Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-24 / 4. szám

Az idősebbek példamutatása Tanulni sohasem késő Lucskos, sáros s fekete az mesteriskola tanulóinak életé­eddigi tél, Kövecsesen éppúgy, ről beszélgetünk. mint másutt. Az ember mérge­lődik, s ugyancsak kerülgeti a sarat. Én is igy vagyok vele. De amikor a kövecsesi / mester­­iskolába értem, s láttam a sok Az ipolynyékiek igazán ki­tesznek magukért — mondja. — Nincs olyan év, hogy ne külde­­nének tanulót az iskolánkba. Ez évben is hárman vannak itt. Lukács Ferenc a második évfo­lyamot, Zsigmond Imre segéd­könyvelő és Szalai József, az EFSZ elnöke pedig az első év­folyamot látogatja. Az igazgató szavait az óra végét jelző csengő berregése zavarja meg. Vége a tanításnak. A diákok szobáikba sietnek, én pedig az ipolynyékiek keresé­sére indulok. Szalai és Lukács elvtárssal a folyosón találkoz­tam össze. S pár perc múlva már a tanári szobában beszél­gettünk szövetkezetükről és a tanulásról. — Tőlünk négyen végezték el a kövecsesi mesteriskolát. Én magam a hetedik vagyok — újságolja Szalai elvtárs. — Mondhatom, hogy úgy megsze­rettük a tanulást, mint a vég­zett növendékek. Itt van pél­dául Csinger elvtárs. Az elmúlt évben fejezte be a mesterisko­lát, ma pedig a Tornaijai Mező­­gazdasági Technikum tanulója. De nem ő lesz az utolsó. A jövő tanévben az elnök sza­vai szerint Petrzsel Sándor váltja fel a tanulásban. A mes­teriskolába pedig 2 szövetkezeti tagot küldenek. — A mezőgazdászunk, Bor­stein Oszkár is az elmúlt évben fejezte be tévúton a techniku­mot — veszi át a szót Lukács elvtárs. — Kertészünknek, Lőrincz Ferencnek kétéves, Oroszlányi Jánosnak, a barom­fifarm dolgozójának pedig egy- ' éves a szakvégzettsége. Bár így lenne minden szövet - I kezeiben, gondoltam magamban. ■ Ez az 1440 hektáros szövetkezet i e téren igazjn jó példával szol­gál. Beszélgetésünk során azon- 1 ban a fiatalokról szó sem esett, így hát nem álltam meg, hogy ; efelől ne érdeklődjem. — Huszonnyolc mezőgazda­­sági tanoncunk van — nyugtat meg az elnök. — Homolya Pista pedig a Tornaijai Mezőgazdasá­gi Technikumban a számvitel „titkaival“ ismerkedik. Meg kell még mondanunk, hogy az említett szövetkezet­ben, ahol a szilárd bérezés be­vezetésére készülnek, arra is gondolnak, illetve úgy tervezik, hogy az elkövetkező években minden csoportvezetőt mester-ŐÍÍO^ Szala* József vidám, tanulnivágyó fiatalt s az idősebb elvtársakat, egyszeribe jókedvem támadt Érdemes volt ide eljönni, még akkor is, ha kétszer ilyen lenne is a sár. Kmosko igazgató elvtárs me­leg szavakkal, mosolygós arccal fogad, mint régi ismerőst. A tangazdaság eredményeiről, a Lukács Ferenc r •• UJ LENDÜLETTEL A Keletszlovákiai Kohómű építői friss erővel, új lendület­tel kezdték meg ez évben gigá­szi munkájukat. A szocialista munkabrigádok s a céltudatos tömegpolitikai munkának az eredménye, hogy a kohászati építkezések az 1960-as tervet már december 18-án teljesítet­ték. Ez mindenképpen dicséret­re méltó tett volt és egyben jogos reménytkeltö, biztató a további sikerekhez. Annál is in­kább, mert az elmúlt évhez vi­szonyítva, ez.évben nagyobbak a követelmények, a feladatok,___ hiszen már teljes ütemben w megkezdődik a kohómú építése Az elvégzésre váró munkai: nagyságának igazolásaképpen, íme, egy számadat: Az idei munkáknak az értéke néhány millió korono A fő felada­tok közül meg kell még említe­ni. a következőket: a központi mechanikai műhelyek első ré­szét július elsejéig át kell adni. Meg kell gyorsítani a terepelő­készítést, és befejezni a főbb munkálatokat. Pontosan és idő­ben kell elvégezni a csatorná­zást, a villanybevezetést és fel­•> építeni Bócsáron az épületele­meket gyártó üzemet. A kohómú folyamatos, terv­szerű és gyors felépítése meg­kívánja a modern technika, az ésszerű munkamódszerek beve­zetését és alkalmazását. A mű szakemberei, vezetői, munkásai erről sem feledkeztek meg. így pl. a hagyományos falazás he­lyett bevezették az épületele­mekből való építést. Ezt figye­lembe véve vették tervbe, hogy ez évben 35 000 köbméter falat húznak fel, 124 000 köbméter A szocialista munkabrigádok példát mutatnak Jánoska Martin, az egyik leg­ügyesebb hegesztő, munka köz­ben. betont öntenek be és 210 000 négyzetméter vakolást végez­nek el. És ami a leglényege­sebb, az épületelemeket közön­séges salakból készítik. A fur­­nírlemezek és a peroszkópikus hordozók használatával több száz köbméter faanyagot taka­rítanak meg. Tervbe vették még egy központi ácsüzem felépí­tését, ahol a deszkafalak részeit készítik majd el. Az ilyen okos, átgondolt, tervszerű munkával emelkedik a munka termelékenysége és amellett lényegesen csökken a munkaórák száma, ami lénye­gében a munkások javát szol­gálja, mert nem kell annyi fizi­kai erőt kifejteniük, és amellett havi keresetük is állandóan emelkedik. Ha mindezt sikerül alkalmazniuk és elvégezniük, egy év alatt 900 ezer koronát takarítanak meg. S még valamit, ami szintén a modern építke­zésre jellemző: itt is bevezetik a sugárépítkezést, vagyis su­gármódszerrel épülnek majd az utak, a lakóházak és a gyári épületek, illetve az ipari köz­pontok is. (t) ll; Nem beszél sokat, de amit III mond, az őszinte és értelmes. Hl Aki Alojz Faltát régebbről III ismeri, tudja, hogy ily szót- III lan és komoly természetű. jlj De bárkivel is köt ismeret - III séget, bárkivel is beszélget, III ha csak egy fél órácskát is, II; ugyanez róla a véleménye. ;|| A Kelet szlovákiai Gépgyár III előcsarnokában beszélget­ni tünk. Künn ködös téli szűr- III kület, itt bent párás levegő­vé ben vibrál a villanyfény. Eb­­!| ben a környezetben még II; szerényebbnek, csendesebb- III nek tűnik. Éppen akkor fog- III tam el, amikor tanáccsal Hl látta el a brigád tagjait. Ili A megbeszélés rövid volt, III s pár perc múlva már velem III foglalkozott. jlj Szeméből kiolvasom a kér­­j|j dést, hogy ugyan miféle ki­vi váncsiság hozott ide. jjj — Ügy hallottam, te is jjj voltál Prágában, — kérdem. II! — Igen, i az imént jöttem jjj meg, s egy kissé még fáradt jjj vagyok. II! — Voltál-e már máskor is jjj Prágában? j|| — Még nem — s nagyon Ül örülök, hogy láthattam ha­vi zám gyönyörű fővárosát. HÍ Örömöm kettős, mert részt- III vehettem egy olyan tanács- Ül közösön, melyre a legjobb jjj dolgozók sereglettek öszze, jjj hogy elmondják tapasztala­id taikat, javaslataikat, taná­vá csaikat. Ili — Te miről beszéltél a Ül konferencián? jjj — Elmondtam, hogy mi­jjj lyen volt a brigádunk a kez- III derén és milyen most. — S milyen volt? — A mi csoportunk nem ||| volt rossz azelőtt sem. De ül amikor beneveztünk a ver- jjj senybe, még őszintébbek és ||| bizalmasabbak lettünk egy- ül máshoz. Minden kérdést, fel- jjj merülő kisebb-nagyobb prob- ;|j lémát elvtársiasan oldottunk ül meg. — Elégedett vagy a brigád jjj tagjaival? — Igen. S mondhatom, két Ijj év alatt senki sem követett jjj el olyan kihágást, ami a jjj munka rovására ment volna. !!• Munkatársaim a magánélet- jjj ben is példásak. jjj — Melyik munkasikerete- II! két tartod a legértékesebb- H: nek? Üi — A Szovjetunió részére jjj legyártott kitűnő szellőző- j|| ■ berendezést, amiket a leg- jjj modernebb kivitelben és hat ül héttel a határidő előtt ké- jjj szítettünk el. — Mi a terved? — Először is beszámolok jjj a konferencián hallottakról, jjj a tapasztalatokról, és a ||| hasznosat, munkatársaimmal jlj megbeszélve, mi is alkalmaz- jjj zuk. Természetesen ezután ||j is úgy fogunk dolgozni, élni, jlj hogy továbbra is méltók le- ||j gyünk a szocialista munka- jjj brigád címére. Be kellett fejeznem a be- ill szélgetést, mert már várták ||| a brigád tagjai, kik egy ha- jjj talmas katlan körül álltak, jlj melyben nemsokára a Szov- ||| jetunióban tagozzák majd jjj a kémiai úton előállított Ili műanyag szálakat. (te) jjj A VITA GYÜMÖLCSEI szélesítésére. A mezőgazdaság előtt álló feladatok teljesítése megkívánja, hogy itt is minél jobban kiszélesedjen a szocia­lista munkabrigád címért folyó verseny. Felelősséget éreznek A Rajec n/Svi­­tavou-i szövet­kezetben két kollektíva, egy a növényter­mesztésben és egy az állatte­nyésztésben versenyez a szocialista nunkabrigád címért. A kollek­­ívák tagjai nemcsak elolvas­­ák, hanem alaposan át is ta­­mlmányozták az első és máso­­lik vitaanyagot. A növényter­­nesztésben dolgozó csoport őszietekben vitatta meg az ínyagot és munkájuk során szinte naponta visszatérnek az egyes megállapításokhoz. Elha­tározták, hogy a jövőben több gondot fordítanak a silókukori­ca és a takarmányburgonya termesztésére. Silókukoricából 500, takarmányburgonyából 600 mázsát akarnak elérni hektá­ronként. A vitaanyag megbeszélése után az állattenyésztésben dol­gozó kollektíva szintén külön­féle újításokat kezdett alkal­mazni. A fejősöknél bevezették a csoportos etetést és gondos­kodnak, hogy az istállóban ál­landóan legyen meleg víz. Az új módszerek bevezetésével akar­ják elérni az évi darabonkénti 3000 literes fejési átlagot. Megkeresik a tartalékokat A jičíni járásban lévő Staré Smrkovice-i szövetkezetben dolgozó kollektíva tagjainak ál­landó beszédtémája a vitaanyag. Az állattenyésztők Vojtech M a ň á k vezetésével a múlt évben is szép eredményeket ér­tek el. A napi fejési átlag 15 liter körül ingadozik. A 3200 literes évi átlaggal a legjobbak között helyezkedtek el a kelet­csehországi kerületben. A kol­lektíva tagjai állandóan kutat­ják, hogy még milyen módsze­rek alkalmazásával lehetne nö­velni a tejtermelést. A takar­mány mennyiségét, valamint minőségi összetételét is meg­változtatják. Így akarnak elérni ez évben 3300 liter fejési átla­got. Segítik a kezdőket A dél-morvaországi kerület­ben a vitaanyag megbeszélése során több kollektíva versenybe lépett a szocialista munkabri­gád cím megszerzéséért. A výš­koví járásban eddig 20 kollek­tíva alakult és kapcsolódott be a versenybe. A breclavi járás Veiké Pavlovice-i állami gaz­daságában az év elejétől hat kollektíva alakult. A kroméŕíži járásban lévő bélovi szövetke­zetben egy ifjúsági kollektíva alakult a növénytermesztésben, és szintén versenybe léptek a büszke cím megszerzéséért. A hattagú ifjúsági csoportnak a kezdeti nehézségek leküzdé­sében a gottwaldovi Svit n. v. egyik szocialista munkabrigád­ja segített. E kollektíva tagjai továbbra is szoros kapcsolatot tartanak fenn a szövetkezetiek­kel és átadják a fiataloknak i versenyben szerzett tapaszta­lataikat. ... ' ; ' -?• Volt két ... ló esze, én jól ismerem, kocsis lesz abból, hogy... A kertész igazat mondott, mégis tévedett. Martinnak va­lóban volt magához való esze. Jól megjegyezte Vaculek mes­ter szavait: — Két év múlvi ledöntjük az udvar végében lé­vő öreg istállókat, garázst épí­tünk helyükbe a traktoroknak meg javítóműhelyt. ti/iartin értelmes fiú, megér­"-M tette, hogy ha az istálló­ból garázs lesz, akkor a kocsi­soknak traktort kell vezetni. E: természetes. Ha egyesül a kél szomszédos szövetkezet, akkoi itt egy tucat traktor meg soh más, mindenféle gép lesz. Per­sze, nem tűnnek el a lovak sem szükség lesz néhány párra, dt azokkal úgyis csak az idősebbek járnak majd, akik már nem ül­hetnek a kormánykerék mögé A traktor fiataloknak való. Mi­csoda kín szekérrel odaállni c vagon mellé. Az igaz, a sárgák szót fogadtak, de volt olyan kocsis is, aki négy méterről hordta szekerére a műtrágyás­­zsákokat. A traktor meg olyan szépen a vagon mellé simul hogy egyenesen a pótkocsira lehet dobálni a zsákokat. A fiú nézte a traktort, s fel­lobbant benne az elégedetlen­ség: Ezek a törvények! Ha meg­tanultam a vezetést, akkor is két évet kell várnom, míg rám­­bízzák a gépet. De sebaj! Nem leszek én soká kocsis! ★ A hruSovanyi Állami Gazda­ság udvara szélén hangároknak is beillő hatalmas műhelyek állnak. A műhelyeket széles be­tonút köti össze. Az első hall­ban olyan kovácsolás zaja fo­gad, mint egy gyárban. Szétsze­dett traktorok, alkatrészek, kékruhás olajos emberek, mes­terek, szerelők, tanoncok, Mar­tin is közöttük van. — Szombaton mondta az el­nök, hogy az EFSZ vezetősége iskolába küld. Hétfőn reggel , már jöttem is. Az első hét jól eltelt. Két év múlva javító le­szek s megszerzem a hajtási engedélyt is... — Martin lesz szövetkeze­tünkben az első szakmunkás. A harmadik ötéves tervben még , vagy féltucat hozzá hasonló fiút küldünk iskolára, s lesz trakt o- j rosunk meg javítónk is, a saját gyermekeinkből. — Ennyit . mond Trávnióek elvtárs, a sed­­leci EFSZ elnöke. \ Vacula, a szövetkezet mecha­­nizátora, csak mosolyog és ter­vezget: mire Martin visszatér, felépül a műhely, s eggyel több , traktort veszünk... A mester, akitől Martin Bá- ' bik elsajátítja a mester- 1 séget, bőbeszédű: Ez a kék sze­mű nálunk sokat megtanul. Is­merem én jól a gyerekeket, meglátom rögtön az első nap, hogy kinek „ül" a mesterség. Martin néhány- lépéssel ar­rébb egy pléhdarabot hajlítga­­tott. Ogy látszott, nem hall­gatja beszélgetésünket. De amint rátekintettem, láttam, hogy hirtelen elpirul a dicsé­retre. Aztán, talán azért, hogy leplezze zavarát, vagy az öröm gerjesztette jókedvre, hirtelen fütyörészni kezdett, olyan vidá­man, hogy még a mester is fel­figyelt rá. Kedvenc nótáját fújta: Volt két lovam... —s— skolára küldenek. Sőt még ar­­ól is szó volt, hogy a tagság úlnyomó részének is lehetővé eszik a későbbi években az mlített iskola elvégzését, a ta­­loncoknak pedig a különböző echnikumok látogatását. — Nem ártana, ha a többi zövetkezet vezeiM is követnék éldánkat — mondja Szalai elv­­árs. — Négy éve vagyok a szö­­etkezet elnöke, és bátran íondhatom, hogy a kellő szak­­épzettség megszerzése hozzá­­egített bennünket ahhoz, hogy járás jő szövetkezetei között mlegetnek bennünket. Bizony, nem a legfiatalabb zalai elvtárs. Negyvenöt év yomja a vállát. Mégis tanul, íert — amint mondja — tanul- i sohasem késő. A kongresz­­zusi vitaanyag is megemlíti szükséges szakképzettség íegszerzésének fontosságát, íert a termelés emelésének gyik titka ebben rejlik. S csak­­; így tudjuk a mezőgazdaság­án is a harmadik ötéves tervet égy év alatt teljesíteni. NÉMETH JÁNOS Sok jó példával lehet bizo­nyítani, hogy a szocialista mun­kabrigádok és azok a kollektí­vák, amelyek a büszke címért versenyeznek, igen alaposan megvitatják az EFSZ-ek V. kongresszusa előtt kiadott vita­anyagot. A vitaanyagban fel­tüntetett példákat elemzik és összehasonlítják saját gazdasá­guk eredményeivel. így látják aztán legtisztábban, melyik szakaszon kell javítaniuk, hogy határidő előtt teljesíthessék a feladatokat. Jó volna, ha az EFSZ-ek vezetői felhasználnák a vitát újabb kollektívák alakí­tására, a szocialista munkaver­seny magasabb formájának ki-A z első pár, amit rábíztak, fiatal volt, sötét pej mindkettő. Olyan vígan jártak, hogy öröm volt hajtani. Aztán az egyiknek eltörött a lába. Mi­vel eggyel mégsem járhatott, adtak neki egy félig betanított három éves vasderest. Bizony, ez még nem kedvelte a szerszá­mot. Mégis rábízták a tizennégy éves gyerekre, első éves kocsis­ra. A lovak akkor ragadták el, amikor akarták. Hiába húzta a gyeplőt, riszálta a zablát a szá­jukban, hiába feszítette lábát a kis saroglyához. A lovak futot­tak. Amikor egyszer a boronák­kal futottak el a kiserdőbe és teljesen összeszaggatták a szer­számot, maga is belátta, "hogy ezek a paripák nem neki valók. Az idősebbek jól megmosták a fejét, és rábízták a sárgákat. Ezek nem ragadnak el, meg a szerszámot sem szaggatják össze. Igazuk volt. Bizony, csak cammogtak. Olyan nehéz vasas komútot viseltek, alig bírta a nyakukra tenni. Széles farukon olyan vályú húzódott végig, mint egy kiskacsa úsztató. Mar­tin nyugodtan ülhetett a sze­kéren, akár a lőcsre is dobhatta a gyeplőszárat, a sárgák nem riadtak meg semmitől, nyugod­tan ballagtak és elhúztak akár­milyen nagy terhet. A fiú kerek két évig kocsiskodott, hordta a trágyát meg a zöldséges ládá­kat a kertészetből. Van két lovam ... dúdolgatta, főként akkor, ha a lányok hord­ták szekerére a zöldséges ládá­kat. Kocsis volt, férfimunkát végzett, legénynek érezte ma­gát. S egy őszi napon mégis ki­csúszott kezéből a gyeplő, eltö­rött a keze. Mikor aztán levet­ték róla a kötést, és néhány hónap múlva, amikor már köny­­nyebb munkát végezhetett, megjelent a kertészetben. Ott akadt számára tennivaló. Ahogy Maralov kertész észrevette, hogy újra visszatér a fiú karjá­ba az erő, s emelgeti a téli lá­dákat, úgy gondolta, helyénvaló lenne szót váltani vele. — No, Martin, megfogod-e újra a gyeplőt? — kérdezte kí­váncsian. Hangjából kiérződött, hogy nem bánná, ha a fiú akár azonnal megjelenne szekerével s rakodni kezdene. . — Nem tudom — felelt Mar­tin bizonytalanul. Nem merte a kertész szemébe mondani a nem-et. Pedig ezt gondolta. Nem szólt arról sem, hogy az este felkeresle az elnök, érdek­lődött az egészsége iránt, majd arról beszélt, hogy nagy szük­ségük lenne traktorosokra meg javítókra. Martin megértette, hogy ez olyan hívás-forma. Persze az új foglalkozás áldo­zatot kíván, előbb el kell sajá­títani. — Ha úgy gondolják, meg­próbálhatom — válaszolt az el­nöknek a fiú. A hír gygrsan terjedt a falu­ban. — Micsoda dolog az, hogy el­csábítjátok ezt a fiút — így köszöntötte másnap Trávnióek elnököt a kertész. A fiú szereti a lovakat. Mit gondoltok ti, a foglalkozást nem lehet úgy vál­toztatni, mint a fehérneműt, — lázongott a kertész, aki a lovak „eltüntetésének" első lépését vélte felfedezni Martin elcsá­bításában. — Még szerencse, hogy a fiúnak van magához va-11 óz. '- -- »mmRRHHNN DtcwBa>uuuuiwpiwM«inwwnwMuy»BB—^ A losonci járásban, Tamásiban épül hazánk egyik legmoder­nebb baromfifeldolgozó üzeme. Az üzemnek az első félév végére kell elkészülnie. Képünkön az építkezés egyik részlegét látjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents