Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-24 / 43. szám

Beszélgetés a kommunizmusról Kérdés: Mi a kommuniz­mus anyagi-technikai bázisá­nak fogalma? Válasz; A kommunista társadalom a bőség, az emberi jólét társadalma. A kommuniz­mus azt jelenti, hogy vele a dolgozók évszázados álma, a jólét és az igazi szabadság valósul meg. A mesevilág „aranykora“, a régi idők, a kö­zépkor szabadságmozgalmai, a modern korszak legjobbjai mind ezt álmodták meg. Petőfi Sándor, a nagy magyar költő is erről álmodott, amikor ezt Irta: „Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!“ De csak a marxisták voltak képesek ezeket az álmokat a valóság reális talajára átültetni és tudományosan is megala­pozni a kommunizmus elméle­tét, felismerni azt a társadalmi erőt — a munkásosztályt — amely megteremti a komnili­­nizmust és létrehozza szerve­zett pártját, a kommunista pártot, amely mint tudatos erő eredményesen harcol az új tár­sadalom megvalósításáért. A kommunista párt megkeresi és megteremti az eszközöket, melynek segítségével végre le­het hajtani ezt a történelmi átalakulást. A kommunizmus­hoz vezető utat a proletár for­radalom nyitja meg, létrehozva a munkásosztály hatalmát, a társadalom szocialista átalaku­lásához vezet — amely a kom­munizmus alsó szakasza — azzal, hogy megszünteti a ter­melőeszközök magántulajdonát, kizsákmányolást, és igazságos társadalmi rendszert valósít meg. Ezzel elhárítja a terme­lőerők gyors és rohamos fejlő­dése elől az akadályokat. Már a szocializmus is a munka ter­melékenységének magasabb fokát jelenti és szükségszerűen elősegíti, szorgalmazza az anyagi bőség eléréséhez szük­séges hatalmas anyagi techni­kai bázis megteremtését, amely elengedhetetlen része a kom­munista társadalom létrejötté­nek. A kommunizmus anyagi­technikai bázisának létrehozá­sa a Szovjetunióban már elkez­dődött s ezt Hruscsov elvtárs, a Szoyjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán a következőképpen , határozta meg: „A kommunizmus anyagi­technikai bázisának megterem­tése mindenekelőtt feltételezi: a korszerű, igen fejlett ipart, A szállítás komplex gépesíté­séhez tartozik a hatalmas, 10 tonnás önkiürítő tehergépko­csik gyártása is. A tervezők olyan gépkocsik előállításán dolgoznak, amelyek 110 tonna teherbírásűak lesznek majd. Raisza Varfolomejeva, az egyik autógyár esztergályosa, az óri­ás autókhoz szükséges legki­sebb csavarokat készíti. E csa­varok nélkül azonban nem mű­ködnének a hétéves terv hatal­mas építkezésein dolgozó óriás gépkocsik. Bodrog szerdahely olyan hosz­­szú falu, hogy elég rajta vé­giggyalogolni. Viszont így ér­demes, mert bepillanthatunk a falu lélegzésébe, életébe. Sok t mindent elárul a hosszú utca, az új házak szölölugasokkal bejuttatva. A néhány kilomé­teres hosszú utcán minden ház új. Egyetlen egy ház nincs, ami a múltat kavarná fel az ember képzetében, mintha valami ki­választott egyének villanegye­dében járnánk. A bort meg úgy látszik szeretik, mert nem hinném, hogy gyümölcs ked­véért törődnének olyan sokat a szőlővel. A ház utáni kertek különben is gyümölcsfáktól díszlenek, jobban mondva pi­ros almáktól, vajszínű körték­től. Beszéltem olyan emberrel, aki négy lugasról, azaz négy tökéről 495 liter bort szüretelt. Ez aztán a szőlő! Szélesvásznú mozi, étterem, korszerű önkiszolgáló bglt. Ko­moly igényeket kielégítő kul­­túrház. Szép park — mind a jalu lakosságának kényelmére, fejlettségére vall. Egyedül az iskolával van hiba. Ez bizony régi, egyáltalán nem jelel meg a követelményeknek, de elkezd­ték már az új iskola építését, az alapokat lerakták, ha las­san is, de felépül, mert a he­lyi nemzeti bizottság és a la­kosság mindent elkövet az új iskola építésének érdekéÚpn. A helyi nemzeti bizottság ió A Szovjetunióban következetesen végrehajtják a kulturális forradalmat. Falvakban és városokban korszerű iskolaépüle­teket adnak át rendeltetésüknek, l.eningrádban nemrég épí­tettek az egyik külső kerület számára egy ilyen szép isko­lát. amelynek a tanárok és a tanulók egyaránt örülnek. az ország teljes villamosítását, a tudományos és műszaki hala­dást az ipar és a mezőgazdaság minden ágában valamennyi ter­melési folyamat teljes gépesí­tését és automatizálását, új energiaforrások, az igen gazdag természeti erőforrások nagy­arányú hasznosítását, az új. szintetikus és egyéb anyagok széleskörű alkalmazását, min­den dolgozó műveltségi és mű­szaki színvonalának emelkedé­sét, a termelés szervezésének további javítását, és a munka termelékenységének további emelését“. A kommunista társadalom természetesen az anyagi és szellemi javak óriási bőségét tételezi fel, mert csak ez teszi lehetővé, hogy minden ember szükségleteinek megfelelően részesedjék belőlük. A kommu­nizmus alatt tehát nem valami, a mesék birodalmába tartozó csodálatos „terüljasztalkámat“ értünk, hanem a termelés óriá­si növekedését; a termelés esz­közeinek, gépeknek, techniká-A kommuniz­mus anyagi­technikai bázisa megköveteli a termelés állan­dó növelését. Az agrobioló­­gia segítségével kiváló kukori­caterméseket érnek el olyan kolhozokban is, ahol azelőtt nem is foglalkoztak kukoricaterme­léssel. Milyen nagyra nőtt a kukorica? Bi­zony nagyobb­ra, mint a kol­hozban dolgozó lányok, de ép­pen az ő érde­mük miatt. nak, technológiának és magá­nak az embernek gyors és ugrásszerű fejlődését. A kommunizmus anyagi­technikai bázisa mindenekelőtt a teljes gépesítés és a terme­lés szocialista automatizálását, vagyis valamennyi termelési folyamat gépesítését jelenti. Már a szocializmus fő törekvé­se, hogy a nehéz fizikai munkái kiszorítsa a gép a termelés, a szállítás stb területein. A teljes gépesítés megteremti az egymást kölcsönösen kiegészítő gépek rendszerét. És ezzel elő­készíti a gépi termelés legma­gasabb fokát, az automatizá­lást. Ez azt jelenti, hogy az ember a termelőíoiyamatot csak ellenőrzi, de nem vesz részt benne. Az automata gép­rendszer számoló, elemző és szabályozó szerepét az elektro­­-jiikus gépek veszik át. Ezt a folyamatot mutatja a fejlő­dés, az automata szerszámgé­pektől, gépsoroktól és műhe­lyektől az automatizált üzemig, majd egész iparágak teljes zálás megvalósítása terén a szocialista országok még csak a kezdeti lépéseket tették meg, de a Szovjetunióban már mű­ködnek automatizált üzemek pl. az önműködő lámpagyár, amelyet három munkás kezel. 30 ezer izzólámpát állít elő egy műszakban. A gépkocsialváza­kat gyártó automatizált üzem 12 ezer darabot állít elő napon­ta, s ezzel 18 ezer munkás munkáját végzi el. A kommunizmus anyagi­technikai bázisához tartozik to­vábbá az energetika fejlődése, új iparágak kialakulása, ami a műanyagok, a vegyipar és kémizálás fejlődésének óriási távlatát jelenti, továbbá a me­zőgazdasági termelés teljes gé­pesítése. A mezőgazdaság tel­jes gépesítése és az agrobioló­­gia fejlődése a mezőgazdasági munka jellegét is megváltoz­tatja, és egyre inkább az ipari munka felé közelíti. Az elmon­dottak feltételezik a tudomány óriási fejlődését és növekvő szerepét. Az ipari és a mező­gazdasági termelés fejlődése a tudományos eredményeken nyugszik. E tekintetben első­sorban a Szovjetunióban, de a többi népi demokratikus orszá­gokban is a tudományos inté­zetek óriási rendszerét és szé­les hálózatát láthatjuk: tudo­mányos kutatóintézetek, terve­ző irodák, üzemi laboratóriu­mok, kísérleti állomások, felső oktatási intézmények stb. fő munkája a legfontosabb terme­lési és műszaki problémák megoldása. Ide tartozik az is, hogy a kommunizmusban a munka jel­lege is megváltozik. Az auto­mata-gépsor mellett már nem a régi értelemben vett munká­sok állanak, hanem fehér kö­penyben dolgozó munkások, akik sokkal közelebb állnak a mérnökökhöz, mint a mai mun­kásokhoz: elsajátítják a tudo­mány általános elveit és szá­mos tudományághoz értenek. A kommunizmus anyagi­technikai bázisa létrejöttének feltétele, hogy már a szocializ­musban következetesen töre­kedjünk a termelés, a tudo­mány, a technika és kultúra gyors ütemű fejlesztésére, a munkatermelékenység növelé­sére, a termelés szakosításának és a kooperáció megvalósításá­nak, valamint a munkások szakképzettségének fokozására. automatizálásáig. Az automati-A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII kongresszusának küldöttei a Szverdlovszki Tex'ilkicftbinát dolgozóinak képvi­selői is. Galina Rodionovova, Nina Zsolobovova és Szcrgej Dorozskin. Gazdag eredmények Madarász Mária, a szepsi ál­talános középiskola CSISZ- szervezetének elnöke nyitotta meg az évzáró taggyűlést. Utá­na a kultúr- és a politikai fele­lős tartott a műit év eredmé­nyeiről beszámolót. Az iskolai CSISZ-szervezet teljesítette múlt évi kötelezettségvállalá­sait. Több mint 1112 órát dol­goztak le a CSISZ-tagok a vá­­rosszépítési akcióban, 420 órát a sportpálya rendezésénél, 780 órát pedig a politechnikai mű­hely építésénél. Gyűjtöttek to­vábbá 1915 kg papírhulladékot és 50 ezer kg vasat is. A me­zőgazdaságban 2100 órát dol­goztak az őszi és tavaszi mun­káknál. Kulturális működés terén eredménynek mondható, hogy minden hónapban kulturális fellépést rendeztek. A múlt évben 15 színielöadást és 20 irodalmi estet tartottak. Az if­júsági alkotóverseny kerületi fordulójában hét díjat nyertek és feljutottak az országos ver­senyre is. A kerületi versenyen jól szerepelt Szabó Ilona és Pap Katalin Az utóbbi Prágá­ban harmadik díjat nyert szó­lóénekével. DUNAJSZKY GÉZA, Szepsi A bírókat a nép választja Népgazdaságunk valamennyi ágazatának szocializálásával párhuzamosan sor kerül az ál­lamapparátus szerveinek, tehát a bíróságoknak is, teljes mérvű demokratizálására. December 3-án az eddigi gyakorlattól el­térően már közvetlenül, általá­nos és titkos szavazással jogo-. sultak dolgozóink a bíróválasz­tásra, ami új korszakot jelent szocialista társadalmunk meg­szilárdulásában. Amíg a tőkés államok többségében vagyon, rang és származás dönti el a bíró személyének kijelölését, addig köztársaságunkban nem­re, vallásra, nemzetiségre, fog­lalkozásra való tekintet nélkül bárki vállalhat bírói tisztséget, amennyiben a szocialista rend­szer odaadó híve, büntetlen előéletű és a bírói funkció el­látásához szükséges tapaszta­latokkal és ismeretekkel ren­delkezik. Hazánkban immár folyamat­ban vannak a valamennyi fokú, vagyis a járási és kerületi bí­róságok. valamint a hadbíróság éS a Legfelsőbb Bíróság bírál­nak választására irányuló elő­készületek. A 62/1961 Zb. szá­mú törvény értelmében Cseh­szlovákia minden lakosa részt vehet a bíróválasztásokon, ha a választás napjáig betöltötte tizennyolcadik életévét. Ez az ún. aktív választójog. A f. é. december 3-ra, vasár­napra kitűzött közvetlen vá­lasztásokon a 63/1961 Zb. szá­mú kormányrendelet szerint nemcsak a járásbíróságok hi­vatásos bíróit, hanem azokat a bírókat (azelőtt népbírókat) is maga a nép választja, akik ezen tisztségüket rendes foglalkozá­súk mellett, annak megszakí­tása nélkül fogják ellátni. Meg­­választhatóságuk teltételei kö­zé tartozik a 21-ik életév betöltése, hivatásos járásbírók­nál pedig a 23-ik életév. Ez a passzív választójog. Október 3-a óta köztársasá­gunk dolgozói sorozatos gyűlé­seken ismerkednek meg az egyes birójelöltek személyi adataival és tulajdonságaival, a párt- és közéletben eddig ki­fejtett tevékenységével és — amennyiben hivatásos bírókról van szó — azok bírósági tény­kedésével. Ekképpen szerzett értesüléseik alapján döntik el dolgozóink, kit vagy kiket ja­vasolnak jelölésre. A jelöltek beiktatása utár. következik azok személyes bemutatkozása az egyes választókerületek ülé­sein. Decemberben pedig, a megejtett választások után a járási nemzeti bizottság tel­jes ülésén nyilvános szavazás­sal választják meg a járásbíró­ság elnökét, valamint annak helyettesét. A választások előkészítését és menetét állami viszonylat­ban a Központi választási Bi­zottság, Szlovákiában a Szlová­kiai Választási Bizottság, irá­nyítja. A hivatásos birák sze­mélyére vonatkozólag továbbá a kerületi és járási (a prágai, bratislavai, brnói, ostravai és plzeňi városi) választási bizott­ságok, valamint a választóke­­'hileti választási bizottságok látják el az ügymenetet. A többi bíró (azelőtt népbíró) te­kintetében ugyancsak a válasz­tókerületi választási bizottsá­gok illetékesek, az egyes vá­lasztókörzetekben pedig a vá­lasztókörzeti választási bizott­ságok. Maga a szavazás úgy zajlik le, hogy a szavazásra jogosult választók a választóhelyiségben átnézik a nekik kézbesített szavazólapot, meghagyják rajta azon jelölt vezeték- és utóne­vét, akire szavaznak, áthúzzák a többi jelölt nevét, majd az urnába dobják szavazólapjukat. A bíróválasztások e demok­ratikus módjának valódi hord­­erejét és távlatait csak azok tudják felrríérni, akik a régi tőkés rendszer egyes bírálnak döntési módszereit ismerték vagy „saját bőrükön" megis­merték. Az osztálygőgtöl átha­tott, munkásgyűiölő bírák kor­szaka már régen letűnt nálunk. A decemberi 3-i választásokon pedig népünk közvetlenül jelöli ki azokat a bírákat, akik saját soraiból kerülnek ki, akik dol­gozóinkban nem osztályellen­séget, hanem egyenrangú tár­sat látnak. K. H. Jó működés A bajcsi állami gazdaság CSISZ-szervezetének évzáró gyűlése fényt vetett a fiatalok munkájára. Papp Rebi, az alap­szervezet titkárnője tartotta a megnyitó beszédet és utána a beszámoló következett. Az alapszervezet jóváhagyta a jövő évi munkatervet és az 1961/62. évi Oktatási Év prog­ramját. A tavalyi jó munkát bi­zonyítja az is, hogy 50 CSISZ- tag közül 46-an szerezték meg a Fučík-jelvényt, a PPOV jel­vényt pedig mindannyian. A faluszépítési akcióban 4000 órát dolgoztak társadalmi munká­ban és 500 köbméter komposz­­tot is készítettek. A kultúrcso­­port több fellépést rendezett. Perbetén, Imelyen, Bagotán és másutt is felléptek egy ötíel­­vonásos színdarabbal. Jól mű­ködött a politikai, olvasó, Sport­es Micsurin-kör. BALHA JÓZSEF munkája meglátszik az egész falun. Czapkó Péter az el,nőké. Nálánál becsületesebb, ponto­sabb, rendesebb embert nehéz találni. Mindennel törődik, semmi sem kerüli el a figyel­mét. Talán a helyi pártszerve­zet éppen azért bízta meg, hogy a párt részéről törődjön a fiatalokkal — a CSISZ-szer­­vezettel. Idősebb ember létére nemcsak, hogy vállalta ezt a feladatot, hanem derekasan helytáll e téren. Egy ilyen nagy faluban nem éppen kis dolog összetartani a fiatalokat. A szövetkezetben dolgozik ugyan 40 vagy 50 CSISZ-tag, mégis elkövették azt a hibát, hogy az évzáró gyűlésen az alapszervezet ve­zető funkcionáriusait azok kö­zül választották, akik nem odahaza dolgoznak, hanem ki­járnak a faluból. Az elnök, az alelnök, a titkár és még né­hány funkcionárius távol dol­gozik a falutól, Vagy este ké­sőn jönnek haza, vagy pedig éppen este mennek el, éjjeli műszakra, így akaratuk elle­nére sem törődhetnek annyit az alapszervezettel a fiatalok ügyével, mint kellene. így úgy érzik magukat a CS1SZ-tagok, mintha Czapó Péteren kívül nem lennp más vezetőjük. He­lyes lenne, ha segítenének a bajon és a szövetkezetben dol­gozó fiatalok közül választa­nának újra vezetőséget. ,Bizo­nyára akadnak közülük olya­nok, akik képesek lennének helytállni az alapszervezet élén is. Az évzáró gyűlésen a fiatalok többsége észrevette, hogy az eddiginél eredményesebben is dolgozhattak volna. Akadtak közülük, akik afféle elvakult­­ságukban a helyi nemzeti bi­zottságot, sót a helyi pártszer­vezetet helytelenül okolták az alapszervezet körüli hibák miatt. Ez bizony kissé vakmerő elrugaszkodás. A CSISZ-tagok­­nak saját maguknak kell ren­det tenniük az alapszervezet körül. 1 Ez a nézet is alátá­masztja, hogy a szövetkezetben dolgozó fiatalokból válassza­nak vezetőséget, akiknek ide­jük és módjuk van arra, hogy jól vezessék az alapszervezetet. Az is illene, hogyha a válla­lásokat is pontosan teljesítenék a fiatalok. Például egy ízben az EFSZ kulturális célokra pénzt adott kölcsön az alap­szervezetnek. A pénzt nem kell visszafizetni — mondta a szö­vetkezet elnöke, — hanem tudjátok mit, közösen megdol­goztok érte nekünk egy hektár cukorrépát. Később a szövet­kezet vezetősége úgy döntött, jó, ha fél hektár cukorrépát dolgoznak meg a fiatalok, mert így is be tudják bizonyítani összetartásukat és helyes vi­szonyukat a szövetkezet iránt. De bizony nem törődtek a CSISZ-tagok a répával és a pénzt sem fizette vissza az alap szer vezet. Ez apró dolog, s úgy látszik Benedek elvtárs, a HNB titkára sem akar túlzott kívánalmakkal fellépni az alap­szervezettel szemben. De még sem olyan apró dolog, mert a megengedett rendetlenség zűr­zavarhoz vezet. A CSISZ-tagok majd bizonyára egyéb híján csorbát köszörülnek, valami­lyen módon megtérítik a szö­vetkezetnek a kölcsönadott összeget. Ebben a szép, mondhatni új faluban, — mert teljesen meg­­újhódott — jó vezetés mellett egész biztosan eredményesen dolgozik majd az alapszerve­zet. Mert nem szabad ám rosz­­szat gondolni éppenséggel a bodrog szerdahelyi fiatalokról, csak rá kell mutatni néha a hibáikra. 'BAGOTA ISTVÁN fi csendes Jjodrog mellett.. Br,/rrr,ner’orrlrihí>hi nlunn hnsr- munkáin menlátszik az eaész nuára akadnak közülük olua-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents