Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-09-12 / 37. szám

gy végződött az évzáró gyűlés1 Egy rövid történetről lesz Utána Mikitovics elvtárs szót jól előkészített CSISZ évzáró szó, amely nemrég Cséfalván kért és megköszönte a szép gyűlés és egy ifjúsági táncm»­­esett meg, egy Jöketerebes búcsúztatást. így végződött egy iatság. Pitóczky Sándor melletti kis faluban. Egyszerű szombati nap volt, éppen olyan, mint a többi, de mégis volt benne valami külö­nös. Mindenki csak egy témá­ról beszélt ezen a napon a fa­luban: a CS1SZ alapszervezeté­nek évzáró tagsági gyűléséről, amelyet akkor este tartottak. Fiatalok és idősek egyaránt eljöttek a nagy körültekintés­sel előkészített évzáró gyűlésre. A kultúrház előtti padok meg­teltek őszülő hajú emberekkel és feketeíejkendős asszonyok­kal. Addig, amíg a fiatalok a kultúrházban tanácskoztak, ők türelmetlenül várták az évzáró gyűlés eredményét. Kíváncsiak voltak, ki lesz az alapszervezet új elnöke, mert ez a személy bizony fontos ember ám a fa­luban. Végre megtörtént az eset és szállt a hír. Tóth Jánost vá­lasztották az alapszervezet el­nökévé. Megjelent a mosoly az arcokon és mindenki tudta eb­ben a pillanatban, hogy tapasz­talt egyén vezeti majd a falu­ban a fiatalokat. A CSISZ régi és egyik legodaadóbb tagja. A gyűlés után felhangzott a mu­zsika. A dobogón megjelentek a pionírok, akik a pionírszer­vezet küldöttjeként vettek részt az évzáró gyűlésen. Az ifjúsági mulatság pedig meg­hozta a kellő meglepetést, amelyre nagyon sokáig emlé­keznek majd a eséfalvai fiata­lok. Mikitovics elvtárs, a helyi EFSZ legjobb traktorosa ugyan­is tényleges katonai szolgálat­ra készült. Éppen bevonulás előtt állt, illik tehát, hogy ilyen esetben méltóképpen búcsúz­zon tőle mindenki, elsősorban a fiatalok. A búcsúzás lett az es­te legünnepélyesebb pillanata. A CSISZ alapszervezetének új elnöke megjelent a dobogón és értékelte a fiatal traktoros munkáját. Azután tánc - szóló következett. A fiatal traktoris­ta a fiatalokból alkotott kör­ben táncolt és a lányok egy­mást cserélték, mivel mindegyi­kük akart az ünnepelttel tán­colni. Utána következett a fiúk rész’eröl tartogatott meglepe­tés. Az utolsó lánynál, aki ta­lán azért maradt utolsónak, mert több és más érzés fűzte hozzá, mint a többi lányt, a kör lassan bezárult és a fiúk néhányszor feldobták az ünne­peltet a levegőbe. A žateci mező­­gazdasági kí­sérleti intézet­ben komlósze­­dö-gépet pró­báltak ki. Nyolc óra alatt 42 mázsa komlót gyűjtött be a gép az idei gaz­dag termésből. A prostéjovi mezőgazdasági gépgyár meg­kezdi sorozat­­gyártását és egy kevés mó­dosítással egyik legértékesebb mezőgazdasági gépeink közé tartozik majd. Az egyik katonai alakulatban igen élénk kulturális életet él­nek a katonák Az elmúlt na­pokban vendégül látták Harry Thürk keletnémet írót, a Halott szemek órája című nagysikerű regény szerzőjét. Több mint kétszáz katona jött össze, legtöbben olvasták a regényt Az író keresetlen szavakkal megmagyarázta, hogy könyvében rávilágít arra a lel­kileg megnyomorított fiatal emberre, akit a fasizmus nevelt és aki a fasizmus idején viselt háborút. A mai NSZK-ban ugyanaz a folyamat megy vég­be, mint Hitler idején. Ezek a mai fiatalok sem születtek fasisztáknak, csak a nevelés teszi őket azzá és most harcra készen farkasszemet néznek velünk. Ezért nekünk is fel kell készülni a harcra. A mi kato­náinkról Nyugat-Németország­­ban olyan híreket terjesztenek, mint amilyeneket Hitler nép­szerűsített a szovjet hadsereg­ről és a mi katonáinkról. Azt akarta elhitetni a fasiszta ka­tonákkal, hogy a mi katonáink műveletlenek, írástudatlanok, civilizálatlanok és alsóbbrendű U] ISKOLÁBAN Az új tanév kezdetén szép, újonnan épült iskolát adtak át Párkányban rendeltetésé­nek. Ünnepélyes keretek között történt az átadás, ünnepelt a sok tanuló és a lakosság egyaránt. Kellett már ide. ez az új iskola, bár néhány évvel ezelőtt már szintén átadtak egy ilyen új épületet a párkányi tanu­lóknak. Hány száz fiatal ta­nul majd az új iskolaépület­ben, nem tudom, viszont tény, hogy a régi időkben legalább 100 km-es körzet­ből elfértek volna benne a gimnáziumi tanulók. 29 tanterem van az épületben és ezenkívül még a külön­böző segédtermek, mint pél­dául politechnikai műhely, kémiai, fizikai gyakorlóte­rem, tornaterem, öltöző, iroda és egyéb helyiségek. A tanítás és a nevelés leg­messzebbmenő igényeinek kielégítését tükrözi a jó felszerelés és a gondos épít­kezés. Bizony, ilyen iskolá­ban egyaránt öröm tanulni és tanítani. Több millió koronás költ­séggel épült fel az iskola. Vajon kik fognak itt tanulni és hová jutnak el, akik itt teszik le az érettségi vizs­gát? Jó lenne valamilyen módon annyira előrelátni, hogy ezt megtudjuk, s ak­kor bizonyára még jobban lehetne értékelni az itteni tantestület munkáját és ter­mészetesen a tanulók aka­ratát és lelkesedését a ta­nulás iránt. Érdekes hall­gatni, amint a tanárok be­szélnek az elmúlt évben végzett tanulókról. Milyen büszkén emlegetik, hogy még a prágai atomfizikai főiskolára is kerültek ki kezük alól tanítványok. Bi­zony, ez jó hírnevet szerez a párkányi magyar tannyel­vű tizenkétéves középisko­lának. Nem csoda, ha a szü­lök és a tanulók egyaránt bizalommal viseltetnek az itteni tanárokkal szemben. A korszerű politechnikai felszerelés, amellyel majd az, új iskola rendelkezik, megkönnyíti a tanárok mun­káját a: politechnikai nevelés térén. Még jobban megsze­retik majd a fiatalok a gya­korlati foglalkozásokat és a tudományukat bizonyára összekapcsolják majd a fizi­kai munkával. Ezt a célt a kémia és a matematika ta-Az alkonyati csendben béké­sen pihent a falu. A vörösei lebukó napkorong sugaraitó hosszan nyúltak el a jegenye­fák árnyékai. A keskeny gya­logjárón két lány igyekezett a; alvég felé. A tűzoltószertái tövében álmosan nyújtózkodoti egy fekete macska, majd a kö­zeledő léptekre felneszelve át­suhant a túloldali kerítés mellé — Jaj, Bözsi, átfutott előt­tünk egy fekete macska, akái forduljunk vissza! — Bizony, ne menjünk arra gyere Sári, átvágunk itt inkább a közön ... És visszafordultak. Pedi£ amerre keresztbe futott előt­tük a macska, arra jóval köze­lebb volt útjuk célja. A szentnek se mennék ar­ra, amerre a macska keresztezi utunkat, — így a Bözsi. Ám a Sári sem gondolkodik más­képpen: — A múltkor megyünk az Tündérvölgy író a katonák között ínyek. A nyugat-német fiata­­>kat ma is Hitler Mein Kampf , „művének" szellemében ne­­elik és könnyen ugyanolyan orsra juthatnak, mint annak lején Hitler katonái. Legfőbb leje, hogy kijózanodjanak és adatosítsák: két út áll előttük, leghalni a generálisok jelsza­­aiért, vagy pedig felülvizsgál- i álláspontjukat és belátni, ogy mi hirdetjük az igazságot. Be akartam mutatni a cseh­szlovákiai fiatal katonáknak a nyugat-német katonát, azt, akit ellenünk uszítanak. Az előadást katonáink lelke­sen fogadták s egybehangzóan kijelentették, hogy nem félnek a nyugati nagyhatalmak íegy­­vercsörtetésétől és készek megvédeni a világbékét. Az írótól így búcsúztak: Béke Né­metországnak. béke a világnak! A pelhrímovi Agrostroj üzemben korszerű automata fejögé állítottak elő. A prototípust már kiadták próbaüzemeltetés A gépet jellemzik a magasfokú higiéniai megoldások, és a sok tejet már ezzel fejték. Vallásos babonák ellen.. úton, a macska meg előttünk, usgyi keresztül a gyalogjárón! A komaasszony csak nevetett rajtam, hogy babonás vagyok. Ő bizony ment tovább, hát mi történt? Másnap az ura eltörte a lábát... Mindezt egy szuszra kárálta a Sári. Az ô fejéből most már ki nem verik a babonát, még bottal sem. Persze arról már bölcsen hallgatott, hogy a ko­­maaszzony ura részegen bukott fel a motorkerékpárra! és hát azért történt a lábtörés is. Ám ki tudja, mégiscsak a fránya macska a ludas' Legyünk egy kissé őszinték, ugye, hogy ra­gályos betegség a babona, igen1 sokat megfertőzött. Feldől a borospohár, rövidesen keresz­telő lesz, pénteken és 13-án igen szorgalmatoskodnak a „rossz szellemek“, de ha ké­ményseprővel találkozunk, ak­kor semmi hiba, ránk mosolyog a szerencse. A babona a tudat­lanság szülöttje, sok bajt, sok zűrzavart okozott már a törté­nelem folyamán. A felvilágoso­dott emberek nem hisznek ben­ne, a babona legtöbb híve az együgyű, hiszékeny és tudatlan emberek soraiban akad. Az idő­sebbek között és az egészen fiatalok között. A tudomány előrehaladásával fokozatosan teret veszt a babona, ám még mindig jelentős azokriak a szá­ma, akik túlvilági jelentést tu­lajdonítanak a fekete macska keresztbe futásának, a kémény­seprővel való találkozásnak. Idősebb asszonytársaink babo­nás rémüldözésein a mai ifjú­ság már csak mosolyog, a luca­­napi szellemjárás, ólomöntés, tenyérből jóslás már kiment a divatból, ám van olyan tere a babonának, ahol nehezebben tör utat a felvilágosodottság, a tudomány. A vallási előítéle­tek gátolták a forradalmi harc kibontakozását, és ezek az elő­ítéletek erős gyökereket vertek a mesterségesen tudatlanság­ban tartott falu életében. Engels már 1876-ban megírta, hogy csak a természeti erők végleges megismerése űzi ki az isteneket vagy az istent az egyik pozícióból a másik után. A korszerű technika segítségé­vel erős ütemben történt a ter­mészet megismerése. Engels óta csaknem 9 évtized telt el, s időközben sok millió ember fogott össze a földön, hogy fel­­ápítse az új, a szocialista ember világát. A gépek száza­dának derekán ott áll a szocia­lista ember a világűr kapujá­ban, ugrásra készen, hogy ijabb tapasztalatokkal, újabb :udományos ismeretekkel fel­vértezve folytassa harcát a vallásos babonák ellen és utat :örjön az emberi társadalom Jlyan összeállítottságához, ímelyben a felvilágosodott •corszak szocialista emberének már nincsen szüksége a, vallá­sos önvígasztalásra. -s -í-5 nítása is szolgálja. Még az .► eddiginél is nagyobb súlyt helyeznek ezentúl a kémia * és a matematika tanítására, ^ mert a gyakorlati életben -t mind a két tudomány fon­­tos. Üj anyagok előállítása van soron, azonkívül a me­­zőgazdaság és az ipar hatal- ■» mas arányú kemizálása. Az -£ élelmiszeriparban, a textil- ^ iparban szintén egyre na­­gyobb szóhoz jut a kemizá­­lás. A kémia szoros kapcso- ^ latban áll a matematikával, -t tehát a fiatalok szívesen í tanulják mind a két tantár- ^ gyat, beszélte az iskola , igazgatója. •t A biológia szintén igen j. fontos tantárgy, szólt közbe a biológia-szakos tanár. A ^ korszerű termeléssel egyre $ nagyobb a jelentősége en- -t nek a tudományágnak. A ^ múlt évben a tanulók általá- ^ ban jó osztályzatot értek el biológiából, ez is azt bizo­­nyitja, hogy a fiatalok ér- ">■ deklődésé a gyakorlati fog- -t lalkozások felé irányult. $ Az élet bizony tettekből í áll, ezt a célt szolgálja az újonnan átadott párkányi jj iskola is. B. I. szívja s jorróra, tüzesre szárít­ja a kavicsos' rónát, a völgyön enyhe szellő nyargal végig, ma­gával cipelve a közeli fenyöer­­dök ózondús levegőjét, amihez úgy siet egyesülni a tengernyi virágillat és a fodros habokat verő vízesések páracseppjei, mint kisgyermek az anyja ölé­be. A csodálatos völgy szépségét leírni nem lehet. Aki csak hír­ből ismeri ugyan, az könnyen megvan nélküle, de aki egyszer már itt járt, az szerelmes rab­jává válik a szép természetnek. Az 5 lan hosszú völgyhasudék játszik még a víz is, mintha helyet engedne a keskeny úton haladó turistáknak. Kétoldalt pedig a jelhók arcát simogató sziklaóriások mint valami óriá­si fal húzódnak csúcsaikkal pazar kőcsipkébe fulladva. Egész külön világ ez, mesevi­lág! Tökéletesen egyedül érzi itt magát az ember, viszont együtt a természettel. A csú­csok legnevezetesebbjei közé tartozik a Túrókö, de sokan „süvegcukornak'' is hívják. Ugyanis süvegcukorhoz hason­lít és egyúttal megtévesztésig olyan, mint a túró, amikor a lászt terem ám itt a köves föld, mint máshol. Az itteni vidék­nek ellensége lett a kő. A la­kosság nem bánná, ha soha egy sziklái sem látna — bármilyen szép is ez. A völgy szájánál levő Szádellö községben ezért hangoztatják többen, hogyha lerobbantanák azt a gyönyörű­séges Túrókö-t, mennyi útbur­koló anyaghoz juthatnának. Persze erről szó sem lehet, mert a völgy természeti rezer­váció és szigorú hatósági véde­lem alatt áll. Meg aztán a meg­változott világban a környék kis falvainak lakosai is inkább szépséget látnak már a pano­ráma-jellegű völgyhasadékban, mint ellenséget. A környéken üzemek épülnek, EFSZ-ek ala­kultak, van munkalehetőség is, és most már a föld is nagyobb kalászokat terem. Mintha mo­solyognának a kövek, és mé­lyebbre rejtőzködtek volna a föld színe alá, nehogy a trak­torok munkáját zavarják. A völggyel kapcsolatban szá­mos mondát költött a nép. Minden csúcshoz és a sziklák minden barlangjához fűződik egy-egy monda és gyakran félig-meddig igazság is rejtőzik ezekben. Valóban, a csodálatos táj a mondák világába is beil­lik, nem csoda tehát, ha megih­lette a nép fantáziáját. A völgy felső szájánál kirándulóköz­pontot létesítettek, jó közleke­dést valósítottak meg, nem csoda, ha minden évszakban a turisták ezrei keresik jel e vi­déket. Strandolni lehet itt és pisztrángot fogni. Kitűnően megfigyelheti itt mindenki a természetet biológiai szem­pontból is. És nem utolsó sor­ban olyan felejthetetlen szép­séggel ismerkedik meg a turis­ta, hogy aki egyszer megfordult itt, életében egész biztosan újra eljön ide. CSURILLA JÓZSEF Enyhe emelkedés után itt kezdődik a szádellői völgy. Aki végigsétál rajta, nem bánja meg. pasztaltabb kiránduló vagy tu­rista igényét is. Egy keskeny út szeli át a völgyet, de annak széle a sziklákat súrolja. Az út mellett jéghideg vizű kristály­­tiszta patak zubog, sokszor el­rejtőzve a sziklák üregeibe, rejtelmes alagutakon kerül ki ismét a szabadba. Bujócskát mikor az elkészült. Hasonló csúcs bizonyára kevés van a vi­lágon. A közeli lakosokat mégsem ez a gyönyörűség láncolta ide, hanem a sorsuk. Pedig a min­dennapi kenyérért itt sokkal jobban meg kellett dolgozni, mint másutt, mert kisebb ka­sytint ortas láncban egy ei­­pattant szem, úgy sza­kad meg a hatalmas mészkő­hegylánc a szádellői völggyel, hogy azután Kassa irányában folytatódjon. A csodálatos ter­mészeti szépség Torna közelé­ben van, nevét a közvetlen kö­zelében levő Szótdellb falutól kapta. A távolból az idegen alig veszi észre. Ha jól figyel, akkor is csak egy eket tat a negyoen, pedig ez a völgy 5 km hosszú és rejt ekében a sok érdes ég­­benyúló szikla, mint éhes oroszlán szájában a jógák, me­­redeznek félelmetesen. Azt hinné az ember, hogy egy-egy szikla mindjárt leomlik s elsö­pör minden életet. Embert, vi­rágot, bozótot, hatalmas fákat, a csörgedező kis patakot, amely a sziklák tövében kanyarog, ara­nyos pikkelyű sebes pisztrán­gok úszkálnak benne. Pedig áll­nak ezek a sziklák mozdulatla­nul, mordul, évezredek óta. Csak az emberek mások, vál­toznak mindig és a növények cserélődnek, újulnak meg évről évre. Ebből láthatjuk, hogy az idő itt sem mozdulatlan. Mikor a szem megszokja a sziklák ridegségét, már csak örülni, mosolyogni tud a milliószínű ruhába öltözött természetnek. Más itt minden, mint a közeli rónán és csodálatosan eltérő a hatalmas hegyrendszer minden tájától Itt egy hónappal később nyílik a tavasz, mint máshol és korábban köszönt be az ősz, mint az 5—6 km-re lévő sík vidéki tájakon. A május elmú­lását sirató természetbarátok itt júniusban találják meg a májusok májusát, fölséges gyö­nyörűségében. A völgyben már tél van, egy elsárgult vagy pi­­rosló levél sem zizeg a fákon, amikor máshol javában sárgít az ősz. Mikor a nyár melege a mezők utolsó nedvét is ki-A Túrókő a szádellői völgy egyik érdekes sziklacsúcsa.

Next

/
Thumbnails
Contents