Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-11-07 / 45. szám
Fényjelek villannak a tintaszínű ég felé. Az idő ködös, szúrós hideg, ruhán áthatoló, mint általában véve Petrográdban lenni szokott. Az Auróra cirkáló már készen áll a Néván, ágyúit a Téli Palotára irányította. Jól elhelyezkedett. Éppen a part védelmében, így legalább nehezebben tudnak hozzáférkőzni az esetleg felbukkanó ellenforradalmárok. A hatásos tüzelése mégis biztosítva van. Egy jel — két jel, fények szántják az eget. a sűrű-levegőt, aztán végre a Péter-Pál erőd tornya felett a várva várt, — ami azt jelenti, kezdődhet a tüzelés. Hömpölyögve indultak a tömegek, katonák, munkások, parasztok és értelmiségiek is a gyűlölt önkényuralmi rendszer utolsó bástyája: a Téli Palota ellen. Ágyúlövések remegtetik a környéket, az Auróra hathűvelykesei szórják pusztítóan, pontosan bombáikat, a kijelölt pontokra, a legfontosabb pontokra, belesárgulnak a robbanások hallatára, az Ideiglenes Kormány minisztériumának tagjai és a palotába szorultak. Hadapródiskolások, junkerek eleinte védték a palotát, de ők lettek a vada!^, mások lettek a vadászok. A forradalom lángja magasra csapott, egy világot világított már be, nemcsak a cári Oroszországot. A százfelöl rohamra induló Vörös Gárda osztagait nem leheteft már feltartóztatni, bevették a Téfi|SFalotát, letartóztatták az ideiglenes kormány tagjait, győzött a forradalom, a dolgozók átvették a hatalmat. A Téli Palota ostromán kívül Ónás is történt azon a napon. Azon az estén, amikor elkezdődött a palota ostroma, összeült a II. szovjet kongresszus a Szmolnijban, ahol a forradalom vezérkara székelt. A hatalmas termet megtöltötték a katonák és matrózok küldöttei, munkások, parasztok, értelmiségiek. A harci zaj behatolt a terembe, ágyúgolyók süvítettek a levegőben. Tüzel az Auróra, — mondták a kongresszus küldöttei, — biztosak voltak abban, hpgy győz a forradalom. A forradalom győzött és a kongreszszus II. ülésén október 26-án Lenin nagy beszédet mondott a győzelem legelső óráiban. Súlyos megpróbáltatás várt még a forradalomra, küzdeni kellett hosszú ideig még a vívmányokért. Lenin beszédének hatása alatt a kongresszus mégis elfogadta a győzelmes forradalom legelső dekrétumát — a békéről szóló dekrétumot. Utána nyomban a földről szóló dekrétum elfogadása következett. Föld és béke, vagy béke és föld. Mennyire kiegészítik egymást e szavak. Béke nélkül hiába van a föld is, mert nem tudnak azon dolgozni. De föld nélkül is hiába van béke, mert akkor nincs amin dolgozzanak a munkások és parasztok, mint ahogy ez a cári Oroszországban is volt. Egyedül a cár körülbelül 8 millió hektár földdel ren-SZÍVESEN LEVELEZNÉNK • Gergely Tibor, Zalaegerszeg, Kossuth Lajos út 11 sz. Zalamegye, Magyarország. Sportról és papírszalvéta-gyűjtésről levelezne magyarul, oroszul, 17 éves diák. Kovács Györgyi, Kisbúcsa, Petőfi Sándor út 14 sz. Zalamegye, Magyarcfrszág. Magyarul, németül levelezne, képeslap és papírszalvéta gyűjtésről. Szőke Judit, Keszthely, Móra Ferenc u. 5 sz. Magyarország. Magyarul, oroszul levelezne filmről és zenéről, 17 éves diáklány. Simon Katalin, Balatonszentgyörgy, Üj út 43 sz. Magyarország. Magyarul, németül levelezne zenéről, táncról, 17 éves diáklány. Porst Zsuzsa, Pápa, Zrínyi út 14 sz. Magyarország. Zenéről, irodalomról levelezne magyarul, 17 éves diáklány. Dudás Mária ŠM — Nový Majer, Vyškovce, P. p. Vyškovce n/Ipľom, okr, Levice ČSSR. Filmről és más témáról levelezne magyarul, szlovákul, 16 'éves diáklány. Méhész Teréz, Ábrahámhegy 141 sz. Veszprém megye, Magyarország. Oroszul, magyarul levelezne különböző témákról, 18 éves diáklány. Gyurik Veronika, Nové Zámky, Pod lipami 14 sz. ČSSR. Magyarul, oroszul levelezne színészképek és bélyeggyüjtésről 15 éves diáklány. Ágoston Éva, Keszthely, Bem u. 18 sz. Magyarország. Magyarul, oroszul levelezne színészképek gyűjtéséről, 17 éves diáklány. Baki Lajos, Mezőlak, Petőfi Sándor u. 29 sz. Veszprém-me-, gye, Magyarország. Magyarul levelezne különböző témákról, 18 éves. Zálezsák Kálmán, POU Hurbanovo, Hlavná ul. č. 175, ČSSR. Magyarul oroszul levelezne, különböző témákról, 18 éves tanuló. delkezett. Hát még a többi földbirtokosok, kulákok! Béke kellett tehát és föld. Odaadni a parasztoknak a földet, hogy soha többé ne legyen a másé, csak azé, aki megműveli, aki termel rajta. A földről szóló dekrétum által .több mint 150 millió hektár föld jutott minden ellenszolgáltatás nélkül a parasztok kezére. A parasztság földesurakkal szemben fennállott összes adósságát eltörülték. Oroszország földje pedig az állam tulajdonába megy át, a közösség tulajdonába, végre a nép tulajdonába. Minden élősködőt, kizsákmányolót elzavarni róla, elűzni, ezt jelentette a földről szóló dekrétum. A békéről szóló dekrétum pedig az emberiség elleni legnagyobb gonosztettnek nyilvánította a háborút! E gonosztettek ne ismétlődjenek meg, a forradalom úgyis győzni fog a világ minden országában háború nélkül is, minek öljék hát egymást az emberek? A békéről Häzóló dekrétum, amit a II. szovjet kongresszus elfogadott, ünnepélyesen kinyilvánította, hogy minden hadisarc nélkül és megalázás nélkül alá kell írni a világ minden országával a békét. Biztosítani kell a népek szabad fejlődését. Ez a Szovjetunió békepolitikájának alapja. A békéről szóló del*r&tum ma is éppen olyan időszerű, mint 1917 novemberében. A győzelmes forradalom eiső lélegzete tehát békéért kiáltott a világ népei felé és földet juttatott a végtelenül elnyomott, más népekhez viszonyítva is sokkal jobban kizsákmányolt orosz parasztságnak. A történelem folyamán első ízben hirdették meg azt az álláspontot, hogy a nemzetközi vitás kérdéseket ne háborúval, hanem békés úton oldják meg. Ez az álláspont egyre inkább tért hódít az egész világon, ami a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak és a szovjet nép nagy győzelmének köszönhető. Csoda-e, hogy egyes kiváló történészek a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat időszámításunk óta eltelt időszak legnagyobb eseményének nevezik? Kétezer év alatt valóban nem történt ehhez fogható esemény. Elzavarni a kizsákmányolőkat, békét adni a világnak és földet adni a népnek! Ezért •küzd a világ minden dolgozója, minden békeszerető embere. A szocialista rendszer diadala, amely a Nagy Októberi Forradalommal kezdődött, előbbutóbb győzedelmeskedik az egész világon. BAGOTA ISTVÁN A Brjanszki Fésűsgyapjúipari Kombinát még fiatal üzem, de a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa tiszteletére dolgozói vállalták, hogy 9 millió méter szövetet termelnek az 1961-es esztendőben terven felül és ezáltal elérik az 1965-ös évi termelési irányzatot. Tehát négy évvel előzik meg a kitűzött tervfeladatokat. Az üzemi klubban szabad idejükben életvidám fiatalok gyülekeznek és amint látjuk, zenekart is szerveztek a tánckedvelők legnagyobb örömére. A hétéves terv 1 órája Bolygónkon viharos gyorsasággal zajlik az élet. Úgyszólván minden percnek megvan a maga eseménye. Örömteli és nyugtalanító történelmi jelentőségű, s kevésbé fontos egyszerű és bonyolult események váltogatják egymást. Táv-villanyvezeték az Uraiban, ameíy fontos ipartelepeket köt I össze vízierőmüvekkel. De az események forgatagának megvan a maga logikája, amely korunk sajátosságából következik. Korunknak a két rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti gazdasági verseny a legfőbb jellegzetessége. Ez a gazdasági verseny ma döntően befolyásolja a világtörténelem menetét. Napjainknak éppen az a fő sajátossága, hogy a szocialista világrendszer a társadalmi fejlődés fő tényezőjévé válik. Ez a szovjet emberek véleménye. A szovjet emberek természetesen szívesen versenyeznek a kultúra, a tudományos élet és a technika területén is. Csak HATVAN BÉKÉS PERC egyetlen, versenyt ítélnek el, a fegyverkezési versenyt. Nézzük meg például, mit hoz ma a szovjet társadalomnak minden egyes óra, mire képes egy óra alatt a szovjet ipar, építőipar, kereskedelem. A Szovjetunió kohászati üzemei egy óra alatt 7430 tonna acélt adnak az országnak. Ez az acélmennyiség elegendő 5000 teherautó vagy 4200 lánctalpas traktor, illetve 31 000 szövőgép gyártásához: ugyanennyi idő alatt 16 860 tonna kőolaj kerül az olajtartályokba, s az ebből készített Diesel-olaj 670 000 hektárnyi földterület felszántásához biztosít elegendő üzemanyagot; a villamos erőmüvek 33 240 000 kilowattóra villamos energiát szolgáltatnak, vagyis annyit, amennyit 4 160 000 tonna nyersvas kiolvasztásához elegendő; az új lakóházakban a nap minden egyes órájában 274 lakás népesül be lakókkal; a textilgyári munkások 50 000 négyzetméter (5 hektár) gyapjúszövetet szőnek; 47 700 pár bőr cipő kerül a cipőboltokba; a nyomdák 140 000 könyvet nyojnnak. Egy amerikai szólás-mondás szerint „az idő — pénz". A Szovjetunió gazdasági életében egy óra értéke sokmillió rubelra becsülhető, de ez még nem adhat teljes képet azokról a gyümölcsökről, amelyeket az idő érlel meg. Most már a nyugati megfigyelők is látják, hogy a mérleg serpenyője a Szovjetunió javára billen. . A New York Times megállapítása például így hangzik: „A kommunista állarhok, különösen a Szovjetunió gyorsan növelték és növelik termelésüket. A gazdasági hatalomnak ez a növekedése pedig világszerte politikai, pszichológiai és propaganda előnyöket biztosít a kommunista tömb számára." ''uu-jracs9i:cni3BgiHaaRHa«aa«aa)iBHanair « Az építésztanulók | • A losonci Klement Gott-; wald építészeti középiskola! CSISZ-szervezete igen szép! eredményeket ért el, amint; ez az évzáró taggyűlésen; kitűnt. Több érdekkör nní-I ködött az oktatási év kere-; tében. Különösen a Tanul-; junk a pártról kör és a í funkcionáriusok esti isko-; Iája örvendett népszerűség-; nek. Pártunk alapítása 40.* évfordulójának tiszteletére! Petrovecon egy iskola tan-1 termét építették a tanulók; Szirotka Lajos építész ve- ! zetésével. Az iskola 526 ta-! nulója azonban a legjobb; eredményt a nyári ifjúsági; brigád alkalmával érte el. í Lajkó Sándor, Végh Géza,; Molnár Lajos, Kovalcsik Ru- ; dolf és mások tűntek ki! munkájukkal. Az építészeti! iskola CSISZ-tagjai közel; egy millió korona értékű* munkát végeztek különböző * építkezéseken. A meliorá- J ciós munkálatokon is sokan ; részt vettek a tanulók kö- • zül. ; Az iskolában az elmúlt I évben 120 tanuló szerezte; meg a Fučík-jelvényt és a ] jövőben bizonyára még töb- t ben viselik. ; SETÉNY LAJOS, ; Losonc. ! Amire a szocialista építkezés képes Bratislava hallgatólagosan elismert középpontja a Mihálytorony volt. Ez volt a „nulla“ szám. Kevés kivétellel innen indult ki sugár ajakban a házak számozása, ami egyelőre megmaradt annak ellenére, hogy mértanilag már a Központi Vásártér tájára tolódott el a tényleges középpont. Vagy: nemrégen a szűkebb értelemben vett város határát délen a Duna képezte, keleten a Vajanský part és a Karadžič út, északon a Légionárius utca, a Malinovszkij út vége és a főpályaudvar folytatását képező vasúti töltés egy szakasza, nyugaton pedig a Vár és a Váralja. E gyűrűn kívül csak elvétve akadt egy-egy ócska gyárépület, néhány magányos villa, de annál több szőlőkért, gyümölcsös és még több legelő, gazos kacsapocsolya és rengeteg szemétdomb. A Duna ma már nem határ. Jobb partján a Nagy-Bratíslavához csatolt Petržalka vagy Ligetfalu, ha vontatottabban is, egyre terjeszkedik dél felé, mert sok az egyéni építkezés. A Zabos és Öliget nevű lakótelepek virágos kertesházai maholnap „kezet fognak“ magával Petržalkával. Ugyanott újraépítették a háború alatt tönkrement Matador-gyárat és korszerű rendelőkkel ellátott új kórházzal gazdagították a város egykori „mostohagyermekét“. Csinosan átépítették az ún. Ligeti-kávéházat, szorgos kertészkezek pedig visszavarázsolták a híres ligeti díszpark régi pompáját. Egyik gyepszőnyegén, korhadt törzsű, vén platánfák árnyékában szinte hallani véljük a lombok között átsüvítő őszi szél sejtelmes zokogását: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok ... amelyeknek kellős közepében méltó elhelyezést nyert Petőfi szobra. Állandó hajójáraton és villamos-összeköttetésen kívül ma már négy szerteágazó autóbuszvonal halad át a Dunahídon. Petržalkánál sokkal gyorsabb ütemben és nagyobb terjedelemben fejlődik a város keleti irányban. Elsőnek a Mlynské Nivy és Bazová u. közötti térségen épült ún. „500 lakásegység" juttatta dogdzóinkat korszerű lakásokhoz. Távfűtésüket a Slovnaft-gyárból származó „fáradt gőzzel“ biztosítják. Óriási lakóházak épültek továbbá a Karadžič út hosszú szakaszán, a Miletič utca egész hosszában, a Párička és Február úton, beleértve a főiskolások számára készült hatalmas internátust. Különféle iparvállalatok alkalmazottaik részére építettek ízléses lakásokból álBratislava újonnan épült negyedeiben korszerű épületek sorakoznak kényelmes, egészséges lakásokkal ló tömböket a Prievozská úton, ahol már csak néhány „halálra ítélt“ veteményeskert választja el őket Főrévtől magától. T-12 típusú, csupán egyszobás komplett lakásokból álló objektumok keletkeztek a Bazová utcán, ahol egyúttal teljesen újjáépítették, szerelőcsarnokkal és további gépkocsiszínekkel bővítették a városi autóparkot. Valószinűtlenül rövid idő alatt panelházak készültek a Rybná utcán, „Strkovište“ néven pedig tetszetős lakótelep épült a ružinovi negyedben, ahol nemrégen még kavicsgödrök éktelenkedtek. A legnagyobb kiterjedésű lakótelep a Prievozská út folytatását képező Pekná cestán látható.’ amely ma már egészen Rača község határáig ér. A telep neve Krasňany. Az eképpen Bratislavához „láncolt“ Rácát nemsokára közvetlen villamosjárattal is összekötik a várossal. Észak-keleti irányban is épül-szépül a város: modern típusú, többemeletes lakóházak glédája sorakozik a Záhradnícka és SteinerG. utcán, valamint a Vajnorskán (Szőllősi úton) és a Szabó utcán, amelyek jórészt romokban hevertek a háborús események folytán. Serény egyéni építkezés folyik Petržalkán kívül a Koübán (Zergehegy), Lamačon, Dúbravkán, Károlyfalun, ahol számos családi ház tanúskodik lakosságunknak egyre emelkedő életszínvonaláról. Lakásépítésiszövetkezeti alapon pedig ugyancsak a Koiibán, a Február és Prievozská úton nőnek ki gomba módra új épülettömbök. Ilyen hatalmas arányú lakás- és lakosságnövekedés mellett persze fokozott munkalehetőségről is kellett gondoskodni. Pártunk és kormányunk előrelátásának köszönhető, hogy e téren sem állott be pangás: az egykori . Dinamit—Nobel-gyár részbeni utódaiként felépültek a Dimitrov Györgyről elnevezett Művek kolosszusai, a Farkastorokban pedig a Slovnaft, amelynek akkora az új lakótelepe, mint egy kisebb város. E telep állandó bővülésével csakhamar létrejön a Bratislava- Pálenisko (Brenner) — Vereknye—Püspöki között elterülő üres telkek beépítése, akárcsak Főrév, Récse és Szőllős esetében a várossal való összeépítés. A lakosság számának folytonos emelkedése egészségügyi téren is fokozott követelményeket támaszt az illetékes közegekkel szemben. A Petržalkán immár üzembe helyezett új kórházon kívül egészségügyi rendelőközpont létesült a Mýtná és Vajnorská úton, kórházzá alakítják át a Bezruč utca 3. szám alatti volt nyugdíjintézet épületét és gyönyörű parkokkal övezett tüdőbeteg-szanatóriummá építették át az egykori grófi kastélyt Püspökin. Még épülőfélben van a várostól északra fekvő Kramár-dülőben az a legkorszerűbben berendezett gyógyintézet, amelynek Közép-Európában nem lesz párja. Hasonló lázas ütemben folyik az építkezés a szociális gondoskodás, népoktatás és kultúra céljait szolgáló beruházásokban. Nehéz volna felsorolni valamennyi új bölcsődét, óvodát, napközi és járadékos-otthont. A tanintézetek közül csak név szerint említjük meg többek között a Gottwald téri új Gépészeti Műegyetemet és a Sasinek utcai Patológiai Intézetet, a számtalan közép és főiskoláról nem is beszélve. K. H. Csendes széles utcák a bratislavai új lakónegyedek belterületein A forgalmat a szomszéd utcákban bonyolítják le, amelyek a lakónegyedeket határolják, így zajtól mentes környezetet iparkodnak biztosítani a lakóknak.