Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-24 / 4. szám

E!LLÜ és tMuvs

fíégi vágyálmot valósított meg a Csemadok Központi Bi- H zott sága és a Népművelési Intézet. Rozsnyón, Dunaszerdahelyen és Érsekújvárott olyan dalos találkozóra hívta össze falvaink és városaink ének- és népizenekarait, amilyenről eddig csak álmodni merhettek a dal és muzsika vidéken élő szerelmesei. Iskolás gyermekek, munkások és szövetkezeti parasztok énekkarai, továbbá népizenekarok tettek tanúságot arról, hogy a művészet e legnemesebb ágai is mélyen bent gyökereznek paraszti népünk lelkében. És arról is bizonyságot tettek, hogy érdemes felkarolni őket, mert minden feltételük megvan, hogy kellő irányítás után zenei életünk értékes szószólóivá váljanak. N

Igen, Rozsnyó után Dunaszerdahely és Érsekújvár is bebizonyította, — hogy bár az itt fellépő együttesek távol élnek a zenei központoktól — mégsem maradtak el az operaházzal és koncertteremmel rendelkező városok közvetlen közelében élő énekkarok és zenekarok nívójától. Ezt igazolta Dunaszerdahelyen és technikailag fejlett dunaszerdahelyi Művelődési Ház népizenekara, a vásárúti szövetkezet dolgozóiból átló kilenctagú népizenekar és a felsöcsallóközi népiegyütteshez tartozó somorjai népizenekar. Nem is szólva az Ojváron bemutatkozó Bocskai Farkas héttagú cigányzenekarról, és a hét esztendős kis muzsikusról, akt néhány számon keresztül ügyes játékával helyettesítette prímás nagyapját.

De a dalosok is teljes mértékben kiérdemelték a zeneértők és közönség elismerését.

Szerdahelyen a Kulcsár Tibor által vezényelt tizenegyéves iskola énekkara, a pozsonypüspöki gyermekkórus és a somor-A dunaszerdahelyi dal- és zencfesztivái megnyitása.

jai Tűzoltótestület és Vöröskereszt vegyeskara nyújtott szép teljesítményt. Érsekújvárott pedig a Bolkó István által betanított 70 tagú egerszegi vegyeskar aratott osztatlan elismerést. Különösképp az egerszegieket kell jó példaként odaállítani a vidéki kultúrvezet'ók elé, mert azt a gyakori és hamis érvelést cáfolták meg fellépésükkel, hogy nagyon nehéz a falvakon énekkarokat összeverbuválni. Nos, az alig 1400 lelket számláló kicsiny Eger szegen miért lehetett egy olyan szövetkezeti és üzemi dolgozókból álló 70 tagú énekkart összehozni, amely négyszólamú népdalfeldolgozásával és mozgalmi dalaival nemcsak a közönség, de a szakemberek elismerését is méltán kiváltotta?

Dicsérjük végül meg az egyetlen szólóénekes, Taysz Mária, az újvári Elektrosvit dolgozójának kitűnő hangját, akiről elmondhatjuk, hogy némi iskolázás után mint hivatásos énekesnő is megállná a helyét.

yírszóul pedig hadd mondjuk még meg a rozsnyöi, duna^ szerdahelyi és érsekújvári dalos találkozó legörvendetesebb következményét: Még ebben az esztendőben ének- és zene fesztivál követi a magyar nemzetiségű dolgozók dalos találkozóját'.

NEUMANN JÁNOS

Egy közös vacsorán

Asztal körül ültök, néma tekintettel szürcsölitek a zsirgyöngyös gulyáslevest, homlokotok gyér redől szelídek, mint a fűszagú csöndes nyári holdfényes est.

Míg hószinü fogaitok közt őrlitek a puhára főtt húst és a lágy kenyeret áldással a szivemben elmondom addig: úgy hozzátok tartozom, mint zöld levelek

a virághoz, s hogy messzire csatangoltam tőletek: zord városokba, más vidékre? jő testvérként bocsássátok meg s hadd hulljon még sokáig ránk a csillag-lámpák fénye.

TÖRÖK ELEMÉR

BRATISLAVA I.

Kedd: 11.10 Jő hangulatban

14.10 Kedvelt hanglemezek.

15.25 A Moszkvai Rádió összeállítása 16.15 Kívánságkoncert

17.30 Népdalok 20.40 Vígan és komolyan a katonai életről. Szerda: 11.20 Jó hangulatban

12.25 Népi zene 13.10 Kedvelt melódiák 18.15 KIvánságkoncert

20.00 Horgony-tér — rádiójáték Csütörtök:' 11.20 Jó hangulatban

14.10 Tarka zene 16.15 Szovjet esztrádzene 18.15 Kívánságkoncert 20.00 Kis kabaré 20.30 Verdi emlékest. Péntek: 11.15 Tánczene 12.25 Kedvelt melódiák 14.10 Részletek Csajkovszkij műveiből 18.15 Kívánságkoncert 20.00 A Szlovák Filharmónia hangversenye — közvetítés. Szombat: 11.20 Régi és új melódiák 13.10 Vígan fejezzük be a hetet 14.10 Operarészletek

18.15 Kívánságkoncert 20.00 Fiatalok klubja 21.00 Tánczene Vasárnap: 9.10 Jó hangulatban

11.00 Kívánságkoncert 12.30 Népi zene 15.00 A Moszkvai Rádió kfvánsághangversenye

16.20 Tánczene 18.20 Kívánságkoncert 20.00 Rostand: Cyrano de Bergerac — verses komédia.

KOSSUTH-RÄDIÔ BUDAPEST Kedd: 10.30 Tánczene 12.30 Népi muzsika 15.30 Élőszóval — muzsikával 20.30 Magyarnótaest. Szerda: 12.10 Operarészletek 14.25 Táncmelódiák 17.15 Szív küldi szívnek 20.30 Zenekari muzsika 21.15 Szimfonikus zene. Csütörtök: 12.10 Tánczene

15.50 Egy falu — egy nóta 17.15

Könnyű zene 18.00 Szív küldi szívnek 19.00 Borogyin: Igor herceg — operaközvetítés Péntek: 9.15 Tánczene 10.30 Könynyű szimfonikus zene 12.15 Operettrészletek 15.40 Szív küldi szívnek 17.15 ötórai tea 20.30 Zenés séta külföldi turistákkal Budapesten. Szombat: 13.05 Szív küldi szívnek 15.40 Élőszóval — muzsikával 20.30 Ami a szilveszteri műsorból kimaradt Vasárnap: 8.10 Szív küldi szívnek 12.15 Jó ebédhez szól a nóta 15.00 Klasszikus zene 16.10 Szórakoztató muzsika 17.10 Kincses Kalendárium 18.10 Tánczene 19.00 Szép Ernő: Vőlegény — komédia.

BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ:

Kedd: 19.30 Esztrádműsor. Szerda: 19.30 Sportközvetítés 21.50 Csehszlovákia 1961. Csütörtök: 20.00 Szerelemcsütörtök — magyar film 21.15 Közvetítés a műkorcsolyázó Európa bajnokságról — páros verseny. Péntek: 19.45 Hubač: Holnap és holnapután — televíziós játék 21.15 Közvetítés a műkorcsolyázó Európa bajnokságról — férgi egyes verseny. Szombat: 20.00 A holnap dalai 22.05 Közvetítés a műkorcsolyázó Európa bajnokságról — női verseny. Vasárnap: 13.30 Közvetítés

nemzetközi síversenyekről 15.30 Közvetítés a műkorcsolyázó Európa bajnokságról — jégtáncverseny 20.10 A műkorcsolyázó verseny győzteseinek fellépése.

DALOL A NYÁR

Mai tárgyú, meglepően jó zenés vígjáték a „Dalol a nyár“, írója és zeneszerzője két komáromi színész: Siposs Jenő és T a r i c s János.

Siposs bő látóköre, kitűnő humorérzéke, valamint emberismerete — Tarics sok fülbemászó kedves énekszáma elegendő volt arra, hogy az említett darabban olyan helyzeteket teremtsenek, ahol nem unatkozhat a néző egy pillanatig sem.

A kiskövesdi szövetkezeti klub műkedvelői pedig felhaszgondolok itt elsősorban énekesekre, jó szereplőkre, némi gyakorlottságra és kottaismerő zenészekre — akkor ez is megoldható. Mindenesetre nagy fáradsággal jár és hosszabb idő szükséges a begyakorlásához, mint egy prózai darabnál, de ne tartsuk kisebb helyeken ezt lehetetlennek.

— Meg van elégedve a sikerrel?

— Egy rendezőnek és műkedvelő játékosnak legszebb pillanata az, amikor a közönség

Jelenet a Dalol a nyár című színdarabból.

nálnak minden eszközt arra, hogy olyan előadást nyújtsanak, ahonnan minden néző elégedetten, sőt némi csodálkozással tér haza, hogy „még erre is képesek ?“

/ Valóban merész vállalkozás volt a kiskövesdiektől, hogy betanuljanak egy ilyen igényes (énekes-zenés-táncos) darabot. Több mint két hónapi fáradságos munka után és a jelentős anyagi kiadások mellett mégis megérte, mert bárhol játsszák zsúfolásig megtelt nézőtéren nagy sikerrel állják meg a helyüket. A gondos rendezői munka, a szereplők fejlett játéka, továbbá a jó énekesek kiválasztása, valamint az ügyes táncbetétek és nem utolsó sorban a zenészek fegyelmezett játéka, mind erről tanúskodnak.

A kiskövesdi premier után felkerestük Kassai Béla rendezőt, aki maga is játszik a darabban, és rövid interjút kértünk tőle.

— Miért választott operettet?

— A kérdés nem érint váratlanul — mondja — mindjárt tudtam, hogy ezzel kezdik. Különös, hogy egy ilyen pár száz lelket (600) számláló kisközségben operettel próbálkozunk ugye? Nehéz műfaj, de ha megvan hozzá a megfelelő anyag —

elismerően szól a jó játékról és a rendezői munkáról. A kezdeti siker persze nem szabad, hogy elkápráztasson minket. A siker ellenére is még akadnak kisebb hibák. Igyekszem kiküszöbölni egyik-másik szereplőnél a túlzásokat, vagy hatástalan jeleneteket — ezt természetesen magamra is vonatkoztatom — hogy legyen okom elégedettnek lenni.

— Mik a további tervei?

— Minél több községet meglátogatni a darabbal, aztán egy 8—10 napos vendégszereplés Magyarországon, azokban a határmenti magyar községekben, ahonnan már nálunk is jártak és felléptek magyar barátaink. És természetesen a jövedelemből vásárolni a szövetkezeti klub részére egy televíziós készüléket, bővíteni a kultúrházat ülőhelyekkel, és nyáron szervezni egy csoportos kirándulást „Ismerd meg szép hazádat" címmel.

Mindezt úgy mondja el, mintha már holnap minden megvalósulna. Ilyen lelkes csoport mellett nem tartunk semmit lehetetlennek. Csak így tovább kiskövesdi fiatalok! így van ez jól! Munkátokhoz sok sikert!

RÖTH JÁNOS,

Kiskövesd

MÖZSI FERENC:

A gazdaságos tanulásról

HOGYAN TANULJUK A SZLOVÁK NYELVET

(Folytatás előző számunkból)

A legtöbb tanuló úgy tanul, hogy először a házi feladatként feladott anyag egy részével végez, aztán a következővel és így tovább. Például a történelmet úgy tanulja, hogy minden bekezdést kétszer-háromszor elolvas, majd megpróbálja azt elmondani és így bekezdésenként „átveszi" az anyagot. A tanulásnak ezt a módját feldaraboló módszernek nevezzük.

Mások pedig úgy tanulnak, hogy a három oldalnyi történelem leckét egészében olvassák át, újra meg újra, mindaddig, amíg emlékezetükbe nem vésődik. A tanulásnak ez, az előbbivel teljesen ellentétes módja: az egybefoglaló tanulás.

A legbeváltabb, tehát a leggazdaságosabb e két módszer közül az arany középút, azaz a kettő vegyítése. A már megértett tananyagot egyben kell átvenni, hasonlóan, mint az egybefoglaló módszernél. A nehezebb részeket viszont külön részként kell emlékezetbe vésni. Hasonlóan, mint a feldaraboló módszernél. Tanulhatjuk az említett történelmi leckét is két-három részletben. Ezt azonban nem szabad összetévesztenünk a feldaraboló módszerrel. Ugyanis, ebben az esetben nem akármilyen részekre tagoljuk az anyagot, nem bekezdésekre, nem a lap aljáig, hanem értelemszerűen összefüggő, szerves egységekre. Például, ha történelemből a késői középkor Jellemzése (IX. évfolyam) a feladat, akkor a feudalizmus bomlása (hol, hogyan) és a burzsoázia fejlődése (miért, hogyan, hol) lesz az az értelemszerűen összefüggő két egység, melyet át kell vennünk. Ha azután itt is akad egy-két nehéz rész, akkor azt ki kell emelni és külön átvenni.

összegezve tehát: Azt az anyagot, melyet megértettünk,

sokkal hamarabb és könnyebben tudjuk' emlékezetünkbe vésni, mint a meg nem értett anyagot, s tudásunk mégis tartósabb lesz. A tanulás leggazdaságosabb módszere az úgynevezett vegyes tanulási módszer.

Már kifogásoltuk, hogy aránylag keveset beszélnek iskolai CSISZ szervezeteink a tanulás céljáról, fontosságáról és nem utolsó sorban annak helyes módszereiről. Vizsgáljuk azonban meg e kérdést egy konkrét példán. Kassán, Rimaszombaton és Tornaiján történt, hogy megkérdeztem egyegy tanulót: tanulnak-e szlovákul? A válasz:

— Természetesen.

— és miért?

Erre a kérdésre már nem kaptam ilyen egyöntetű választ. Az egyik tanuló arra hivatkozott, hogy az államnyelvet tudni kell, a másik: mert a főiskolán szlovákul kell tanulni, és így tovább. Persze mindegyiknek volt valami igaza, de csak kis részben. Márpedig: nem ismerni kellőképpen a célt, hogy mit, miért teszünk, csak ritkán eredményezhet öntudatos munkafegyelmet. Lássuk hát, miért tanuljuk a szlovák nyelvet?

Lenin tökéletesen kifejezte a marxizmus irányvonalát a nyelvi kérdésben: a népek teljes egyenjogúságát és a nyelvek teljes egyenjogúságát. Semmilyen állami privilégium nem illet meg egyetlen népet, egyetlen nyelvet sem. Semmilyen kényszerítés a nyelvek tanulásában. A nyelvek szabad fejlődését és használatát kell biztosítani. A több nemzetiségű állam nemzetei és nemzetiségei között a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok szükséglete természetesen maga után vonja a lakosság nagyobb része nyelvének önkéntes tanulását, a

nemzeti nyelv művelése mellett. Hiszen a nyelv szerszám, eszköz, melynek segítségével az emberek egymással érintkeznek, kicserélik gondolataikat és kölcsönösen megértik egymást. „A gondolatok kicserélése — mondotta Sztálin elvtárs — állandó és létfontosságú szükséglet, minthogy nélküle lehetetlenség az emberek együttes tevékenységét megszervezni, lehetetlen sikereket elérni a társadalom termelő tevékenységében."

Hazánk hatalmas iramú gazdasági fejlődése szükségként állította elénk, a magyar dolgozók elé, egy olyan nyelvnek, szerszámnak, eszköznek bírását, melynek segítségével hazánk minden dolgozója egymással kicserélheti gondolatait és kölcsönösen megérti egymást. Mert nem teljes értékű a tudásunk, ha azt hazánkban, annak egész területén, ott ahol akarjuk, tehát akár Karlovy Varyban vagy Poprádoii és hazánk minden dolgozójával együttesen, közös munkában nem tudjuk a saját magunk javára és a társadalom hasznára érvényesíteni. Ezt teszi részünkre lehetővé a szlovák nyelv ismerete. Akárhová megyünk az országban, a szlovák nyelv birtokában megtudjuk magunkat mindenütt értetni, önállóan, biztosan mozoghatunk, és magunk intézhetjük ügyes-bajos dolgainkat. Ez a nyelvismeret megnyitja előttünk különböző munkahelyek kapuit, például: elérhetővé teszi az államapparátusban betölthető állásokat és lehetővé teszi az állampolgári egyenjogúság jogainak és kötelességeinek legnagyobb fokú gyakorlását.

Szlovák nyelvi tudásunkkalbeléphetünk a gazdag, színes cseh és szlovák kultúra birodalmába, segítségével megismerhetjük mindazt, amit hazánk népei évszázadokon keresztül alkottak a tudományok és művészetek terén. A szlovák nyelv ismeretével gazgagítjuk tudásunkat, tágítjuk látóhatárunkat, elmélyítjük műveltségünket. Sőt — anyanyelvét is jobban, szebben beszéli az az ember, aki tudatosan tanul egy idegen nyelvet. Arról se feledkezzünk meg, hogy a nyelv a barátság elmélyítésének kitűnő eszköze. A szlovák nyelv a legbiztosabb út hazánk dolgozóinak szívéhez, de a saját magunk világának megszépítéséhez is, érzelmi életünk megtisztításához és elmélyítéséhez. A szlovák nyelv tanulásával legőszintébb tiszteletünket és szeretőiünket fejezzük ki azok iránt, akikkel együtt élünk, dolgozunk, akikkel közösen tervezzük az emberiség boldog jövőjét és építjük a kommunizmust, védjük a proletariátus nagyszerű ügyét. Hazánk dolgozói nemzetiségre való tekintet nélkül találkoznak a munkában, a szórakozásban, barátkoznak, kicserélik tapasztalataikat és közös erővel harcolnak, dolgoznak, gazdagítják hazánkat. A hadsereg kötelékében váll a váll mellett tanulják védeni azt, ami mlndannyiunk részére a legfontosabb: győzelmes gazdasági versenyben az imperializmussal szemben, minél boldogabban, békében élhessünk. A szlovák nyelv elsajátításával

nem csupán egy, — a keleti,

nyugati és déli szláv nyelvek között geográfiailag is és filológiailag is központi fekvésű, — szépen zengő szláv nyelvet ismerünk meg. hanem egy olyan nyelvet, melynek ismerete birtokában a többi szláv nyelveket is sokkal könnyebben sajátíthatjuk el.

Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy hazánk minden dolgozója, de elsősorban az ifjúság olyan mértékben sajátítsa el a szlovák nyelvet, hogy azt biztosan használhassa a mindennapi életben, hogy érintkezhessenek szlovák és cseh polgártársainkkal, hogy elmélyítsék a meglévő barátságot, hogy hazánk egész területén képességeiknek megfelelően érvényesülhessenek és ezáltal sikeresen építhessék, védelmezhessek hazánkban a kommunizmust és ezzel hozzájáruljanak a világbéke megszilárdításához.

L'z tehát minden munka elsődleges kérdése: miért tegyük ezt vagy azt; miért tanuljunk. Há világos a fent megjelölt cél, úgy most már csak az a kérdés, milyen módszerrel lehet azt a lehető legeredményesebben megközelíteni.

Először is tudnunk kell:

az iskolai nyelvtanulás egymaga, a tanulók tudatos, aktív tanulni és a nyelvet tudni akarása nélkül, nem nyújthat biztos nyelvtudást, csupán bevezetheti őket a nyelven szólás titkába. Ezért oly fontos, hogy minden tanuló tudatosítsa: egy nyelv tökéletes elsajátítása érdekében szükséges a kitartó erőfeszítés. Nemcsak arról van szó, liogy óráról órára becsületesen elkészüljünk, hanem ragadjunk meg ezenkívül is minden olyan eszközt és alkalmat, amely előbbre visz a nyelvtanulásban.

Ne „szégyelljünk" például fennhangon tanulni. Ne csak a

szemünk, hanem a fülünk is szokjék a szlovák nyelvhez. A nyelv ugyanis hanghoz kötött jelenség, (még akkor is, ha a hang írott jelét, a betűt nézzük!). Olvasás közben, gondolatban legalább, a betű hangalakja is ott él fülünkben és beszédizmainkban, Mondjuk ki tehát a hangot: így azt beszédizmainkkal és fülünkkel is tanuljuk.

agyon fontos: ne múljék el egy napunk sem anélkül, hogy a szlovák nyelvvel otthon legalább egy fél órát ne foglalkoznánk. Tanuljunk könyv nélkül minél több szöveget. Nem csak verset, de prózai szöveget is, különösen olyan mondatokat, melyeknek szerkezete egészen elüt a magyartól. Ezek a mondatok hasonló szerepet játszanak majd beszéd, fogalmazás vagy fordítás közben, mint az építészetben az előre gyártott elemek, a panelek. A nyelvtudást ugyanis egy épülethez hasonlíthatjuk. A téglák a szavak, a nyelvtani rendszer pedig a téglákat összekötő malter. Mert nagy könnyebbséget jelent, ha nem kell minden mondatot különálló szavakból felépítenünk, hanem már kész mondatok jutnak az eszünkbe. Természetes, amit könyv nélkül tanulunk, — hogy azt majdnem mint előkészített elemet, panelt építsük bele mondanivalónba, — értelmesen, gondolati emlékezéssel kell megtanulni. Vagyis: előbb a fordítással, szavakkal, nyelvtannal ismerkedjünk meg. Általában először is igyekezzünk minden szöveg értelmét nagyjából megérteni egyelőre anélkül, hogy az ismeretlen szavakkal vagy nyelvtani jelenségekkel behatóan foglalkoznánk. Ezután következzék az alapos, mindkét irányú (magyarról szlovákra és fordítva), nyelvtanilag is megalapozott szótanulás.