Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-09-26 / 39. szám
Qéfitk, em&ewU, i/éie^éui^ek Brnó mindannyiunk örömére vásárvárossá vált. Évről évre csinosodik, szépül, s közben készül arra a tizennégy napra, amely számára ugyanazt jelenti, mint a diák számára az évzáró vizsga. A vásár az országos gépipari kiállításból fejlődött nemzetközi árumintavásárrá és hozzá hasonlóan tornássza fel magát a város is a világvárosok ranglétrájára. A brnóiak szerint afféle csendes verseny ez a vásár és a város között. Szerintem nem egészen ez az igazság: inkább a vásár emeli majd idővel az őt megillető helyre a várost. — Így is jó, bólint véleményemre az őslakos, közben mellkasa dagad a büszkeségtől. Egy város van q köztársaságban, ahová évente „eljön a világ“, és ez a miénk ... Most rajtam van a sor — bólintok. Igaz, amit az őszülő szerelő mond Verták bácsi innen, a ügeti pádról nyugdíjas szemmel vizsgálgatja a nagy találkozót. Bejárta a fél világot, három nyelven társalog, sőt a „kopasz fej“, így mondja, vénségére bevette még az orosz ábécét is. ■ Megtanult olvasni délutánonként az unoka mellett. E két hét alatt évente újjászületik a deresedő férfi. Reggeltől estig az Októberi Forradalom téren sétálgat. Várja, melyik padra telepednek le külföldiek és máris ott terem. Kérdez, kíváncsiskodik s főképpen magyaráz, bő felvilágosítást ad arról, mi épült a városban s mi az, ami megváltozott. Este pedig vacsora után e párbeszédekről épp oly pontosan beszámol a családnak, mint a hetedikes Franta a következő napi leckéből. így utazza be Verták bácsi képzeletben két hét alatt fél Európát... Nézegető, kíváncsiskodó tarka tömeg, gépek, gépek... A Z pavilon melletti térségen embercsoportok sodródnak a különféle mezőgazdasági gépek közölt. Nem egy helyen csak a hatalmas tarka tömeg-gyűrűből következtetek az új gépalkotmányra. Ha látni akarom a gépet, várnom kell, míg néhányon odébbállnak. — Itt van, — rikkantja hirtelen mellettem egy 25 év körüli szőke fiatalember. — Gyere. Jozef, nézd meg. — Magas, vállas idősebb férfi nyomakodik utána. Szemlélik a gépet és a szőke beszél: — Tudod, hogy csak az első saraboláshoz van szükség irányítóra, aztán, ha nagyobb a répa, akkor a kapák automatikusan a sorok szélességéhez mérten össze- vagy széjjeltolódnak ... Én mondom, hatalommá váltunk. Szembetűnő ez mindenütt a pavilonokban, ahol hazai termékek vannak. De talán legjobban érezni a tényt külkereskedelmi vállalataink tizenegy emeletes kereskedelmi székházában. Itt folynak■ a tárgyalások, s kis kerek asztalok mellett írják alá a szerződéseket. Kimondottan jó érzés megállni a tárgyaló felek mögött, hallgatni vitatkozásaikat. Mert az üzletkötést, mint műidig, most is érvek és ellenérvek felsorolása előzi meg. A minőség, az ár és a szállítás ideje játsza A brnói .T. Fučík elektrotechnikai üzem termékei a nagyvásáron az S pavilonban kaptak helyet s nagy érdeklődést tanúsítanak irántuk a látogatók, főleg a külföldi szakemberek. hogy ti is vegyetek... — Ha most megrendelik, a jövő év elején megkaphatják a gépet, — mondja az Agrotechna megbízottja. A két férfi tanácskozik, majd mindketten bemennek a kis szobába s a szőke Macháéek, a kolini járás egyik agronómusa kitölti a megrendelőlapot... Vásárolnak a szövetkezetek, az állami gazdaságok megbízottai, s vásárol a külföld. Tekintélynek örvendő gépipari nagy-A KIRÄLYHELMECI általános iskola tanulói háromhetes brigádmunkán vettek részt a nyár folyamán Zemplén község határában. A tanulók jó munkát végeztek s szabad idejükben megbarátkoztak a falusi fiatalokkal, együtt szórakoztak, A Jelszóhoz híven A szenckirályfal nemesítő állomás ifjúsági brigádja az elmúlt napokban kapta meg a szocialista munkabrigád címet. Gyurai Anna vezetésével Csapló, Szaiay, Janko, Vincze, Dolinská. Bányai, Torma, Kucsera, Zigó, Horváth, Svoreň, Svancinger, Kavic és Strihovská CSISZ-tagok képezik a csoportot. Egy évvel ezelőtt kezdtek versenyezni s vállalták, a gondjaikra bízott kísérleti parcellákon teljes tudásuk felhasználásával úgy dolgoznak, hogy az újfajta cukorborsót, a szárazságot bíró burgonyát és rozsot mielőbb megkapja mezőgazdaságunk. A csoport vállalta, hogy a már kinemesített újfajta szárazságot bíró burgonyából terven felül 200 mázsát termelnek. A valóságban most 305 mázsával termeitek többet. A ‘gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Öt szövetkezet vagy állami gazdaság egy évvel előbb kap ültetésre újfajta burgonyát s így egy évvel hamarább érhet el magasabb hektárhozamokat. A kísérleti terv szerint az újfajta, Dél-Szlovákiában is jó termést hozó rozsból az idén a kísérleti parcellákon 110 mázsát kellett termelni a lányoknak. Ez olyan kis mennyiség, hogy minden szemre vigyázni kell, hogy el ne hulljon. A lányok rozsból is 20 mázsával termeltek többet. így ebből a fajtából is két szövetkezet egy évvel előbb kap nemesített rozsot. A lányok ma már olyan tudással rendelkeznek, mintha mezőgazdasági technikumot végeztek volna. így vélekedik róluk Kolinszky mérnök, az ismert növénynemesítő, aki egyben tanítója és nevelője is a csoportnak. A fiatalok tevékenyen dolgoznak a CSISZ üzemi szervezetében. Előadásokat szerveznek, kultúrműsorral járják a környező falvakat. Több helyen segítettek kollektívát alakítani s ezek ma szintén versenyeznek a címért. Bár a lányok közül néhányan férjhez mentek, a kollektíva mégsem hullott szét, mert továbbra is bekapcsolódnak minden munkába, sőt férjeik is részt vesznek a csoport kirándulásain s a vendégszerepléseken. A kis csoport megérdemelten kapta meg a szocialista munkaiingád címet, mert tagjai valóban a jelszóhoz híven dolgoznak és élnek. VADOVICS JÓZSEF itt a főszerepet. Külkereskedelmi vállalataink dolgozói egyenrangú félként fogadnak minden vevőt. Persze ebből adódnak az olyan furcsaságok — így mondta keserűen az egyik nyugati újságíró — hogy a latinamerikai kisállamok kereskedelmi megbízottai nem a „neves“ nyugati cégtől, ahogy azt előzőleg elgondolták, hanem tőlünk, szocialista országtól akarnak rendelni tehergépkocsikat. Számunkra ez természetes, hiszen a Tatra és a Skoda világmárka. Az új típusú Tatra 138 S 1 és a 138 S 3 tehergépkocsik egyik előnye, hogy hatalmas szállítmányukat az emelőszerkezet 15 másodperc alatt lebillenti. A 603-as személygépkocsi mellett főleg az említett típusokat keresik a külföldiek. Nagy az érdeklődés a Skoda Octavia személygépkocsi iránt is. Az említett fajtából a dán Scanmobil cég 500 darabot rendelt. Azt hiszem a külföldiek érdeklődése és főként a megrendelések legjobban bizonyítják autóiparunk kedvező fejlődését. Eladunk és vásárolunk, kereskedünk. A szocialista tábor országaival éppúgy, mint a nyugati cégekkel. Aki csak egy kicsit is megismerkedik a világ gépiparának egybegyüjtótt termékeivel, látja, hogy ezek mind a nehéz testi munka megkönynyítéséi, a több és jobb termelést segítik elő. Nem csoda, a látogatóba érkező tízezrek vágya, hogy a világ országai ne tömegpusztító fegyverek gyártásában, hanem népeik életszínvonalának emelésében versenyezzenek. így nyerjen bebizonyítást békés úton elvek és rendszerek elsőbbsége.- cs --k'tz-k-ir'k'k'k'k'k'b közös estéket, asztaliteniszmérkőzéseket rendeztek. A záróünnepélyen Lukács István, a meliorációs üzem vezetője elismeréssel szólt a CSISZ-tagok munkájáról. A CSISZ járási vezetőségétől jó munkájáért kitüntetésben részesült: Vajó Margit, Nagy Béla, Vaszij Pál, Csonka Ilona, Máté József, Nagy István, Fucskó Ilona, Nagy Etel, Rajna Erzsébet, Parajos Ilona, Istványi Mária. Az iskola egész kollektívája kiváló munkát végzett. KOSZTYÖ KLÁRA AZ ÉRSEKÜJVÁRI járási fémfeldolgozó vállalat ifjúsági műhelyében 20 fiatal egy év óta versenyez a büszke címért. Balogh István mester, a csoport vezetője örömmel mondja, hogy negyedévi tervüket mindig 105—120 százalékra teljesítik. A brigád tagjai újításaikkal többezer korona értékű vasat takarítottak meg népgazdaságunknak. A CSISZ évzáró gyűlésén új vezetőséget választottak, s amint mondják, a jövő évben remélhetőleg a szervezeten belül is jobb tevékenységet fejtenek majd ki. BALHA JÓZSEF Vlagyimir Szvetlicsnij jy rasznodarban kiadtak egy kis könyvecskét. Szerzője Vlagyimir Szvetlicsnij gépkezelő. Szvetlicsnijről és brigádjáról az ország minden részében sokat beszélnek a kolhozparasztok, az agronómusok, a mezőgazdasági géptervezők. Munkájukról tudományos filmet készítettek. Miben áll Vlagyimir Szvetlicsnij érdeme? Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a termékeny észak-kaukázusi földeken nemcsak búzát és kukoricát, de cukorrépát is ésszerű termeszteni. Ennek ellenére négy évvel ezelőtt Krasznodar határterületén mindössze 35 000 hektárt vetettek be cukorrépával. A hétéves terv előirányzata értelmében a cukorrépa vetésterületének félmillió hektárra kell növekednie. S Kubánban már épülnek is az új cukorgyárak. A cukorrépa azonban nagyon munkaigényes növény. A tervezett vetésterület megműveléséhez 500-400 000 ember mindennapi munkájára lenne szükség, ugyanakkor a határterületen ennél csaknem százezerrel kevesebb munkaképes kolhozparaszt és szovhozmunkás található. . . Mi a megoldás ? A kérdéssel a Kubáni Traktorvizsgáló és Mezőgazdasági Gépvizsgáló Tudományos Kutatóintézet kezdett el foglalkozni. Létrehoztak egy hattagú gépkezelő, brigádot, amelynek Vlagyimir Szvetlicsnij lett a vezetője. A brigád a tudósok segítségével teljesen új rendszerű agrotechnikai eljárásokat 'dolgozott ki. A gépek nagyobb sebességgel működtek. A vetésterületet olyan vegyszerekkel szórták be. amelyek elpusztították a gyomot. Munkájuk eredményeképpen hektáronként átlagosan 434 mázsa répa termett. Egy mázsa répa termesztése mindössze 17 percnyi munkaráfordítást igényeit, s önköltsége még a 30 kopejkát sem érte el. A kubániak tapasztalatait ma már sokszáz cukorrépatermesztő alkalmazza. Már ebben az évben sok brigád dolgozik az új .módszerrel. Ily módon kedvező választ kaptak arra a kérdésre, vajon lehet-e növelni a cukorrépatermesztők munkájának hatásfokát s lehet-e ezt a munkát teljesen gépesíteni? Szakmát tanuViak Alig egy éve telt el azóta, hogy a terebesi járás Vojany nevű községében megjelentek a mérnökök és kijelölték egy új villanytelep helyét. Bizony többen nehezen akarták elhinni, hogy három év múlva az egész környék büszkesége lesz az új villanytelep. Persze munkásokra lesz szükség, szakemberekre. akik a villanytelepen dolgoznak. S ki más tanuljon szakmát, ha nem a fiatalok, így került aztán 40 fiatal Nyugat-Csehországba, a tisovai villanytelepre, ahol megismerkednek az elektrotechnikával, a villanyáram termelésével. Három év múlva, mire, felépül a villanytelep, mint szakmunkások térnek haza. Tanítójuk Ludvo Pál mérnök elégedett a fiatalok szorgalmával, akik közül sokan nyelvi nehézséggel küzdve mégis jó eredményeket érnek el mind az elméleti tudás megszerzésében, mind a gyakorlati munkában. CSATLÓS ISTVÁN Képünkön a szakmát tanuló fiatalok egyik csoportja. Emelkedő életszínvonalunkért Az állatállomány létszámának növelése, tehát minden mezőgazdasági üzemben a tervezett létszám elérése, komoly feladatot jelent a gazdaságok vezetői számára. Különösen a fejőstehenek létszámának növelése terén kell lényeges javulást elérni rövid időn belül, mert ezzel szorosan összefügg a tejfelvásárlási terv teljesítése is. Viszont a tejtermelés növelésének egyik feltétele, elegendő mennyiségű és minőségű takarmány biztosítása. Ezért fontos, hogy szövetkezeteinkben nagy gondot fordítsanak a silótakarmány készítésére. A nyugatszlovákiai kerületben külön intézkedésekkel biztosítják, hogy a kukoricakórót legkésőbb november 20-ig mind egy szálig betakarítsák a földekről: Nagyon sok szövetkezet tervbe vette az összes kukoricakőró lesilózását. A MEZŐGAZDASÁG gépesítésével egyre nagyobbak a terméshozamok. életszínvonalunk emelkedésének tehát nincs akadálya. A mezőgazdasági termeléssel azonban még mindig nem tud lépést tartani az állattenyésztés. — Sajnos, a tejhozamunk lehetne jobb is, — mondják a szövetkezetekben. — Az állati termékek beadásában lemaradás mutatkozik, — így a szűkszavú jelentések a szövetkezetek mérlegeiben. Az olvasó pedig csodálkozva kérdezi: Mi ennek az oka? Sőt azt is megkérdezi: Nem lehet ezen segíteni? De lehet. Csakhogy nem olyan egyszerű a segítés, mint például a mezőgazdaság gépesítésében. Ehhez mindenekelőtt gépek szükségesek, az állattenyésztés fellendítéséhez pedig elsősorban szakemberek kellenek. Fejlett iparunk gondoskodik a gépállomány növeléséről, képzett szakembereket azonban nem lehet máról holnapra elővarázsolni. A szakképzettséghez tanulásra, többesztendős képesítésre van szükség. Ifjúságunk nem tanul örömmel, nem fejleszti készségesen tudását? De igen. Akkor hát mi a baj? Hogy ezt a kérdést mélyrehatóan kielemezzük, elsősorban arra kell rámutatnunk, hogy a szövetkezeteknek már alakulásukkor éppen az Slláttenyésztéssel volt a legtöbb nehézségük. A háború folyamán az állatállomány javarésze elpusztult, a tenyészállatokat a fasiszták elhajtották, az állatok ápolása hiányos volt. s ezért hosszú esztendőkön keresztül betegség, elhullás is apasztotta a létszámot. Hiába .igyekeztek a szövetkezetek állatgondozói, még a leggondosabb ápolással sem lehetett növelni az állományt, mert a szűkös istállózás, a megnehezített takarmányozás, a gondozószemélyzet gyakori változása nem hozhatott gyökeres javulást. Az állattenyésztés eredményei gyengék voltak, így aztán a jutalmazás sem lehetett jobb. Persze, hogy húzódoztak a fiatalok az iskolázástól! Az állattenyésztési szakra dehogy akartak menni, hiszen a tanulás után sem várhattak különösebb eredményt a gyenge feltételeket biztosító szövetkezeti állattenyésztésben! Aztán megkezdték a szövetkezeti istállók építését, a takarmányozás gépesítését és ezzel, ha egy csapásra nem is, fokozatosan javult a helyzet. Persze a beteg állatállomány kiselejtezése sem ment egyik napró! a másikra. Ezt is fokozatosan kellett végrehajtani. A meddő állatok vágásra kerültek, a beteg állatok gyógykezelése egyre erőteljesebb méreteket öltött, és ezzel természetesen az állattenyésztési eredmények is javultak. Nem mindenütt egyenlő mértékben. Ahol a szövetkezet vezetősége jól szervezte meg a fiatalok iskolázását. ott hamarabb javult a mérleg. Persze nemcsak egész fiatalok látogatták a mezőgazdasági és állattenyésztési szakiskolákat, akadtak az öregebbek között is olyanok, akik beültek az iskolapadba, hogy fejlesszék tudásukat. Az ilyen szövetkezetekben aztán szinte versengés folyik a fiatalok és az idősebbek között. A szakszerű gazdálkodás, az okszerű állattenyésztés fortélyainak elsajátításával képzett szakemberek kerültek ki és a javuló eredmények azt mutatják, hogy az iskolázás nem volt hiábavaló. Figyelemmel követtük a komáromi, ógyallai, dunaszerdahelyi mezőgazdasági iskolákból kikerültek bekapcsolódását a gyakorlati életbe és azt láttuk, hogy csaknem valamennyien jól megállják a helyüket. MA MÄR IGEN SOK olyan szövetkezetünk akad, ahol lényegesen kisebb az állati termékek előállítási költsége, mint a múltban volt. Ilyen szövetkezet például a nedožeri, amelyben Solárik József az EFSZ elnöke. Fiatal ember még, most végezte a mezőgazdasági főiskolát Nyitrán. Amikor a szövetkezete megkezdte a működést, bizony édes-kevés, alig 2,7 liter volt a napi tejátlag egy tehén után. A nyáron már 8.6 litert értek el, s ez jelentős különbség. Pedig akkoriban is ugyanannyi hektára volt a szövetkezetnek, meg takarmánya is, csakhát a napi takarmányadagot nem úgy állították össze, ahogy azz a korszerű takarmányozás előírja Azt a takarmányt adták a marháknak, ami éppen kéznél volt, nem sokat törődtek az etetés változatosságával. Egy liter tej előállítási költsége is egyre kisebb, nyáron már a belüzemi költségeken kívül 60 fillér volt. De még ezzel sincsenek megelégedve, a takarmányozás teljes gépesítésével még jobb eredményt akarnak elérni. TELJESÍTIK tejbeadási kötelezettségüket? Teljesítik ám! Szakaszos legeltetéssel érik el kedvező eredményeiket és a szakaszos legeltetést abrakos póttakarmányozással egészítik ki. Terven felül már közel 60 000 liter tejet adtak be és az esztendő végéig ezt a menynyiséget még jelentősen növelik. Bevezették a szilárd pénzjutalmazást és ez is elősegíti a munkakedv fokozását. Szakképzettséggel párosult lelkes munkával igyekeznek többet, olcsóbban termelni, csökkenteni a termelési költségeket, ezáltal növelni a jövedelmet s ezen keresztül a tagok életszínvonalát. -s -f
