Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-24 / 4. szám

AZ ELMÚLT HÉT LEGFON­TOSABB ESEMÉNYE a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának ülése volt. A Központi Bizottság mint is­meretes, január 10—18. között ülésezett a Kremlben. Megvi­tatta az 1960-as évi mezőgaz­dasági termelési terv és a szo­cialista vállalatok tervei telje­sítésének kérdését, valamint a mezőgazdaság további fej­lesztésére irányuló intézkedé­seket. Az erre vonatkozó hatá­rozatot eqyhangúan hozták. Az ülés résztvevői meghallgatták Mihail Szuszlovnak, az SZKP Központi Bizottsága titkárának beszámolóját a kommunista- és munkáspártok értekezletének eredményéről, és határozatot hoztak a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXII. rendps kong­resszusa összehívására. Az 1961. október 17-re összehívott kong­resszuson Hruscsov elvtárs ter­jeszti elő a Központi Bizottság beszámolóját és ugyancsak ő tartja az SZKP programjának tervezetéről szóló beszámolót. A MÄR IDÉZETT IGEN FON­TOS ESEMÉNYEN kívül a világ dákból ócskavasat és kopott szerszámokat kotor elő és a munkásnegyedben azután árusítja őket. Az üzlet nem hoz sokat, de legalább csil­lapítja az éhségét. Az Egyesült Államokban szomorú a munkanélküli bá­nyászok élete. Ez a bányász munka közben vakult meg Jövedelme vagy nyugdíja nincs — koldulni kénytelen New-Yorkban sokmindenfé­lével kereskednek. Ez a munkanélküli a szemeteslá­„Omnia mea mecum porto" — mindent magammal hor­dok — mondja a latin köz­mondás Ez a nyugatnémet polgár összes vagyonún kí­vül ezt a táblát hordozza a hátán. Munkát keresek, orvos vagyok érdeklődésének' középpontjában továbbra is a laoszi események, a Belga-Kongó-i helyzet és az új amerikai elnök hivatalba lé­pése állottak. LAOSZBAN TOVÁBB FOLY­TATÓDIK a népi- erők előrenyo­mulása. Laosz „darázsderék“­­hoz hasonló keskeny középső területén a népi erők egyik Oszlopa Pakszan felé tör előre. A Mekong folyó partján lévő Pakszan a lázadók fő hadműve­leti támaszpontja Vientianétól délkeletre. Erről a támaszpont­ról indítottak december köze­pén támadást a főváros ellen a lázadó Noszavan és Boun Oum csapatai. A jelek arra mutatnak, hogy a népi erők meghiúsítot­ták a Noszavan-féle klikk el­lentámadási előkészületeit, még mielőtt a „rizses köcsög“ sík­ság visszafoglalására tervezett támadás megindulhatott volna. A népi erők lelőttek egy ame­rikaiak által a lázadóknak szál­lított lökhajtásos repülőgépet. Amint Martin, az US New and World Report tudósítója jelen­ti, amerikai repülőgépek segí­tenek a laoszi jobboldali ele­meknek csapataik átcsoportosí­tásában. Tizenkétszemélyes her likopterek az amerikai tenge­részgyalogos hadtest világosan felismerhető jelzéseivel szállít­ják a katonaságot az összevo­nások helyére. A helikoptereket, mint a tudósító megjegyzi, amerikai polgári személyek ve­zetik, akik azt tartják, hogy ez a munka kifizetődő szórakozás lesz. FELHÁBORÍTÓ HÍR ÉRKE­ZETT a múlt héten Elisabeth­­ville-ből. Lumumba kongói mi­niszterelnököt két fogolytársá­val együtt Katangába szállítot­ták. Csőmbe bábkormánya hivatalos közleményben jelen­tette be, hogy Lumumbát Ka­­szavubu elnök kérésére a ka­­tangai kormány beleegyezésével Katangába szállították. Kide­rült, hogy Leopoldville tarto­mányban a lakosság és a had­sereg a törvényes miniszterel­nökhöz hűz, s ezért a hatalom bitorlói veszélyesnek tartották Lumumba további őrzését eddi­gi börtönében. A. V. ZOR1N, A SZOVJETUNIÓ ÁLLANDÓ ENSZ-KÉP VISELŐ­JE, felkereste Hammarskjöldöt, az ENSZ főtitkárát, hogy tilta­kozzon Patrice Lumumba, a Kongói Köztársaság miniszter­elnöke és más jelentős kongói személyiségek kiadása ellen a belga gyarmatosítók kezébe. Zorin követelte Lumumba és munkatársai azonnali szabad­lábra helyezését. Továbbá hang­súlyozta, hogy az ENSZ-főtit­­kár felelős a gyarmatosítók ál­tal szervezett ezen akcióért, mert ismeretes, hogy Lumumba Katangába való szállítása és szörnyű megkínoztatása az ENSZ-katonák jelenlétében zaj­lett le. © Amikor Csehszlovákia Kom­munista Pártja megalakulásá­nak negyvenéves évjodulójának ünnepségeire készülünk, meg­emlékezünk a párt hősi harco­sairól is. Pinta Anton, a csehországi Libušin község 20 éves dolgozó­ja, lelkes áldozatkész kommu­nista volt. A bátorhangú ifjú­munkás 1927-ben a Szovjetunió tízéves évfordulója alkalmával rendezett kladnói tüntetésen résztvett, letartóztatták, mert nem engedelmeskedett a ren­dőrség feloszlató ■ parancsának és a rendtörvény alapján egy­hónapi börtönre ítélték. Ezt a büntetést 1928. július 30-án kezdte meg a pankráci bör­tönben. Pinka, teljes egészség­ben vonult be a börtönbe és senki sem gondolta volna, hogy ott tragikusan fejezi be ifjú életét. Alig tíz napos fogság után Pinta, az élvezhetetlen táplálék és a cellák rendetlen szellőztetése következtében tü­dőgyulladást kapott. Orvosi vizsgálatra jelentkezett, de csak akkor szállították a rabkórház­ba, amikor állapota komolyra fordult. Piszokban és minden szakszerű orvosi kezelés nélkül feküdt a kórházban. Amikor a tüdőgyulladás mellé még vér­­mérgezést is szerzett és állapo­ta válságosra fordult, szóbelileg kérte az őr közvetítésével, bün­tetésének félbeszakítását és a közkórházba való szállítását. A börtönigazgatóság ezt a ké­relmet visszautasította, habár a börtönorvos kötelessége lett volna a kérés teljesítése érde­kében közbenjárni. Ahelyett, hogy a börtönigazgatóság lehe­tővé tette volna a fiatal erő megmentését műtéti beavatko­zással, levelet küldött Pinta ajának a következő szöveggel: „Közöljük Önnel, hogy fiá­nak Pinta Antonnak az álla­pota súlyos. Miután vérmér­gezés nyomai mutatkoznak, augusztus 30-án, a büntetés letöltése után, a közkórházba fogják szállítani. A börtön igazgatósága". Pinta elvtárs a rabkórházban a legsúlyosabb fájdalmakat szenvedte el, mindazonáltal büntetését az utolsó percig kel­lett letöltenie. A közkórházban az orvosok azonnal megoperál­ták, majd a kladnói kórházba szállították. Két hónapon át küzdött itt Pinta, a bátor 20 éves ifjú a halállal, amely 1928 november 24-én végül mégis le­győzte. Pinta elvtárs egyike volt ama fiatal elvtársaknak, akik a szo­cialista forradalom eszméjét minden következményeivel és magánéletükben is mindvégig képviselték. Tervszérü és kitar­tó önképzéssel tette magáévá a kommunista ideológiát, rend­kívüli képességeivel könnyen és gyorsan tudott tájékozódni a munkásosztály gazdasági és po­litikai harcában és a munkásság nagy reményeket fűzött hozzá. Pinta elvtárs sírjánál a klad­nói munkások maguk előtt lát­ták a kapitalista és a burzsoá rend minden embertelenségét. WITTENBERG JÓZSEF IDEGEK — FÉMSZÁLBÓL Az olyan emberre, aki a ve­szély pillanatában nem veszíti el a fejét, azt mondják „vasból vannak az idegei“. Ez a képle­tes kifejezés nagyon régi, de talán nincs messze az idő, ami­kor nemcsak átvitt értelemben fogják használni. Borisz Ognyev szovjet se­bészprofesszor egy kutyának eltávolította az ülőidegét és tantálelektródot tett a helyébe. A kutyát a Szovjet Orvostudo­mányi Akadémián bemutatták, s a neves tudósok — fiziológu­­sok, ideggyógyászok, anatómu­sok — nem tudták megállapíta­ni, hogy a kutya melyik lábán végezték el a különös műtétet. A kutya szabadon futott, ült, ugrándozott, eg énen úgy visel­kedett, mint természetes ide­gekkel rendelkező társai. Ognyev professzor laborató­riumában jelenleg 30 olyan ku­tya van, amelyeknek valamelyik idegét fémszálból készült ideg­gel helyettesítették. A profesz­­szor úgy véli, hogy ezt a mód­szert tovább fejlesztve alkal­mazni lehet majd különösen olyan esetekben, amikor ideg­sérülés folytán egyes szervek megbénultak. (Szovjet Tájékoztató Iroda) SZÁLLODAVÁROS Európa legnagyobb szállodája épül fel Moszkvában. Terveit Dmitrij Csecsulin hírneves szov­jet építész dolgozta ki. A szálloda óriási, zárt, de­rékszögű háromszögre emlékez­tet, az épülettömbök 12 emele­tesek lesznek, az északi tömb középső része 20 emeletnyi ma­gasságba nyúlik. A szállodában 3400 szobát rendeznek be 5886 személy szá­mára. Befogadóképessége több mint háromszor akkora lesz, mint a szovjet főváros jelenle­gi legnagyobb szállodájáé, az Ukrajnáé. A szállodában kétszintes hangversenytermet építenek, amelyben 3000 néző fér el. Ezenkívül két filmszínház is megnyílik. Mindkettő 1500 férő­helyes. A szállodát Moszkva központ­jában építik fel. (Moszkovszkaja Pravda) Csehsz'ovákia Kommunista Fártja Szlovákia felvirágoztatásáért Minél többet lapozgatunk a CSKP történetében, annál jobban megértjük napjaink eseményeit, és helyes megvilá­gításban látjuk a történeti ösz­­szefüggéseket. A kapitalista Csehszlovákia a világ első tíz legfejlettebb országához tarto­zott. Országrészei, mivel más más történelmi feltételek mel­lett fejlődtek, különböző gazda­sági színvonalban mozogtak. A cseh országrészek és Szlovákia közös életét az új államban, a kapitalista Csehszlovákiában is különböző feltételek mellett kezdte meg. Csehország az ipa­rilag fejlett terület, amelynek saját erős burzsoáziája és fej­lett munkásosztálya volt, és Szlovákia a minden tekintetben visszamaradt terület, amely gyenge tőkésosztállyal és szer­vezetlen munkásosztállyal ren­delkezett. így tehát a cseh és szlovák tőke közötti érvénye­sülési harc már eleve el volt döntve. Természetesen a cseh burzsoázia győzött és az 1920— 33 évek folyamán egyszerűen felszippantotta Szlovákia ipa­rát. Azok az iparvállalatok, amelyek a cseh tőke konkur­­renciájával szemben megálltak helyüket, Szlovákia területén aránytalanul voltak elhelyezve; A cseh tőke pontosan úgy vi­selkedett. mint ahogy az erő­sebb tőkés a gyengébbel szem­ben viselkedni szokott. A cseh tőkések Szlovákiát gyarmatnak, lakosságát pedig olcsó munka­erőtartaléknak tekintették. Az országrészek között nem­csak az ipari, hanem a mező­­gazdasági termelés tekinteté­ben is jelentős különbség mu­tatkozott. A cseh országrészek­ben egy munkásra 133 %-ka! nagyobb jövedelem jutott, mint Szlovákiában. A kisebb jövedel­met nemcsak az okozta, hogy Szlovákiában alacsonyabbak voltak a felvásárlási árak, de a vasúti díjszabások magasab­bak voltak. SOK MÁS KÖRÜLMÉNY IS KÖZREJÁTSZOTT A szlovákiai ipar helyzetével a munkásosztályon kívül a szlo­vákiai burzsoázia sem lehetett megelégedve, hiszen a cseh­szlovákiai kapitalista zenekar­ban alárendelt szerepet játszott. A szlovákiai burzsoáziának per­sze nem az fájt, hogy a mun­kás nyomor- egyre nőtt és emelkedett a munkanélküliek száma, hanem az, hogy nem zsebelt be olyan hasznot, mint a cseh burzsoázia. Ezért min­den igyekezete odairányult, hogy autonomists politikát folytasson. Szlovákiában a mun­kásság követelményeit teljes mértékben csakis Csehszlovákia Kommunista Pártja értette meg A párt kidolgozta „Szlovákia gazdasági, szociális és kulturá­lis felemelkedésének“ — tervét, amelyet 1937. május 17-én a párt besztercebányai konferen­­cáján hagyták jóvá. A tervet úgy állították össze, hogy a burzsoá köztársaság keretében is megvalósítható lehetett vol­na. Alapját az a sürgős köve­telmény képezte, hogy Szlová­kiát feltétlenül iparosítani kell. A terv kifejtette, hogy Szlová­kiában 40 %-kal több ember él ugyanolyan méretű megművelt területen, mint a cseh ország­részekben é s fejletlen ipara folytán nem tudja'eltartani la­kosságát, ezért ijesztő módon emelkedik a kivándorlók száma. Elsősorban feltétlenül fel kell újítani a már régebben létesí­tett és időközben felszámolt iparvállalatokat és céltudatosan új vállalatokat kell létesíteni. Az uralkodó osztály nem fo­gadta el a CSKP javaslatát. A szlovák és cseh tőkések kö­zött fenállő konkurrenciaharc indította el azt a lavinát, amely az első köztársaság bukásához vezetett. Hlinka Szlovák Nép­pártja nem válogatott az esz­közökben. Saját osztályérdekei támogatására a fasiszta Német­országhoz fordult segítségért. Az úgynevezett Szlovák Állam időszaka bizonyítja a legjobban, hogy a szlovák burzsoázia mennyire nem törődött az or­szág egységével és biztonságá­val. az állam egészséges gazda­sági és szociális fejlődésével. A CSKP ádáz harca Szlovákia felvirágoztatásáért a második világháború után hozta meg gyümölcseit. A termelőeszkö­zök államosítása lehetővé tette nemzetgazdaságunk tervszerű kiépítését. A szocialista terv­­gazdaság a közösség érdekeit tartja szem előtt, és az ipar­­vállalatokat a lenini nemzetisé­gi politika elve szerint a mu­tatkozó kedvező körülmények és szükségletek szerint osztja fel. A szocialista iparosítás út­ján gazdasági egyensúly állt be az iparilag fejletlen vidékek és a legfejlettebb kerületek kö­zött. A szocialista világrendszer ezenkívül lehetővé teszi, hogy tervszerűen, az adott legkedve­zőbb feltételek mellett helyez­zük el az iparvállalatokat. Ma, amikor Szlovákia iparo­sítása ilyen magas színvonalat ért el, szinte megfeledkezünk arról, hogy az iparosításhoz ve­zető első lépést a cseh határ­vidékről Szlovákiába helyezett körülbelül 340 iparvállalat je­lentette. Szlovákia a népi demokrati­kus Csehszlovákiában már az első kétéves terv teljesítése idején érezte, mennyire áldásos a CSKP tevékenysége, mit je­lent Szlovákia népei számára a helyes politikai irányítás és a népgazdaságban mutatkozó aránytalanságok eltávolításában nyújtott gyakorlati segítség. A kétéves terv (1947—48) teljesítése folyamán Szlovákiá­ban már 62 %-kal emelkedett az ipari termelés, és az első ötéves terv ideje alatt már 83 %-kal. Az 1953—56-os évek, valamint a második ötéves terv 1956—1960-as feladatainak tel­jesítése az iparosítási folyamat folytatását jelentette. A hábo­rús károk eltávolítása és Szlo­vákia gazdasági kiépítése rend­kívül sok áldozatos munkával járt. A feladatok teljesítésében a CSKP irányítása mellett fel­becsülhetetlen segítséget nyúj­tott a cseh munkásosztály. Fá­rasztó lenne figyelemmel kísér­ni a statisztikai adatokat, ame­lyek a szemünk előtt lejátszódó csodálatos fejlődést számokban fejezik ki. Elég kiragadni az egyes nagyobb üzemek, mint a komáromi hajógyár, a ko­­rompai gépüzemek, a nováki villanyerőmü építését. Az első és második ötéves terv felada­taihoz tartozott az illavai, Dub­nica nad Váhom-i, kostolne!, oravai, Horná Streda-i, trenčí­­ni, nosicei vízerőművek építése. Az újonnan épült iparvállala­tok, a fejlődő forgalom, az épí­tészet és a mezőgazdaság foko­zottabb igényeket támaszt a dolgozókkal szemben. Ezért az 1936—37-es évvel összehason­lítva háromszorosan nőtt az általános iskolák tanulóinak és tizenegyszeresen a főiskolai VI LAGBOL HALÁSZOK - KÖTELEZŐEN KORCSOLYÁZNAK Nagy fagyok idején a halas­tavakban majd­nem fenékig be­fagy a tó és a halak kipusztul­nak, mert nem jutnak oxigénhez. Legújab­ban arra jöttek rá, hogyha a befagyott halastavon jég­pályát rendeznek be, akkor a halak megmenthetők. A jégpályáról le kell seperni a havat, a napsugarak job­ban áthatolnak a jégkérgen. A vízi növények oxigént lé­­legzenek a nagyon vastag jégrétegen keresztül is. EMBEREK MÉRTÉK SZERINT Londonban egy nemzetközi kon­ferencián O’ Connor ismert genetikus kije­lentette, „hogy nemsokára majd születés előtt válogathatjuk | ki a politikusokat és a tudó­sokat“. Mégpedig úgy, hogy az illető egyéneknél nagyobb agyvelőt „teremtünk“ és ez­zel együtt határozottabb jel­lemet is. Hasonlóképpen munkásokat is „alkotha­tunk“, olyanokat, akiknek speciális testalkatuk lesz és nem lesz félelemérzetük. Nehezen találnánk olyan anyákra, akik O’Connor úr elképzelései szerint hoznák világra a gyermeküket. 365 000 TANÍTÓ KERESTETIK Az UNESCO] számításai sze­rint Afrikában 25 millió iskola­­köteles gyermek él. Ebből 17 mil­lió nem jár is­kolába. Az iskolába járó gyermekek egyharmada le­ány. Ha a tropikus Afriká­ban Malitól — egész Mada­gaszkárig és Etiópiától egé­szen Kongóig kiépítenék az­­iskolarendszert, akkor 365 ezer tanítóra és ugyanannyi osztályra volna szükség. * * * A lappok ősré­gi szokás sze­rin újévkor tö­megesen felke­resik a folyók partjait, léket vágnak, levetik ruhájukat és elmerülnek a jeges vízben. Nem riadnak vissza a mínusz harminc foknál hidegebb víztől sem. hallgatók száma. Szlovákiában ma már tizenkét főiskola mű­ködik 33 fakultással. A harmadik ötéves terv sze­rint Szlovákia a komplex me­­chanizálás és automatizálás útján még gyorsabb léptekkel halad a kommunizmus felé. Negyvenkét őrás munkaidő mellett 30%-kal emelkedik a dolgozók személyes szükségle­te. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ipari termelése 56 %-kal emelkedik, Szlovákiában pedig 84%-kal. A harmadik ötéves terv feladatai oda irá­nyulnak, hogy az iparilag fej­lett köztársaságban az egyes országrészek gazdasági fejlő­dése terén mutatkozó különb­ségek teljesen eltűnjenek. Hazánk gazdasági és kulturá­lis felvirágoztatását csakis a CSKP-nek köszönhetjük, amely 40 éves fennállása óta világo­san azt a célt tűzte ki, hogy a hazánkban élő cseh ét szlo­vák, valamint más népek elér­jék a nemzeti és politikai egyenjogospltságukat. Ezt csa­kis Szlovákia és a cseh ország­részek gazdasági, szociális és kulturális színvonala közöti kü­lönbség eltávolításával érhette el. Köztársaságunk még soha­sem volt olyan egységes mint ma, még sohasem éltek egymás mellett olyan egyetértésben a különböző népek, mint ma a szocialista nemzetek. Ezt a sikert a CSKP vezette dolgozó népünk szívós munkájának kö­szönhetjük. MICHAL MÁRTA

Next

/
Thumbnails
Contents