Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-08-01 / 31. szám

IGOR ORLOV, A TASZSZ HlRMAGYARÄZÖJA ÍRJA: Kennedy, amerikai elnök szerdai beszédét többnapos za­jos reklámozás előzte meg az amerikai sajtóban.- Azt állítot­ták, hogy az elnök választ ad az Egyesült Államok időszerű kül- és belpolitikai problémái­ra. A valóságban a világ csak kardcsörtetést hallhatott, ami­hez — mint ismeretes — nem szükséges különösebb államfői bölcsesség, már csak azért sem, mert a jelenlegi elnök elődei­nek is voltak efféle megnyilat­kozásai, amelyek sem erőt, sem dicsőséget, sem tekintélyt nem adtak az országnak. Az a benyomás alakult ki, hogy Kennedy nem annyira az elnök, hanem inkább a hadse­reg főparancsnokának minősé­gében mondta el beszédét, amelyben az érvek háttérbe szorultak a katonai kitételek mellett. Az elnök bejelenti, hogy rövid működése alatt im­már harmadszor, további össze­geket szándékozik kérni a kongresszustól katonai célokra. Megígéri, hogy felemeli a fegy­veres erők minden ágának lét­számát, — a hadseregét, a flot­táét, a légierőkét. Megkétsze­rezik, sőt megháromszorozzák a katonai behívásokat, kibővítik a taktikai és a stratégiai légi­erőt és fokozzák a fegyverke­zési hajszát kivétel nélkül min­den fegyvernem területén. A nyugati propaganda által szánt szándékkal felfújt nyu­gat-berlini kérdést az Egyesült Államok vezető körei tudatosan használják fel a már jóval ko­rábban elhatározott terveik nyélbeütésére. Az elnök beszé­dében számos ellentmondás van. Egyrészről például ,azt állítja, hogy a katonai költségvetés növelésére hozott washingtoni határozatot válaszul szánják a Szovjetunió nemrégiben beje­lentett elhatározására, amely­nek értelmében növeli a védel­mi célokra szánt kiadásokat. Más részről az elnök beismeri, hogy a jelenlegi katonai prog­ramot az Egyesült Államokban már régen elhatározták. Ha Nyugat-Berlin kérdése nem lenne, az imperialista kö­rök más ürügyet találnának a fegyverkezési hajsza fokozásá­ra, hogy ennek segítségével próbálják megoldani az Egye­sült Államok és NATO-beli partnerének bel- és külpolitikai problémáit. A Kennedy által ismertetett új program külpolitikai céljai­nak szintén semmi közük sincs a valójában senki által nem ve­szélyeztetett Nyugat-Berlin „szabadságának1' megvédésé­hez. Washingtonnak egyszerűen ürügyre van szüksége az álta­lános nemzetközi feszültség fokozásához és ahhoz, hogy ha­tékonyabbá tegye saját műkö­dését „a szabad világ“ csendő­rének minőségében. Ezt erősíti meg a New York Times is, amely megjegyzi, hogy „az új terv mindenekelőtt nem a volt német főváros megvédé­sére irányul, hanem a nyugati szövetségesek ama képességé­nek megjavítására, hogy hábo­rút viselhessenek a világ bár­mely területén, bármilyen for­mában“. Ebben a militarista program­ban szinte elvesznek Kennedy­­nek azok a szavai, hogy „kész tárgyalásokat folytatni, ha ezek a tárgyalások segítenek“. Ilyen előzmények után egyáltalában nem hangzik meggyőzően, hogy az Egyesült Államok kész „megvizsgálni bármely egyez­ményt, vagy szerződést Német­­, országgal kapcsolatban, amely összeegyeztethető a békével, a szabadsággal és az összes országok biztonsági érdekei­vel“. Az amerikai elnök által meghirdetett katonai program pontosan az ellenkező célokat szolgálja. 25 éven Vidámak és gondtalanok, ösz­­szesúgnak és újra nevetnek. Kezük közben ügyesen jár, ide­­oda perdülnek a gépek között, melyekből egyszerre többet látnak el. Hajukon tarka kendő vagy a divatos hálós sapka, frizurájuk modern. Ha vége a munkának és kiözönlenek a gyárkapun, senki sem tudja, hol ÜNNEPSÉGEK HAVANABAN Kedden Havanában megkez­dődtek a kubai forradalom év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségek. Hatalmas tömeg gyűlt össze a város főterén, ahol hetvenötezer tornász tar­tott bemutatót. A kormánytribünökön a mo­numentális Jósé Marti emlékmű talapzatánál foglaltak helyet Dorticos kubai elnök, Fidel Castro miniszterelnök és a kor­nos békéért, a tudomány és kulturális haladásért harcol és önzetlen segítséget nyújt a gazdaságilag elmaradott orszá­goknak. Gagarin személyében az eljövendő, kizsákmányolók és kizsákmányoltak nélküli szo­cialista világot üdvözöljük“. Negyvennégy évvel ezelőtt — írja egy másik kubai lap vezér­cikkében — Lenin hazájában új társadalom, újfajta öntudat, új Havana a nagy ünnepségek évfordulójának előestéjén. mány tagjai. Velük együtt meg- ember született. A dolgozók jelent Jurij Gagarin, a világ társadalmának köszönhető, első űrrepülője, akit az össze- hogy Jurij Gagarin, a munkás gyűlt kubaiak viharos tetszés­­nyilvánítással fogadtak. fia, utat nyitott az emberiség számára a világűrbe. Jurij Ga­garin— hangsúlyozza a lap — az új típusú társadalom képvi­selője, az új élet küldötte. Kedden délelőtt Moszkvában a Szakszervezetek Házának osz-A kubai újságok első oldalon, nagybetűs címek alatt, részle­tes tudósításban foglalkoznak azzal a meleg és szívélyes fo­gadtatással, melyben a kubai főváros lakossága Gagarint ré­szesítette „Az a mód, ahogy az újjongó kubaiak ezrei fogadták a Kuba földjére lépő szovjet őrnagyot — írja a Combate című lap — arról tanúskodik, hogy hőstet­tétől minden békeszeretö nép el van ragadtatva“. Gagarin személyében annak a nemzet­nek a győzelmét látjuk — foly­tatja a lap, — amely az általá­* * * Osvaldo Dorticos, kubai el­nök hétfőn este az elnöki palo­tában fogadást adott a Hava­nában tartózkodó Jurij Gagarin tiszteletére. A fogadáson a szovjet űrhajóst Dorticos el­nök, Fidel Castro miniszterel­nök, a kubai kormány tagjai, a forradalmi szervezetek kép­viselői és a kubai kulturális élet kiválóságai üdvözölték. A rendkívül barátságos hangulatú fogadáson Kudrjavcev szovjet nagykövet és több más külföldi diplomata is megjelent. lopesarnokában ünnepélyes keretek között nyitották meg az első Világifjúsági Fórumot, melyen 91 ország több mint 280 ifjúsági szervezetének 679 küldötte vesz részt. A Fórum tanácsa és a titkárság tanácsa megbízásából Pjotr Reszetov a Szovjet Ifjúsági Szervezetek Bizottságának elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A nyugat-berlini katonai táborok és lőszerraktárak egyike A nem hivatalos jelentések szerint 670 halálos áldozata van a franciák bizertai terrortámadásának. Képünkön a halottak eltakarítását láthatjuk. Újból ülésezik a kongó! parlament Mint az AP és a Reuter je­lenti, Leopoldvilleben az ENSZ szóvivője szerdán bejelentette, hogy kedden megkezdte mun­káját a kongói parlament. Mint ismeretes, a parlamentet Ka­­szavubu einök oszlatta fel tör­vényellenesen tíz hónappal eze­lőtt, s azóta az ország hazafias erői szüntelenül követelték új­bóli összehívását. A képviselők a Leopoldville-től nem messze fekvő Lovanium-egyetem épü­letében gyűltek össze. A szakadár Katanga tarto­mány Csombe-párti képviselői­nek kivételével minden ország­részből megérkeztek a képvise­lők. A parlament alsó- és felsőházának tagjai közül mint­egy kétszáz tartózkodik a Lovanium-egyetem épületében. Gizenga, a törvényes kormány miniszterelnöke betegsége miatt nem jelent meg az ülésen. Mint az AP írja. a különböző tisztségekbe megválasztott kép­viselők egy kivételével koráb­ban mind Lumumba hívei vol­tak. Bizertában továbbra A tuniszi rádió szerdán hiva­talos közleményben jelentette be, hogy francia repülőgépek az elmúlt 48 óra folyamán 24 ízben sértették meg Tunézia légiterét. A francia repülőgé­pek Bizerta és Algéria irányá­ból jöttek. A tunéziai légelhá­rító ütegek az algériai határ közelében kedden kétszer tüzet nyitottak a határsértő gépekre. De Gaulle elnök táviratban mondott köszönetét Maurice Ammannak, a bizertai támasz­pont főparancsnokának, akinek parancsára a francia katonaság több mint 60Q tunéziait gyilkolt meg, köztük igen sok polgári személyt. Az elnök elismerését fejezi ki a főparancsnoknak, amiért „szilárdságot, józansá­got és ügyességet tanúsított a nehéz időben“. Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Bizertában a helyzet továbbra is rendkívül feszült. A francia és a tunéziai katonai erők továbbra is farkasszemet néznek egymással: a kikötőhöz közeli európai negyed a fran­ciák, az arab városrész a tu­néziaiak kezén van. Egyébként Bizerta csaknem teljesen el­néptelenedett az elmúlt 24 órá­ban, sok francia és arab mene­kült el a városból. Hasszuna, az Arab Liga főtit­kára Kairóban közölte, pénte­ken Tunéziába utazik, hogy Burgibával az arab önkéntesek Tunéziába indításáról és a se­gítség más formáiról tárgyal­jon. India teljes mértékben támo­gatja Tunéziának azt a követe­lését, hogy a francia csapato­kat vonják ki a bizertai támasz­pontról. Az indiai külügymi­nisztérium szóvivője a tunéziai helyzetet kommentálva kijelen­tette: „Mi azonnali tűzszünetet a hadműveletek azonnali be­szüntetését, a Biztonsági Ta­nács határozatának végrehajtá­sát akarjuk. Békés tárgyaláso­kat akarunk továbbá, amelyek eredményeképpen a legközeleb­bi jövőben kivonják a francia csapatokat Bizertából“. TANULSÁGOS ÉVFORDULÓ Nyolc esztendővel ezelőtt kö­tötték meg a panmindzsoni sátorban a három esztendeig tartó koreai háború végét je­aluliak... mennek a gyári lányok és hol a hivatalnoknők. Egyformán csinosak, elegánsak és vidámak mind... Nem, semmiben sem hasonlít a Lodž-i A. Mickiewicz Pamut és Szövőüzem arra a régi gyár­ra, melynek csak a neve volt az Oj Szövő. S munkáslányai­nak életét sem lehet hasonlíta­ni azokéhoz, akikről a régi lengyel dal szomorúan énekli: bánatosan indul a lány, várja a gyár meg a nehéz, remény­telen robot... A régi Scheibler-féle szövő­gyár most lett igazán új, ami­kor már régi. Oj berendezésé­vel, munkamódszereivel, fiatal munkaerőivel. Dolgozóinak ki­lencven százaléka nő, s ennek is 90 %-a huszonöt éven aluli. Alig három éve annak, hogy bizony még nagyon nehezen je­lentkezett ide a fiatalság. Nincs is ezen csodálkozni való, hisz a munka nem éppen könnyű, meg aztán szakmunka, melyet tanulni kell a szaktanfolyamon, s a kezdeti kereset sem halad­ta túl a fél ezret. Csakhogy, aki kivárta a tanulási időt, nem bánta meg. Kézügyessége és szorgalma szerint ma 1700— 2000 zlotyt keres, s ebből már nemcsak otthonra jut, de ru­házkodásra, könyvekre, szóra­kozásra is. A három év alatt sok minden változott. A jó hír gyorsan terjed s alig múlik el nap, hogy ne akaöjék jelentkező a mun­kába. És nemcsak a kereset teszi ezt. Újból felelevéne.dik a család: foglalkozás hagyomá­nya, amikor szü'őről gyermek­re száll a mesterség. A háború előtt, sőt a háború utáni években is az a tréfás állítás járta, hogy a „Nowa Tkalnia“ (Új Szövő) gyárban mindössze öt család tagja van képviselve. Szövő az apa, az anya. a gyermekek, nagynénik és távoli rokonok. Aztán ki tudná megmondani miért, egy új nézet alakult ki: „Nézzetek könnyebb és kiadősabb munka után!“ — kapták tanácsul a fiatalok, s lassan ki is mara­­doztak a gyárból. Hogy aztán az édesanyák jöttek-e rá arra, hogy nyugod­­tabban dolgoznak, ha leányuk is mellettük van. — nem tudni biztosan, de lassan újra két Duminía, két Turkow, két Hib­­ner név került a bérlistára. S megtörtént az is, hogy a fia­tal szövőnő. Krystyna Szym­­czakowa mellett egy napon édesapja tűnt fel a gépnél. Az üzemi munkaiskolát végzett lány jó tanítónak bizonyult, nemsokára a mama is diákja­ként jelentkezett. Ismét megfiatalodott tehát a régi gyár, amely ugyancsak jól kell, hogy forgassa szövő­gépeit, ha teljesíteni akarja külföldi megrendeléseit. Egye­lőre becsülettel állnak helyt a feladatok terén, jókedvvel és fiatalos lendülettel a munka is jobban halad. Mert jó munká­sok ezek a fiatalok, akikre semmiképpen sem vonatkozik már a régi dal, mely a szomorú gyári lány sorsát énekli meg. Az új lengyel fiatalság, a gyári dolgozók zenéjének üte­mére lendülnek a gépek, per­dülnek a lányok a Nowa Tkal­­nia-ban. K. M. MIT VÉDELMEZNEK * Afrikában még sohase műkö­dött annyi misszionárius és pap mint most. A Vatikán propagandája az utóbbi hó­napokban gőzerővel műkö­dött. A Vatikán propaganda­alapjának 2/5-öd részét Af­rikára fordították. A Vati­kán Afrikában több mint 200 újságot és folyóiratot ad ki. Nem nehéz rájönni, milyen összefüggés rejlik a gyarma­tosítók és a Vatikán igyeke­zete között. MAR 3 MILLIÁRD ember él a Föl­dön, a napi gya­rapodás több mint 120 000-et tesz ki. Négy­­havonként any­­nyival gyarapodik a Föld lakóinak száma, mint ameny­­nyi a mi köztársaságunk la­kossága. A szociológusok feltételezik, hogy 1970-ben a Föld lakóinak száma eléri a i milliárdot. Egyidejűleg feltételezik, hogy 15—20 év múlva a gyarapodás — csök­kenést mutat majd ki. TOJÁS — HÉJ NÉLKÜL New-Yorkban héj nélküli to­jás jelent meg a piacon. Az egyik cég olyan gépet szerkesz­tett, amely a tojásfehérjét és sárgáját elválasztja, és polietilénbe csomagolja. 2 — 3—5 tojásos csomagolást hoztak forgalomba. A tojás az ilyen csomagolásban nem romlik és hónapokon kérész - * tül friss marad. '• A tojás-héjat a vegyészet ben és a gyógy szeriparban • felhasználják. S • AZ IDEGEK TORNÁJA j • A nyilvános­ságra hozott statisztika alapján az Egyesült Álla­mokban és a nuj nyugati országokban minden | 10-ik ember idegbeteg gyógyításra szorul. : A Világ egészségügyi szer-« vezete közli, hogy Kanada- i nak, Izraelnek és Svédor-\ szágnak van a legtöbb elme-{ betege és — ott működik l a legtöbb idegorvos. Kína és ■ a Szovjetunió azokhoz az! országokhoz tartozik, ahol \ a legkevesebb a lelícizava- j rokban küzdő polgárok szá- i ma. j i a ORGONA-STATISZTIKA i Az orgona at legnagyobb : hangszer. Ezért | természetes, t hogy csak kisi számban gyárt-; ják őket. Csehszlovákiában t az utóbbi 66 évben: 3257 or- ; gonát szerkesztettek, ebből • 2207 darabot külföldre szál- t lítottak. : is feszült a helyzet lentő fegyverszüneti egyez­ményt. Az egyezmény megköté­se azt jelentette, hogy veresé­get szenvedett az amerikai im­perializmus, mely napalmbom­­bákka) és zsoldos hadosztályok­kal akarta megsemmisíteni a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságot. Koreában elhallgat­tak a fegyverek, s kezdetét vette a békés építőmunka. A fegyverszüneti egyezmény alap­ján tárgyalásoknak is kellett volna kezdődniük, melyek nyo­mán létre kellett volna hozni az egységes, békeszeretö, demok­ratikus Koreát. Az elmúlt nyolc esztendőben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya mindent megtett avégett, hogy ezek a tárgyalások megkezdődjenek és sikerrel járjanak. A szocializ­must építő Korea, a békeszere­tö országok támogatásától kí­sérve, számtalan javaslattal fordult a dél-koreai rezsimhez. Ez a sok javaslat, az ország újra egyesítésére tett minden kezdeményező kísérlet meghiú­sult annak a korrupt diktatúrá­nak az ellenállásán, mely fenn­maradását csakis annak kö­szönheti, hogy az Egyesült Ál­lamok fegyveres erejére tá­maszkodik. A washingtoni kor­mány politikája akadályozta meg Dél-Korea lakosságát ab­ban is, hogy Li Szín Man elker­­getése után saját kezébe vegye Korea békés egyesítésének ügyét. Ezen az évfordulón, amikor a nyolc év előtti napra emléke­zünk, a hős koreai nép és a se­gítségére sietett kínai önkén­tesek, s egyúttal az egész bé­keszerető emberiség győzelmét ünnepeljük. Azokét az erőkét, amelyek kudarcra tudták kár­hoztatni az amerikai imperializ­mus agresszív köreinek koreai háborús kalandját, s reá tudták kényszeríteni a csatamezőkön vereséget szenvedett agresszo­­rokat, hogy leüljenek a tárgya­lóasztalhoz és aláírják a fegy­verszüneti egyezményt. Külö­nösen időszerű ez a tanulság ma, amikor egyes nyugati kö­rök újra felelőtlen fenyegető­zéshez és kardcsörtetéshez folyamodnak. A nyolc esztendő előtti évforduló tanulságának is figyelmeztetésül kell szol­gálnia számukra!

Next

/
Thumbnails
Contents