Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-08-08 / 32. szám

éktp* •••*•« »s ••••••••• 11 a •■••••• »»•»»• iurópában, gát jósolgatták, kommunisták t út volt: a p Országokat. És a da, az utóbbit vá­­szovjet dolgozók pövid időn belül az országot, Gaz­tat. SZKP P ROGKAMT E RVE7.E TÉNEK VILÁGVISSZHANGJA Az SZKP programtervezete világszerte az érdeklődés kö­zéppontjába került. A hiriigv­­nökségek, a rádió- és televízió­állomások híranyagában első beiyen szerepel ez a történel­mi dokumentum és minden számottevő újság kivonatokban ismerteti, sok lap pedig kom­mentárt is fűz hozzá. „A béke és a bőség gigászi terve“, ezzel a címmel első ol­dalán közli a Daily Worker, az Angol Kommunista Párt lapja az SZKP programtervezetét. A nagy formátumú újság egész második oldalát betölt: a programtervezetről készült részletes kivonat. Más londoni lapok is hasábokat szentelnek az okmánynak. A Times erről szóló híranyaga több mint fél újságoldalra terjed. A Daily Worker vezércikké­ben egyebek között a követke­zőket emeli ki: „A kommuniz­mus nem háborúval, hanem példaadással diadalmaskodik. “ Neues Deutschland: A BÉKE, MUNKA, SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG ÉS A BOLDOGSÁG PROGRAMJA A „Neues Deutschland“, >a Német Szocialista Egy­ségpárt központi lapjá­anak hétfői számában az első oldalas, vörös oetüs . I szalagcim így hangzik: UiJ „A kommunizmus békét. H munkát, szabadságot, egyenlőséget és boldog­ságot hoz a világnak“. A „Deutschlandsender“, _ „ amely Nyugat-Németor­­szág felé sugározza adá­­'sait, ismertette moszk­­vai tudósítójának jelen­­tését, amely „történelmi ^ jelentőségű“ okmánynak ľľj nevezte a programterve­­fn zetet, olyan okmánynak, amely majd hónapokon és éveken át foglalkoz-Ö tatja a világközvéle­ményt és a világsajtót, mint ahogy az előbbi pártprogram is foglalkoztatta az emberiséget, „Megmondhat­ná-e ma Kennedy vagy Mac Millan pártja, avagy Adenauer pártja, hogy mi lesz például 20 év múltán? Már maga ez a gondolat is csak mosolyra készteti az ember*. Ilyen prog­ramot csakis a kommunisták készíthetnek“. A JÖVŐ ZÁLOGA Július 30-án, vasárnap a Pravda hasábjain látott napvi­lágot az SZKP programjavas­lata. A régi orosz naptár sze­rint ugyanezen a napon 58 évvel ezelőtt vette kezdetét az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt második kongres­szusa. Van ebben valami szimboli­kus. Az egyik brüsszeli liszt­raktárban 57 küldött jelent meg a legnagyobb titokban. 1903 július 30-át Írtak akkor. A raktár ablakát vörös terítő­vei fedték be és elkezdődött a nagy vita: a párt program­járól. annak a pártnak az’első programjáról, mely úgy hatá­rozott. hogy más lesz, mint Európa eddigi munkáspártjai. Oiyan párt, mely határozottan forradalmi, amely a forradalmi programot a forradalmi gya­korlattal köti össze. szovjet nép határozott a szo­cialista társadalom felépíté­sében. A cél, melyr.ek megva­lósításához ez a háborúval és az intervencióval tönkretett fiatal, tapasztalatlan káderek­kel rendelkező és kapitalista államokkal hozzáfogott, szemében nemcsak kában is. szovjet csak két út vagypedig a kapitalista világ lasztotta. A csodálatosan iparosították dasági vonalon is forradalom. A szocializmus építésének terve, melyet Lenin dolgozott ország ember nak tűnt, de Ameri­­tartha- De a elérni És a vá­időn belül országot, Gaz­győzött a A moszkvai Lihacsevov autógyár dolgozói az SZKP program­­javaslatát tanulmányozzák mun kaszünét közben. Lenin felszólalásában a pro­letárdiktatúra, a munkás pa­rasztszövetség, a nemzetek ön­rendelkezési joga és a proletár nemzetköziség gondolatát vé­di. A programot elfogadták és megvalósult. 14 évre rá össze­omlott a cári trón és vele a kapitalizmus is. Az orosz pro­letáré lett a hatalom. A második programot 1919- ben fogadták el a szovjet kom­munisták VIII. kongresszusu­kon. A burzsoá politikusok nem vették komolyan, nevetséges­nek tűnt számukra a kongresz­­szus álta1 kitűzött feladat, Pe­­din a kommunisták és az eoés2 ki, teljesült. A párt második programja is megvalósult. Ám az SZKP harmadik prog­ramja egészen más körülmé­nyek között született, mint az előző kettő. A szovjetek földje a kommunizmus közeli hírnöke példájával milliók és milliók szívét vonzza a világon. Szo­cialista világrendszer jött lét­re. A kapitalizmus élettere ál­landóan szűkül. A szocialista rendszer előnyei napró! napra egyre több ember előtt válnak követendő például. Olyan tár­sadalomról van szó, mely nem ismeri az ember ember által való kizsákmányolását, olyan társadalomról van szó, mely­ben mindenki egyenlő és ahol mindenki legjobban gyümöl­­csöztetheti tudását és tehet­ségét az egész társadalom és saját maga számára. Olyan társadalom ez, ahol nemcsak az egyének között van egyen­lőség, de ai egyes nemzetek is teljes egyenlőséget élveznek. A szocializmus világa nem is­mer sem faji, sem nemzeti, sem nyelvi megkülönböztetést. Az igazi humánum jellemzi, mely a szocializmus alapjait képezi. Felszabadítja az embe­ri erőt. És ez a titka a Szov­jetunió gazdasági erejének és elsőségének a világűr meghó­dításában, valamint a tudo­mány és technika egyéb terén elért sikerének. A történelem még nem jegyzett fel hasonló gyors fejlődést. És mindennek mi is tanúi lehetünk! De mind­ez biztosítékul is szolgál, hogy az SZKP harmadik programja igényessége és sokrétűsége el­lenére pontról pontra teljesül. A világ dolgozó milliói számára a maga nagyságával és érthe­tőségével a kommunizmushoz vezető utat jelenti. Az emberi jólét és az egész emberiség boldogsága a cél, melynek érdekében minden dolgozó, tekintet nélkül bőré­nek színére és nemzetiségére, mindent elkövet. JA jóban s rosszban valami változás érzékelhető, Mely erős, mint az alkohol és az atom együttesen, áNem Hirosima állati borzalma idézte elő, 4 Hanem a Joliot-Curie-kiáltotta stockholmi Nem. i (Aragon) i Ezerkilencszázötvennyolc isméi dolgozott. Aztán jött a augusztus 14-én halt meg a háború. Sorsa úgy alakult, J Frédéric Joliot-Curie, hala- hogy laboratóriumában rob- A dó szellemű francia tudós, banóanyagokkal, aknákkal, 4 a Béke Világtanács többéves bombákkal kellett kísérle- A elnöke. Az ö munkájáról, teznie. A nagy tudós tisztá- J tiltó ncm-jéröl feledkeztek ban volt munkája eredmé­­a meg az imperialisták, ami- nyének pusztító hatásával. J kor meggyilkolták Lumum- 1943-ban belépett a kom­lót, amikor Kuba szabadsá- munista pártba. „Azért let­­gáért küzdő, forradalmi né-, tem kommunista, mert szé­pé ellen fordultak és ugyan-i retem hazámat“ ilyen egy­­úgy megfeledkeznek most, szerű szavak, de hatalmas amikor a két Németország gondolatok jellemezték öt. békés egyesítését akarják 1944-ben felszabadult Fran­­megakadályozni. ciaország, így visszatérhe-1953-ban a Béke Világ- tett tudományos kutató­­tanács stockholmi ülésén munkájához. És amikor már Joliot - Curie - a béke nevében A moszkvai héten szerdán zet elméleti foglalkozott Megállapította, Pravda a múlt a programterve­­vonatkozásaival vezércikkében, hogy az új A prágai Népkönyvtár a fiatalokra is gondol. Külön gyermek­osztály nyílt a könyvek átnézésére és kiválasztására. programtervezet kidolgozása szempontjából óriási jelentő­ségűek voltak az SZKP XX. és XXI. kongresszusának határo­zatai, a párt Központi Bizott­ságának megállapításai és az a tény, hogy az SZKP a kommu­nizmus általánosan kibontako­zó építésének új feltételei sze­rint fejlesztette tovább a mar­­xizmus-leninizmust. A kom­munizmus győzelme az embe­rektől függ, — szögezte le a Pravda — a kommunizmus vi­szont az emberek részére épül. Minden szovjet ember saját munkájával hozza közelebb a kommunizmus diadalát. A programtervezet — mint ismeretes — nagy terjedelem­ben foglalkozik a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésével. Ebben a tekintetben különösen nagy je­lentősége van, hogy néhány nappal a történelmi okmány közzététele után a szovjet ál­lamférfiak az egyik jelentős nyugat-európai állam, Olaszor­szág politikai vezetőit fogad­ták Moszkvában. Fanfani mi­niszterelnök és Segni külügy­miniszter fogadtatása a szov­jet fővárosban a diplomáciai naptár fontos eseménye. Moszkvában úgy vélik, hogy a Joliot-Curie ezeket a törté­nelmi jelentőségű szavakat mondotta: „Követeljük az atomfegy­vernek, az agresszió és a tömegpusztítás fegyverének feltétet nélküli betiltását. Követeljük szigorú nem­zetközi ellenőrzés létesíté­sét e tilalom biztosítása cél­jából. Bűnösnek fogjuk tartani azt a kormányt, mely első­nek alkalmazza az atom­fegyvert valamely más or­szág ellen". Ezek mögött a szavak mögött kell állnia minden békeszeretö embernek. Nem szabad megfeledkeznünk a Nóbel-díjas tudós, a tiszta szívű ember óvó szavairól, mint ahogy nem feledkez­hetünk meg a két világhá­ború szörnyű pusztításairól, embertelenségéről, a láge­rekről, Hirosimáról. Joliot-Curie feleségével Irénével együtt 1934-ben fedezte fel a mesterséges rádióaktivüást. Ez az ese­mény világraszóló szenzáció volt. Gyorsan peregtek egy­más után az évek. 1935-ben a házaspárt Nobel-díjjal tüntették ki. 1939-ben Jo­liot-Curie tanítványaival együtt megtervezte az első atommáglyát. Dolgozott és tárgyalások határkövet jelent­hetnek a két ország baráti kapcsolatainak fejlődésében. Az elmúlt héten hazánkban tartózkodott dr. Kwame Nkru­­mah, a Ghánái Köztársaság el­nöke és kísérete. A „fekete kontinens“ e fiatal független államának feje fontos tárgya­lásokat folytatott köztársasá­gunk vezető tényezőivel. A ki­adott közös közlemény leszö­gezi: a ghanai és csehszlovák államférfiak megegyezett né­zete, hogy a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlődését gátló akadályok elhárítására kell törekedni. Kifejezték re­ményüket, hogy az utolsó há­úgy vélte, felfedezése hasz­not hoz az embereknek. Japán fölött felrobbantották az első atombombát. Oj munka várt rá, összeszedni minden erejét és a békéért küzdeni. Minden gondolata, idegszála a pusztítás ellen lázadt. Be akarta bizonyíta­ni, hogy felfedezése a békét, az embereket akarja szol­gálni. A Franciaországban felaoatptt első atomreak­tornak az Élet nevet adta. Ez az elnevezés magában foglalt mindent: a virágot, a tavaszt, az illatos kenye­ret, a nyári mezőt, a játszó­teret, a gyárat, az éltető munkát, az embert, a békét. Ezzel alvóval kelt útra, amikor íičlfkholmba, Prágá­ba, Varsóba, Moszkvába, Bécsbe, Rómába, Laus sane - ba, Budapestre ment, ahol a békéért kellett politizálni. Az életet adó rádium megölte felfedezőjét. De az élet megtanította küzdeni, nagy tudóst és embert ne­velt belőle, aki még a halál­tól sem riadt vissza: „Halá­lom után mások lépnek majd helyembe. A nép gaz­dagsága kimeríthetetlenr Igen, a helyébe léptek tizek, százak, ezrek — az emberi- í a béke nevében. t OZORAI KATALIN J u n ? i _ 11-\k k, é ség — borúból fennmaradt megoldat­lan problémákat a legközelebbi időben megoldják. Ugyancsak megegyeztek abban, hogy a német kérdés és Nyugat-Berlin problémája megoldást nyer a békeszerződés aláírásával, ami jelentősen hozzájárul majd a béke megszilárdításához, s a nemzetek javára válik nemcsak Európában, hanem az egész világon. A neo-kolonializmus oldalá­ról fenyegető veszéllyel szem­ben Ghana a gazdasági önálló­ság megteremtésében és a szocialista világgal való kap­csolatainak fejlesztésében ke­res védelmet. \ Ghánái Köztársaság A Ghánái Köztársaság füg­getlenségének négy esz­tendeje alatt komoly tekintély­re tett szert a nemzetek csa­ládjában. A Nyugat-Afrikában, a Guineai-öböl partján fekvő Ghana lakossága főleg szudán­­négerekből áll, 6,699.000 fő. A trópusi éghajlatú ország fő­városa a 388 000 lakosú Accra, második legnagyobb városa Kumasi. A néger törzseken kí­vül mintegy 12 000 fehér tele­pes és hivatalnok él az ország­ban. A Ghanai Köztársaság, bár 1957 óta önálló alkotmá­nya van, és 1960 óta köztársa­ság, mindmáig tagja a Brit Nemzetközösségnek. Dr. Kwa­me Nkrumah elnöke és egyben miniszterelnöke a köztársaság­nak, melynek jelszava: Szabad­ság és igazság. A ghanai kor­mány, figyelembe véve az erős törzsi hagyományokat, helyes­nek találta, hogy az ország nyolc közigazgatási körzetének mindegyikében Főnökök Háza működjék, melyeknek feladata összeegyeztetni a törzsfönökök jogait az országos törvényho­zással. melyet egy 104 tayú nemzetgyűlés irányít. Az or­szág pénzneme — a ghanai font, — értéke megközelíti az angol fontét. Ghana — régebbi nevén Aranypart — sok száz éves történelemre tekinthet vissza. Az első portugál gyarmatosítók 1482-ben léptek partra a mai Ghana területén, majd utánuk a hollandok vették birtokukba az Aranypartot, végül a XIX. század második felében az an­golok végleg kiszorították a hollandokat. A gyarmatosítók elkeseredett fegyveres ellen­állásba ütköztek. Az angolok például 1807. és 1824. között négy alkalommal indítottak háborút az Aranypart területén lévő Aranti állam ellen, de mind a négy ízben vereséget szenvedtek. Ugyanezek az asanti törzsek többször is fel­lázadtak az idegen elnyomás ellen. Az Aranyparton a nemzeti felszabadításí mozgalom, külö­nösen a második világháború után vélt széles méretűvé, ami­kor a haladó erők egységbe tömörültek, 1945-ben, a külön­böző szakszervezetek egyesül­tek, majd létrejött az Arany­parti Ifjúsági Szervezet, 1947- ben pedig az Egységes Nem­zeti Front, az Aranyparti Egyesült Konvent, 1949-ben a konvent felbomlott és megala­kult a függetlenségért követ­kezetesen harcoló Népi Kon­venció Párt, dr. Kwame Nkru­mah vezetésével. Az 1951-ben megtartott első törvényhozói választások során ez a párt döntő többséget kapott; a de­mokratikus érők felülkereked­tek a gyarmptosítókkal paktáló nemzeti burzsoázián és a helyi feudális törzsfőnökökön. Nkru­mah pártja az ország önkor­mányzatának azonnali kivívá­sáért harcolt, s az 1956-ban megtartott általános választá­sok során a Népi Konvenció Párt ismét elsöprő győzelmet aratott. Az angol kormány kénytelen volt bejelenteni, hogy megadja Ghánának a füg­getlenséget. hana természeti kincsek­­ben páratlanul gazdag ország. Aranytermelésben Gha­na az ötödik helyen áll a vilá­gon, az ipari gyémánt termelé­sében pedig a második helyen. Ezenkívül Ghana főleg man­gánércet és bauxitot, valamint fát exportál, legfőbb kiviteli cikke azonban a kakaöbab, Ghana mintegy 30 százalékát adja a világ kakaótermésének. Gazdaságának ez a monokul­turális jellege is mutatja, hogy még erősen magán viseli a gyarmati múlt jegyét. A kormányzat alapvető cél­kitűzése, hogy a politikai füg­getlenség mellett megteremtse az ország gazdasági független­ségét is, ezért gazdaságfej­lesztési programjában mind nagyobb szerepet kap a gazdag nyersanyagbázisra épülő állami ipar, illetve az államilag támo­gatott szövetkezeti ipar fej­lesztése. A kormány főként a közlekedés, az ipar, a mező­­gazdaság. a vízellátás, az ener­giatermelés fokozására össz­pontosította erőfeszítését. A mezőgazdaság tervszerű fejlesztésére alakult Agricul­tural Development Corporation a jelentős állami beruházások megvalósításán, kutatóintéze­tek létesítésén kívül, gondot fordít a kisfarmerek gazdasági támogatására is. Az eddigi szükkörű, monokulturális me­zőgazdasági termelésen ala­puló gazdaság egészséges ará­nyainak kialakítása végett arra törekszenek, hogy minél több, hazai nyersanyagokat feldol­gozó állami üzem létesüljön. Ezenkívül a kormány megfele­lő szerve számos magánválla­latot is támogat és ezek jöve­delméből részesedik. Ghánában ma már a teljes mezőgazdasági export — bele­értve a kakaó-, faexportot-, továbbá a gyémánt- és az aranyexportot is, az állam tu­lajdonában van. Az angol tőke régebben gá­tat vetett mindenfajta iparosí­tási törekvésnek, az országot a hagyományos gyarmatosító módszereknek megfelelően, sa­ját nyersanyag- és élelmiszer­ellátójának tekintette. Ugyan­akkor főleg késztermékekből és különféle fogyasztási cik­kekből rendkívül, jelentős ex­portot irányított Ghánába. Jel­lemző például, hogy noha Gha­na a világ legnagyobb kakaó­­exportőrje^ az üzletekben mégis főleg Angliában feldol­gozott kakaót és kakaőtermé­­keket lehet vásárolni. A ghanai kormány ma már széleskörű lehetőséget biztosít más orszá­goknak, köztük a szocialista országoknak is, a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok ki­­fejlesztésére. Ghana köztársasági elnökét Kwama Nkrumah-ot szeretettel fogadta Prága népe.

Next

/
Thumbnails
Contents