Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-09-26 / 39. szám

U| vezetőség, ia| lendület A CSISZ perbenyíki alapszer­vezete méltó módon tartotta meg az évzáró gyűlést. Az el­nöki beszámolóból kitűnik, hogy e nagy létszámú alapszer­vezet az utolsó két hónapot kivéve jóformán semmit sem tett a közösség érdekében. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy a tespedést a levál­tott elnök, a kultúr- és a poli­tikai felelősök nemtörődömsé­ge okozta. A tagok nagy része, látva a nem kielégítő vezetést, azt in­dítványozta, hogy Kanda Imre vezetésével, aki az EFSZ-ben dolgozik és jó traktorista, rendkívüli gyűlést hívjanak össze. Kitűnt ugyanis, hogy legjobb, ha egy falusi alapszer­vezetet olyan fiatalok vezetnek, akik odahaza az EFSZ-ben dol­goznak, mert ismerősek a he­lyi problémákkal és a többi fia­talra is hatni tudnak. Ezt kel­lett tehát megvalósítani Perbe­­nyíken is. Az említett gyűlést a helyi pártszervezet és a he­lyi nemzeti bizottság támoga-AZ ÉN ÚJSÁGOM A sajtönap alkalmával a szo­kásosnál is fokozottabb mér­tékben foglalkozunk a sajtó problémáival. Szép őszi napsü­tés, épp hullani kezdenek a le­velek. Kintzer Bedrich, a felsza­badulás előtti munkásújságok egyik legjobb terjesztője egy verőfényes levélhuliásos délu­tán sok érdekes dolgot beszélt a sajtónap alkalmából. Ma az újság olyan szükséglet, mint egy darab kenyér. Nem is tudják azt a CStSZ-tagok, mi volt régen ezzel kapcsolatban. Árusítani, terjeszteni és meg­vásárolni a lapot egyenlő volt a művészettel. Az ilyenek ne­veire ismeretlenül is emléke­zünk. — Árusítani és terjeszte­ni kérem, akkor a munkássajtót önfeláldozás . és érdekszámba ment — beszélte Kintzer Bed­rich. — A proletárérdek fűzött hozzá, meg aztán nem öndicsé­retből mondom, de szembe kel­lett nézni börtönnel, hatóság­gal, tehát bizonyos fokig fel kellett magát áldozni érte az embernek. Beszéljen valamit a régi ha­tóság intézkedéseiről. A régi hatóság burzsoá ható­ság volt. A tömegek nyomására, harcaira megengedte ugyan. néhány munkáslap kiadását, mint mondjuk a Munkást, Pravda chudobyt, Magyar Napot Rote Fahne-t, de akadályokat gördített a terjesztés és a hír­közlés elé. A cenzúra sokszor oldalakat törölt, ilyenkor aztán az üresen maradt oldalra ráír­ták, hogy a cenzúra ennyi és ennyi sort nem engedélyezett. Az üres oldalak vagy hasábok aztán így jobban lazítottak, gyújtottak legalább. Azt az új­ságárust, aki munkáslapok ter­jesztésével foglalkozott, meg­bélyegezték, a rendőrség figyel­te, lehetőleg iparkodtak túladni rajta, bebörtönzés vagy más egyéb hasonló intézkedés útján. Bratislava egyik legrégibb új­­ságterjesztöjének azonban be­vált módszerei voltak. Már is­merte azokat, akik munkásúj­ságokat szoktak vásárolni. Kabát alól húzgálta elő a sajtó egy-egy' példányát, amikor kö­zeliikbe ért. Kormánylapok, ka­pitalista sajtótermékek közé rejtette el az igét, vagyis a munkásság újságjait. így nem volt feltűnő, azt hitték a ren­dörök, hogy már Kintzer Bed­rich is az úri rend újságjait árusítja. Amikor aztán a rendőr levette róla szemét — mert bizony akkor több rendőr álldo­gált az utcákon, mint ma — a közelítő ismerősnek már nyújtotta is a Pravda chudobyt vagy a Magyar Napot. Egyszer­re nem vitt magával sok újsá­got, nehogy gyanús legyen. Megbízható helyeken rejtette el a csomagot, amikor a magánál levő péidányszámok elfogytak, ment a tartalékba helyezett csomag egy részéért, hogy to­vább terjeszthesse. Jól ismerte a titkosrendőröket is. Ha vala­milyen gyanús alak sündörgött körülötte és valaki munkásúj­ságot akart tőle vásárolni, ak­kor intett egyet a kezével és azt mondta „mázolva". A vá­sárló tudta, hogy ez mit jelent, azt, hogy csak tíz perc múlva vásárolhatja meg rizikó nélkül az akkori hatóságok által any­­nyira gyűlölt sajtóterméket. Meg aztán a vásárló is keve­sebb volt, mint ma. Volt olyan munkás, hogy az utolsó fillér­jeiből vásárolt meg egy-egy új-Kintzer Bedrich kezébe vette kedvenc lapját. Már nem áru­sítja, hanem vásárolja. A Zziiva völgyében A Zsitva nem nagy folyó, pályája sokkal rövidebb, mint a Vágé vagy a Nyitráé. Az Ino­vec nyugati oldalán ered. A ka­pitalizmus idején elhagyott vi­déken folydogált, amellyel leg­feljebb régi mondák foglalkoz­tak. Hrussó vára a folyó völgyében, a mondák szerint rablólovagok emlékét idézi és hasonló ilyen történeteket köl­tött a nép a szép folyó völgyé­hez. A festői Kistapolcsányhoz azonban már II. Rákóczi Ferenc emléke fűződik. Itt pihent meg a fejedelem feleségével együtt a nyitrai találkozó után, akit az osztrák császár hiába kül­dött utána azért, hogy engedé­kenységre bírja. Aranyósmarót közelében valaha aranyat mos­tak a kis patakból, rajta is maradt az elnevezés. Az Öhaj melletti két falu Bese és Bese­nyő, valamint a környéken ta­lálható Bese név a régi harcos törzset, a Besenyőket idézik. Udvard pedig a török időkre emlékeztet. akárcsak Imely, melynek határában a Kemence­hát azt meséli el, hogy a törö­kök élői ide menekült lakosság itt főzött. A Hordóhát azt, hogy erre szállították tovább az ele­delei, a Szénáshát pedig az éj­szakai pihenőt jelképezte. A Zsitva menti kis város Ögyalla határában fekszik Szeszélyes kastélya, melyet annak idején állítólag Baranyai Ilona csupán asszony! szeszélyből a régi várak mintájára kezdett építe­ni, csapóajtókkal és süllyesz­tőkkel. A Zsitva régi deltája felett Virten egy ösvény, a Pap út az itt eltemetett Baróthi Szabó Dávid költő emlékét őrzi, és a közelében lévő hatalmas tölgyfát a történelem úgy tar­totta számon, melynek tövében II. Rudolf és a törökök 1606-A Zsitva völ­gyében Malo­­nyán igen szép botanikus kert létesült. A mik­roklíma itt any­­nyira kedvező és oly hosszú a napsütéses idő­szak minden évben, hogy még örökzöld növények is díszlenek a bo­tanikus kert­ben. Ez a tölgy­fa is mindig zöld, télen is, csak éppen a hó fehérít ak­kor rajta Ságot, azt elolvasta egy egész utca. — Ki a soros ma? — kér­dezték maguk között a munká­sok, mert sorban vásárolták a lapokat, nem volt rá mindenki­nek pénze. Az újságot ezután rongyra olvasva adták meg to­vább, így százak és százak táp­lálkozhattak azzal a szellemi táplálékkal, amely nekik szólt. Meg is gyűlt sokszor a baja a hatóságokkal. Behívatták a rendőrségre, de az még semmi, be is csukták. Rendőri megfi­gyelés alá helyezték és kis híján majdnem kiutasították a város­ból. Viszont büszke rá, hogy híres emberek is vettek tőle újságokat. Egon Erwin Kisch egy ideig állandó vásárlói közé tartozott. Az mindenféle újság­ból vett egy példányt. Rózsahe­gyi Kálmán, amikor Bratislavá­­ban járt és Gombaszögi Ella szintén nála vásárolták a lapo­kat. Munkaidő? Kora hajnaltól, amikor a lap már kikerülhetett az utcára, árusított egészen a késő esti órákig, ha bírta a hidegben vagy havazásban, éjjelig is. Gyakran a Mihálytorony egy­­egy szögletébe húzódott szélvé­dett helyet keresve, onnan tar­totta a járókelők elé az újságo­kat. A felszabadulás után Bratis­­lavában megszervezte az újság­­terjesztők szakszervezetet. Mint mikor egy rab szabad le­vegőre és napsütésbe kerül, fel­tartott fejjel, diadalmasan ter­jesztette tovább a sajtót. Ma a Pravda nemzeti vállalatnál dolgozik — nyugdíjazás előtt áll. Most már boldog öregkor áll előtte. — Elmúlt az a be­tyár-ítéletidő — beszéli. Ügy veszi a régi rendszert, mint a vándor egy alaposan zuhogó zivatart, amely megkeseríti az életét, de utána mégiscsak el­múlik vagy elmúlt. Most már nem árusítok újsá­got — hanem vásárolok, — fejezte be a beszélgetést. Néz­zen csak ide! — És régi tisz­telettel, ami az újságok iránt nála megnyilvánul, kezébe veszi kedvenc lapját az újságárus előtt. BAGOTA ISTVÁN ban megkötötték a Zsitvatoroki békét. Ez volt a múlt. A jelen, az élő valóság sokkal szebb a múltnál. A régi mondák romjain ma teljesen új világ létesült, a félreeső Zsitva völ­gyéből a szocializmus hazánk egyik legértékesebb részét hoz­ta létre. Kistapolcsányban ma világhírű lótenyészet van és az innen kikerült lovak világver­senyeken vesznek részt. Az aranyosmaróti jégszekrény­gyár alkotásait nemcsak ideha­za, hanem külföldön is jól is­merik. Maianyán, az egykori Ambrózy-parkból a Szlovák Tudományos Akadémia világhí­rű botanikus kertet létesített arborétum név alatt, melynek növénycsodáit megcsodálhatják a látogatók. Verebélyen, ahol fásával sikerült megtartani. Eltávolították a régi vezetőség nagy részét és olyan fiatalokat választottak helyükre, akik a szövetkezetben dolgoznak. Ezek a fiatalok ügyesen megoldják azokat a problémákat, ame­lyekkel a régi vezetőség nem tudott megbirkózni, s ezt látni már a kezdetből is. Az elnöki beszámoló után Péter Imre, a CSISZ járási tit­kárságának küldötte felkérte a fiatalokat, ezentúl többet se­gítsenek a szövetkezetnek, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesíthesse. Utána bél­és külpolitikai kérdések elem­zésére tért rá. A jelölő-bizottság Molnár Antalt elnökké, Kanda Imrét helyettesévé, Vajó Zoltánt po­litikai felelőssé, Kiss Valériát titkárrá, Illés Mártát pedig pénztárnokká választotta. El­lenőrök: Milász Ferenc és Di­­mun Mihály. Juranics János, Fetykó Lujza, Szepesy Ibolya, Orosz László, Kanda Ilona és Kanda Irén a vezetőség póttag­jai lettek. A vezetőség megválasztása után az újonunan választott el­nök kijelentette, hogy okulva a múlt év tapasztalatain és az elkövetett hibákon, a jövőben másképp irányítják az alap­szervezet munkáját. Több se­gítséget nyújtanak a fiatalok a szövetkezetnek és elmélyítik a kultúrmunkát is a faluban. Még ebben az évben, az őszi ter­ménybetakarítási ■ munkálatok során 600 órát dolgoznak le a fiatalok társadalmi munka ke­retében az EFSZ-ben. ZELENÄK ISTVÁN Kassa, Keleí-Szlovákia központja igen gyors ütemben épül. A régi városra alig lehet már ráismerni, úgy megújhodott. Nemsokára 70 ezer lakosa lesz s egy részük ilyen szép házak­ban talál otthonra JÓ KATONA Petruska szakaszvezető már második éve teljesíti kétéves katonai szolgálatát. Sok szép eredményt ért el, ez ideig már három jelvénnyel tüntették ki. Elnyerte a Példás katona, a PPOV és a Fučík-jelvényt. A céllövészetben egész kiváló volt. Ma ütegparancsnok és példásan teljesíti kötelességét, egyidejűleg helyettesíti az üteg szolgálatvezetőjét is. Hogy szerezte a jelvényeket? Az al­tiszti iskolában. A legnehezebb persze elnyerni a Példás kato­na jelvényt. Petruska elvtárs szerint a legfontosabb, hogy mindig rendszeresen készül­jünk a tananyagból^ jó visel­kedést tanúsítsunk. Előmene­telünket rendszeresen kiérté-S] Nyugalmas, csendes vasár­nap délelőtt. Még az építő­­.nunkások is oihennek, na­gyobb részük valahol víken­­den van és csak a hatalmas to­ronydaru ásíto­­zik magasan a házak felett. Délután azon­ban bizonyára megélénkül majd az utca és gyönyörködnek az őszi napsü­tésben a lakók. Ü kelték. Arra a kérdésre, véle­ménye szerint, hogyan visel­kedjen az új katona, ha ezeket a jelvényeket el akarja nyerni, a következő választ adta: — A leglényegesebb az, hogy a fiatal katonák minden hely­zetben feltalálják magukat. Le­gyenek a raj- és a szakaszve­zetők segítségére. Csodákat senkitől se várnak. A fontos az, hogy a katona erős akaratú legyen és a sikertelenség ne tegye bátortalanná. Minden újoncnak le kell küzdenie a kezdet nehézségeit. Gondol­junk mindig arra, hogy mi hogy kezdtük a katonaéletet és ezért legyünk segítségére az újoncoknak. Két újoncot vet­tem pártfogásomba. Heidler németajkú újoncot és Csonka cigányszármazású katonát. Ma már mind a kettő őrvezető. A kiértékelésnél figyelembe vet­ték azt is, hogy a CSISZ kere­tén belül hogyan teljesítették kötelességüket. A jelen időszakban, amikor az imperialisták támadással fe­nyegetnek, kötelességem, hogy szilárdan megálljain a helye­met. És azután? Szeretnék to­vábbtanulni, katonai szolgála­tom előtt marós voltam a tő­­keterebesi fémfeldolgozó üzem­ben. Most kohászati főiskolára szeretnék menni és a Kelet--: szlovákiai Vasműnél elhelyez­kedni. 1920-ban még csendőrség tü­zelt a felvonuló munkanélkü­liekre, a Tesla nemzeti vállalat modern gramofon-gyára műkö­dik. Udvardon országszerte hí­res EFSZ létesült. Őgyallán modern geofizikai intézet mű­ködik, Szeszélyesen pedig a fél­beszakadt kastély tövében a délszaki növények kísérleti te­lepét találjuk meg, ahol ottho­nos a gyapot és a földi mogyo­ró éppúgy, mint a citrom vagy a narancs. A Zsitva völgyében egyik legszebb alkotás maga a folyó szabályozása. Ez a kis folyó ugyanis nagy esőzések idején tengerré változott és termé­keny partjait az árvíz megmű­­velhetetlenné tette. Ha ma fel­ébrednének azok, akik valaha a Zsitvatoroki békét megkötöt­ték, csodálkozva állapítanák meg, hogy a tölgyfa alól egy­szerűen eltűnt a folyó és meg­szabályozták a medrét. Ma már Mortos alatt folyik a Nyitrába s ami visszamaradt a régi me­derből, az csupán egyszerű víz­levezető csatorna. A Zsitva szabályozásából nagy mérték­ben kivette részét az ifjúság. A sok fiatal brigádok formájá­ban járult a Zsitva szabályozá­sához, melynek következtében csupán az ondrohói szakaszon 7 ezer hektárnyi szántó vált használhatóvá. A Nyitra folyót és a Zsitvát összekötő 2200 m hosszú csatornát kizárólag a fiatalok építették. A folyósza­bályozás következtében az ár­terület helyén az ország egyik legértékesebb termőterületét hozták létre. A Zsitva szabályozása, mely ifjú kezek munkája, az egész Zsitva-völgy legszebb történe­te, sokkal szebb, mint a régi regék, mert ez már a szocializ­mus épnő valósága. MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ Felkészülnek Érdekes dolgokat tudtam meg a Csemadok kassai járási titkárságán. Mostanában bizony sok munka hárul a titkárság alkalmazottaira. A területi át­szervezés következtében beál­lott változások, ami a járás te­rületének növekedését ered­ményezte, több munkát adnak az alkalmazottaknak. Viszont fokozódik a helyi csoportokban is az érdeklődés a különböző kulturális rendezvények iránt. A mukatöbblet azonban nem érte váratlanul az itt dolgozó elvtársakat, mert időben felké­szültek a nagyobb feladatok el­végzésére. Jelenleg a fő súlyt a szakiskolázásokra fordítják, így Jászón tánc- és színjátszó tanfolyamokat is rendeznek. A tanfolyamot négy-négy napra tervezik. Az egyes tanfolyamo­kon 50 résztvevővel számolnak. De nemcsak a vidéki helyi csoportokban folyik a serény munka, hanem Kassán is, ahol már próbálják a Cigány és a Párizsi vendég című színdara­bokat. Ezek szerint a Csemadok kassai helyi csoportjában ko­molyan készülnek a téli idény­re és így nem lep meg majd senkit a siker. N. J. Szívesen leveleznénk Dombrádi Sándor Str. Hed­­rich Ibsen No. 7. Oradea, Ro­mánia. Különböző témákról le­velezne magyarul és oroszul, 18 éves diák. Bíró Éva, Orsu! Cluj, Str. Ocsko Tereza wo. 6. Románia. Magyarul levelezne filmről és zenéről. Szigetby Elvira, Győr, Ver­seny út 32, Magyarország. Ze­néről és sportról levelezne ma­gyarul, 15 éves. Kíváncsi: A Magyar Ifjúság címe: Budapest Vili. ker. Blaha Lujza tér 3. sz. Bármilyen ma­gyarországi folyóiratot és újsá­got megrendelhet bármikor a következő címen: Magyar Kul­túra, Praha, Václavské námestie 2—4. Pitóczky Sándor: írásod már régebben közöltük, megfelelt a színvonalnak, írjál máskor is Wurzell Gábor: Sajnos, írásod már nem időszerű, nem is kö­zölhetjük. Cimborák: Ezt a problémát a HNB minden nehézség nélkül elintézheti. P. 1. Lelesz: írásod témája jó, de sajnos még nem üti meg a mértéket és így bizony nem közölhetjük. Próbálkozz más alkalommal. Lehet, hogy szép nem vagyok: Verse még csak próbálkozás és közlésre nem alkalmas. Béla: A címet megírhatta volna és a vers különben is hosszú. P. János: Nem tudjuk, mit akar mondani a „Segíts" című írásában. Írjon összefüggően, mert ezt nem közölhetjük. Igazság: Próbáljon meg köz­vetlenül a főiskolán eljárni az ügyben. Ha valóban hivatást érez az egészségügy iránt, ak­kor egyéb híján helyezkedjen el kórházban vagy más egész­ségügyi intézményben. Igazság jeligére. Próbáljon meg egyenest a főiskolán el­járni az ügyben. Ha valóban hivatást érez az egészséügy iránt, akkor egyéb híján he­lyezkedjen el kórházban vagy más egészségügyi intézmény­ben. Seszták Lászlóné, Perbete: Az említett könyveket már nemigen lehet beszerezni. Le­het azonban, hogy olyan he­lyén, ahol nincs érdeklődés ilyen szakkönyvek iránt, még talál egy példányt. Vannak azonban már újabban megje­lent, ilyen témájú jobb szak­könyvek is.

Next

/
Thumbnails
Contents