Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-17 / 42. szám

FOLYÉKONY ÄMNY Vegyiparunknak a harmadik ~ Steves tervben gyorsabban kell ^-------’ étT--^' fejlődnie, mint számos más különféle népgazdasági ágazat- A C S I S Z S Z nak. 1960-hoz viszonyítva 97.3 ------/ 1 1 ------------­százalékkal növekszik majd a Bratislava, 1961. október 17. vegyipar termelése és ezzel a világ gazdaságilag legfejlettebb országainak vegyipari színvo­nalára kerülünk. A vegyipar fejlődésének egyik legfontosabb nyersanyag­­forrása az olaj. A nyersolaj, melyet joggal nevezhetünk „fekete arany“-nak, hozzánk is elsősorban a Szovjetunióból kerül. Rövidesen befejeződik annak a hatalmas kb. 4500 ki­lométeres olajvezetéknek az építése, amely az Ural déli vidékéről indul ki, végigszeli a Szovjetunió európai részét, aztán elágazik északon Len­gyelország és Németország fe­lé, délen Csehszlovákia és Ma­gyarország felé. Gazdasági megállapodásunk értelmében 1965-ben 5 300 000 tonna kiváló minőségű szovjet olajat kapunk a Szovjetuniótól. Sokan bizonyára felteszik a kérdést, kifizetődö-e egy ilyen hatalmas olajvezeték építése. Bizony, nagyon is kifizetődő, hisz évente másfél milliárd koronát takarítunk meg, mivel a szállításhoz nincs szükségünk vasúti ciszternákra. Szakembe­rek azt is kiszámították, hogy az olajevzeték építési költségei két év alatt megtérülnek, mert a vasúti közlekedés nyolcszor drágább, mint a vezetéken ke­resztüli szivattyúzás. A Kárpátoktól Bratislaváig az olajvezeték 800 méteres ma­gasság-különbséget tesz meg, s ez technikailag igényes fel­adatok megoldását kívánta. Alig két év alatt oldották meg építőink a szükséges feladato­kat. A pardubicei Plynostav vállalat, melytől a legtöbb füg­gött, legtapasztaltabb és leg­­odaadóbb dolgozóit küldte Szlovákiába az építkezés biz­tosítására. Az időjárás szeszé­lyeire való tekintet nélkül, csa­­ládaiktól távol, hónapokat tölt­ve ún. cirkusz-kocsikban, sze­rényen és serényen készítették a nagy müvet. A szovjet kőolajszállításra támaszkodva építjük új vegy­ipari kombinátjainkat, melyek majd tizennyolcszor több mű­fonalat, (szilont, kapront), öt­ször annyi egyéb műanyagot, köztük szintétikus kaucsukot termelnek. Ezért üdvözöljük oly lelkesen ezekben a napok­ban az olajvezetéket és a rajta keresztül folyó „folyékony arany“-at. X. évfolyam, 42. szám Ára 60 fillér AZ EGÉSZ VILÁG FIGYELME AZ SZKP OKTÓBER 17-ÉN KEZDŐDŐ XXII. KONGRESZ SZUS FELÉ IRÁNYUL N0K\ Lengy«(ari2ag V. MaggJforj za§‘ Egy milliós lett ezekben a napokban a csehszlovák televíziós előfizetők nagy családja. Ez azt jelenti, hogy egy-egy mü­­sorszámot naponta 2-5 millió néző figyel. Ezen "a téren ha­zánk világviszonylatban is az egyik legelőkelőbb helyet fog­lalja el. Képünkön a morvaországi adóállomás 322.40 méter magas torjiya látható. j-4árom a kislány MOSZKVA, LENINGRAD LÁTHA TÓ TELEFONON a beszéd fonalát Hoffmann Elena. — Ezért most, amikor versenyt indítottunk a cím elnyeréséért, úgy határoz­tunk, hogy ez évben párt iskolázáson veszünk részt. Igen, így határoztak. Erőt akarnak meríteni pártunk történetéből, harcaiból éš célkitűzéséből. Tanulni vágy­nak. s minden óhajuk, hogy mielőbb kiérdemeljék, hogy tagjelöltként felvegyék őket a párt soraiba. hónap telt el azóta, hogy megszületett a gondo­lat, amely testet is öltött. A kis kollektíva az ifjúsági brigád címet vette fel. Gazdagok, tarkák voltak az eltelt hónapok. Itt is, ott is egy-egy kedves emlék adódott, amely megérdemelné, hogy a kis kollek­tíva följegyezze. Igen, csakhogy... — Az üzemünk CSISZ-titkára említette nekünk, hogy krónikát kellene vezetnünk, — mondják szinte egyszerre a lányok. Jó tanácsát meg is fogadtuk és a jövőben kis kollektívánk munkáját és életét megörökítjük. Kinn, a határban az ősz uralkodik. Sárguló faleveleket kerget az őszi szél. Benn, az apátfalvi textilüzem kivarró részlegén azonban a tavasz virul. Három kislány verse­nyez a büszke címért, dolgozik a még boldogabb holnap­ért. -né-Az apátfalvi Poľana-iiiem kivarró részlegén bíz az ember azt sem tudja, hogy merre nézzen. Ugyanis ezen a részlegen kizárólag csak nők dolgoznak. Az egész egy tarka, virágzó réthez hasonlít. A részleg egyik sarkában három munkaasztal sorako­zik egymás után, amelyek mellett három fiatal lány dol­gozik. Az ö feladatuk, hogy a megszótt textilvégeken megjelöljék az előforduló hibákat színes krétáikkal, hogy aztán a kivarró részleg dolgozói elvégezzék az utolsó simításokat, felszedjék a szálakat, eltávolítsák a csomó­kat A három lány, Hoffmann Elena, K r š k o v á Eva és Nagy Eva. Éppen úgy dolgoznak, mint jó pár hó­nappal ezelőtt. Azaz, hogy’ mégsem egészen úgy. Ez év áprilisától a szocialista munkabrigád büszke cím elnye­réséért keltek versenyre. — Már hosszabb idő óta dolgozunk együtt — kezdi a beszélgetést Nagy Éva. — Megértettük egymást, s a termelési tervet is mindig túlteljesítettük. Ezért a többi fiatal példájára mi is úgy határoztunk, hogy versenyre kelünk a megtisztelő cím elnyeréséért. Egy, kettő, három ... Sorakoznak a szövetvégeken a színes jelzések. Az egyik lány sárga, a másik kék, a harmadik pedig rózsaszínű krétával dolgo­zik. Amíg így nézem szorgos munkájukat, ügyes kéz­mozdulataikat, azon gondolkodom, hogy miért is csak háromtagú ez a kis kollektíva. S mintha gondolatunkat találta volna ki Kršková, így folytatja a beszélgetést: — A mi munkabeosztásunk olyan, hogy csupán hárman vagyunk hozzá szükségesek. Nem nagy létszám, igaz, de hát majd meglátja, nem maradunk szégyenben a többiek előtt Az elmúlt hónapban is 104%-ra teljesítettük az időtervet A versenyző kollektíva vezetője Hoffmann Elena lett. Maga is olyan fiatal, akárcsak a barátnői. Mindennapi munkájukról azonban a vezető komolyságával beszél: — Munkánkat mindenkor becsületesen elvégezzük. A tervet mindig 100%-on felül teljesítjük. A városba, moziba és egyéb kulturális rendezvényekre is közösen járunk... Igaz-e, lányok? A két barátnő, munkatárs mosolyogva bólint. Igen, úgy van, ahogy Elenka mondja. Hisz amióta versenyez­nek. mindhárman mintha teljesen egyek lennének, s bi­zony meg is változtak. — Az elmúlt években a CSISZ oktatási évének kere­tében különböző körökben tanultunk — fonja tovább Moszkva, Lenin­grad és Kiiev kö­zött kiévült a Szovietunió első videót, elei on-há­lózata. amelyen a beszélők nemcsak hallják, hanem lát­ják is egymást. Leningrádból érke­zett hír szerint a Popov professzor utcában, a televí­zió régi épületében üzembe helyezték a videotelefon-te­rem berendezését. Az építők és a be­­íllitó szakemberek háromórás beszél­getést folytattak Moszkvával, kitű­nően hallották és egy közönséges te­­levizióskészülék képernyőjén jól láthatták is egy­mást. Morozov, a le­­ningrádi interur­­bán központ veze­tője elmondotta, hogy o XXII. kong­resszus megnyit ä­­sónak napján, ok­tóber 17-én, a nagyközönség szó - mára is üzembe helyezik az új hír­közlési eszközt. A beszélgetés díjsza­bása körülbelül hétszerese lesz telefonszámot. A készüléken a 88 220 tzám tárcsázása itán már a moszk­vai számot kell hívni, s a központ önműködően kap­csol. Automata méri a beszélgetés idejét s a díj fel­számítása is ön­működően törté­nik. majd a rendes lelyközi telefon­beszélgetés árának. Más leningrádi új­ságot is mondott Morozov: a Néva jobb partján fekvő Petro grád - kerület telefonelöfizetői * néhány nap óta közvetlen tárcsá­zással hívhatnak bármely moszkvai Uf fafta Romano^ház A „kommunista módra dolgozni" mel­lett a lapokban több híradás szól arról, hogyan teljesítik a szovjet emberek a jelszó második felét, a kommunista ember erkölcsi kódexének fontos köve­telményét: „kommunista módra élni". A Szovjetszkaja Rosszija egész oldalas összeállítást közöl ezekből a hírekből, Az összeállítás címe az SZKP program­tervezetéből vett idézet: „Ember ember­nek barátja, elvtársa, testvére“. A sok példa közül csak egyet ragadunk ki, Ivan Romanov esetét: A szerovi kohászati kombinát idős kommunista dolgozója felajánlotta négyszobás kis házát az üze­mi szakszervezeti bizottságnak: nyisson benne óvodát „Azelőtt, amikor még együtt lakott az egész nagy család, szük­ségem volt az egész házra. De a gyere­kek felnőttek, a fiúk megnősültek, a lá­nyok férjhezmentek, szépen berendez­kedtek. Nekem meg a feleségemnek már úgyis túl nagy ez a ház, legyen hét mindannyiunké" — mondta. I napokban készült el, hogy az SZKP XXII. kongresszusának színhelyévé váljon. Aki belép az üvegből és vasbetonból ké­szült korszerű és modern vo­nalú épületbe, azt az első pil­lanattól fogva olyan érzés fog­ja el, hogy az épület belülről nagyobb, mint amekkorának kívülről látszik. S ez így is van. A palota alapzatát csaknem húsz méterrel a föld szintje alá süllyesztették, és így nem emelkedik magasabbra a Kreml többi épületénél. A kongresszu­si palota homlokzata a nap­fénytől sajátos színekben csil­log, szokatlan épitő anyagból, 8 milliméter vastagságú ég­színkék üveglapokból készült. A kongresszus üléstermében nincs semmi a hagyományos tanácstermek szokásos pompá­jából, tágas és világos, építé­szetileg egyszerű, nemes és mértéktartó vonalaival nyűgözi le a szemlélőt. Széles és vilá­gos, egyszersmind meghitt és barátságos. A 6000 személyes teremben 7000 apró hangszóró sugározza a szónokok hangját. A hang­szórók többsége láthatatlan, kényelmes székek hátlapjába építették be azokat. Minden szék karfáján ott van a szink­ron tolmácsberendezés fülhall­gatója is. A tolmácsok 29 nyelvre fordíthatják egyidejű­leg az elhangzott beszédeket. Minden székhez miniatűr író­asztal is tartozik, kényelmesen lehet itt jegyzetelni, írni. Az üléstermet és az egész palotát felszerelték az építé­szeti technika legkorszerűbb vívmányaival. A szellőztető be­rendezés akkor is kristálytiszta levegőt biztosít, amikor az egész terem teljesen tele van. Az épület bejáratától egészen a ruhatárakig széles, kényel­mes, zajtalanul gördülő moz­gólépcsők vezetnek. A telefon­­fülkék hosszú sorából a világ minden fővárosával percek alatt kapcsolatot lehet találni. A kongresszusi palota üzem­be helyezésével, az építők tel­jesítették a kongresszus tisz­teletére adott szavukat. Az ősi falak között nagyszerű modern palotát építettek, amely a most megnyíló történelmi tanácsko­zás színhelye lesz. Amikor olvasóink az Üj Ifjúságot a kezükbe ve­szik, már valószínűleg megnyíltak a kongreez­­szusi terem kapui. A 6000 férőhelyes terem megtelt a küldöttek és az egész világ kommunista- és munkás­pártjai képviselőinek a sokasá­­! gával. A kommunizmus építői— ! nek kongresszusa ez, mert a i küldöttek a kommunizmus ! megvalósításának gyakorlati \ feladatairól tárgyalnak. A kom- I munista párt jelszava: „Min­dent az emberért, az ember javára.“ Énnel! a jelszónak a jegyében fog a kongresszus ar­ról dönteni, miképp érhető el a Szovjetunióban a legrövidebb időn belül magasabb életszín­vonal, mint a legfejlettebb tő­kés országokban. A kommuniz­mus történelmi küldetése, hogy megszüntesse a háborúkat, megteremtse az örök békét a Földön. S az ehhez vezető útról is tanácskozni fognak a kong­resszus küldöttei. Olvasóinknak szeretnénk leg­alább ízelítőül bemutatni vala­mit annak az épületnek az ér­dekességeiből, mely ezekben a

Next

/
Thumbnails
Contents