Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-08-01 / 31. szám
iww vetből ajánlatosabb finomat venni, olyat, ami nem gyürödik, hiszen • más ruhák hiányában nagy strapának van kitéve. (1-2 ruha elég, jó, ha az egyik szoknyaszerü, így blúzokkal felváltva viselhető). ,,PÁLMA“: A krémszínű ruhához nagyon is szép a búzakék kabát. Különben is, ha zöldes ruhája nincs, nagyon jól kihasználja, mert viselheti fehérhez, rózsaszínhez, piroshoz, sárgához, szürkéhez. DIVAT „25 ÉVES KISMAMA“ és M. JÁNOSNÉ kérésére kismamaruhákat közlünk. Az elsőt .,25 éves kismamának“ küldjük, az elegáns ruhának. Csináltathatja -tiszta selyemből. (lehet aprómintás is), de inkább vékony szövetből, jobban kihasználja. Ne vegyen feltűnő szint, ü kékes árnyalatok a legmegfelelőbbek es szép a fehér díszítés. Ennek a ruhának is lehet fehér a gallérja és manzsettája, A 2. modell kiskosztümként hat, jói kihasználható. A 3. modell készülhet kétféle anyagból is Pl. kék vászonszoknya, kék-fehér kockás vászonblűz, vagy fehér alapon sárga-piros-kék apróminta. Még annyit, hogy kismama sose járjon szűk, az alakjához nem illő ruhában. Nyári ruhának legpraktikusabb a mosó. de szö-Őszinte szóval ISMERETES, HOGY A NŐK RENDETLENSÉGE számtalan kisebb-nagyobb viszályra adott okot házastársak között, nem beszélve arról, mennyi bosszúságot és fölösleges időtöltést okoznak sajátmaguknak a rendetlen nők. Pedig rendszerint éppen az időhiány az, amivel a rendetlenek „védik“ magukat. Mert ugye, a kabátot azért dobták le a székre, s nem akasztották fel a fogasra, mert siettek. cipőjüket azért hagyták azon a helyen, ahol lehúzták (miután házicipőt húztak), mert siettek, a töltőtollat azért tették hírtelenében a konyha mérlegre (miután éppen aláírtak valamit), mert siettek . . . Számtalan ilyen apróságot sorolhatnánk még fel, s minderre ráfizetnek. Hiszen a kabát öszszegyürődött, rendhehozni időbe telik, s végül mégis csak a helyére kellett tenni, hiszen nem maradhat ott, de akkor külön kellett odamenni (idő!), a tollat keresni kellett, mert mikor szükség volt rá, időközben elfelejtette, hogy odatette, s így az időmegtakarítás valóságban időveszteséget jelent. AZ IDŐVESZTESÉG ÉS BOSZSZUSÄG MELLETT azonban még valamiről kell beszélnünk. Az a lakás, ahol mindent csak úgy, hírtelenében letesznek, hiába van ragyogó tisztára takarítva, mégis csúnya látványt nyújt, hiszen az összevisszaság, a rendetlenség, elcsúfítja. A RENDETLENSÉGRE AZT SZOKTÁK MONDANI, hogy tulajdonság, amiről nem lehet leszokni. Pedig lehet. Igaz, hogy nem könnyű dolog, erős akarat kell hozzá. Valahányszor „idötakarékosságból“ csak úgy ledobnak valamit, gondoljanak rá, mennyivel célszerűbb azonnal a helyére tenni. És ha ezt megszokják, sajátmaguk örülnek majd neki a legjobban. * * * # * mi „BULGÁRIA“: Az utazást ®és a ruhákat illetően igazodjon a 26. számban közölt £,, Házaspár“ üzenetünkhöz, gazzal a különbséggel, hogy ^vigyen egy strandkompiét, ®v. i. egy kétrészes fürdőru- Ziát és a hozzá ugyanabból 0az anyagból a most divatos, •^csípőig érő ujjatlan vagy rövidujjú strandkabátkát, és ^ogy egybeszabott fürdóru-fchát, ugyanabból az anyagból 0r,uhával, vagy szoknyával és kiskabátkával és strandcipőt. Valamelyik strandegyütteshez egy sort is lehet. Vihet 1—2 blúzzal többet, férje pedig néhány inggel többet. Kezdő háziasszonyokhoz Itt-ott bizony, még gyakorlott háziasszonyokkal is előfordul, hogy elrontják az ebédet. Persze, ennek több oka lehet: sietség, feledékenység, szórakozottság — vagy kezdőknél gyakorlatlanság — az eredmény azonban mindig egy: az étel el van rontva. De ritka eset, hogy az ételt véglegesen, v. i. „jóvátehetetlenül" elrontjuk. Az égett hús szaga kicsal Bennünket a szobából, (ha közben bementünk takarítani) mielőtt teljesen leég, de ha úgy látszik is, hogy már nincs „segítség“, nem szabad elveszteni a fejünket. Egyes hibákat u. 1. jóvá lehet tenni. Sajnos, csak „egyes“ hibákat, hiszen minden egyes esetben nincs mentség. Mit kell tudni mégis? A leégett étéinél első teendő, hogy másik, tiszta edénybe tesszük, azután nedves ruhát borítunk rá, meghintjük sóval, ami felszívja a kozmás ízt és szagot, Ickozmásodott főzeléket forró tejjel javíthatunk meg, ha elfőtt a pörkölt leve, legjobb hagymával újat készíteni, s a húshoz tenni, Az elsózás nagy hiba, s csak néha van remény a helyrehozásra. Szilárd étel esetében csak azt tehetjük, hogy leborítjuk nedves ruhával, fél óráig igy hagyjuk, a nedves ruha magába szívja a fölösleges sőt. Folyékony elsózott ételt megjavíthatunk, ha egy szelet kenyeret vagy nyers burgonyát dobunk bele. Főzelékhez, leveshez, vizet vagy tejfölt adunk a só ellensúlyozására. Ha későn tettük fel, vagy más okból kemény maradt a hús, ne adjuk így az asztalra, hanem főzzük még egy kis szódabikarbónával, ez elősegíti a puhulást. Ha túl sok vizet tettünk a főzelékre, még a berántás előtt öntsünk ie belőle, s a kellő mennyiséget rántsuk csak be. Helytelen segítség az, amikor ilyen esetben nagy rántást készítünk, mert ettől rosszízű a főzelék. Nos, emellett minden háziasszonynak azt ajánljuk, inkább ügyeljen az étel elkészítésénél, nehogy gyors segítségre legyen szükség, hiszen vannak esetek, amikor semmivel sem lehet az elrontott ételt megjavítani. Pl. a teljesen leégett rántott vagy sült hús ehetetlen. Ez pedig duplán kellemetlen: éhesen marad a család és anyagi kárunk is van. Tehát, ha sietünk is, főzzünk gonddal, inkább kevésbé sózzunk, mint túlságosan, s ha nem tartózkodunk a konyhában az ételt csak a legkisebb tűzön főzzük. Oecsora és Vicsegda, az * „Észak folyói“, már ősidők óta mocsaras tundrákon folynak észak felé. Hasztalanul adják át az óceánnak vizüket, az emberiségnek nincs belőlük haszna. Tudósok jöttek erre a vidékre és elhatározták, hogy ezt a rengeteg vizet az emberiség szolgálatába állítják. Több különböző erre vonatkozó terv készült, hogy miként lehetne e két folyó vizét visszafordítani. Az egyik tervet fogadták el és ma megvalósulás előtt áll. A Zsukcv Hidroprojekt Intézet szakemberei a következő tervet dolgozták ki. A természet a Szovjetunió déli és délkeleti részével nagyon mostohán bánt. Mert itt egy négyzetkilométerre másodcsegda folyók vizét a Kama folyón át a Volgába. Amennyiben sikerül ezt megvalósítani, úgy a Volga és Kama folyón felállítandó erőmüvek több vil- Ianyeröt fognak előállítani, mint amennyit a Volgán már meglévő erőművek fejlesztenek“. Ezzel a kérdéssel a Villanyművek Minisztériuma is foglalkozott. Megmondták véleményüket a tudósok, a hydrológusGk, vízierőművek építői, a vízipercenként csupán fél liter víz jut. Ezzel szemben északon és északnyugaton meghaladja a 15 litert, vagyis harmincszor több. Eljön azonban az a nap, amikor ezt az igazságtalanságot ki fogják küszöbölni. A szovjet nép emlékszik Hruscsov elvtársnak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumán mondott beszédére: „Vezessük keresztül a Pecsora és a Viközlekedés szakemberei stb. Ezeíc mind arra az egyöntetű véleményre jutottak, hogy a terv megvalósítható. Pecsora és Vicsegda vizét visszafordítani és azt a Volgába juttatni. Ott, ahol a hideg Pecsora az Északi Jegestenger felé folyik, sűrű erdőrengetegek terülnek el és a föld óriási gazdaságokat rejteget magában. Itt egy 12 kilométer hosszú gát épül. Ez a nagy gát, mely átszeli a fo-ÉRDEKESSÉGEK A RAGADOZÓ HANGYÁK Burma és Thaiföld völgyében él egy fekete fajta hangya, mely ellen nehéz védekezni. Leginkább a haj és a szőrgyökérnél fészkeli be magát. Mivel vegyszerekkel nem lehet védekezni ellene — a méreg nem hat rá — és mivel a moszkitóháló sem véd meg, — egyedül csak úgy lehet védekezni ellene, hogy az asztal, az ágy, a szekrény lábát naftával telt tálacskába állítják. A PINGVINEK TÁJÉKOZÓDÁSA Wilkes-föld egyik megfigyelő állomásain öt pingvint gyűrűvel láttak el majd a 2 ezer km távolságra fekvő Mc Murdo-Sunkrara vitték. A pingvinek gyalog — tudvalevőleg a pingvin nem tud repülni — tették meg az utat haza, mely 9 hónapig tartott. Rejtély, hogy mibél tartották^ fenn magukat, hiszen olyan vidéken járhattak, melyen hal nem volt. * * * Murmansk körzetében a pásztorok véletlenül egy hatásos eszközre jöttek rá, mely az állatokat megvédi a farkasok elől, amelyek minden évben nagy károkat okoznak. Hasonló gondot okoznak a böglyök is, melyek nemcsak háborgatják és zaklatják az állatokat, hanem a rénszarvasok bőrét értéktelenné teszik. Hogy az állatokat a böglyök hadától megkíméljék néhány évvel azelőtt kémiai eszközöket vettek igénybe többek között hoxachlor oldatot is, mellyel a rénszarvasokat megöntözték. Bizonyos idő múlva észrevették, hogy nemcsak a böglyök maradtak távol, hanem a farkasok is. A hexachlor szaga nemcsak nagyon kellemetlen, hanem tartós is. így a tundrák legtolakodóbb állatját sikerült a szokatlan szaggal elriasztani. * * * Guszeinov M. bakui tanár új serkentővel kísérleteket végez a tyúkokon. Ez az új serkentő a kőolaj bizonyos hulladéka, melyet belekever a baromfi mindennapi táplálékába. így sikerült a tyúkok tojóképességét és súlyát 20 %-kal növelni. Hasonló kísérleteket végzett a selyemhernyókon is. Itt a gubók termelése 12—17 %-kal emelkedett. Hasonló sikereket ért el a házinyulakon, juhokon, sertéseken és szarvasmarhán is, sőt az egyes növényeken is. mint például gyapoton és különféle zöldségen is. A termelés ily módon való emelésének az az előnye, hogy a készítmény tulajdonságai és hatása az aktív biológiai anyagokat (hormonok, vitaminok) megközelíti, a raktározással nem veszti el értékét és hatását, továbbá nagy előnye: igen olcsó. lyót. egy nagy A Vicsegda folyón egy még hosszabb. 34 kilométeres gát épül. Továbbá a Kámán, Borovszka város közelében egy nagy vizierőmű létesül. Ettől délebbre még egy erőmű épül fel. így azután a három víztároló, csatornákkal összekötött Pecsora — Vicsegda — Kama „műtenger“ a maga nemében, a legnagyobb lesz a világon. Területe 15 és fél ezer négyzetkilométer, vagyis két és félszer több, mint a kujbisevi nagy „műtó“ vize. A Pecsora — Vicsegda — Kama műtengerből a víz a Volgába jut. Ez annyi, mint a Dnyeper folyó vize. De nézzük csak ezeknek a víztárolóknak a megépítése a jövőben mi mindent rejteget és mi mindent adhat a szovjet nemzetgazdaságnak. A két északi folyó vize, a már meglévő és a már építésben lévő turbinákon áthaladva, 12 milliárd kilowattóra olcsó villanyáramot fog adni. Ez annyi, mint amennyit a Volgán lévő Az „északi folyók“ vize majd a „Volgán-túl“-i steppéket árasztja el és azokat termékeny területté változtatja át. Ahol a vidék most szikkadt föld, ott nemsokára gazdag állattenyésztés virul majd. Arról a területről, mely most terméketlen pusztaság,, s melyet majd a víz alaposan átitat, kukorica, répa és egyéb termények eddig nem tapasztalt bő termést fognak adni. Lehetővé teszi 2 millió hektár föld megöntözését. A gazdasági szakemberek kiszámították, hogy az öntözés folytán az évi terményérték-többlet meghaladja a 600 millió •ubelt. Az egész öntözőrendszer felépítésének költségei 3-4 év alatt megtérülnek. A Volga-aktubiai árvízterület szovhozának és kolhozainak dolgozói már az új életre készülnek. Jelenleg a területnek csak 5 % szántóföld, míg a többi rét és legelő. Hogy majd egyszer kerteket és a véghetetlen táblákon gabonát láthassunk, vízre, vízre és még egyszer vízre van szükség. Fél millió hektáron nemcsak rizs és zöldségféle fog teremni, hanem nagy területen szőlő is lesz. Ä z ilyen nagy vízimű létesítésével lehetőség a Kaspi-tenger vízszintjét, mely állandóan apad, szabályozni — mondta Hruscsov elvtárs,. amikor az új terv fontosságát latolgatta. A tudósok már régen foglalkoznak a Kaspi-tenger vízszintjének állandó apadásával és rámutatnak ennek a tüminc év alatt 230 cm-t apadt. A leggazdagabb haltenyésztő. vidék területe 30 ezer négyzetméterrel csökkent. Kiszámították, hogy a Kaspi-tenger vízszintjének apadásával beállott kár megközelíti a millió rubelt. A „Kaspi-tenger nagy lábon él", mert több vizet ad ki, mint amennyit a más folyóktól kap. A Pecsora — Vicsegda — Káma víztárolók létesítésével az öregedő „Kaspi“ is megerősödik. Évenkint 40 km3 több vizet fog kapni. Ez annyit jelent, hogy 1970-ben a színt apadása megáll és a jövőben meg lesz a lehetősége a vízszintjét, gazdaságilag a legmegfelelőbb szintre szabályozni. Ha már erről a nagy új vízrendszerről beszélünk, nem mulaszthatjuk el megemlékezni és rámutatni, hogy ez nemcsak egy szép munka lesz, hanem gazdaságilag is egy igen fontos víziút, mely északról dél felé fog vezetni. A Pecsora szénmedencében igen gazdag feketeszén telepek vannak. Ezek addig nincsenek kellőképpen kihasználva, mert a szenet csak egy nagyon megterhelt vasútvonalon lehetett szállítani. Jövőben a többi millió tonna kiváló pecsorai szén jut el délre. Az új víziúton többfedélzetű gőzösök és posta-gyorshajók fognak közlekedni. Vicsegda és Pecsora — csak a kezdet. A jövőben szükséges lesz a Dnyeperrel foglalkozni és annak vizét a Krím felé vezetni. Továbbá a tudósok azon gondolkoznak, miként lehetne az Ob és Jeniszej vizét a Közép-Ázsiai síkság felé elterelni. Ezek a nagy folyók könnyen adhatnak évenkint 300 kms vizet. Sőt a Duna-deltájának kihasználásán is dolgoznak. Amint látni a Szovjetunió déli és délkeleti része nemsokára sok vizet kap. HOGYAN TERJED A HANG A SARKVIDÉKEN? Az emberi hang a sarkvidék éjszakai csendjében 3 km távolságból is hallható, Ennek azonban feltétele a szélcsend, a sík terep, továbbá a hőmérsékleti inverzió, vagyis az, hogy a hideg levegő felett meleg légréteg húzódjék. A hanghullámokat az inverziók szorítják a talaj felé. A friss hó tompító hatású. Ha pl. 10 cm-nyi vastag, már elnyeli a hang 90 százalékát. (Naturwissenschaftliche Rundschau) KUWAIT Az Arab-öböl sarkában meghúzódó kis sejkségről eddig nem igen olvastunk, inkább az olajtermelési statisztikákban az elsők között volt a név olvasható. A kis hercegség 15 006 négyzetkilométer, lakóinak száma 220 ezer. Mégis mi az oka annak, hogy ma a kuwaiti kérdés napirendre került? A baj rákfejéneje 1899-ben kezdődött, amikor Nagy-Britannia az akkori sejkkel egy szerződést kötött, hogy átveszi a Kuwait felett a védnökséget. 1946-ban feltárták itt az első sivatagi olajmezőt, azóta az olajtermelés rohamosan növekedett és jelenleg eléri az évi 90 millió tonnát. Az olajtermelő országok sorában a negyedik helyet foglalja el. Az olajtermelés nagyon olcsó. A védnökséget a jelenlegi angol kormány előbb szüntette meg, aminek’folytán kivonta csapatait. Alighogy elment az utolsó angol katona, szomszédos Irak bejelentette igényét KuWaitra, amire a kis állam sejkje angol segítséget kért. A brit csapatok az országot megszállták, majd a Biztonsági Tanács foglalkozott az üggyel. A Szovjetunió és az EAK követelte a brit csapatok kivonását. Az arab liga is beavatkozott, hogy közvetítsen az arab államok között fennálló nézeteltérésről. Az olajtermelés ötven százalékát egy angol a másik felét egy amerikai társaság kapta. E társaságok kuwaiti olaj-jövedelmének felét a sejk kapja, ami évenkint kb. 500 millió dollárt jelent. A kuwaiti olaj más szempontból is rendkívül fontos Anglia számára: az angol olajbehozatal 40 %-ka Kuwaitból érkezik. Ez az oka Anglia agressziós fellépésének. Kaszem iraki miniszterelnök bejelentette igényét és erről ta lépésről nem lehet eltéríteni. * Irak évi 40 millió tonna, Kuwait 90 millió tonnájával együtt a világ egyik vezető olajhatalmává válhatna. Dacára annak, hogy Irak bejelentette, békés eszközökkel kívánja rendezni a problémát, \nglia mégis csapatokkal védi Kuwait „függetlenségét" Amint látható a védnökségtől a függetlenségen át a nyílt katonai megszállásig vezető utat a nagy olajmezök és így több száz milliós nyereség okozta. ÚJ IFJÚSÁG - a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a-Smena. a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Pražská 9. - Telefon 445-41 - Postafiók 30. - Főszerkesztő Szőke József - Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01 Bratislava ul Nár Dovíanü. 41. - Előfizetés egy évre 31,20 - lerjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Kéziratokat nem érzünk meg éa nem adunk vissza. ’ tíraUs,ava- “*• NᣠDOV+st^
