Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-08-29 / 35. szám

Szeptember 10-én megnyílik a harmadik brnói nemzetközi árumintavásár

HÍRADÁS A KÉSZÜLŐDÉSRŐL

TERVEZ A LÁNY

A nemzetközi árumintavásár területét jelenleg egy megbolygatott hangyabolyhoz lehet hasonlítani. A kitárt kapukon teherszállító autók százai haladnak át naponta. Hordják a gépeket, az alkatrészeket, a nagy gondossággal elkészített hatalmas ládákat daruk emelik magasba s szállítják helyükre az egyes pavilonokba. Nem látni tétlenül üldögélő embereket. A padok százai, amelyeken majd a kiállításra érkezők megpihennek, „kazalba rakva" várják sorsukat. Rendeltetési helyükre, az utak mellé csak néhány nappal a nagyvásár megnyitása előtt kerülnek. Az állandó főutak és terek kivételével még nehéz lenne megmondani, hogy hol vezet majd két hét múlva a pavilonok között egy-egy ösvény, vagy hogy hol varázsolnak elő egy-két nap alatt kis virágos kertet a mosolygó vidám brigádos-lányok csoportjai.

A pavilonok közötti szabad téren hág erek harapják a földet, s kőművesek készítik a nagy gépek betonalapzatait. Mellettük daru vonja magasba a hatalmas táblát, amely hirdeti, hogy itt külkereskedelmi vállalatunk, a Strojexport gépeivel ismerkedhet meg a látogató.

A pavilonokban szinte mindenütt egy és ugyanazon kép fogad. Festik a falakat, készítik a grafikonokat, kicsomagolják, szállítják helyükre a gépalkatrészeket, s folyik a gépek szerelése. Hazai és külföldi szerelők, mérnökök, vezetők dolgoznak egymás szomszédságában s gyakran segítik egymást. Mindannyian kivétel nélkül kékruhásak s csak ha megszólalnak, akkor tudjuk meg, hogy szovjet, román, magyar, lengyel, angol, német vagy kanadai szerelő áll előttünk.

A Brnói Nemzetközi Árumintavásár mágnesként vonzza a világ gazdasági szakembereit, kereskedőit. A mi külkereskedelmi vállalatainknak a vásárlásnál a technikai színvonal, a minőség és a termék ára az irányadó, nem léteznek „politikai“ feltételek, ahogy azt még 3-4 évvel az első árumintavásár előtt nyugaton elhíresztelték. Hogy ez valóban így van, arról azóta a nyugati kereskedők ezrei győződhettek meg. Már az első árumintavásárra 29 ország kereskedelmi vállalatai hozták el termékeiket, s 45 országból 13 ezer külföldi látogatót vonzott az érdeklődés, a kíváncsiság a vásárra. S hogy a nagyvásár a külföldiek számára is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezt tavaly is érezhettük. Az elmúlt évben 60 országból 22 400 külföldi látogató érkezett. Ez évben már most meghaladja a 25 ezret a bejelentett külföldi látogatók száma. S azt, hogy az árumintavásár világszintre emelkedett, elismerték a nyugati gazdasági szakemberek is.

j\hol most még csak ládákat látunk, nemsokára a Strojexport gépeit csodálhatják a látogatók.

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

+

*

*

+

*

+

*

★•*•★•*•*•*•*•★•*•*•★•* „A harmadik ötéves terv alapja"

Nem is olyan régen „A harmadik ötéves terv alapja“ mozgalomról beszélgettem egyik állami gazdaság igazgatójával. Azt szerettem volna megtudni, hogy vajon a gazdaságban miért nem hódít nagyobb teret e fontos mozgalom.

— Megy az nálunk, — mondta nagy önérzettel az igazgató. — Hiszen több mint 400 ezer korona értékű kötelezettségvállalást tettek dolgozóink.

Több helyen hallottam hasonló feleletet és ebből arra következtetek, hogy sok helyütt az állami gazdaság, a gépállomás és erdőigazgatóság felelős vezetői nincsenek tisztában e mozgalom küldetésével.

Először is az kerül tisztázásra, hogy a mozgalom nem affajta kötelezettségvállalási kampány. Itt nem a vállalások száma, hanem az értéke és főleg a megvalósítási forma, a mód a döntő. E szemszögből nézve felvetődik a kérdés, hogy ugyan milyenek legyenek ^ és mire irányuljanak e mozgalom keretében a dolgozók vállalásai.

Tudni kell, hogy a mozgalom küldetése kiszélesíteni az újítók sorait és elérni, hogy az újítók lényegesen elősegítsék a technikai fejlődést és a hatékonyság növelését. A vállalásoknak az üzemek tematikus terveiből kell kiindulniok. Ezek adják a megoldásra váró feladatokat. E sokrétű feladatok megkívánják az újítók létszámának növelését. Szükséges, hogy ne csak a mérnökök, technikusok, hanem minél több munkás, főleg fiatal szakmunkás kapcsolódjon a mozgalomba. A Keletszlovákiai kerületben éppen az eredményezte a mozgalom kiszélesedését, hogy a tematikus tervekben a termelés növelése szempontjából a legfontosabb feladatok megoldására irányították a dolgozók figyelmét. Nagyon örvendetes jelenség, hogy ebben a kerületben a mezőgazdaságban az újítók között növekedik a munkások száma. Az újítók érdeme, hogy a kerületben az elmúlt évben az újítási javaslatok bevezetésével négy millió korona megtakarítást értek el. Számos újítást alkalmaztak az állattenyésztés gépesítésénél, a szőlőművelésben és a meliorációs munkák gépesítésénél. Az újítómozgalom kiszélesedésének fontosságát helyesen értelmezik a kassai járási vízgazdálkodási igazgatóság dolgozói, akik vállalták 69 újítási javaslat benyújtását. Ha ígéretüket teljesítik, akkor több mint 360 ezer korona megtakarítást írhatunk számlájukra.

Szlovákiában a mezőgazdasági üzemek között a losonci gépállomás dolgozói elsőként kapcsolódtak be „A hat Vadik ötéves terv alapja“ mozgalomba. Elhatározásukat öt kollektív és 60 egyéni vállalás jelzi. Ha elgondolásukat valóra váltják, akkor az év végén több mint 5 millió korona megtakarításról adhatnak számot.

Az újítók között számos fiatal található, de a mozgalom kiszélesedése megköveteli, hogy a mezőgazdsági üzemek CSISZ-szervezetei többet törődjenek az újítómozgalom fejlesztésével és elérjék, hogy az újítók között megfelelő számban képviseltesse magát az ifjúság is.

—tj—

*#*«*•*•★•*•*•*•*•*•***

*

*

*

*

*

*

*

*

**

*

*

*

*

+

*

*

*

*

*

*

+

Az idén lesz a nagyvásárnak egy újabb jellegzetessége, amely igen szembetűnően tárja elénk az egyes országok és vállalatok technikai fejlettségét. A nagyvásáron most első ízben csoportosítják a kiállított termékeket. Megszüntették a nemzeti pavilonokat, ahol minden ország önállóan kiállította termékeit. Az új elhelyezés szerint olyan az elosztás, hogy például a megmunkálógépek vagy a jégszekrények mind egy pavilonban vagy legalábbis egymáshoz közel kerülnek kiállításra, függetlenül attól, hogy szocialista állam, a Szovjetunió vagy egy nyugati cég gyártmányai. A szakemberek már most elismeréssel nyilatkoznak erről az elrendezési formáról, amely számukra igazán lehetőséget ad, hogy, minden szemszögből összehasonlíthassák a gyártmányokat.

A nagyvásár az idén is elsősorban a világ gépiparának kiállítási helye lesz. A Szovjetunió, a szocialista tábor országai, valamint a már jól ismert

Jurán Jozef szerelő, a kurími gépgyár egyik technikai büszkeségét mutogatja az érdeklődőknek.

külföldi specialista jelentette be részvételét.

Az árumintavásár megnyitásától alig két hét választ el bennünket. Még nem lehet előre tudni, hogy milyen értékben kötnek itt vállalataink, valamint a külföldi vállalatok szerződéseket, de a vásár technikai színvonalára a megérkezett gépekből már következtetni lehet. A Szovjetunió gyártmányainak

Nehéz gépek talpazatát készítik a nyitott téren.

nyugati államok mellett egy egész sor új érdeklődő jelenik meg a vásáron. Termékeket küld Kuba> Indonézia, Afganisztán, Libanon és Törökország is. Eddig 37 országból 500 kereskedelmi vállalat termékeire számítanak.

Minden várakozást felülmúló érdeklődés mutatkozik a nemzetközi szimpózis iránt, melyet a csehszlovák tudományos technikai társulat tervez. Már előre azt mondhatjuk, hogy ezeken az értekezleteken a legkiválóbb külföldi gépipari specialisták találkoznak. Eddig 120

technikai fejlettsége, kivitelezési formája, a nagyszerű román olajfúrókutak, a hazai szerszámgépek, — főleg a B pavilonban — s a naftamotorok, a magyar gépipar egyes termékei s még számtalan egyéb technikai újdonság lesz, ami megragadja nemcsak a látogatót, hanem a külföldi kereskedők figyelmét is. Bátran mondhatjuk már most, hogy a vásár tükre lesz a világ gépipara technikai fejlődésének. Az árumintavásár egész átszervezése, az elrendezési forma is ékesen bizonyítja, hogy hazánk úgy mint a többi szocialista ország egyetlen célt: a békés gazdasági verseny megvalósítását tartja szem előtt.

CSETŐ JÁNOS

f Az életnek nekiinduló fiaf tál számára a pályaválasztás f mindig gondot jelentett f s azt jelent ma is. Egykor — f erre az idősebbek jói emléf köznek — azt volt nehéz f kiválasztani, hogy hol, mef lyik foglalkozásban látf szólag kisebb a munkanél^ küliség veszélye. Manapság f a gondot az ellenkező végf let, az okozza, hogy annyi f jobbnál-jobb munkalehetőf ség áll az életre készülő t fiatal előtt, hogy valóban J nehéz a választás, a döntés. \ Amikor Bozó Ilonka mö\ gött bezárult az egyházas\ pásti nyolcéves középiskola \ kapuja, ő is gondok előtt J állott: mi legyen belőle? A 'Bozó családban is gyakori f beszédtéma volt ez ... Ilon\ ka aztán — a mai fiatalokat f jellemző határozottsággal — f döntött.

f — Mezőgazdasági iskolába 'megyek, Tornaijára, — monf dotta.

f Mikor híre terjedt a falué ban, hogy milyen pályát vá' lasztott. egyesek ajakbigyf gyesztéssel nyugtázták a f döntést.

— Nos, azért, hogy az ember megtanuljon kapálni, nem kell négy évre iskolába menni, — mondogatták.

A bizalmatlanság érthető f is volt, hiszen Ilonka volt f az első — s még hozzá i leány! — aki Vecseklőről } mezőgazdasági szakiskolába f jelentkezett. Ilonka azonban f nem törődött a hitetlen taj másokkal s kitartott elha( tarozása mellett. Elment f Tornaijára s az ottani négyf éves mezőgazdasági technif kum 4 osztályából kettővei már sikerrel megbirkózott...

Most szabadságon van Ilonka, falujában, Vecseklőn. Érdeklődéssel hallgatom emlékezéseit pályaválasztásával kapcsolatban, i Aztán az iskola életéről beszél. Majd meg a szövetkezetben folytatott gyakorlati munkára tereli a szót.

— Még két évem van hátra, aztán elértem a célomat,

— mondja a magas, szőke lány, majd hirtelen eszébe jut valami s még hozzáteszi,

— már ami a tanulmányi részt illeti. Mert aztán jön a java: meg kell mutatni, hogy mit tanultam a négy év alatt...

Most, hogy szülőfaluja szövetkezetében ..gyakornokoskodik“, igyekszik minél többet elsajátítani a gyakorlati munkából is. Naponta eljár az istállóba, de a nyáron már kapált is.

A jövője, tervei iránt érdeklődöm. Az iskola befejezése után hol akar dolgozni? Rosszallóan néz rám, amikor ezt a kérdést felteszem.

— Természetesen falumban, Vecseklőn, — mondja — hiszen mint minden szövetkezetben. itt is a szaktudás hiánya sok bajnak okozója.

Nemcsak a szövetkezettel kapcsolatban vannak tervei, elképzelései. Nincsen megelégedve a vecseklői kulturális élettel sem.

— Falunkban az egész környék legnagyobb, legszebb kultúrháza található, s ezt a gyönyörű emeletes épületet társadalmi munkával építettük fel. Tánccsoportot lehetne alakítani, fel kellene lendíteni a könyvtár munkáját, olvasókat kellene toborozni. Könyvekről vitát rendezni, — sorolja Ilonka a tennivalókat.

Bozó Ilonka látja a kulturális fellendülés módját, útját is. Szabadsága alatt sok mindent látott, hallott, tapasztalt. De tenni még nem sokat tudott — ideje erre nem adott módot. De ha nemsokára képzett szakemberként jön haza — akkor nemcsak a tejhozam növelését tartja fontosnak, de azt akarja, hogy a gyönyörű kultúrház állandóan foglalt legyen ...

AGÖCS VILMOS

Két nemzedék emlékezik

ségünk... — Ennek is nagy hangja volt a Vöröskőn ...

Emlékeznek az elvtársak, emlékezik az egész gyár. S az évforduló ünnepére készül az a csoport is, amely ígéretet kapott: ezen a napon függesztheti munkahelye fölé a címet: szocialista munkabrigád.

Detvai Juliska a címért versenyző kollektíva vezetője.

gyanilyen auugsztusi reggel volt akkor is. Meg sem lepett bennünket, hogy a gyárkaput zárva találtuk, tudtuk, a gyárvezetőséget már értesítették arról, hogy szervezkedünk.

— Irány a futballpúlya — terjedt el percek alatt az utasítás és mi elindultunk. A helybeli csendőrség nem is tudott hirtelen mihez kezdeni, mikor azonban megérkezett a környékbeli kisegítés, előkerültek a szuronyok, a gumibotok.

— Miért volt mindez ? Nyolc órai munkaidőt, béremelést követeltünk csupán — emlékezik Trestyanszky elvtárs, a füleki Kovosmalt ÜB titkárja azokról az eseményekről, mélyek hu-_ szonöt évvel ezelőtt mozgósították a „Vörös Fülek“ munkásait, s akik most, huszonöt év távlatából tekintenek viszsza a régi munkássorsra.

— Négy hétig tartott a sztrájk, s bizony, kevesen kerültünk vissza régi munkahelyünkre. Amikor megindult a munka, a vezetőség úgy rostált át bennünket, mint a gabonát. — Ez mehet, erre nincs szülc-Alig akadunk rá a nagy zománcozó műhelyben, a vasfal csaknem teljesen elrejti. Egy fújópisztollyal a kezében elegyedik velünk szóba — . brigád - vezető létére nem állhat ki sokáig a munkából.

Detvai Juliska a tűzhely- és kályhaalkatrészek fújását végzi. 1959. november 7-én tizenegyen határozták el, versenyt indítanak a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Lassan már két éve lesz, hogy vállalásuknak igyekszenek becsületesen eleget tenni, s igyekezetük

a munkában főleg a jó minőségre és a terv teljesítésére irányul. Sajnos, az összüzemi tervtelj^sítés néha nincs összhangban a régi harcos gyár hírnevével, de a brigád 100 százalékon felüli tervteljesítésével azon van, ne legyenek részesei a lemaradásnak.

— A pártoktatáson mind a tizenegyen résztveszünk, és igyekszünk szakképzettségünket is növelni. Berencsey Erzsi csiszoló például esti ipariskolába jár.

Éppen az ajándékba kapott „Viharos esztendő“ című könyvet tárgyalta a brigád, amikor meghallottuk Tyitov őrnagy és a szovjet technika hatalmas diadalát. Ez aztán felelet a háborús uszítóknak — gondoltuk és örömünkben 44 órai ingyenes munkát vállalt a brigád azon a részlegen, ahol arra a tervteljesítésnél éppen szükség lesz.

Igen, a brigád rendszerint együtt tart mindenhová. — Juliska esküvőjén is mindnyájan ott leszünk, októberben — jelentik be a lányok „félhivatalosan" a menyegzői hírt, mire az alig húszéves brigádvezető ismét működésbe helyezi a pisztolyt és eltűnik a zománcpára felhőjében.

Az egész zománcozóműhely ünnepe lesz, ha a 11 lány elnyeri a büszke címet.

Két nemzedék ünnepli tehát a füleki sztrájk évfordulóját a gyárban és nagyon sok családban is. Detvai elvtárs, aki részt vett a sztrájkban, megelégedéssel méri fel az utat, melyet Fülek és a munkásosztály azóta megtett. Lánya, Juliska, az ifjú párt- és CSISZ- tag reményteljesen néz annak a jövőnek elébe, amely a brigádot munkájában és magánéletében is várja.

K. M.

Az amerikai Arizona város egyik laboratóriumában két kaktuszt figyeltek meg. A két tüskés növényt nem öntözték. A megfigyelés kezdetén az egyik 40 kg-t a másik 45 kg-t nyomott. Egy év leforgása alatt eredeti súlyokból 23—28 °/o-ot vesztettek. A nagy gömbölyű kaktusz, mely 37,5 kg volt, friss és életképes maradt, annak ellenére, hogy 6 évig nem öntözték. Ez alatt az idő alatt 11 kg vizet párologtatott ki, minden évben csökkent a kipárolgási mennyiség. Kaktuszok a maguk vizes növényhúsában sok vizet képesek tartalékolni, mely súlyuknak 95 %-t képezi.