Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-08-08 / 32. szám

Jó táborozási A nyári szünidő alatt a fia­talok ezrei töltik idejüket bri­gádtáborokban. Folyók völgyé­ben, hegyek tövében, erdők szélén vagy a réteken, úgy­szólván az ország minden ré­szén találhatunk ilyen táboro­kat, nem beszélve arról, hogy hány fiatal kap szállást a nyári brigádmunka alkalmával isko-' Iákban és más helyeken. Sok­sok ezer fiatal vesz részt ilyen táborozásokon, és így a nyári brigádmunkák, jó táborozások megszervezése az utóbbi évek­ben fontos kérdéssé vált szá­munkra. Nagy jelentősége van a nyári brigádmunkáknak, tá­borozásoknak. Értékmérőnek elsősorban az elvégzett mun­kát használjuk fel. Hány hek­tárnyi rétet, legelőt tettek termővé, milyen nagy mocsa­ras területet csapoltak le, hány száz méter vagy hány kilomé­ter hosszúságú vízlevezető ár­kot, kanálist ástak ki. Igen, az ifjúsági építkezéseken elért kézzelfogható és szemmellát­­ható eredmények a legkonkré­tabb mércéjük a nyári táboro­zások és brigádmunkák érté­kének. De ne felejtsük el, más dolog is összefügg ezzel, ami éppenséggel másodlagosnak látszik, de nem marad el je­lentőségben az elvégzett konk­rét munka mögött. CÉLSZERŰSÉG, TEXTREKÉSZSÉG A munka az életre tanít. Annak a fiatalnak, aki részt vesz egy ilyen nyári brigádtá­borozáson, sok aprósággal kell megküzdeni, néha, mondjuk ki őszintén, nehézségek is akad­nak, A nehézségek persze nem olyan természetűek, hogy azo­kat nem lehet áthidalni, kivált egy élettapasztalt egyénnek. Csakhogy ezek a fiatalok még nem élettapasztaltak. Hányszor előfordul, hogy árokásás köz­ben elromlik a szerszám, vagy­­pedig valamilyen körülmény folytán saját maguknak kell az ebédet vagy a vacsorát elké­szíteni. Rendben kell tartani a szálláshelyeket, egymást se­gíteni a munkában, hogy a ki­tűzött feladatot elvégezhessék. Egy nagy követ vagy egy ge­rendát pl. egy vagy két fiatal nem tud odább mozdítani, töb­ben kellenek erre a feladatra. Több fiatal részvétele valami­ben már kollektív tettet és bizonyos fokú lelkiismeretes­séget. odaadást követel. Tehát a nyári táborozás közösségi szellemre, az életben való jár­tasságra, az akadályok, nehéz­ségek leküzdésére is megtanít­ja a fiatalokat. Úgyis mond­hatjuk, hogy teljes eredmény­nyel akkor zárul egy-egy ilyen táborozás, ha elérjük általa a közösségi életre való nevelés egy felsőbb fokozatát. Az is­kolában elsajátított politech­­gádmunkák alkalmával kitű­nően hasznosíthatják a fiata­lok. Nem egy iskolai tanműhely viszonylatában, hanem magá­dban az életben, a konkrét ter­melő munkában látják értékét a fiatalok a politechnikai is­mereteknek, azok alkalmazásá­nak. Tehát gyakorlatiasságot, célszerűséget, tettrekészséget is kivált a CSISZ-tagokból egy­­egy ilyen táborozás. Schiller, a nagy német költő Teli Vilmos című drámájában írta: „Az életen át kell vágni magunkat". Tudjuk, hogy társadalmunk a nikai ismereteket a nyári bri­­régihez viszonyítva ma már óriási módra megkönnyíti az életet. Összehasonlításokról most nem célunk beszélni, tud­juk már úgyis, mi a régi és az új rendszer között a különb­ség. De mai rendszerünkben is tettrekész emberek kellenek, acéloskarú fiatalok, tehát ma is fel kell készülni az életre aprólékosan. Jártasnak kell lenni sok mindenben egy fia­talnak és célratörőnek. Éppen az eredmények érdekében. A gyakorlati munka jártasságra is tanít. Ugye mennyi érték rejlik egy-egy ilyen brigádtá­borozásban? AZ ÉLETRE NEVELJÜNK A CS1SZ Központi Bizottsá­gának legutóbbi ülése foglal­kozik a fiatalokkal az ifjúsági építkezésekkel kapcsolatban. Alapvető problémákat vet fel a határozat és aprólékos dol­gokra is rámutat. Különösen Vég« az aratásnak A bajcsi állami gazdaság el­­letői üzemrészlegében vígan zakatolt az SK-3 jelzésű kom­bájn. Szinte szemlátomást fo­gyott a táblán az álló gabona. Már csak pár méter és vége az aratásnak. Utoljára zúgott fel a kombájn motorja. A bajcsi állami gazdaságban legelőször az elletői részlegen fejezték be az aratást és a cséplést. Pedig ez volt az első év, ami­kor már a kévekötők és a csép­lőgépek nem jutottak szóhoz. Az állami gazdaság összes gabonáját az új technológia szerint két vagy három-mene­tes aratással takarították be. A hárommenetes aratás kitü­nően bevált. Az aratásban elért sikerekért meg kell dicsérnünk Borsányi Miklós kombájnost és Virág János segédkombájnost, akik 300 hektár gabonát arat­tak és csépeltek ki, Csonka Lajos traktoros körülbelül ugyanannyi gabonát vágott le. A gazdaságban dolgozik, egy ifjúsági brigád is. A brigádnak sok leánytagja van. Meg kell jegyezni, hogy a lányok cso­portja nem marad el a fiúk mögött, egyformán szép ered­ményeket érnek el. A leány­brigád 1500 munkaórát dolgo­zott le. Dicséretre méltó Német Erzsébet, Csontos Eta, Gyüre Erzsébet, Dibúz Irén és Kelemen Mária munkája, akik példaképül álltak a többi fiatal elé. A jó munka eredménye sem maradhat el, a fiatalok az aratóbálon vígan elszóra­koznak majd. BALHA JÓZSEF a CSISZ járási és kerületi funkcionáriusai meríthetnek belőle sokat. Kell is, hogy me­rítsenek, mert a nyári táboro­zások megszervezését sok esetben még mindig csak úgy tekintik, hogy fel kell állítani egy tábort, fiatal brigádosokat kell szervezni — és kész az egész. Lényegében véve nincs olyan táborozás, amely bizo­nyos mértékben ne töltené be küldetését. De ha a CSISZ járási titkárságai a körzetük­ben folyó ifjúsági építkezése­ken úgy szervezik meg a tábo­rozásokat, hogy ott a fiatalok az életben való jártasság főbb elemeit is elsajátíthassák, na­gyobb eredményt érünk el. A CSISZ járási vezetőségei­nek részéről az említett szer­vezési intézkedések, sajnos, egyes esetekben elmaradnak. Pedig némi körültekintéssel, az adott lehetőségek kihaszná­lásával lényegesen sikeresebbé lehet tenni egy-egy ilyen tá­borozást az ifjúsági építkezé­sek mellett. E téren nagy fe­lelősség hárul a táborok veze­tőire is. Nem is annyira fegyel­mezni és „karban tartani“ kell a fiatalokat egy-egy ilyen tá­borozás alkalmával, mint in­kább olyan lehetőségeket kell megvalósítani a táborban, ame­lyeket csak közösségi alapon lehet megoldani, tehát inkább az életre kell nevelni. Termé­szetesen fontos egy bizonyos fokú táboron belüli fegyelem fenntartása is, mert enélkül nem létezik táborozás. Viszont a fiatalok számára unalmassá válik a látszólag jól megszer­vezett ifjúsági tábor is, hogy ha csak az állandó, de sablonos fegyelmi korlátok között mo­zoghatnak, és semmi célszerű­séget, valamiben való jártassá­got és közösségi nevelést nem kapnak. Egy-egy táborozás al­kalmával minden fiatalban ala­kítsunk ki készséget valami iránt. Akkor bizonyára ered­ményt értünk el. Az ilyen fia­talok azután várják a legköze­lebbi táborozást és mint ked­ves emlék marad meg tudatuk­ban az együttlét. Egy jól irányított ifjúsági építkezésen nyaralás-számba megy az a rövid ideig tartó brigádmunka, amit a fiatalok ott végeznek. A vezetésen bizony sok múlik, még a jó táborozás is. B.’I. A Vrchlabí-i autóüzemben új típusú Š 1202-es szállító-kis­autókat gyártanak. Az érdeklődés az autók iránt külföldön is megnyilvánul, ami iparunk hírnevét dicsőíti. ifytyHitt C gy liter tejet kérek! — mondják nagyon sokan naponta. A kiszolgáló pillana­tok alatt kiméri a tejet, melyet azután fogyaszthatnak a gyer­mekek vagy bárki más. Milyen sok tejet mérnek ki naponta! Alig van valaki, aki ne gondolt volna arra, vajon hogyan és honnan képesek ilyen sok tejet az elárusítöhe­­lyekre szállítani. Bizony nem kis utat tesz meg éppenséggel ez a mindennapi táplálék, amíg az asztalra kerül. Sok apró és sok nagyobb mozzanaton esik át, amíg a városi fogyasztó elé kerül. Az alábbiakban egy kis pilla­natfelvétel készült arról, mit tesznek az emberek azért, hogy több tej legyen. Például a cséfai EFSZ-ben több fejő is van. Közöttük a legjobb, legnagyobb eredmé­nyeket elérő Ferenczi István és Cséfalvai Vince. Az idei máso­dik negyedévi fejési tervük egyenként 8661 liter tej volt. Cséfalvai Vince 19 éves létére nem hagyta magát és bár a terv nem kis mennyiséget irányzott elő, mégis úgy hatá­rozott, hogy tizenegyezer liter tejet fej a rábízott 19 tehén­től. Amikor Ferenczi István ezt megtudta, S is határozott. Vál­lalta a tizenegyezer litert. Mindketten gyakorlott fejők, értik az állattenyésztés apróbb fogásait is, de próbára is tette ügyességüket, tudásukat a vál­lalt terv teljesítése. Mikor egy­­egy fejősnél a vártnál 1—2 li-Aa*. A Cseh-Morva Fennsíkon Amikor először abszolváltam a Bratislava-Praha légiutat és Brno után a gép egyet zuhant, bizony nekem is kissé felbillent az egyensúlyom. Fehér arcszí­nemet a csinos stewardnó is észrevette és azonnal kedves mosollyal magyarázta: oh ké­rem, ez csak egyszerű légzsák volt a Cseh-Morva Fennsík fe­lett. Égy háromcsillagos kis palack után már bátran le is tekintettem, hiszen a földrajz­ban olyan sokat tanultam a Cseh-Morva Fennsíkról, mely a két történelmi terület egy­kori határán húzódik. Hatalmas sötét foltot láttam, a zöld leg­különbözőbb árnyalataival. Mikor aztán ugyanezt az utat autósztrádán tettem meg és a soktornyú brnoi krematórium mellett elkanyarodtam a Jihla­va felé vezető úton, megállapí­tottam, hogy a sokszínű zöld, melyet felülről láttam, tulaj­donképpen a zöld fenyők, lom­bos ' erdők és erdei tisztások konglomerátuma, és apró hegyi tavak is megszakítják az egy­öntetű színt. Az elletői CSISZ-leánybrigád tagjai, akik eredményesen vet­ték ki részüket az aratásból. szólalt az üzem vezetője, hogy ott a nápolyi szeletek fölött egy papírlapot találhatok, me­lyen elolvashatom a kilenc ke­reszt legendáját. Ezeröt száznegyven táján tör­tént, mesélte a géppel írt pa­pírlap, hogy egy magyarországi vándorszatócsot Hlboká község környékén az erdei úton fél­­holtan találtak. A sebesült ván­­dorkereskedöt a falu egyik gazdája gyógyította s közben a szegény vándor és a jómódú gazda leánya egymásba szeret­tek. A kulák persze módos gazdához kényszerítette a leányt. A magyarországi ván­dorkereskedő a kilenc kereszt helyén, az erdők mélyén várta meg a lakodalmi menetet és megtámadta őket. A meny asz­­szony, a férj, a támadó vőle­gény, a barát és a násznép holtan maradtak a színhelyen, üzenetek { Sz. N. Sávoly: Az írásod fel­használjuk, jó lenne, ha je­lentkeznél máskor is. H. J. Rimaszombat: Aláírás és pontos cím nélkül a leve­leddel nem foglalkozhatunk. Ilyen leveleket nem is őrzünk meg. Dolgozó nő: Ha eredeti 5.30 koronás órabérét 2.51-re csök­kentette, meg is kell indokol­nia munkaadójának ezt a bér­leszállítást. Ha bizonyítani tud­ja, hogy csakugyan a magasabb munkabérrel vették fel, for­duljon panasszal munkaadójá­nak üzemi bizottságához vagy az illetékes járási munkabíró­ságához, ahol szóbelileg is Érdekesen találkozik itt az őstermészet, a múlt és a leg­modernebb autósztráda, melyet majd végig reklámtáblák tarkí­tanak. Az egyik Meopta reklám mögött hatalmas ,.dubák“ gom­bát találtam, vagy húsz centi­­méteres szárral, kalapja olyan volt, mint egy kis esernyő. Felvágtam, nem volt benne egy féreg sem, tehát csak nemré­gen nőhetett meg. Lefeküdtem egy kis erdei tisztásra. Az első pillanatban úgy látszott, hogy erre legfeljebb a madár jár és amikor felnéztem, észrevettem, hogy a tisztás felett magasfe­szültségű villanyvezeték a Cseh-Morva Fennsík valame­lyik üzemébe szállítja az élet­adó áramot. Az út egyik olda­lán később kilenc magas fake­resztet számoltam egymás után, vele szemben kis Jedno­­ta-vendéglót pillantottam meg, mely félig téglából, félig fából készült. A vendéglőben ugyan­ezt a kilenc hatalmas fakeresz­tet festmény ábrázolta. Mikor a képet szemléltem, a pince­­szerű kiszolgáló alkóvból meg­a kilenc halott emlékére emel­ték a kilenc keresztet. A kö­zépső nagykereszt alatt fekszik a menyasszony, kétoldalt a férj és a szerető. A gyilkos szerető keresztje állandóan rothad, mintha a föld alatt is a lelki­­ismeret furdalná, minduntalan meg kell újítani. A kapitalista múlt hátborzon­gató története azonban koránt­sem másítja meg a mai modern életütemet. A kilenc kereszt előtt hatalmas sor autó állott, a kirándulóké. A vendéglőre ugyan szomorú fűz borúi, előt­te virágágy pompázik, de a fűz alatti kerti vendéglőben kedé­lyesen söröznek a kirándulók, az árvácskák előtt pedig egy­másra simulva halad el egy csillogó szemű szerelmespár, és egyáltalán nem fél a kilenc kereszt históriájától. Hlinsko, a Cseh-Morva Fennsík egyik szép városa. Aki azönban a Cseh-Morva Fennsíkon csak az östermészet vagy a múlt emlékeit keresi, póruljár. A szocialista társa­dalmi rend itt is új életet teremtett. Veiké Mezifíöi a Cseh-Morva Fennsík szívében gépiparáról, Jihlava főként textil-iparáról híres. A Velký Byt esnél elkanyarodó kereszt­­út viszont a fennsík északi ré­szén lévő Ždár és Hlinsko városkákhoz vezet. Ez a rész különben a Cseh-Morva Fenn­sík legmagasabb része, a 2áko­­vá Hora és a Devét skál vagy hatszáz méteres magasságban vannak. Innen aztán a hegység északon lapállyá változik, a régi szép épületekkel ékes Chrudím és Vysoké Mýto felé. Ždárban a szocializmus hatal­mas vasöntödét létesített, a Hlinskóban működő egykori Nestlé gyár ma modern tejfel­­dolgozó üzem, melynek termé­keit jóízűen fogyasztják min­denfelé. Az erdők közé szúrt kis városkában működik egyéb­ként az Elektro-Praga vállalat, melynek villany háztartási cik­keit az egész köztársaságban, de a határokon túl is ismerik. Hlinskóban több szönyeggyár működik, valamint a Kara szörmegyártó nemzeti vállalat. A Cseh-Morva Fennsík ha­zánknak nemcsak egyik leg­szebb, hanem az erdők közé ékelt ipari üzemek folytán egyik legértékesebb része is. Mindenképpen megérdemli, hogy felkeressük. MÁRTONVÖLGYl LÁSZLÓ terrel kevesebb tett a tejho­zam, szinte szomorúan ballag­tak haza az istállóból. Volt úgyis, hogy órákig vitatkoztak a tejhozam emeléséről. Amikor az egyiknek néhány literrel több volt, akkor a másik már sandán, majdnem irigykedve nézett rá. Ilyenkor volt csak igazán vitatkozó hangulatban a két fejő. A munka mellett azonban gyorsan telt az idő, eljött a második negyedév vége. Az EFSZ vezetősége a nyilvántar­tások alapján kiértékelte a két fejő munkáját. Cséfalvai Vince 11 ezer liter tejet fejt, tehát közel 2400 literrel többet, mint azt az eredeti terv előírta. Ferenczi István 11 929 liter tej fejősével fejezte be a második negyedévet. A pálmát vitatha­­*talian Ferenczi István vitte el. A vezetőség értékelése szerint Ferenczi jelenleg a cséfai EFSZ legjobb dolgozója. Dicséretben részesült, meg is érdemelte azt. A 19 éves Cséfalvai Vince örül Ferenczi eredményének, de kissé rosszul esett neki, hogy nem ő lett a szövetkezet legjobb munkása. A legjobbak közé tartozik ugyan, de a „leg­jobb" cím még sem öt illeti. Kissé szomorúan ment haza a kiértékelő gyűlésről, de később megnyugodott, hogy még har­madik negyedév is létezik, és majd akkor megmutatja, mi fán terem a fejes! Lesz még ö első és lesz még több tej az elárusítóhelyeken. -bi­jegyzőkönyvbe mondhatja sé­relmét. Balha József: írásod eléggé jó és hangulatos ahhoz, hogy közöljük. Bizonyára írsz más­kor is. Zeíenák István: Sajnos, az utazásról írt cikked nem közöl­hető. Egy ilyen témát pontosan keli megírni-és neveket is fel kell használni. Barkay István: Helyes lenne, ha valamelyik közeli város olyan kommunális üzeméhez fordulnál, melynek a hatáskö­rébe tartozik az általad emlí­tett szakma. Azt is megjegyez­zük, hogy ez a szakma nagyon kevés embert foglalkoztat, in­kább csak olyanoknak fogadják el felvételi kérelmét, akik gyenge fizikumúak, vagy vala­milyen testi fogyatékossággal rendelkeznek és más munkára nem alkalmasak. Gondolkozzál azon, nem kellene-e más fog­lalkozás után nézned. Boldog utasok: Pontos felvi­lágosítást a Turista nemzeti vállalat ad, azon keresztül le­het szobát is rendelni. Tanácstalan- Mindenképp olyan pályát válasszon, amihez elsősorban kedve és tehetsége van. Ha nem tudja megkülön­böztetni, amint írja, a búzát a rozstól és még kapálni sem látott, véleményünk szerint kár lenne mezőgazdasági iskolára jelentkezni csupán azért, mert nem volt kielégítő a legutóbbi iskolai bizonyítványa. A mező­­gazdaság is komoly szakma, ott is sokat kell tudni, ajánljuk valamilyen gyakorlati foglalko­zás után nézzen, nem baj, ha fizikai munkával is kapcsolatos. Csernák Ildikó, Lekér: írásod közöltük, szép eredményeket értetek el. írjál máskor is! Horvát Árpád, katona: Jó volt a levél, közöltük. Mi is örülünk a versenyek sikerének. Molnár János, Nyitra: A ké­pet sajnos nem közölhetjük, mert nem üti meg azt a szín­vonalat, hogy az olvasóközön­ség elé bocsáthassuk. t

Next

/
Thumbnails
Contents