Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-08-22 / 34. szám
Ünnep a váltóknál A kék hadsereg tagjai, a vasutasok, vasárnap tartotbennem az elvtársak, ezért igyekszem még jobb mun-A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI Bl ZOTTSAgANAK LAPJA Bratislava, 1961. augusztus 22. X. évfolyam, 34. szám Ara 60 fillér A CSISZ SZKB X. PLÉNUMA A KONGRESSZUSI ELŐKÉSZÜLETEK IDŐSZAKÁBAN A LEGFONTOSABBNAK TARTJA AZ IFJÚSÁG AKTÍV RÉSZVÉTELÉT A HATÉKONYSÁG FELÜLVIZSGÁLATÁBAN MINDEN ÜZEMBEN VANNAK TARTALÉKOK Az üzemekben e napokban összeültek a vállalatok termelési hatékonyságának kivizsgálásával megbízott bizottságok, és megtárgyalják, hogy miképpen biztosíthatnák a kampány sikeres lefolyását. EGYES ÜZEMEKBEN RÓSZ- anyaggal, nem használják ki SZÜL GAZDÁLKODTAK az eléggé a haladó technikát és anyaggal, a fűtő- és hajtó- technológiát. Ezért szükségesták meg nagy ünnepüket, a vasutasnapot. Az állomások kidíszítve, a mozdonyok fölvirágozva fogadták e napon az utasokat. Az egész ország dolgozói velük együtt ünnepelt, s köszöntötte őket e nagy nap alkalmából. A vasutasok közül azonban sokat nem ünneplőbe öltözve, hanem a munka helyén talált a fölkelő nap. Hiába, a forgalom nem állhat meg. De az ő arcukon is látszott, hogy ünnepeltek. Racsek Ernő váltóőr is munkahelyén ünnepelt, a komáromi állomás II. számú váltóőr-házban. Kiborotválkozva, kicsinosítva jelent meg e napon a munkahelyén. A többiek ugratták is. — Mondja Ernő bácsi, tán csak nem lakodalomba készül ?! Ű csak mosolygott, szeme pedig egyre a pályát futtatta. Mindenkor a rend híve volt, hát még ezen a nagy napon! Szinte percenként szól a telefon. Érkeznek az utasítások. — A 623-asnak a negyedik vágányt előkészíteni! Racske elvtárs 16 éve dolgozik a vasútnál. Mint páfyamunkás kezdte. Majd három hónap múlva kocsitisztogató jett. Ezt követően két év múlva kapus, majd váltóőr. Szorgoskodott, ügyeskedett. így aztán ismét előléptették. Fő váltóőr lett, ezelőtt hat évvel. Jó munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az a sok, sok dicséret, elismerés, amely a szolgálati könyvecskéjébe van bejegyezve. — A felszabadulás tett meg engem vasutasnak — mondja mosolyogva. — Azelőtt álmodni sem mertem erről. Egy nagygazdánál cselédeskedtem éveken keresztül. Annyiba sem néztek, mint egy kutyát. Ma pedig megbecsült ember vagyok. Tudom, hogy bíznak kát végezni. Ötvenhárom év terhe, megpróbáltatása nehezedik vállaira. De Racsek elvtársat ez nem törte meg. — Szeretem a foglalkozásomat — folytatja. — Nem is tudnék már meglenni nélküle. Az én időm lassan a nyugdíjazáshoz közeleg. Racsek elvtárs a jelzőberendezésnél. Azon fáradozom, hogy a magam helyére a fiatalok sorából. neveljek ki. Hogy szabad idejében mit csinál? A szolgálati szabályzatot tanulgatja. Mert mint mondja ezt minden vasutasnak úgy kell ismernie, akár a papoknak a szentírást. A forgalmi szabály nem tudása sok száz ember életébe kerülhet. —met A Lenin nevét viselő Gorki-i kolhoz elnöke, Bujanov elvtárs, csehszlovákiai vendégei egy csoportjával azon a helyen, ahová negyven évvel ezelőtt Lenin érkezett, hogy a falu parasztjaival elbeszélgessen a jövőről. A jövő valóvá vált. Az akkori hallgatók egyike nem más, mint maga a kolhoz elnöke. Erről szól riportunk a 3. oldalon. : I ★ A népgazdaság hatékonyságának felülvizsgálásánál nagy szerep jut az ifjúsági szocialista munkabrigádoknak. Feladatunk elérni, hogy a CSISZ szlovákiai kongresszusáig a termelés minden ágában 2200 ifjúsági kollektíva küzdjön a cím elnyeréséért. A CSISZ SZKB X. plénumának határozatából. nek mutatkozik, hogy közelebbről tanulmányozzuk a kérdéseket és kutassuk a hiányok okait, és azután távolítsuk el a hibákat. Ezt a feladatot természetesen nemcsak a bizottságok útján érhetjük el. Minden egyes dolgozótól, különkülön minden egyes kollektívától függ, hogy az üzemek termelési hatékonyságának ellenőrzése sikerre vezessen. Ezzel kapcsolatosan a CSISZ-re is komoly feladatok várnak. Minden üzemben dolgoznak fiatalok, sok helyen ők képezik a dolgozók zömét. Hogy milyen tartalékokra és milyen megtakarítási lehetőségre találunk, az jórészt a fiatalok kezdeményezésétől is függ. Az a fontos, hogy felhasználjuk az adott lehetőségeket. Vessük csak tekintetünket az újító mozgalomra, amely a fiatalok körében olyan nagy visszhangra talált. Vajon nem volna helyénvaló, ha most utána néznénk és megállapítanánk, hogy érvényesítjük-e a fiatalok újítási javaslatait és vajon miért nem használják fel őket a termelésben. Nem is olyan ritka eset, hogy a javaslatokat egyszerűen „feküdni“ hagyják. Most, amikor a termelési hatékonyságot, az effektivitást ellenőrizzük, nagyon hasznos munkát végezhetne a CSISZ, hogy ha az újítási munkamódszereket népszerűsítené. A legtöbb üzemben jól beváltak, gyakran azonban előfordult, hogy csak egy műhelyben, vagy csak egy kollektíva alkalmazza az új munkamódszereket, ezekben az esetekben az üzem össztermelése nem érheti el a várt eredményt. MINDEN ÜZEMBEN VANNAK TARTALÉKOK. Sok üzemben ott állnak a modern, új gépek, de az üzem nem tud megválni a megszokott régi gépektől és ahelyett, hogy az ócskavasgyűjtésbe beadnák, ma olyan emberek dolgoznak rajtuk, akik modern gépeken a harmadik műszakot alkotnák. Sokhelyütt komoly problémákat okoz a munkaszervezés. A hónap elején a dolgozók nem tudják, hogy mihez fogjanak, a hónap vége felé pedig már szinte ott se hagyhatnák a műhelyt. Nem akarunk az üzemekben többé ilyen jelenségekkel találkozni. A CSISZ- tagok nagyon sokat tehetnének. Csak tőlük függ, elsősorban magyarázzák meg társaiknak, hogy ezekben a hónapokban mi a főfeladat. Ezt a jelszót tűzhetnénk ki: Minden CSISZ-tagnak konkrét feladatot. Senki se álljon félre. A népgazdaság fellendülése, amelytől a béke szintén függ, mindnyájunkat egyformán érint. ' NEKEM ÍZLIK! Margitka — A mi pionírve - zetönk Kremnák Margitka, egyúttal a szocialista munkabrigád vezetője és a CSISZ falusi szervezetének elnöke is — mondja büszkén Komár Margit, a hranyi általános iskola V. osztályos tanulója. Ha véletlenül elvetődnél Hranba, a trebišovi járás eme félreeső falucskájába és bárkitől megkérdeznéd, hogy hol lakik Kremenák Margit, mindenki készségesen melléd szegődne és elkísérne. Margitra az egész falu büszke, nem- 1 csak a pionírok. Nem is csoda, hi- j szén Kelet-Szlová- j kiában az első szövetkezeti szocia- I lista munkabrigád < vezetpje. A őri- ' gádnak tizenegy . tagja van, csupa i lány. A kertészet- i ben dolgoznak. Tudtam, hogy munka közben zavarom Margitkát, mert amint a faluban mondották, most a friss sárgarépát rakják éppen ládákba és szállítják Trebišovba. Dehát nagyon szerettem volna megismerkedni és elbeszélgetni vele, ezért kint a földeken kerestem fel. — A déli munkaszünetet a pioníroknál töltöttem, — így kezdte beszélgetésünket. — Mindéit szabad időmet nekik széni telem. Nagyon örülök, hogy mind olyan jó bizonyít - ványt kapott. Most együtt olvassuk a Timur és társai gimü könyvet és teljesen a könyv hatása alatt állunk. Mi is segítünk egy öreg bácsinak a baromfi farmon. Esténként összetereljük a tyúkokat és kacsákat. A földeken segítettünk a burgonyabogár irtásában. Tavaly a paprika-, paradicsomtermesztésben, az idén már az aratási munkában is Nemcsak az ötödikesek pionírvezetője szövetkezeti tag. Az iskolában még négy csapat étén a szocialista munkabrigád tagjai állnak. Hegedűs Kvet a, Tomkó Ilona és Toronyi Mária. Ügyesen és jól osztják be az idejüket és így sok időt töltenek a pionírok körében. Nem csoda, hogy á pionírok, az égési járás és az egész kerület büszke rájuk. 17 esztendős az új Románia Autóstop-tombolával Elkésett felvétel? Nem. Edzett úszónők, akiket egyelőre még az idő rosszabbodása sem riaszt viszsza kedvenc sportjuk űzésétől. És amikor kijönnek a vízből, még élvezik a múló nyár még mindig barnító napsugarait. Nemrégen feltűntek a Szovjetunióban az autóstop első hódolói. Leningrádban sportegyesületek, ifjúsági és egyéb társadalmi szervezetek piros fedelű autóstop-könyvecskét rendszeresítettek, hogy megkönnyítsék a bátor, fiatal turisták utazásait a Szovjetunió országútjain. Aki a közeledő autót a kis piros fedelű könyv felmutatásával megállítja, biztos lehet abban, hogy ha van hely a kocsiban, nem kell tovább gyalogolnia. Most a Szahalin-félszigeten, — a Szovjetunió „túlsó partján" is megszervezték a fiatalok kedvenc mozgalmát. A fiatal és idősebb országjárók jelentéktelen összegért megkapják az autostop-könyvecskét és a szelvényeket, amelyeket bizonyos út megtétele után átadnak a vendégszerető gépkocsivezetőnek. A legtöbb szelvényt összegyűjtő sofőröket ősszel televíziós készülékkel, rádióval, órával, fényképezőgéppel jutalmazzák. A többi gépkocsivezető — legyen akár egyetlen szelvény tulajdonosa is — tárgysorsjátékban vesz részt. A fiatalság olcsón és romantikus körülmények között bejárja az országot, önállóságot tanul. Az autósok és gyalogosok között pedig lassacskán kialakul a békés együttélés, sőt, talán a barátság is. Románia Közép-Európa országainak azon egyikéhez tartozott, aho! a dolgozókat a legkegyetlenebb módon sanyargatták. A második világháború kirobbanása után, a román kormány 1941. június 22-én hadat üzent a Szovjetuniónak, és a hadi helyzet még súlyosabb megpróbáltatások elé állította az ország lakosságát. A fasizmus következtében még jobban kiéleződtek az osztályellentétek. A nácizmus erőszakkal és gyilkossággal kezdte eltávolítani Románia haladó erőit, elsősorban a kommunistákat. A burzsoázia hamarosan megmutatta igazi arculatát. A kommunista párt kérlelhetetlen harcot indított a fasizmussal és az imperialista háborúval szemben. A Szovjetunió dicsőségesen harcoló és előrenyomuló hadserege, 1944. augusztus 23-án felszabadította az elnyomás alatt élő román népet. A felszabadult nép ledöntötte Anto-Bukarest, a felszabadulása 17. évfordulóját ütjneplő Románia fővárosa. nescu fasiszta diktatúráját és elűzte Maniu és Bratianu kormányát. 1944. szeptember 12-én alakult meg az új kormány Sanotescu generálissal az élen, amely aláírta a Szovjetunióval kötött békeszerződést. Ez a kormány azonban nem volt olyan demokratikus szerv, amely a dolgozók érdekeit képviselte volna és ezért rövidesen megbukott. Ugyanazon év decemberében Radesen tábornok alakított új kormányt, de ez is a reakciót képviselte. 1945 márciusában súlyos harcok után, Groza Petru elnökletével alakult meg az új kormány, amelyet a burzsoázia teljes erejével és utolsó vonaglásával támadott. A román kommunista párt új, világos irányvonalat szabott, amelynek fő célja a burzsoá rendszer forradalmi megdöntése és a munkásosztály hatalmának megteremtése volt. A párt sikeres előretörésének következménye: 1946. november 16-án megtartották Romániában az első szabad választásokat. Az események sorban követték egymást, beállott a konszolidáció és 1947. december 27-én kihirdették a Román Népköztársaság megalakulását. 1947 decemberétől az egész országban egyre jobban kibontakozott a fejlődés. Épül és szépül az ország minden városa, faluja. A párt és a kormány a nép életszínvonala emelésének feladataival foglalkozik, jelentősen fejlesztették a me>zőgazdasági és az ipari termelést. A kommunizmus tanaival felfegyverzett munkásosztály a szocialista társadalom megvalósításán fáradozik, és öntudatos munkával harcol a világbéke megteremtéséért. WITTENBERG JÓZSEF T
