Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-08-22 / 34. szám

Augusztus 13-Sn vasárnap, a szokottnál eltérően megváltozott NDK fővárosának, Berlinnek a képe. A kora reggeli órákban a járókelők népes tömege megelégedéssel vette tudomásul, a plakátokon feltüntetett kormányintézkedést a béke és a lakosság érdekében.

A nyugat-berlini helyzet legújabb fejleményeit továbbra is élénken kommentálja a világsajtó. A PravdáDan Kuznyecov hangoztatja: „A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói tudják, hogy a küzdelemnek még nincs vége. El kel! készülniük mindenfajta provokációra, amire elszánhatják magukat a német kérdés békés megoldásának dühödt ellenségei. Éppen ezért fokozzák éberségüket, még szorosabban tömörülnek szocialista egységpártjuk köré, s még elszántabban állják a béke őrségét“. A Renmin Ribao szerdai számában rámutat, hogy az NDK kormányának a nyugat-berlini határvonalon foganatosított ellenőrző intézkedései, amelyek összhangban állnak a varsói szerződés tagállamainak nyilatkozatával, a szocialista országok erélyes visszavágását jelentik Nyugat agresszív köreinek provokációs cselszövéseire. Kína kormánya és népe — hangsúlyozza a lap — teljesen támogatja a varsói szerződés tagállamainak e határozott állásfoglalását. A Neues Deutschland vezércikke megállapítja: „Határainknak a békebontók elleni biztosítását célzó intézkedéseket jól és sikeresen hajtották végre. Ezek az intézkedések a nemzetközi légkörre eredményesen hatnak“.

A nyugati hírügynökségek kiemelik: a nyugati hatalmak ••

meglehetősen vonakodva hajlanak csak Bonn óhajaira és meglehetősen kevéssé van ínyükre, hogy „drasztikus ellenintézkedéseket“ tegyenek. A DPA nyugatnémet hírügynökség keseregve idézi az amerikai kormánykörök véleményét: „Jólértesült körök szerint Washington tartózkodó magatartását az magyarázza, hogy az NDK kormányának legutóbbi intézkedései nem érintik sem a nyugati hatalmak berlini jogait, sem Nyugat-Berlinnek az NSZK-val való összeköttetését". Az AP szerint a nyugati vezetők nemigen találnak alapot „ellenintézkedések“ megtételére Az amerikai hírügynökség úgy véli: „A jelenlegi helyzetben csak korlátozott számú intézkedésre van lehetőség, és még ezek is igen kétélűek. A Nyugatot érdekei Nyugat-Berlinhez fűzik és nincs köze ahhoz, ami Berlin demokratikus övében történik“.'

A londoni Daily Herald tudósítója szerint a nyugati hatalmak washingtoni megbeszélésén felülkerekedett az az angol álláspont, amely óva int erőteljes „megtorló lépések“ alkalmazásától Berlin ügyében.

A Német Kommunista Párt felhívása:

Központi Bizottsága keddenfelhívásban fordult Nyugat-Né metország lakosságához.

A párt felhívja a lakosságot, határozottan szálljon szembe a bonni ultrák fokozott soviniszta uszításával, indítsa meg a béke, a józan ész offenzíváját Adenauer és társai ellen. „Legfőbb ideje, megakadályoznunk a bonni ultrákat abban, hogy a kalandorháború útjára lépjenek" — hangoztatja a felhívás.

ÜJ TÖRVÉNY...

A 750 éves múltra visszatekintő Drezda, mely 1945-ben teljesen romokban volt, újból felépült. Képünk a város Elbára néző részét mutatja.

Szinte a semmiből keletkezett a kubai mozgalom: az analfabetizmus felszámolásának mozgalma, mely még ebben az évben célhoz ér. Képünk a kubai ifjúság manifesztációját örökíti meg Havanna utcáin. A tanulást szimbolizáló óriási ceruzák és a „Művelődés éve“ feliratok jól láthatók a képen.

A nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének kiszélesítése után a gazdasági, kulturális építéssel összefüggő szervező és nevelő tevékenység kifejtése folyamán sor kerül a büntető jogerő kérdéseinek megoldására is. Ez főleg a helyi népbíróság megszervezésével és a büntető törvények tervbevett változtatásával vált szükségessé. Ezért a szocialista törvényességre és a jogszolgáltatásra, valamint a népi elemeknek a bíráskadásba való bevonására vonatkozólag, olyan törvényjavaslatot dolgoztak ki, amely lefekteti, hogy a szocialista rend fenntartásában a nemzeti bizottságokra milyen feladatok várnak.

A nagy jelentőségű törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés a legutóbbi ülésén tárgyalta meg és hagyta jóvá. A fontos új törvény abból az elvből indul ki, hogy társadalmunk már a fejlődés olyan fokára lépett, amely lehetővé teszi, hogy azokra az állampolgárokra, akik megsértik a szocialista rendet, lényegesen kiszélesitjük a nevelő hatást és korlátozzuk a megtorló jellegű intézkedéseket. Olyan esetekben, amikor a fegyelmezetlen állompolgárokra nem lehet erkölcsileg hatást gyakorolni, a nemzeti bizottságoknak továbbra is jogában áll a kényszerintézkedések alkalmazása.

A szocialista rend biztosításánál a nemzeti bizottságokra és a többi állami szervre szervezői, nevelői és preventív tevékenység hárul. A nemzeti bizottságok sokoldalúan felhasználják szerveiket, a tanácsokat, bizottságokat, szakosztályokat és aktívákat (főleg a polgári bizottságokat és a házbizottságokat) és szorosan együttműködnek majd az önkéntes társadalmi szervezetekkel, továbbá az üzemek, iskolák és a szövetkezetek vezetőségeivel.

Kihágások esetén az ügyeket ezeknek a szerveknek továbbítják, ha várható, hogy annál az állampolgárnál, aki a kihágást elkövette, de a többi állampolgárnál is visszhangra talál. A megtorló intézkedéseket csakis akkor érvényesítik, hogy ha a nevelő hatással közvetlenül nem értek el eredményt.

Az új törvény értelmében a nemzeti bizottságra az a feladat hárul, hogy eltávolítsa mindazokat az okokat, amelyek a szocialista rend megsértéséhez vezettek. A kihágások büntetésére vonatkozólag érvényben maradnak a tavaly megjelent 91. számú kormányrendeletben lefektetett elvek. A kihágások megtárgyalásánál a kihallgatás már nem viseli magán

a büntető eljárás jellegét. A kihágásokat elvben azok a nemzeti bizottsági szervek tárgyalják meg, amelyek azon a részlegen illetékesek, amelylyel a kihágás közvetlenül vonatkozásban áll. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti bizottságok mellett ezentúl már nemcsak egy büntető bizottság működik majd és a kihágások megtárgyalásánál a kitűzött feladatok biztosításával összefüggően az egyes bizottságok és a nemzeti bizottság egyes szakosztályai fognak foglalkozni.

Ezentúl is lehet majd blokkeljárást indítani, kisebb kihágásoknál, mert ez a gyakorlatban jól beváltak. Blokk-büntetésre akkor is sor kerülhet, hogy ha az intés kevésnek bizonyul és ha az állampolgár hajlandó azt megfizetni. Az eddigi gyakorlattól eltérően az eljárást akkor is el lehet indítani, hogy ha a tettest nem kapták rajta a tett elkövetésénél.

Az új törvény értelmében az

azokon a részlegeken elkövetett kihágásokat, amelyek nem tartoznak a nemzeti bizottságok hatáskörébe, az illetékes szervek tárgyalják majd meg. A törvény elsősorban a Közbiztonsági Szervek és a vámhivatal hatáskörét szabja meg. A nemzeti bizottságok a kihágásokon kívül a bűncselekményeket is megtárgyalja, mégpedig ott, ahol nem működnek népbíróságok. A helyi népbíróságokkal ellentétben, a nemzeti bizottságok csak kisebb bűncselekményekkel fognak foglalkozni vagy vagyonjogi vitás kérdésekkel. Célszerű, hogy ezek az esetek az illetékes járásbíróságokra kerüljenek.

Végül még kihangsúlyozzuk, hogy az új törvény nem érinti az1 állami ellenőrző hivatal és a különböző ellenőrző intézményeket, mert ezen intézmények fegyelmi joghatalmát külön előírások szabályozzák. Az új törvény hazánkban a szocialista demokrácia további elmélyítését jelenti.

J\émelvilág /Q

1. HOL VISELJÜK A KARÖRÄT

Közeledik szeptember 9-e, a. nevezetes nap, amikor fegyveres nérrjet katonaság először lép Anglia földjére. Hitler álma a „Seelöwe“ akció — a német partraszállás Angliában, — kissé késön és más formában, mint ő gondolta — mégiscsak megvalósul. A NATO keretébe tartozó 84-es nyugatnémet páncélos zászlóalj az angol parlament nagy részének és a lakosság többségének tiltakozása ellenére gyakorlatozni fog Wales tartományban.

A nyugatnémet vezérkar lázasan készíti elő a négyszáz főnyi katonaságot az angliai kirándulásra. Hetek óta iskoláztatják őket. Hogyan kell enni Angliában? Hogyan kell viselkedni? Hogyan kell köszönni? Rauprich zászlós, angol szakértő vezeti a tanfolyamot. Sok tudnivalót tömnek a fiatal németek fejébe. Hadd említsünk belőle egy jellegzetesét.

— A karórát pedig mindig

a jobb kezünk csuklóján viseljük! — hangzott az utasítás.

— Miért? — kérdezték csodálkozva a páncélosok.

— A zászlós megmagyarázta:

— Ha angol civillel találkoztok, barátságosan nyújtsatok kezet. Előfordul majd, hogy az angol nem hajlandó kezet adni. Ebben az esetben nem jösztök zavarba, hanem ránéztek a jobbkézen elhelyezett órátokra, — mintha az időt akarnátok megállapítani ...

Így fest a testvéri együttélés a NATO-ban.

2. NAGYRAVÁGYÓ GYEREK

Vajon miről beszélhetnek odahaza a szülők és a nagyszülők ?

Macmillan angol miniszterelnök számtalan unokája közül egyiket, a négyéves Dávidot megkérdezte egy látogató:

— Mi akarsz lenni, ha megnősz ?

A sablonos kérdésre a gyerek gondolkozott egy keveset, majd így szólt;

— Német.

Az egykori sekpe*‘í‘s- aste*?n, E*massMn9SS«l«eí»i beweist;

® nác‘ Stefan Rojko war KE-KommanOaní

terezíni koncentrációs táborban egészen a, parancsnokhelyettesi rangig hágott. Lelkét számos gyilkosság fe'

ketiti, de egykori „bajtársaihoz" hasonlóan csak egysze'‘“.ľ' .

rűen „fegyör- .....•< •—....—„—

nek“ adja ki magát. Ezt a hazugságot azonban számos | tanú és doku- „ mentum cáfolja meg. Hasonlót bizonyít ez a Royko aláírással ellátott fényképmásolat is. Nehezen képzelhető el,

hogy egy egyszerű „fegyör“ döntsön a foglyok sorsa felett.

A veszélyes ember

C zeptember 17-én Nyugat^ Németországban választások lesznek. A „Bundestag“, a német parlament tagjait választják. Jóllehet több párt indul, mégis csak két pártnak van esélye a többséget elnyerni. Elsősorban a jelenleg uralmon lévő kormánypárt, a Keresztény Demokrata Unió, amely Bajorországban Keresztény 'Szocialista Unió néven szerepel — és a Szociáldemokrata párt. Az előbbinek jelöltje Dr. Adenauer kancellár, míg az utóbbinak Willy Brandt, Berlinnek a nyugati hatalmak által . megszállt szektorának polgármestere.

így szól a hivatalos jelentés. Ezzel szemben a Német Szövetségi Köztársaságban már a serdülőkorban lévő fiatalok is tudják, hogy a több mint nyolcvan éves Adenauer levezeti a választásokat, de az új Bundestagban, még ha pártja győzne is, nem ő fog bemutatkozni a kancellári tisztségben. Akkor hát ki?

Ez sem titok többé: Franz Josef Strauss, a jelenlegi hadügyminiszter. Ez a fiatal kötekedő, saját érdekében minden

eszközt felhasználó, 46 éves államférfi ugrásra készen áll. öt éve szervezi a hadsereget és szereti a hatalmat. Könyökléssel, szónoki vitákkal, ha kell túlzásokkal, erőszakoskodással és türelmetlenséggel, hatalma és befolyása fokozatosan emelkedik. Ma már olyan messze tart, hogy a legmagasabb fokot akarja elérni. Legutóbbi washingtoni látogatása alkalmával hosszabb ideig tárgyalt Kennedyvel, sőt az amerikai elnök kikérte azon amerikai államférfiaknak Straussról alkotott véleményét, akik az utóbbival tárgyaltak. Kennedy egyéni

véleményét Straussról még

nem hozták ugyan nyilvánosságra, de bajosan felételezhető, miszerint Nyugat-Németország kancellári székébe olyan személy kerüljön, akit Amerika nem támogat.

Nem titok, hogy Adenauer nem szíveli helyettesét, Erhard tanárt, akit egyoldalúnak tart s kifogásolja, miszerint nem ért a külpolitikához. Mindezek

ellenére Adenauer nem lesz képes megakadályozni, hogy a gazdasági miniszter legalább átmenetileg ne üljön a kancellári székbe. Erre vár Strauss. Hallgat és hagyja, hadd menjen át a köztudatba a gondolat, hogy „Erhard nem lesz képes betölteni ezt a funkciót“. Vagyis kell majd egy államférfi, aki Erhardot egyoldalúsága miatt képes lesz háttérbe szorítani. Strauss most magára gondol. A hadsereg szervezésén kívül külpolitikai téren is tevékenykedik. Adenauert, aki a külpolitikát irányította, túl kemény diónak tartja. A másik kulcspozíciót, a hadsereget és annak irányítását, erősen a markában tartja. A hadseregben egykori Hitler-tábornokok vannak, akik jóformán csak neki köszönhetik, hogy újból érvényesülhetnek. A hadsereg tehát mögötte áll. Eszköznek fogja felhasználni, hogy a külpolitikát is megkaparintsa.

Strauss nem kedveli Brentanót, a jelenlegi külügyminisztert. Brentano Adenauer kegyeltje s az sem titok, hogy a kancellár távozásával Brentano is elhagyja helyét. Strauss azt tartja róla, hogy túl puha, határozatlan, tehetségtelen. Külföldi útjain feltűnő érdeklődést tanúsít a külpolitika iránt és a hadügynek és külügynek egymásra utaltságát hangsúlyozza. A katonai képviseletek emberei külföldön reklámot csinálnak neki és ilyenkor ízléstelen módon még nagyon fiatal feleségének fényképét is felhasználják a cél érdekében.

Belpolitikailag növeli befolyását. Amikor a kormánypárt bajorországi tagozata nemrégen a megüresedett elnöki székbe választotta, úgy tett, mintha nem örülne neki. Mindent megmozgatott ennek érdekében, mert ez nagyon növelte befolyását. Olyan „vastag a bőre“, hogy nem hagyja magát holmi célzásokkal és megjegyzésekkel elriasztani. Brentano lehetetlenné tétele

csak egyik célja. Hatalmát növelni csak a hadsereg tudja, éppen azért mindent elkövet a német hadsereg átütő erejének növelésére s annak érdekében sürgeti annak nukleáris fegyverekkel való felszerelését. De még ezzel sem elégszik meg, ő szeretne mindenáron dönteni a nukleáris fegyverek bevetéséről és felhasználásáról. Szinte mániákusan gyűlöli a Szovjetuniót, természeténél fogva ellenzője a nyugalomnak, békének, Európa békéjének. — Nemrégen „sajnálattal“ jelentette ki, hogy az atomfegyverek felhasználásáról a NATO- ban egyedül az amerikai elnök dönt. Adenauer legutóbbi washingtoni látogatása alkalmával kérte Kennedyt, hogy a német kancellárnak is legyen beleszólási és döntési joga ebben a kérdésben .Ezt a gondolatot, hogy ö és a német tábornokok is beleszólhassanak az atomfegyverek felhasználásába, egyre jobban terjeszti. Egyelőre az együttes döntés jogát hirdeti ugyan, a valóságban azonban az egyedüli döntés jogát képzeli ezalatt. Ügy véli, hogy ha meglesz a beleszólási joga, idővel az amerikai elnök

nélkül is dönteni fog tudni. És ha ez sikerül, akkor tulajdonképpen „én fogok dönteni arról, hol és mikor!“ Nyugat- Európának gazdaságilag legerősebb országában övé lenne azután a legerősebb nyugati hadsereg is.

Még egy eszköz van Strauss kezében, amelyet a maga javára kihasznál. Minisztériuma több milliárd márkát fordít a nyugatnémet hadsereg felfegyverzésére. A fegyverek jelentős részét külföldön — Amerikában, Angliában, Franciaországban — rendeli, amiért ezen országok fegyverkezési iparának tőkései is pártolják Straussot. Miért is elleneznék, amikor sokszáz milliót kereshetnek ezeken a rendeléseken.

Ezek a céljai és eszközei ennek a veszélyes embernek. Minden kínálkozó alkalommal tehát rá kell mutatni az általa teremtett veszedelmes helyzetre. Le kell leplezni mint bűntársat s a maga meztelenségében felfedni a veszélyt, amely az egész emberiségre leselkedik. Egy okkal több, amiért a lefegyverzésre kell törekedni, ez a világ béketáborának legsürgősebb feladata!