kat, a kijelölt pontokra, a leg­fontosabb pontokra, belesár­gulnak a robbanások hallatára, az Ideiglenes Kormány minisz­tériumának tagjai és a palotába szorultak. Hadapródiskolások, junkerek eleinte védték a pa­lotát, de ők lettek a vada!^, mások lettek a vadászok. A forradalom lángja magasra csapott, egy világot világított már be, nemcsak a cári Orosz­országot. A százfelöl rohamra induló Vörös Gárda osztagait nem leheteft már feltartóztat­ni, bevették a Téfi|SFalotát, le­tartóztatták az ideiglenes kor­mány tagjait, győzött a forra­dalom, a dolgozók átvették a hatalmat. A Téli Palota ostromán kívül Ónás is történt azon a napon. Azon az estén, amikor elkezdő­dött a palota ostroma, összeült a II. szovjet kongresszus a Szmolnijban, ahol a forradalom vezérkara székelt. A hatalmas termet megtöltötték a katonák és matrózok küldöttei, munká­sok, parasztok, értelmiségiek. A harci zaj behatolt a terembe, ágyúgolyók süvítettek a leve­gőben. Tüzel az Auróra, — mondták a kongresszus küldöt­tei, — biztosak voltak abban, hpgy győz a forradalom. A for­radalom győzött és a kongresz­­szus II. ülésén október 26-án Lenin nagy beszédet mondott a győzelem legelső óráiban. Súlyos megpróbáltatás várt még a forradalomra, küzdeni kellett hosszú ideig még a vív­mányokért. Lenin beszédének hatása alatt a kongresszus mégis elfogadta a győzelmes forradalom legelső dekrétumát — a békéről szóló dekrétumot. Utána nyomban a földről szóló dekrétum elfogadása követke­zett. Föld és béke, vagy béke és föld. Mennyire kiegészítik egymást e szavak. Béke nélkül hiába van a föld is, mert nem tudnak azon dolgozni. De föld nélkül is hiába van béke, mert akkor nincs amin dolgozzanak a munkások és parasztok, mint ahogy ez a cári Oroszországban is volt. Egyedül a cár körülbe­lül 8 millió hektár földdel ren-SZÍVESEN LEVELEZNÉNK • Gergely Tibor, Zalaegerszeg, Kossuth Lajos út 11 sz. Zala­­megye, Magyarország. Sportról és papírszalvéta-gyűjtésről le­velezne magyarul, oroszul, 17 éves diák. Kovács Györgyi, Kisbúcsa, Petőfi Sándor út 14 sz. Zala­­megye, Magyarcfrszág. Magya­rul, németül levelezne, képes­lap és papírszalvéta gyűjtésről. Szőke Judit, Keszthely, Móra Ferenc u. 5 sz. Magyarország. Magyarul, oroszul levelezne filmről és zenéről, 17 éves diáklány. Simon Katalin, Balatonszent­­györgy, Üj út 43 sz. Magyaror­szág. Magyarul, németül leve­lezne zenéről, táncról, 17 éves diáklány. Porst Zsuzsa, Pápa, Zrínyi út 14 sz. Magyarország. Zenéről, irodalomról levelezne magya­rul, 17 éves diáklány. Dudás Mária ŠM — Nový Majer, Vyškovce, P. p. Vyškov­­ce n/Ipľom, okr, Levice ČSSR. Filmről és más témáról leve­lezne magyarul, szlovákul, 16 'éves diáklány. Méhész Teréz, Ábrahámhegy 141 sz. Veszprém megye, Ma­gyarország. Oroszul, magyarul levelezne különböző témákról, 18 éves diáklány. Gyurik Veronika, Nové Zám­ky, Pod lipami 14 sz. ČSSR. Magyarul, oroszul levelezne színészképek és bélyeggyüjtés­­ről 15 éves diáklány. Ágoston Éva, Keszthely, Bem u. 18 sz. Magyarország. Magya­rul, oroszul levelezne színész­képek gyűjtéséről, 17 éves diáklány. Baki Lajos, Mezőlak, Petőfi Sándor u. 29 sz. Veszprém-me-, gye, Magyarország. Magyarul levelezne különböző témákról, 18 éves. Zálezsák Kálmán, POU Hur­banovo, Hlavná ul. č. 175, ČSSR. Magyarul oroszul levelezne, különböző témákról, 18 éves tanuló. delkezett. Hát még a többi földbirtokosok, kulákok! Béke kellett tehát és föld. Odaadni a parasztoknak a földet, hogy soha többé ne legyen a másé, csak azé, aki megműveli, aki termel rajta. A földről szóló dekrétum által .több mint 150 millió hektár föld jutott min­den ellenszolgáltatás nélkül a parasztok kezére. A parasztság földesurakkal szemben fenn­állott összes adósságát eltörül­ték. Oroszország földje pedig az állam tulajdonába megy át, a közösség tulajdonába, végre a nép tulajdonába. Minden élősködőt, kizsákmányolót el­zavarni róla, elűzni, ezt jelen­tette a földről szóló dekrétum. A békéről szóló dekrétum pedig az emberiség elleni leg­nagyobb gonosztettnek nyilvá­nította a háborút! E gonosztet­tek ne ismétlődjenek meg, a forradalom úgyis győzni fog a világ minden országában há­ború nélkül is, minek öljék hát egymást az emberek? A béké­ről Häzóló dekrétum, amit a II. szovjet kongresszus elfogadott, ünnepélyesen kinyilvánította, hogy minden hadisarc nélkül és megalázás nélkül alá kell írni a világ minden országával a békét. Biztosítani kell a né­pek szabad fejlődését. Ez a Szovjetunió békepolitikájának alapja. A békéről szóló del*r&­­tum ma is éppen olyan idősze­rű, mint 1917 novemberében. A győzelmes forradalom eiső lélegzete tehát békéért kiáltott a világ népei felé és földet jut­tatott a végtelenül elnyomott, más népekhez viszonyítva is sokkal jobban kizsákmányolt orosz parasztságnak. A törté­nelem folyamán első ízben hir­dették meg azt az álláspontot, hogy a nemzetközi vitás kérdé­seket ne háborúval, hanem békés úton oldják meg. Ez az álláspont egyre inkább tért hódít az egész világon, ami a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak és a szovjet nép nagy győzelmének köszönhető. Csoda-e, hogy egyes kiváló történészek a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat időszá­mításunk óta eltelt időszak legnagyobb eseményének neve­zik? Kétezer év alatt valóban nem történt ehhez fogható ese­mény. Elzavarni a kizsákmá­­nyolőkat, békét adni a világnak és földet adni a népnek! Ezért •küzd a világ minden dolgozója, minden békeszerető embere. A szocialista rendszer diadala, amely a Nagy Októberi Forra­dalommal kezdődött, előbb­­utóbb győzedelmeskedik az egész világon. BAGOTA ISTVÁN A Brjanszki Fésűsgyapjúipari Kombinát még fiatal üzem, de a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa tiszteletére dolgozói vállalták, hogy 9 millió méter szövetet ter­melnek az 1961-es esztendőben terven felül és ezáltal elérik az 1965-ös évi termelési irány­zatot. Tehát négy évvel előzik meg a kitűzött tervfeladatokat. Az üzemi klubban szabad idejükben életvidám fiatalok gyülekeznek és amint látjuk, zenekart is szerveztek a tánc­kedvelők legnagyobb örömére. A hétéves terv 1 órája Bolygónkon viharos gyorsa­sággal zajlik az élet. Úgyszól­ván minden percnek megvan a maga eseménye. Örömteli és nyugtalanító történelmi jelen­tőségű, s kevésbé fontos egy­szerű és bonyolult események váltogatják egymást. Táv-villanyvezeték az Uraiban, ameíy fontos ipartelepeket köt I össze vízierőmüvekkel. De az események forgatagá­nak megvan a maga logikája, amely korunk sajátosságából következik. Korunknak a két rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti gazda­sági verseny a legfőbb jelleg­zetessége. Ez a gazdasági ver­seny ma döntően befolyásolja a világtörténelem menetét. Napjainknak éppen az a fő sa­játossága, hogy a szocialista világrendszer a társadalmi fej­lődés fő tényezőjévé válik. Ez a szovjet emberek véle­ménye. A szovjet emberek természe­tesen szívesen versenyeznek a kultúra, a tudományos élet és a technika területén is. Csak HATVAN BÉKÉS PERC egyetlen, versenyt ítélnek el, a fegyverkezési versenyt. Nézzük meg például, mit hoz ma a szovjet társadalomnak minden egyes óra, mire képes egy óra alatt a szovjet ipar, építőipar, kereskedelem. A Szovjetunió kohászati üze­mei egy óra alatt 7430 tonna acélt adnak az országnak. Ez az acélmennyiség elegendő 5000 teherautó vagy 4200 lánctalpas traktor, illetve 31 000 szövőgép gyártásához: ugyanennyi idő alatt 16 860 tonna kőolaj kerül az olajtar­tályokba, s az ebből készített Diesel-olaj 670 000 hektárnyi földterület felszántásához biz­tosít elegendő üzemanyagot; a villamos erőmüvek 33 240 000 kilowattóra villamos energiát szolgáltatnak, vagyis annyit, amennyit 4 160 000 tonna nyers­vas kiolvasztásához elegendő; az új lakóházakban a nap minden egyes órájában 274 la­kás népesül be lakókkal; a textilgyári munkások 50 000 négyzetméter (5 hektár) gyap­júszövetet szőnek; 47 700 pár bőr cipő kerül a ci­pőboltokba; a nyomdák 140 000 könyvet nyojnnak. Egy amerikai szólás-mondás szerint „az idő — pénz". A Szovjetunió gazdasági életében egy óra értéke sokmillió rubel­ra becsülhető, de ez még nem adhat teljes képet azokról a gyümölcsökről, amelyeket az idő érlel meg. Most már a nyugati megfi­gyelők is látják, hogy a mérleg serpenyője a Szovjetunió javá­ra billen. . A New York Times megálla­pítása például így hangzik: „A kommunista állarhok, különö­sen a Szovjetunió gyorsan nö­velték és növelik termelésüket. A gazdasági hatalomnak ez a növekedése pedig világszerte politikai, pszichológiai és pro­paganda előnyöket biztosít a kommunista tömb számára." ''uu-jracs9i:cni3BgiHaaRHa«aa«aa)iBHanair « Az építésztanulók | • A losonci Klement Gott-; wald építészeti középiskola! CSISZ-szervezete igen szép! eredményeket ért el, amint; ez az évzáró taggyűlésen; kitűnt. Több érdekkör nní-I ködött az oktatási év kere-; tében. Különösen a Tanul-; junk a pártról kör és a í funkcionáriusok esti isko-; Iája örvendett népszerűség-; nek. Pártunk alapítása 40.* évfordulójának tiszteletére! Petrovecon egy iskola tan-1 termét építették a tanulók; Szirotka Lajos építész ve- ! zetésével. Az iskola 526 ta-! nulója azonban a legjobb; eredményt a nyári ifjúsági; brigád alkalmával érte el. í Lajkó Sándor, Végh Géza,; Molnár Lajos, Kovalcsik Ru- ; dolf és mások tűntek ki! munkájukkal. Az építészeti! iskola CSISZ-tagjai közel; egy millió korona értékű* munkát végeztek különböző * építkezéseken. A meliorá- J ciós munkálatokon is sokan ; részt vettek a tanulók kö- • zül. ; Az iskolában az elmúlt I évben 120 tanuló szerezte; meg a Fučík-jelvényt és a ] jövőben bizonyára még töb- t ben viselik. ; SETÉNY LAJOS, ; Losonc. ! Amire a szocialista építkezés képes Bratislava hallgatólagosan elismert középpontja a Mihály­­torony volt. Ez volt a „nulla“ szám. Kevés kivétellel innen indult ki sugár ajakban a há­zak számozása, ami egyelőre megmaradt annak ellenére, hogy mértanilag már a Köz­ponti Vásártér tájára tolódott el a tényleges középpont. Vagy: nemrégen a szűkebb ér­telemben vett város határát délen a Duna képezte, keleten a Vajanský part és a Karad­­žič út, északon a Légionárius utca, a Malinovszkij út vége és a főpályaudvar folytatását ké­pező vasúti töltés egy szakasza, nyugaton pedig a Vár és a Vár­alja. E gyűrűn kívül csak el­vétve akadt egy-egy ócska gyárépület, néhány magányos villa, de annál több szőlőkért, gyümölcsös és még több le­gelő, gazos kacsapocsolya és rengeteg szemétdomb. A Duna ma már nem határ. Jobb partján a Nagy-Bratísla­­vához csatolt Petržalka vagy Ligetfalu, ha vontatottabban is, egyre terjeszkedik dél felé, mert sok az egyéni építkezés. A Zabos és Öliget nevű lakóte­lepek virágos kertesházai ma­holnap „kezet fognak“ magá­val Petržalkával. Ugyanott új­raépítették a háború alatt tönkrement Matador-gyárat és korszerű rendelőkkel ellátott új kórházzal gazdagították a város egykori „mostohagyer­mekét“. Csinosan átépítették az ún. Ligeti-kávéházat, szor­gos kertészkezek pedig vissza­varázsolták a híres ligeti dísz­park régi pompáját. Egyik gyepszőnyegén, korhadt törzsű, vén platánfák árnyékában szin­te hallani véljük a lombok kö­zött átsüvítő őszi szél sejtel­mes zokogását: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok ... amelyeknek kellős közepében méltó elhelyezést nyert Petőfi szobra. Állandó hajójáraton és villamos-összeköttetésen kívül ma már négy szerteágazó au­tóbuszvonal halad át a Duna­­hídon. Petržalkánál sokkal gyorsabb ütemben és nagyobb terjede­lemben fejlődik a város keleti irányban. Elsőnek a Mlynské Nivy és Bazová u. közötti tér­ségen épült ún. „500 lakásegy­ség" juttatta dogdzóinkat kor­szerű lakásokhoz. Távfűtésüket a Slovnaft-gyárból származó „fáradt gőzzel“ biztosítják. Óriási lakóházak épültek to­vábbá a Karadžič út hosszú szakaszán, a Miletič utca egész hosszában, a Párička és Febru­ár úton, beleértve a főiskolások számára készült hatalmas in­­ternátust. Különféle iparválla­latok alkalmazottaik részére építettek ízléses lakásokból ál­Bratislava újonnan épült negyedeiben korszerű épületek sora­koznak kényelmes, egészséges lakásokkal ló tömböket a Prievozská úton, ahol már csak néhány „halálra ítélt“ veteményeskert választja el őket Főrévtől magától. T-12 típusú, csupán egyszobás komplett lakásokból álló ob­jektumok keletkeztek a Bazová utcán, ahol egyúttal teljesen újjáépítették, szerelőcsarnok­kal és további gépkocsiszínek­kel bővítették a városi autó­parkot. Valószinűtlenül rövid idő alatt panelházak készültek a Rybná utcán, „Strkovište“ né­ven pedig tetszetős lakótelep épült a ružinovi negyedben, ahol nemrégen még kavicsgöd­rök éktelenkedtek. A legna­gyobb kiterjedésű lakótelep a Prievozská út folytatását képező Pekná cestán látható.’ amely ma már egészen Rača község határáig ér. A telep ne­ve Krasňany. Az eképpen Bra­­tislavához „láncolt“ Rácát nemsokára közvetlen villamos­­járattal is összekötik a város­sal. Észak-keleti irányban is épül-szépül a város: modern típusú, többemeletes lakóházak glédája sorakozik a Záhradníc­ka és SteinerG. utcán, valamint a Vajnorskán (Szőllősi úton) és a Szabó utcán, amelyek jó­részt romokban hevertek a há­borús események folytán. Serény egyéni építkezés fo­lyik Petržalkán kívül a Koübán (Zergehegy), Lamačon, Dúb­­ravkán, Károlyfalun, ahol szá­mos családi ház tanúskodik la­kosságunknak egyre emelkedő életszínvonaláról. Lakásépítési­szövetkezeti alapon pedig ugyancsak a Koiibán, a Febru­ár és Prievozská úton nőnek ki gomba módra új épülettömbök. Ilyen hatalmas arányú lakás- és lakosságnövekedés mellett persze fokozott munkalehető­ségről is kellett gondoskodni. Pártunk és kormányunk előre­látásának köszönhető, hogy e téren sem állott be pangás: az egykori . Dinamit—Nobel-gyár részbeni utódaiként felépültek a Dimitrov Györgyről elnevezett Művek kolosszusai, a Farkas­torokban pedig a Slovnaft, amelynek akkora az új lakóte­lepe, mint egy kisebb város. E telep állandó bővülésével csak­hamar létrejön a Bratislava- Pálenisko (Brenner) — Verek­­nye—Püspöki között elterülő üres telkek beépítése, akárcsak Főrév, Récse és Szőllős eseté­ben a várossal való összeépí­tés. A lakosság számának foly­tonos emelkedése egészség­­ügyi téren is fokozott követel­ményeket támaszt az illetékes közegekkel szemben. A Petr­žalkán immár üzembe helye­zett új kórházon kívül egész­ségügyi rendelőközpont léte­sült a Mýtná és Vajnorská úton, kórházzá alakítják át a Bez­­ruč utca 3. szám alatti volt nyugdíjintézet épületét és gyö­nyörű parkokkal övezett tüdő­beteg-szanatóriummá építették át az egykori grófi kastélyt Püspökin. Még épülőfélben van a várostól északra fekvő Kra­­már-dülőben az a legkorsze­rűbben berendezett gyógyinté­zet, amelynek Közép-Európá­­ban nem lesz párja. Hasonló lázas ütemben fo­lyik az építkezés a szociális gondoskodás, népoktatás és kultúra céljait szolgáló beru­házásokban. Nehéz volna fel­sorolni valamennyi új bölcső­dét, óvodát, napközi és jára­dékos-otthont. A tanintézetek közül csak név szerint említ­jük meg többek között a Gott­­wald téri új Gépészeti Mű­egyetemet és a Sasinek utcai Patológiai Intézetet, a szám­talan közép és főiskoláról nem is beszélve. K. H. Csendes széles utcák a bratislavai új lakónegyedek belterüle­tein A forgalmat a szomszéd utcákban bonyolítják le, amelyek a lakónegyedeket határolják, így zajtól mentes környezetet iparkodnak biztosítani a lakóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents