Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-07-25 / 30. szám
A VEGYI IPARBAN A harmadik ötéves terv keretén belül, vegyi iparunk az 1057 évi termeléshez képest az 1965-ös esztendőben hét és félszeresére növeli termelését. A vegyészet az egyik legfontosabb iparág. Bármerre nézünk, valamilyen formában, valamilyen folyamatban, akarva — akaratlanul találkozunk a vegyészetiéi. Lássuk csak szerepét napi táplálkozásunkban. A lakosság liszt-, vaj-, zsír és más élelmiszerek fogyasztása egyre növekszik, s e célból szükséges, hogy az élelmiszer kutató intézeteink dolgozói felelősségteljes munkát végezzenek. Az esetleges termelési fogyatékosságokon segíteni, mégpedig igen jelentős mértékben, éppen a vegytan tud. A bratislavai élelmiszeripari kutató intézet egyik tehetséges fiatal vegyész dolgozóját látogattuk meg munkahelyén, szorgos munkája közepette. Beszélgetésünk során megtudjuk: hogy a vegytan, vagyis a vegyszerek védik meg az élelmiszereket a káros, romboló anyagoktól. Lehetővé teszik a gyümölcsök, a különféle szirupok, zöldségfélék és húsok konzerválását. Az élelmiszeripar a vegyészet segítségével rengeteg természetes zsiradékot takarít meg, melynek főként a szappangyártásban veszszük hasznát. A fiatal vegyésznő, Materáková Viera, aki hat éve áll az A vegyészet a mai idők egyik legfontosabb iparága. Üj anyagokat keresünk és állítunk elő, életszínvonalunk ütemes fejlődését nagyban köszönhetjük a kémiának. Nem csoda, ha sok fiatal különböző iskolákban tanulja a vegyésaetet és a vegyi iparban is ezreivel helyezkednek el a fiatalok. Materáková Viera is a vegyi iparban dolgozik. élelmiszeripari kutató intézet szolgálatában, tanulmányait tovább folytatja a természettudományi fakultáson, és a vegyészmérnöki diplomát szeretné elnyerni. Materáková Viera, napi figyelemreméltó munkája mellett, derekasan tölti be a kutató intézet CSISZ üzemi csoportjának elnöki tisztjét is. Ugyanakkor készséggel közreműködik minden társadalmi munka elvégzésénél is, amelynek eredményeképpen az 1957—60-as év választási ciklusában került a járási nemzeti bizottságba képviselőnek. Dolgozó és tanuló ifjúságunk számos döntő fontosságú helyen állja meg vállalt megbízását, mert tudatában van annak a nemes elgondolásnak: Jogokat élveznek, tehát kötelességeik is vannak, szocialista társadalmunkkal szemben. WITTENBERG JÓZSEF júliusi vasárnap volt Forró júliusi vasárnap volt, a lekéri fiatalok ennek ellenére is munkához álltak, arattak. Amikor ilyen fontos dologról van szó, nem ismerik a vasárnapot. Égett is kezük alatt a munka. A hatalmas piros kombájnok úgy mozogtak mint egy óriás a gabonatáblákon, lassú, biztos lépésekkel előre. Ezeknek a dolgozó fiataloknak is köszönhető, hogy a lévai járásban a lekéri szövetkezet teljesítette elsőként a búza beadását. Hogyan sikerült így élretörni a lekéri szövetkezetnek? Erre feleletet adnak a fiatalok. Eddig leginkább csak az idősebb EFSZ-tagok dolgoztak itt a mezőgazdaságban. S a fiatalok nem sokat törődtek az EFSZ gondjaival. Most azonban megváltozott a helyzet. Sok fiatal dolgozik a mezőn, megszólalt bennük a kötelességtudás, sokat segítettek az aratásnál is. A lekéri fiatalok nagy része mező-, gazdasági szakiskolákban tanul, de akadnak itt sokan, akik a tizenegyéves középiskolába vagy más szakiskolába járnak. A tanuló fiatalok is brigádot szerveztek és resztvettek a nagy nyári munkákban. CSERNAK ILDIKÓ, Lekér Fölszállott a páva... Gyönyörű költeményt lehetne róla írni, ódát. Hangulatos képet lehetne róla festeni. Ilyen épületlebontás ritkán adódott, de újabban egyre gyakrabban megesik: eltüntetik a komáromi börtönt. Fölszállott, a páva a vármegye házra Sok szegény legénynek szabadulására. Igv mondja ezt a magyar népdal. A vármegyeházat is eltüntette az idő, jobban mondva nem is a vármegyeházat, hanem a vármegyét. A börtönt pedig most bontották le. Talán már elkészültek ezzel a munkával, ezzel a nagyszerű művelettel. Szép, testes téglákat dobáltak ott a munkások, bizonyára házat építenek majd belőle s vállalták az építő-anyagért a bontást. Jó multszázadbeli alaposan kiégetett téglaköltemények milyen szép rendeltetésük lesz nekik ezentúl. Házat alkotnak majd. Építő elemek lesznek egy boldog vágynak. Mennyi szomorúságot, rejtelmet, kínt, sóhajt, láttak, értek meg ezek a téglák. Ha beszélni tudnának és látni, lenne nekik mit mondani, érdemes lenne meghallgatni. Sok mindenről beszámolnak a statisztikusok, hosszú számoszlopokat tesznek közzé a lapok. Tudjuk, hány autó esik egy emberre, vagy tíz emberre, mennyi cukrot fogyaszt a világ, vagy mennyi alkoholt. Arról még nem olvastam, hogy hány börtönt bontottak le nálunk, mennyit szüntettek meg. Pedig az utóbbi két évben sok megszűnt. Sóik börtönt átalakítottak vagj\ lebontottak. Hát ha mi nem kaszárnyákat és börtönöket építünk, hanem lakóházakat, iskolákat, gyárakat, kórházakat, akkor a nevelésünknek és a rendszerünknek óriási ereje van. Egy-egy börtönbontás is bizonyítja a nevelésünk eredményét. Notorikus bönözők voltak a múltban, némelykor ma is akad. Ellenben az ok és az okozat között mindig szoros az összefüggés. Az évek fátyolén át érzékelni kell miért esett meg a múltban annyi bűntett, főleg a fiatalok között, hogy börtönbe kerültek? Az akkori létbizonytalanság állandó vagy tartós munkanélküliség bizonyára sok embernek felőrölte az idegét, elvette türelmét és olyat cselekedtek, amiért börtön járt. Ha valaki lop, azt be kell csukni. Ma is becsukják. Dé miért loptak gyakran a múltban? Üzleti betörések napirenden voltak. A gazdának hét lakat alatt kellett őrizni a búzáját, mert úgyis kilopták a raktárából. Loptak búzát, hogy kenyeret ehessenek belőle, Baťának pedig azért törték fel a kirakatát, mert valakinek a lába fázott. Ma ilyesmi nem fordul elő, akkor pedig le kell bontani a börtönt, mint Komáromban is teszik, mert lényegében véve miért foglalja a helyet, miért kell fizetni börtönőrt és miért ne építhetnének a benne rejlő téglákból újabb falakat. A volt börtönnel szemben színházat, kultúrpalotát emeltek, szállodát és zenés tánch'elyiséget. Óriási ellentét. Nemsokára zene szól majd a volt börtön szomszédságában, fiatalok lejtik a keringőt, vagy a rumbát és eszük ágában sem lesz, hogy itt valaha börtön volt. Akik színházból jönnek majd ki, azoknak talán egy pillanatra eszükbe villan, hogy nem ötlik szemükbe a zord épület. Vasrácsok, kőfalak, átmászhatatlan akadályok, minek kellenének, ha egyszer megszűnt a létbizonytalanság és a munkanélküliség. A bűnözők száma a mi rendszerünkben egyre fogy, egyre kevesebb. Egyre kevesebb a börtön is. S azon vagyunk, hogy teljesen megszűnjön. A régi vármegye urai, ha feltámadnának bizonyára nagyot néznének, hogy eltűntek a vasrácsos ablakok, a porkoláb már nem tiszteleg a kapuban, új áldozatot várva. Hát így is lehet élni? — mondaná, börtön nélkül, hol van akkor a rend és a tekintély? A rend és a tekintély bizony a mi társadalmunk minden emberében meg van és rendszerünkben gyökerezik. Nem kell hát a' börtön, lebontották, csak úgy poroztak a téglák, amint fejtették ki a falából. Több szegénylegényt oda már be nem csuknak. Valóra vált a nagy sóhajtás: Fölszállott a páva a vármegye házra Sok szegény legénynek szabadulására. BAGOTA ISTVÁN /Qhol a kék nD Id pilfpi mmmm Mii < yt# « í m ti ff-WL j Ügy kíváncsi hová folyik a maguk „Kék Dunája“ ? — mondta a mellettem ülő bukaresti német nyelvű lap az Üj Üt szerkesztője. Ez természetes is, hogy magát, mint bécsit érdekli a Duna deltája. Én azonban tiltakoztam a maguk szó ellen, hiszen a Duna nemcsak miénk osztrákoké, még akkor sem, ha Johann Strauss az osztrákok zeneszerzője olyan híressé tette a szép Kék Duna keringöjével. Nem, — a Duna a német, csehszlovák, magyar, bolgár, román és a szovjet népé is. Valóban nemzeteket összekötő folyam! Ütján, amely a Fekete erdőtől a Fekete-tengerig vezet, sok sok érdekeset láthatunk. tgy hát kíváncsian indulunk utunkra, mely a delta vidékén fog végig vezetni. Percnyi pontossággal érkezett meg az autóbusz, mely Tulceába vitt minket. Még indulás előtt volt egy kis időnk, megnéztük a térképet: Tidcea körülbelül ott fekszik, ahol a Duna három ágra szakad. Egy kissé nyugatra a várostól az északi ág külön válik, ez alkotja a Szovjetunió határát. Tulcea kisváros"jellegű, de igen jelentős. A delta gazdagságának egy nagy része itt összpontosul, — vagyis a halak. Nagy konzervgyár és hatalmas hűtőtelep létesült a kis kikötővárosban, ahol forgalmas élet folyik. ROMÁNIA ZÖLD ARANYA Mi nem a menetrendszerűen induló Tulcea-Szulina személygőzössel utaztunk, hanem egy kis motorcsónakkal. A vízen élénk az élet; különböző országok hatalmas teiiPl Boldog vakáció, kellemes pihenés. Energiát gyűjtenek az új tanévre a pionírok. A sátortáborban bizony jól esik a nyaralás, ha lehet, máskor is idejönnek. Bányába mennek A szénfogyasztás nő és a széntermeléshez nemcsak több gép, hanem több ember is kell. Ezt jól megértik azok a katonák, akik az idén szerelnek le. Ezek közül a katonák közül sokan jelentkeztek bányamunkára. Megértik, hol segíthetnek legtöbbet a leszerelés után népgazdaságunknak. A mi alakulatunknál is sokan jelentkeztek a különböző bányákba dolgozni. Eddig példásan teljesítették a katonai kötelezettségeket, a leszerelés után pedig példásan állják meg helyüket a termelésben. A szerződéseket már aláírták és legtöbben az osztravai vagy a karvinai szénbányákba mennek. Mivelhogy itt látják a további jövőjüket, többen elhatározták, hogy hosszabb ideig maradnak a bányában, mint ahogyan azt előre tervezték. Ilyen fiatalokra van szükség, mint ezek a leszerelés előtt álló katonák, akik nem félnek a munkától, oda mennek dolgozni, ahol éppen szükség van rájuk. KMOTRlK JÓZSEF, katona. A katonák segítenek A katonák is megragadnak minden lehetőséget arra, hogy részt vehessenek a termelő munkában. A mi alakulatunk katonái az időjárással megbirkózva serényen vettek részt például a széna-betakarítási munkálatoknál. Egy rövid hét leforgása alatt 560 mázsa szénát takarítottak be a Kaplý-i állami gazdaságban. A sikeres eredményhez hozzájárult minden katona, aki a brigádban részt vett. A további eredmények érdekében három munkacsoportot szerveztünk, amelyek versenyeztek egymással. Naponta így már 30—35 autó szénát hordtunk a szénapajtákba. Szombatonként és vasárnaponként pedig a közeli kultúregyüttesek és a gottwaldovi színjátszócsoport fellépéseit tekintjük meg. A kulturális élet is jól folyik nálunk és vígan telnek a napok. HORVÁTH ÁRPÁD, katona. — Szívesen leveleznénk Marton János, Pápa, Rákóczy út 14. Magyarország. Sportról, művészetről levelezne magyarul húszéves vízvezetékszerelő. Vastagh Etel, Salgótarján, Karancs út 90. Magyarország. Magyarul levelezne, képeslapot, szalvétát, gyufacímkét cserélne, 16 éves. Pankhardt Hedvig, Baja Budai N. A.-u 28/B Magyarország. Zenéről, filmről levelezne magyarul, 16 éves diáklány. Szamosvölgyi Etelka, Budapest, II. kér. Bimbó út 169. Különféle témákról levelezne magyarul, 18 éves. Forgács Borbála, Szentgotthárd. Hunyadi u. 31. Magyarország. Képeslevelezőlapokat cserélne és magyarul levelezne 18 éves diáklány. Kerékgyártó Mihály, Ózd, Vörös Hadsereg út 316/III. e. Magyarország. Képeslapgyűjtésről levelezne magyarul. Szabó Piroska, Egercsehi, Bányatelep, Hevesmegye, Magyarország. Különböző témákról levelezne magyarul 15 éves diáklány. • * • üzenetek ( Szülésznő: Az illetékes JNB szociáiis osztálya révén kérelmezze a Szociális Ellátás Állami Hivatalánál az úgynevezett átminősítést (prekvalifikácia), amennyiben egész életén át alkalmazotti minőségben állott. Ennek alapján a hivatal beszámíthatja járadékába összes éveit, amennyiben szociális viszonyai nem állnak azzal ellentétben. herhajói, itt ott halászladikok, csónakok úsznak el mellettünk, melyben a delta torkolatának lakói ügyes bajos dolgaik elintézésére a városba sietnek. Itt még a postás is csónakon jár. Amint megpillantja motorosunkat, kihasználja az alkalmat és csónakját a miénkhez kapcsolja. Ma úgy látszik a delta vidék lakói hamarabb kapják meg a leveleket. Következő napon állomáshelyünk Maliuc. Mérnökök, biológusok, kémikusok köszöntenek minket: Az itt nem régen létesült kísérleti állomás megtekintésére jöttünk. Az egyik mérnök elmesélte Maliuc történetét. Valamikor egy ittélő földműves« a fejébe vette, hogy ezen a helyen termőföldet létesít. Abból a keskeny szárazföldből, amely rendelkezésére állt. Sok-sok év munkájával sikerült ezt a keskeny földsávat kiszélesíteni. Fáradhatatlanul hordta a földet, ökreivel, de néha csak puszta kézzel kosarakban. Azt remélte, hogy valamikor ezen a helyen falu fog állni. Miután a földsáv ■ egy tiszteletreméltó szélességet elért, az illetőről elnevezték. Fáradságos munkáját egy éjjelen át a Duna megsemmisítette, — a nagy mü elúszott. Ma már csak a neve maradt meg és egy kísérleti állomás, néhány lakóház és egy kantín. Ma még minden kicsit kezdetleges. Egy fiatal mérnök megmutatta a kísérleti állomást. A delta vidékén 500 000 ha területen nád fekszik. Ez a föld legnagyobb összefüggő nádfelülete. A kísérleti telep főleg a nád aratási lehetőségével, talajfelülvizsgálattal és vízanalízíssel foglalkozik, de nem utolsó sorban megfelelő gépek, kipróbálásával, azaz tervezésével. Legfontosabb, — magyarázta tovább a mérnök, egy olyan gépet tervezni, amely úgy szárazföldön, mint ingoványos talajon egyaránt mozogni tud. Már a legkülönbözőbb közlekedési eszközöket kipróbáltuk. Legmegfelelőbbnek egy svéd hóeltakarító bizonyult. De azt is át kellett alakítani, mert az anyaga nehéz volt. A régi váz helyébe dúralúmíňiumból új vázat készítettek, mely felére csökkentette a traktor súlyát. A nádat Románia zöld aranyának nevezik. Nem is tűnik rossz elnevezésnek, ha meggondoljuk, hogy 100 ha területen learatott nádból és annak gyökereiből 1800 hektoliter alkohol, 54 tonna takarmány, 300 tonna keményítő, 4000 tonna trágya, vagp 3000 tonna brikett nyerhető. Évente egy millió tonna nád gyűlik össze a delta torkolatának vidékén. Ebből papírt, műselymet, periont, műrostos szövetet készítenek. A nád ilyen széleskörű felhasználásának módját már régen ismerik. A zöld aranyat értékesíteni csak a szocialista Románia a többi népi demokratikus államok segítségével tudja megvalósítani. Chisanában Braila mellett e sok gazdagság feldolgozására Románia, Csehszlovákia, Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország közösen egy hatalmas üzemet létesítenek. A HALAK ÉS MADARAK TANYÁJA > A Szulina ágat elhagyjuk és egy kis oldalághoz érünk. Motorcsónakunkat evezősre cseréljük fel. A sűrű nádtengerben ezzel könnyebben boldogulunk. Ügy érzem, most van itt az alkalom a Duna deltáját igazán megismerni, olyannak mint ahogyan azt elképzeltem: gólyák, kormoránok, pelikánok, fácánok, vadkacsák csapatostól húznak el fölöttünk. A madarak közül csak néhányat tudok megnevezni, mert szegényes e téren a tudásom Ezen a vidéken 300 fajta madár él, nehéz lenne felsorolni őket. A nap éget és mi élvezzük a világtól elvágott táj teljes szépségét. Kísérőnk valahonnan egy hálót kerít elő és rövidesen pontyokat, csukákat, és más különböző fajtájú halat dobál a csónakba. Alig egy két óra elteltével gőzölgő tálban egy matróz már hozza is a különleges módon elkészített hallevest. Soksok zöldség és fűszerrel készült. Addig el sem mozdul mellőlünk, míg meg nem dicsértük az igazán jó ételt. Revue Rund um die Welt című lap alapján.
