Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-09-05 / 36. szám
Akiket dicsérni kell Tanévnyitó: örömök és gondok jelentősége egyre nagyobb, hiszen az állattenyésztést jelentősen kiszélesíthetik a jő kukoricaterméssel. Csehországban a kukorica termesztéséhez nincsenek olyan kedvező feltételek, mint nálunk Szlovákiában, ahol egyébként a termesztési technika is fejlettebb. A terméshozamok kielégítőnek ígérkeznek, most már tehát a begyűjtés megszervezése a legfontosabb feladat. S ebben jelentős szerepet vállalhatnak az ifjúsági szervezetek, főleg a teljesen gépesített ifjúsági brigádok. —s —f — Fiatalokat keresnek? — Menjenek a kertészetbe. így válaszolnak a legtöbb szövetkezet irodájában. Van, ahol bővebb a válasz: vannak még a növénytermesztő és dohányos csoportban is néhányan. — Az állattenyésztésben? — Ugyan kérem, oda nem mennek a mai fiatalok. — De miért? Erre a kérdésre a legtöbbször vállrándítással felelnek a szövetkezetek vezetői. Márpedig a mozdulat igazán nem elegendő arra, hogy megoldják a kérdést. Nincsenek gépek, s ünnepnap is dolgozni kell. így okolják meg a legtöbb helyen a lányok az istállóktól való idegenkedést. S bizony egy egész sor szövetkezetben ezt a megokolást évről évre halljuk. Pedig ha mindkét fél akarja, nagyon szépen egy nevezőre lehet hozni a vezetők kérelmét a fiatalok kívánságaival. A szövetkezeti gazdálkodás eredményeinek növelése s főképp az állattenyésztés fellendítése megkívánja, hogy mind több fiatal vállaljon munkát e fontos szakaszon. Persze nem volna helyes, ha a fiatalok ölhetett kézzel várnák, míg a szövetkezetek vezetősége ideális munkakörülményeket teremt számukra. Nem szabad elriadniuk a kezdeti akadályoktól, viszont a vezetőknek megértéssé! kell viseltetniük a fiatalok kérelmei iránt. Hiszen természetes, hogy a lányok csak géppel hajlandók fejni s megkívánják azt is, Csáki Mária és Egri Ilonka, a két legfiatalabb fejőnő. A GÉPEKÉ LEGYEN A DÖNTŐ SZŐ A Kis-Kárpátok tövében, a csallóközi rónákon, az érsekújvári zsíros földeken már régen elcsöndesedett a kombájnok, a cséplőgépek búgása, raktárakba került a kenyérgabona. . Bízik Istvánok nem szálltak ki á 'kombájn nyergéből, hanem elindultak oda, ahol legsürgősebb volt a segítség és tovább folytatták a körözést pirkadattól, be a késő éjszakába. Fáradhatatlanul köröztek a beznói állami gazdaság tábláin is, messze északon, Mladá Boleslav mellett. Ott is régen lebukott az augusztusi nap a látóhatár mögött és a sötétlő égen már régen kivillantak a csillagok, a Bízik-fivérek kombájnja azonban még mindig járta a beznói állami gazdaság nyolchektárnyi tábláját, és a vágógerendely zizzenve tarolta le a szőkére érett búzatengert, amelyet az augusztusi meleg napok érleltek be kenyérnekvalóvá. A nyolchektárnyi búzatáblával a Bízik-fivérek hatszáznál is több hektárt arattak le. Olyan területet, amelyet még nemrégiben is az aratók egész ' serege takarított be. Bízikék kombájnja megkönnyítette az aratást a Mladá Boleslav-i határban is. Nagy gonddal kezelték SZK 3-as kombájnjukat, és csak a gondos karbantartásnak köszönhetik, hogy ennek az egyetlen kombájnnak a garatjából 140 vagón gabona került a magtárakba. Csaknem 1500 kilométeres utat futott be a kombájn a különböző táblákon, 1500 munkakilométert tett meg a gép aratás közben. Mezőgazdaságunk szocialista hősei fáradhatatlanul járják gépükkel a szövetkezeti és állami gazdasági táblákat, de már nem sokáig, az aratás befejezés előtt áll, még a leghidegebb éghajlatú területen is elcsöndesedik a kombájnok zúgása:- Elcsöndesedik, hogy helyet adjon a mezei munka egyik újabb dalának, a tengeri betakarításában dolgozók énekének, hogy azután a cukorrépa betakarításával befejeződjék az idei szüretelés. A tengeri és a cukorrépa betakarítása is nagy feladat. Sőt mi több, ez a munkarészleg még nincs annyira gépesítve, mint az aratás, tehát az ifjúsági brigádoknak még nagyobb lehetőségük nyílik, hogy követhessék Bízik Istvánék példáját. A tengeri" Szakképzettséget szereznek! Mint minden évben, úgy az idén is szeptemberben megnyíltak az iskolák kapui. Az iskolaköteles ifjúság mellett azonban ma már igen sok felnőtt dolgozó is bekapcsolódik a tanulásba. Nem véletlen, hogy a rendes napi munkafeladatok elvégzése mellett sokan gondolnak a tanulásra, mert a fejlődés mai tempója mellett senki sem mondhatja el, hogy eleget tud és nincs szüksége semmi újra. Ma már olyan ipari, mezőgazdasági és tudományos módszerekkel dolgozunk, amelyek nagy szakértelmet kívánnak meg a dolgozóktól. Ezt tudatosították a komáromi hajógyár dolgozói is és 445-en határozták el, hogy bekapcsolódnak a tanulásba. A komáromi Hajógyár igényes úszóműveket gyárt külföldi és belföldi használatra, az üzemben korszerű berendezések vannak, így igen helyes, hogy a dolgozók is haladnak a korral. Hirvík István, az oktatási osztály dolgozója elmondotta, hogy ebben az iskolaévben a legtöbben — összesen 219-en a gépipari középiskolán, 67-en távútón a főiskolákon folytatnak tanulmányokat. Az üzemi műszaki iskolára 39-en jelentkeztek. Örömteli az a tény, hogy 180 dolgozó a munkások koréból kerül az iskolapadokba. Nem maradnak le a női alkalmazottak sem, akik közül 69-en tanulnak. Évről évre emelkedik azoknak a dolgozóknak a száma, akik bekapcsolódnak a tanulásba. Például 1954-ben összesen 16-an végeztek az egyes iskolákban, a múlt évben pedig már 78-an. Nem egy családban mind a két házastárs tanul, mint például a Bozka, Bőgi, Hrivík, Kasala házaspárok és még többen mások. Az iskola az életre, az újabb és igényesebb feladatok megismerésére készít elő, éppen ezért nagyon örömteli az a tény, hogy nemcsak az iskolaköteles ifjúság, hanem az üzemek dolgozói is bekapcsolódnak a tanulásba, hogy még jobban, tökéletesebben tudják teljesíteni azokat az igényes feladatokat, amelyek az országépítés terén várnak rájuk. (k. 1.) az illetékes helyen megrendelni. Fölöslegessé válik az izgalom és a hajrázás, ha mindenki a maga helyén és idejében pontosan teljesíti feladatait. A MAI FIATALOK szeretik az új iskolát, amely már nem húzódik meg a templom árnyékában és nem az a kaszárnyaszerű épület, amely kínosan kerülte a lehetőségét annak, hogy önállóságra nevelje a fiatalokat. Az iskolaépületek mindig magán viselték a társadalmi-termelési feltételek jellegét és a kor pedagógiai elméletei szerint épültek fel. Építészeink és pedagógusaink most kísérleti iskolák építésén fáradoznak és kutatják, hogy milyen iskolatípusok felelnének meg a legjobban a mai követelményeknek. Bratislava — Prievozon most szeptember elsején nyílt meg egy ilyen kísérleti iskola, amely nemcsak építészeti szempontból hozott új megoldásokat, hanem az iskola belső életének megszervezése terén is. Ebben a ragyogó, napos, jól szellőztethető iskolaépületben már nem tolonganak a folyosón a tanulók, mert a folyosók célszerűen vannak elhelyezve. Minden tanterem két oldalról kapja a világosságot, a természettudományi laboratóriumok és a politechnikai műhelyek mindig ugyanazon az emeleten nyernek elhelyezést — ez gazdaságosabb és célszerűbb is. Az osztályok inkább szélesek, mint hosszúak, ez akusztikai szempontból előnyös és így tulajdonképpen senki sem ül „hátul“. A tantermek vidám, élénk színűek, a padok lemosható műanyagból készültek, újszerű a pad felszerelése is. Ebben a padban a tanuló már nem ülhet görnyedt háttal és nem izeghet-mozoghat a helyén. A figyelmetlen tanulókat nem lehet felírni a fekete táblára, mert a tábla világoszöld. A kréta pedig narancsszínű. A legújabb kutatások szerint az ilyen berendezés a legmegfelelőbb. Ez az iskola kísérleti célokat szolgál és mindenütt persze nem lehet ilyen épületeket feállítani, idővel azonban biztosan ehhez hasonlóak lesznek az új iskolaépületek. Egyelőre elégedjünk meg azzal is, hogy az építkezési szervek ez év végéig még 50 iskolaépületet adjanak át. A gyermekek türelmetlenül várják az új iskolát. Ök már biztos a kommunizmusban fognak élni és ezért alaposan kell készülniük. MICHAL MÁRTA A termelés hatékonyságának növeléséért! ÉRTÉKES TAPASZTALATCSERE Okos elgondolást valósított meg a nőbizottság, hogy megszervezte a mezőgazdaságban dolgozó nők szlovákiai értekezletét. Összehívták a legjobbakat, a szocialista munkabrigádok vezetőit, egyes tagjait, hogy elmondják véleményüket, kicseréljék tapasztalataikat. A mezőgazdasági termelés fellendítése megkívánja, hogy a nők, akik a szövetkezetben dolgozók számának közel felét képezik, tevékenyebben vegyenek részt a termelés növelésében. A harmadik ötéves terv előirányozza, hogy a mezőgazdasági termelést az elmúlt évvel szemben 33,5 százalékkal kell növelni. Ez a szám azt jelenti, hogy növelni kell a hektárhozamokat s a jelenlegi 1749 liter helyett 1965-ig 2300 liter fejési átlagot kell elérni. Ezen feladatokat nem minden szövetkezet váltja valóra rendszeresen. Ezt abból is látni, hogy a húsfelvásárlás tervét csak 96 százalékra teljesítjük. Márpedig, ha most, a harmadik ötéves terv első évében nem teljesítjük az előirányzott feladatokat, akkor a következő években nehezebb lesz pótolni a lemaradást, mivel a terv évről évre lényegesen növekedik. Szlovákiában minden állami gazdaság és a szövetkezeteknek közel kétharmada vállalta a harmadik ötéves terv egyes mutatóinak határidő előtti teljesítését. A mezőgazdasági dolgozók vállalásainak értéke majdnem kétmillió korona. MIRŐL BESZÉLTEK A LÁNYOK? A sókszelőceí szövetkezet baromfifarmján egy női kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. A szövetkezetét meglátogató nők ala-Beszélgetnek a baromfigondozók, vendégek és vencéglccúk. Kubicska Mária — balról a második — a csoport munkájáról beszél. A szelőcei szövetkezetben szép sertésállományt értekezlet résztvevői. láthattak az posan érdeklődtek a kollektíva munkája iránt. Glenba Rózsi és Pribecki Mária rögtön össze is hasonlították az ő munkájukat meg a nagyfödémesi farmot az itt látottakkal. És mivel mindketten fiatalok, gyorsan megbarátkoztak a vendéglátó lányokkal. Kubicska Margit, Laura Zsuzsu és Micsek Ica örömmel beszéltek munkájukról. S bizony beszélgetés közben szó esett a takarmányelkészítéstől egészen a tojásbeadási terv teljesítéséig mindenről. Búcsúzáskor mindannyian úgy találták, hogy nagyon hasznos az ilyen tapasztalatcsere. A TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁÉRT A szelőcei szövetkezetben a nők ízelítőfélét kaptak a termelés hatékonyságának felülvizsgálásából is. A szövetkezetben most végzik e munkát. Az általános áttekintés világos képet tár az egész tagság elé, pontosan megtudják, hogy egyegy korona befektetése menynyit jövedelmez. E kimutatás alapján aztán az egyes termelési szakaszok dolgozói megvitatják, mit kell tenniük, hogy olcsóbban termeljenek. Reméljük, hogy az értekezleten részt vevő nők felhasználva a látottakat a saját szövetkezetükben szintén elősegítik a tartalékok feltárását, a termelés hatékonyságának növelését. hogy egy szobájuk legyen a farmon, ahol átöltözhetnek A gondoskodás és a pénz, amit a fiatalok munkahelyének kellemesebbé tételére fordítanak, többszö-Lukács Emília, a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíva vezetője, munka közben. rösen megtérül. Hiszen, ha jobb kedvvel dolgoznak, eredményeiknek is növekedni kell. — Törődni kell a fiatalokkal, hiszen a mi gyermekeink, Ezt az elvet vallja és valósítja meg a dióspatonyi szövetkezet vezetősége. — S az eredmény? Nincs a szövetkezetben olyan munkaszakasz, ahol ne találnánk fiatalokat. Náluk nem „fájó pont“ az állattenyésztés sem. Ahol 3—4 éve alig volt fiatal, most egész lánycsoportot találunk. A fejőgépeket lányok, fiatal asszonyok kezelik, s azt, aki fejes idején bekukkant az istállóba, vidám zeneszó fogadja. A szövetkezet vezetősége táskarádióval ajándékozta meg a csoportokat s így a fejőlányok muvkaközben is hallgathatják 4 zenét, A szövetkezet vezetősége nem panaszkodhat rájuk, dolgoznak mind szorgalmasan. De nemcsak dolgoznak, hanem számolnak is, főieg akkor, ha olykor-olykor elbeszélgetnek a városban dolgozó barátnőikkel. S bizony a kereset mérlege már a fejőlányok javára dől el. Többet keresnek havonta, mint a városba járó barátnőik. Természetes, hogy kedvvel dolgoznak, s ennek legjobban a szövetkezet vezetősége örül. íme így táplálja a vezetők gondossága a fiatalok munkakedvét és ebből az egyetértésből a közösnek, nekik saját maguknak van a legtöbb hasznuk. MENNYI KÉSZÜLŐDÉS és izgalom előzte meg mindenütt az iskolák megnyitását. Izgultak a kis elsősök, akik most lépték át először az iskola küszöbét, a nagyobb diákokat se hagyta hidegen a tanítás megkezdése, de izgultak az iskolai szervek is, hogy idejében elkészüljenek a tatarozási munkák•s ,'p,'eiez’'''k az új iskolaépületeket. Talán nincs is olyan iskola, amely ne lepte volna meg növendékeit valami újjal. Nagy az öröm a tanulóifjúság körében, ahol már „csak“ délelőtt járnak az iskolába, ahol a napközi otthont új épületben helyezték el vagy új a tornaterem. Hát még milyen nagy a boldogság a vadonatúj iskolaépületben. Szakembereink mondják, hogy az idén 33 millióval nagyobbak a befektetések és 692 tanteremmel több épült, fel mint tavaly. Az örvendetes emelkedés dacára építészet; szerveink nem teljesítik feladataikat és most szeptember elsején 11 iskolát nem adtak át rendeltetésüknek. A nyugatszlovákiai kerületben túllépték a tervet, de a középszlovákiai és keletszlovákiai építkezési vállalatok adósak maradtak. A vereknyei, nádszegi, deméndi gyerekek és másutt is, hiába várták az új iskola megnyitását, szomorúan csalódtak. Régi igazság, hogy amit egy gyermeknek megígérünk, azt mindig pontosan tartsuk be. Milyen ember nő fel abból a gyermekből, aki látja, hogy a felnőttek csak hitegetik és nem váltják be szavukat. A dunaszerdahelyi és rimaszombati építkezési szervek úgy látszik nem a gyermekeknek ígérték meg az iskola építését és azt hiszik, hogy a felnőttekre „szabad" rossz befolyást gyakorolni. A bratislavai, nyitrai, érsekújvári építkezési szerveknél a dolgozók még nem felejtették el a saját gyermekkorukból, hogy mennyit szenvedtek az osztályok túlzsúfoltsága miatt és még tudják, milyen rossz a délutáni órákban már fáradtan figyelni a tanító előadását, késő este hazakerülni és esetleg még messzi gyalogútat megtenni. NECSAK AZ ÉPÍTKEZÉSI szervekben keressük a hibát. Az iskolaépületek építésének késlekedése gyakran a helyi szervek és a lakosság hibájából ered. Az előkészítő munkáknál gyakran a helyi igazgató-tanítók tartják vissza a javaslatok előterjesztését. Ügy látszik azt tapasztalták, hogy új iskolába mindig új igazgató is jön. Több mint 35 esetben fordult elő, hogy késlekedtek az előkészítő-munkákkal. Az emberek gyakran spekulálnak a telkekkel is, például Vrbovón a pap kertjét akarták megmenteni a parcellázás elöl és ezért nem tudtak megállapodni az iskolatelekben. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a helyi nemzeti bizottság mellett aktívan működik az építkezési bizottság és szép számmal vannak képviselve a fiatalok, ott gyorsan és időben tető alá kerül az új iskola. A tanítók részéről is több kezdeményezésre volna szükség. Malatinban az igazgatótanító felesége önzetlenül vállalta, hogy főz a kőműveseknek és azok aztán valóban derekasan nekiálltak a munkának. Pliešovecen a fiatalasszonyok kezďeményezésére az asszonyok is segítettek az iskola építésénél. Társadalmi munkával több helyen valóban sokat végeztek el. Tudjuk, hogy a hajrámunka fabatkát sem ér. Strakonicén például csak két évvel ezelőtt készült el az iskola és már most súlyos ezresekbe kerülnek a javítások. Az iskolák belső berendezésénél sem használják ki mindig a tervgazdaság nyújtotta előnyöket. Nem tudatosítják, hogy ha 1962. szeptember elsején új iskolát akarnak megnyitni, akkor a padokat vagy más felszerelést már 1961. szeptember 8-ig kell
