Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-07-25 / 30. szám

í~\rszágszerte zúgnak az ara­­” tógépek, folyik a harc az új termés betakarításáért, Az egységes földműves-szövetke­zetek dolgozói a gépállomások traktorosaival és a védnökségi üzemek dolgozóival együtt reg­geltől estig dolgoznak a földe­kért, hogy az aratási munkákat a lehető leggyorsabban végez­zék el. A nagy aratási munká­ból a fiatalok sem hiányoznak. Kelet Szlovákia területén az if­júsági kollektívák százai dol­goznak a földeken. Közülük élen állnak a kassai járásban lévő fiatalok, akik egymás kö­zött versenyeznek a legjobb eredmények eléréséért. A versenyt a szövetkezetek és állami birtokokon dolgozó fiatalok kollektívái között a Kassától nem messze lévő va­­lalikyi állami gazdaság fiatal traktorosai indították el. Ők maguk önkötözögépekkel dol­goznak. Naponta teljesítmé­nyük 8—10 hektár lekaszált terményre emelkedett. De nem akarnak lemaradni a rákosi fiatalok sem. Rákoson a múlt vasárnap kezdődött meg ünnepélyes keretek között az aratás. A helyi CSISZ-szervezet tagjai elhatározták, hogy az aratási munkák felett védnök-Aratási „mérleg“ Az idei aratást jellemzi, hogy nagymértékben alkalmasak az új technológiát, a többmenetes gabonabegyűjtést. A CSISZ Központi Bizottsága aratási fel­hívása is e célt szolgálja s nagy visszhangra talált az ifjúság között. Elsősorban az ifjú kom­­bájnosok és traktorosok siettek válaszukkal. Szlovákiában az aratási és begyűjtési munkála­tokban 69 teljesen gépesített ifjúsági brigád vesz részt. E kollektívák a jó munkaszerve­zés és a gépek teljes kihasz­nálása jelszóval indultak. Az aratási munkákban a leg­jobb eredményeket a nyugat­szlovákiai kerületben dolgozó ifjúsági kollektívák érték el. Alistálon a dunaszerdahelyi já­rásban az ifjúsági brigád 230 hektáron végezte az aratást. A galántai járásban Alsószelin, Vinicén, valamint a losonci já­rásban is szorgalmasan dol­goznak a gépesített brigádok. A kombájnosok versenyében, melyet a mezőgazdasági mi­nisztérium hirdetett, több ifjú kombájnos vesz részt. Az első helyet ezideig Borosány Mi­hály, a bajcsi állami gazdaság kombájnosa tartja 248 hektár learatásával. Rögtön utána kö­vetkezik Bakulár János, aki 220 hektáron aratta le a termést a marcellházi szövetkezetben. Az aratás gyors és szemvesz­teség nélküli elvégzését Szlo­vákiában 876 traktoros-kettős segíti elő, akik önkötözőgépek­kel dolgoznak és eddig 23 759 hektáron aratták le a termést. A CSISZ járási vezetőségei a falusi és tanulóifjúság, vala­mint az üzemi ifjúság soraiból készenléti csoportokat szervez. 699 ilyen csoport segít a szö­vetkezeteknek és állami gaz­daságoknak a legfontosabb munka elvégzésében. A csép­­lésnél ezideig, 196 éjjeli műsza­kon dolgozott az ifjúság. Mi­vel a munka még nem fejező­dött be, az ifjúság fokozza szorgalmát, hogy minden szem mielőbb a raktárakba kerüljön. —N— A .zselízi állami gazdaság köz­ponti műhelyében kiváló szak­emberek mellett egy egész se­reg fiatal nyer szakképzettsé­get. Jelenleg a műhely legif­jabb tanonca, Maróan Mirkó, aki autómechanikus szeretne lenni. Persze a kitűzött cél még messze van, eléréséig sokat kell tanulnia. Egy kicsit bántja, hogy első évi bizonyítványába becsúszott egy hármas, de ez nem kedvetleníti el, ellenkező­leg serényebbé teszi. A mű­helyben lévő fiataloknak igazán van kitől tanulmok: az időseb­bek szívesen megosztják vélük sokéves tapasztalataikat. 'J'Qt&wtéo séget vállalnak és az aratási munkákat három nappal lerövi­dítik. A faluban lakó fiatalok kivették szabadságukat és fel­ültek a traktorokra. Éjjel-nap­pal dolgoznak, hogy az állandó alkalmazásban lévő traktorosok teljesítményeivel lépést tart­hassanak. Zupkó Gyula vezeté­sével a fiatalokból álló brigád már eddig is szép eredménye­keti ért el. Jó példájukon fel­buzdultak a többiek is, így pél­dául Brunyacki András trakto­ros felajánlást tett, hogy éjjeli műszakban elvégzi a tarlóhán­tást. Az eddig elért eredmé­nyek arról tanúskodnak, hogy Rákoson a fiatalok szavukat betartják és felajánlásukat időre teljesítik. Az üzemekben dolgozó CSISZ tagok sem ülnek tétlenül. A védnökségi üzemek fiataljai szombaton és vasárnap segíte­nek a földműves szövetkeze­teknek az aratási munkálatok­ban és a terménybehordásnál. Így van ez Széplakon, ahol a helybeli üzemek fiataljai eddig már több mint 250 brigádórát dolgoztak le a szövetkezetben. Gyorsan és szemveszteség nélkül elvégezni az aratást, így szól a jelszó s ezt a fiatalok százai, kombájnosok, traktorosok, ön­­kötözőgép-kezelők váltják valóra. A Szlovák Magnezitüzemek tornai mésztelepe egy trakto­rost küldött ki üzeméből a ven­dégi EFSZ-be. A Keletszlová­kiai Gépgyár minden nap 50 fiatalt küld a szinai szövetke­zetbe, hogy ott résztvegyenek a legszükségesebb munkákban és a helyszínen segítsenek meg­javítani az esetleg előforduló üzemzavarokat. Külön említést érdemelnek a középiskolák és a szakiskolák diákjai, akik a nyári szünidő alatt segítenek védnökségi szö­vetkezeteik munkájában. A kas­sai Gép- és Elektrotechnikai Középiskola növendékei a Graj­ciar nevű gazdasági udvaron dolgoznak. Naponta több mint 950 gabonakeresztet raknak össze, ezenkívül segítenek a gépek mellett is. A szakiskolák közül meg kell említeni a Szep­­siben lévő Gazdasági Középis­kola diákjainak munkáját, akik­nek a nyár folyamán alkalmuk volt kipróbálni elméleti tudásu­kat az életben. Kéthetes gya­korlatuk alatt Lengyel Zoltán szaktanító vezetésével sokat segítettek a Buzita szövetkezet tagjainak. pz év nyarán a kassai já­­rásban több mint 950 CSISZ-tag váltja fel egymást a szövetkezetek földjein. Zúgnak az aratógépek, min­denütt folyik a szorgos munka. Kelet Szlovákia területén ugyan­úgy mint a kassai járásban r— A tarlóhántás gyors elvégzésének egyik előfeltétele, hogy a szalma rögtön az aratás után eltűnjön a tarlóról. Az úszori állami gazdaságban a kétmenetes aratás elvégzése után a ren­den hagyott szalmát az'NDK-ból behozott kitünően működő szalmapréssel préselik és a pótkocsin a bálokat rögtön kazal­ba szállítják. így a táblákról szinte egyidőben tűnik el a mag és a szalma is, hogy lehetőséget adjon a traktorosoknak a tarlóhántás gyors elvégzésére. let-szlovákiaiban XI kombájnos vesz részt. BALÓNY KÖZSÉG fiataljai megértették a takarmánybeta­karítás fontosságát és vasárnap délelőtt takarmány-begyűjtési brigádot szerveztek. Ezen agi­­tációs munkában tevékenyen résztvett Horváth Erzsébet, és vasárnap délelőtt 32 fiatal 18 hektáron végezte el a here gyűjtését. A legjobb munkát Kulacs István és Mátis István végezték, de szinte minden brigádos kivétel nélkül szor­galmasan dolgozott. (Kovács Elvira) A MINISZTÉRIUM aratási versenyében résztvevő kombáj­nosok közül 106-an már több mint 100 hektárt arattak le. Hét kombájnos egyénenként több mint 700 hektáron, egy pedig több mint 300 hektáron aratta le a gabonát. A kombáj­nosok százas mozgalmába a nyugatszlovákiai kerületben 89, középszlovákiaiban 2 és a ke-A KICSI 53 A NAGY j Károly segíloll Mikor az utcán kérdezősködni kezdtem a szövetkezet irodája felől, ugyancsak kérdéssel válaszoltak: — Melyiket keresi, a nagyot, vagy a kicsit? .így tudtam meg, hogy Cabajon a felnőttek szövetke­zetén kívül egy pionír szövetkezet is létezik. Mint ismeretes az új, szocialista ember nevelése szem­pontjából kormányunk fontos feladatot tűzött ki az iskolák elé: az-iskola és az élet szoros kapcsolatának elmélyítését. A cabaji általános műveltséget nyújtó is­kola igazgatósága aet a feladatot úgy oldotta meg, hogy szoros kapcsolatot teremtett a helyi EFSZ vezetőségé­vel. A szövetkezet agronómusa — Giacs mérnök az is­kola igazgatóságával való megéhapodss után 17 hektár földet — és 7789 Kčs értékben műtrágyát — bocsátott rendelkezésükre. A tervek szerint az iskola teljes be­vétele 94 000 korona lesz. A 17 ha földterületet két parcellára osztották, vetés­forgókat létesítettek, szántottak, vetettek — s pénzügyi terveket dolgoztak ki. A nagy szövetkezettől kapott . magvakból az egyik parcellába búzát, másikba cukorré­­\ pát, továbbá kukoricát, burgonyát, árpát stb. vetnek. Ha szükség volt rá, a pionírok úgy .ellepték földjüket, hogy még a legszorgalmasabb EFSZ-tagok is példát ve­hettek róluk. Elméleti tudásukat példásan igazolták a gyakorlatban is. Ebben az évben összesen 9768 munka­órát fognak ledolgozni. Ebből a növénytermelésben 6180, a szövetkezet állatenyészetében 1434-, a gépállomáson 956- és az iskola környéke rendbehozásában 398 órát. A pionír szövetkezeten kívül a tanulók műhelyekben is dolgoznak. Főképp itt mutatkozott meg legjobban a fizikai munkához való jó viszonyuk. A tanulók fúrtak­­faragtak, fűrészeltek, szerszámokat és modelleket ké­­szitettek. Munka után a műhelyt szép-:n kitisztították, a szerszámokat helyre tették. Ennek nagy jelentősége van az esztétikai nevelés" szempontjából. A nyári szünidőben az aratási és cséplési. munkála­tokban a pionírok további 505 munkaórát fognak ledol­gozni. Egészében elmondhatjuk, hogy a kisszövetkezet tag­sága szép munkát végez. TÖRÖK BENEDEK A tallósi szövetkezetben az év elején elkészült egy modern sertéshizlalda, az etetést auto­matikus gépek végzik s az is­tállóban 54.0 sertés hízik. Vala­mikor ennyi állathoz 6—7 gon­dozóra és 2 takarmánykészítöre volt szükség. A takarmányt vödrökkel hordták háromszor naponta a vályúkba. Az új istállóban csak ketten dolgoznak, jobban mondva ügyelnek fel a gépek munkájá­ra. A nedves takarmányt lég­nyomással csöveken keresztül préselik be az istállóban elhe­lyezett tartályokba. Onnan egy szelep kinyitásával a vályúkba folyik. A trágyát ■ horológépek segítségével és vízsugárral ta­karítják le a gyűjtőgöflrökbe. ■ Egyszóval hét villanymotor, két kismalom valamint a takar­­mányfőző katlan helyettesíti az emberi munkát. Ez óriási haladást jelent az eddigi mód­szerekkel szemben. — Még itt is lehetne tökéle­tesíteni — mondta Táncos Károly, a szövetkezet 23 éves villanyszerelője, — s alaposan megfigyelte mit kell elvégezni a dolgozónak, míg megtölti a takarmány tartály okát. Az etető bekapcsolja a motort s a tartály mellett állva figyeli, hogyan kerül a csöveken ke­resztül a tartályba a takarmány. Ha meglelt a tartály, visszasiet és kikapcsolja a motort. Majd ismét a tartályhoz siet és el­zárja a bevezetőcsövet, innen a másik tartályh,oz megy, ki­nyitja a szelepei, majd vissza­jön és bekapcsolja a motort. így jár-kel a gondozó mindad­dig, míg megtölti a tartályokat. Tall oson már nem végzik a gondozók ezt a sok felesleges lépést. Táncos elvtársnak a szövetkezet villanyszerelőjé­nek köszönhetik munkájuk megkönnyítését. Ő szerelte fel a tartályokban az úsztatókat s így mikor a tartály megtelik a takarmány eléri az úsztatót, akkor az felugrik, összekap­csolja az áramkört és felgyújt­ja a motor elosztótáblájára szerelt piros égőt. Az úsztatót tetszés szerint lehet elhelyezni a tartályokban, aszerint, hogy mennyi takarmányt akarunk készíteni. Ezenkívül Táncos elvtárs felszerelt egy fogantyút és ennek segítségével közvet­lenül a motortól irányítható a tartályok kinyitása és elzárá­sa. Amikor felgyűl az első vörös égő, elzárja az első tartályt és kinyitja a következőt, majd így folytatódik ez tovább. Az ifjú villanyszerelő már egyéb újításokat is megvalósí­tott. Tökéletesítette a vályúk megtöltését és a takarmány szállítását a tartályon. Mind­ezért pénzbeli jutalmat kapott a szövetkezet vezetőségétől. Majd tapasztalatait szépen pa­pírra vetette s még ez év ja­nuárjában elküldte Bratislavába a kerületi nemzeti bizottságnak. Sajnos mind ez ideig nem ka­pott választ s ezek után felté­telezhető, hogy újítását aligha használták fel egyéb helyen Egyedül a galántai gépállomás dolgozói figyeltek fel az újítás­ra, s alkalmazzák az új beren­dezéseket. VADOVICS JÓZSEF ÚJABB FELADATOK — Hát mégiscsak gyorsabb az aratás kétmenetes módon, — mondogatják a szövetkezeti ta­gok. — Gyorsabb hát, hamarább kezdhettük, hamarább befejez­tük. Sok helyütt valóban befejez­ték már az aratást, a nagy haj­rá végére pontot tettek. Észa­kabbra persze- még eltart egy ideig a munka, hűvösebb ott az éghajlat, magasabb a fekvés, ez késlelteti az érést. Telnek a magtárak, vígan őrli a malom az újat, jobban ízlik már a ke­nyér is a frissből. Am aki azt hiszi, hogy most már elnépte­lenedik a határi elcsendesedik a gépek zúgása, zakatolása, az téved. Alig került le a suhogó aranytenger a szövetkezeti táb­lákról, máris dohogott a trak­tor a szőke tarlón, a traktor­vontatta eketestek máris mély barázdákat húztak a mezei egerek nagy ijedtségére. Bi­zony, az idén elmaradt a lak­­mározás a kipergett búzából, a korszerű mezőgazdaság keresz­tülhúzta hörcsögök számítását. Keresztül bizony, mert sietni kell a tarlóhántással, hogy ta­lajba jusson a takarmánykeve­rék. Kell a jószágnak az ele­­ség, hiszen az állattenyésztés­ben is fokozni kell a termelést. Mert ez a következő munkasza­kasz. Gondoskodni kell a ke­nyérhez valóról. A húsról, a tejről, a tejtermékekről, az ál­lattenyésztés termékeiről. Ez­ért segédkezett ifjúságunk is az aratásban, hogy maradjon idő a takarmánytermesztésre. És az csak természetes, hogy ebben a munkában is vállalták részüket országszerte a CSISZ- tagok. A takarmár.ytermesztés foko­zása szorosan összefügg az aratás idejében való elvégzésé­vel. Ahol korán lekerült a ga­bona a szövetkezeti táblákról, ott több lesz a takarmány is. Gyulamajoron Sztancsik Mi­­hályék, Piffko Feriék például már akkor felhántották a tar­lót és elvetették a tarlókeveré­két, amikor sok helyütt meg sem kezdődött az aratás. Élen járt ebben a dunaszerdahelyi járás is, erősen versenyben voltak a komáromi járás szö­vetkezeteivel. A kisebb szövet­kezetekben, mint Bácsfán, Ho­licén, Sárosfán, Eperjesen per­sze gyorsabban ment az ara­tás és gyorsabb a tarlóhántás is. Kell a jó takarmány, kivált a fejősteheneknek, hogy hadat üzenhessenek a gümőkórnak is. — A Bang-gal megbirkóz­tunk, most majd a gümőkóros tehenek kiselejtezése kerül sorra, — jelentette ki Mészá­ros elvtárs. a holicei EFSZ el­nöke, de ugyanígy nyilatkoztak a dunaeperjesi szövetkezetben is. A gümőkóros tehenek kise­lejtezése komoly feladat, na­gyobb, mint a fertőzött elveté­lés megszüntetése volt. A Bang­­féle betegség vagy brucellózis a szarvasmarha veszedelmes Az áílattenyésztés fejlesztésének egyik alapvetően fontos követelménye, a bőséges takar­mány-készlet biztosítása Ha ezt elérjük, akkor a szabad istállókban mindenütt olyan ió erő­ben lévő tehénállományt láthatunk mint az úszori állami gazdaságban Ilyen állatállomány felnevelésére törekednek a hősi szövetkezetben is, ezért iordilanak olyan nagy gondot a ta­karmány helyes kezelésére, amint* azt második képünk is mutatja. fertőző betegsége, elvetélést okoz, s ez kiesést jelent. A gü­­mőkór, főképp a tőgy-gümőkór fertőzi a tejet, s ezért a fer­tőzés veszélye nagyobb. A két betegség (hegelőzésének előfel­tétele éppen a jó takarmányo­zás. Igen fontos tehát, hogy a termesztett takarmány minő­sége is jó legyen. A párt köz­ponti bizottsága a III. ötéves terv egyik feladataként a ta­karmányok biztosítását tűzte ki. Kihangsúlyozta, hogy a ta­karmányalap biztosítása egyre inkább az ifjúság ügye is, és ezért a CSISZ-szervezetek hat­hatósan belekapcsolódtak a ta­karmánytermesztést elősegítő munkálatokba. Varholík elvtárs a CSISZ SZKB teljes ülésén rá­mutatott ennek a fontosságára és utalt arra, hogy a talajja­vítás révén is jelentősen növel­hető a takarmányalap. Örven­detes, hogy a legkülönbözőbb helyekről érkeznek a hírek, hogy ifjúságunk megértette a takarmányalap biztosításának jelentőségét. A CSISZ SZKB el­nökségének ülésén megvitatták az ifjúság eddigi eredményes munkáját a talajjavítás és a takarmánytermesztés terén. Az aratás után tehát újabb feladatok várják a CSISZ-szer­­vezeteket és "ezeknek a felada­toknak a teljesítését ifjúságunk éppen olyan lelkesen segíti, mint amilyen odadással vett , részt az aratási munkálatokban. —s—f—

Next

/
Thumbnails
Contents