Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-07-25 / 30. szám

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya július 18-án jegyzéket adott át az Egyesült Államok csehszlová­kiai ügyvivőjének azzal kap­csolatban, hogy egy amerikai felségjelű helikopter 1961. jú­lius 10-én megsértette Cseh­szlovákia légiterét. A jegyzék megállapítja: az amerikai helikopter előre meg­fontolt kémkedési céllal hatolt be Csehszlovákia területe fölé. ★ A Prensa Latina hírügynök­ség jelenti, hogy Salvadorban behívták azokat a zsoldosokat és a nemzeti gárda azon tarta­'T'öbb mint kéthónapos ki­­merítő, kemény, arányta­lan harc után egységünk az Aragóniái hegység déli nyúlvá­nyainál volt tüzelő állásban. A körülöttünk elhelyezett többi alakulatok mind spanyol egysé­gek voltak, főleg azon alakula­tok, melyek a Juventud Socia­lista Unificada (az Egyesült Szocialista Ifjúsági Szövetség) felhívására mint önkéntesek jelentkeztek a spanyol néphad­seregbe. A legszükségesebb ki­képzés után mint új alakulatok, hozzáértő tisztek vezetésével fontos szakaszra, védelmi har­cokra vetették be őket. Ez a frontszakasz azért volt fontos, mert az ellenség utánpótlási vonalának közelében, lötávolban volt. Ezt a tényt viszont nem­csak mi tudtuk, tudta az ellen­ség is. És ha mégis mindenről nem akartak volna tudomást venni, a mieink gondoskodtak róla, hogy el ne felejtsél-, hogy öntudatos — a szabadságukért, lékosait, akiket a Kuba elleni újabb imperialista intervenció során akarnak felhasználni. A behívottakat kiképzés vé­gett Guatemalába küldik. ★ Kedden reggel megérkezett Bonnba az európai gazdasági közösség kormányfői értekez­letére a két utolsó delegáció is: a de Gaulle vezette francia és a Lefevre miniszterelnök ve­zette belga küldöttség. A közös piac hat tagállamának „csúcs­­értekezlete“ alkalmával még Bonnban is szokatlan biztonsá­gi intézkedéseket tettek. Nem kevesebb, mint 2000 egyenruhás önállóságukért küzdő — kato­nákkal állnak szemben. Kato­nákkal. Ha ugyan lehet ezen értelemben beszélni azokról a bátor elszánt if jakról, kiknek válláról a puska a földig ért. Nemcsak azért, mert a spanyo­lok általában kisnövésüek, ha­nem főleg azért, mert ezen ka­tonák között gyakran találkoz­tunk 15 éves gyermekekkel is. Ezek a gyerekek nagyon értet­ték a módját a „golpe de ma­nó"-knak, az éjjeli rajtaüté­seknek. Egy ilyen „golpe de manó" után mindig fölkerestek bennünket és elbeszélték élmé­nyeiket, melyek hőstetteknek is megfeleltek. Természetesen a fasiszták­nak ez nem tetszett és hatal­mas túlerővel összevonva ké­szültek támadásra ellenünk. Há­rom nap és főleg éjszakákon szállították csapataikat erre a front szakaszra, mindezt sze­münk láttára, meggyőződve ar­ról, hogy sem tüzérségünk és és polgári ruhás rendőr és de­tektív őrködik a vendégek és vendéglátók biztonságán. ★ A kölni Deutsche Zeitung ar­ról ír, hogy Oberländer, a hír­hedt náci háborús bűnös, aki leleplezése után kénytelen volt a bonni kormányban viselt mi­niszteri tárcájáról lemondani, a szeptemberi választások után alakuló kormányban ismét mi­niszter akar lenni. Nem kétsé­ges, hogy bonni politikai kö­rökben vannak támogatói. ★ Ibrahim Abbud tábornok, a Sudáni Köztársaság miniszter­­elnöke látogatást tett a Kreml­ben Leonyid Brezsnyevnél, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökénél. ★ Angliában az egyre mélyülő gazdasági válság és a kormány­nak a korlátozó intézkedésekre vonatkozó bejelentése hétfőn árfolyamesést idézett elő a lon­doni értéktőzsdén. ★ Fenner Brockway angol mun­káspárti képviselő csütörtökön kijelentette, hogy mindenkor szembehelyezkedik a Bundes­wehr egységeinek Nagy-Bri­­tannia területén való kiképzé­sével, mert nem bízik Adenauer kormányában. A munkáspárti képviselő hangsúlyozta, hogy Németor­szágban barátai vannak, akik­nek hisz. Nem bízik azonban dr. Adenauerban és kormányá­ban, amelyet a béke legnagyobb veszedelmének tart. Július 25. Az ifjúság és a haladás, A békés együttélés és a külön­böző rendszerű országok gaz­dasági viszonyai, valamint A fiatal tudósok képzése és tudo­mányos felkészültségük fej­lesztése. Ez az a három téma, melyekről ifjúsági küldöttsé­günk közösen a francia és a venezuelai küldöttekkel fellép az Ifjúsági Fórum plénumán. Persze mindez nem meríti ki tevékenységünket a Fórum ta­nácskozásai alatt. Aktívan ki­vesszük részünket a különböző bizottságok munkájában, kibő­­vítjük kapcsolatainkat a külön­böző országok különböző ifjú­sági szervezeteivel, újabb ba­rátokat szerzünk és méltóan ifjúsági szövetségünk hagyo­mányaihoz és szocialista hazánk békepolitikájához mindent el­követünk a világ ifjúsága egy­ségének megszilárdításáért. még kevésbé légierőnk őket meg nem zavarhatják. Ebben az időben szívélyes barátság fejlődött ki közöttünk és a spa­nyol egységek katonái között, a szó szoros értelmében a har­ci szünetek minden percét együtt töltöttük. Hiányos fegy­verzetünk és az a tény, hogy az elvágott részen voltunk, a velünk szembenálló túlerő tu­datát tetézte. Egy áprilisvégi reggelen kezdődött el a tánc, az ellenség általános támadása, z általunk megszállva tar­tott magaslat fontos vé­delmi állás volt. Dacára az ál­landó tüzérségi és légi bombá­zásoknak, éjt nappallá téve ma­gaslatunkat eléggé megerősí­tettük, „beástuk magunkat“ mi­vel valamennyien tudatában voltunk, hogy a mi légi- és tankelhárítónk főleg a csákány és lapát. A támadás a fasiszta légierők tömeges bevetésével kezdődött. 25-ös csoportokban jöttek a Junkers és Caproni bombázók nyolc hullámban, melyeket tö­megével kísérték a vadász Mes­­serschmidtek. Mi öten až egyik géppuskafészek közelében ástuk be magunkat. A bombázások közötti kb. 20— 30 perces idő­közökben a spanyol elvtársak hozzánk futottak és kikérték véleményünket. védelmünket illetően, de erőt, bátorságot gyűjtöttek tőlünk, mint ta-Ez a hetedik elbeszélé­sünk, mely fiatalokról szól. Az ő életükről, küzdelmük­ről, vágyaikról. Arról, hogy a XX. század fiatal nemze­dékének az egyes országok­ban milyen problémái van­nak. Az Ifjúság Világfóruma ma kezdi meg Moszkvában összejövetelét, ahol száz és száz fiú és lány képviseli a világrészek számos országát, hogy a megértés szellemé­ben az ifjúság együttműkö­dését elmélyítsék és az if­júságot illető kérdéseket megtárgyalják. Menning tanár, az óberlini amerikai kollégium alelnöke, minden szavára gondos hang­súllyal ügyelt. „Tisztelt vendégek, a mi in­tézetünk általános és speciális tudást nyújt. A mi iskolánk magánintézet, egy olyan, ahol hasonlóban az Egyesült Államok összes diák­jainak egyharmada tanul. Diák­jaink 2200 dollár tandijat fi­zetnek. Természetes, ezt az összeget nem minden diák fi­zeti. Aki rászorul, annak segí­tünk. A stipendiumok és köl­csönök különféle lehetősége létezik.“ * * * Sidneyt, iskolatársai röviden Sid-nek hívják. Szeretne ké­pesítést nyerni, hogy középis­kolán taníthasson. Az óberlini kollégium erre is tanít. Beadta kérvényét, hogy felvegyék. Sid azok közé tartozik, akik nem fizethetnek egész tandíjat, azok közé, akikre a stipendium és a kölcsön rendszere vonat­kozik. Az iskolától kölcsönt kapott. Ötszáz dollárt, Ha befejezi ta­nulmányait, tartozik az össze­get visszafizetni. Igen ám, de az ötszáz dollár nem egészen egynegyede annak az összeg­nek, amire szüksége van. A hi­ányzó összeget úgy szerzi meg, hogy dolgozni jár. A diák-men­za konyhájában mosogat és ta­karít. Vagy mint sok más diák, vagyonosabb társait kiszolgál­ja. Fizetést nem kap — a pénzt az iskola kapja. De ez sem elég. S így az iskolai év végén össze­szedi holmiját és nyárra vala­melyik farmra megy dolgozni. * » * pasztáit harcosoktól. Vesztesé­geink nagyméretű bombázások ellenére nem voltak nagyok, in­kább erkölcsileg hatottak az ifjú harcosokra Elkezdődött a tüzérségi pergőtűz, melynek már sokkal több áldozata lett. A halottakat és sebesülteket még el sem hordtuk, megindult a gyalogsági támadás. Katoná­ink az erődítményeken dolgoz­tak több éjszakán át, így elfá­radva a rettenetes légi és tü­zérségi bombázástól morálisan megtépázva fogadták a gya­logsági támadást. Elhangzottak a vezényszavak, mindenki a helyére, kézigráná­tokat előkészíteni! Az egész vonalunkon csend, csak az el­lenséges géppuskák kerepelése erősödött egyre jobban, de sze­rencsére minden eredmény nélkül, mert a becsapódások jóval hátunk mögött a tarta­lék állásokat érték. Nagy volt a fasiszták megle­petése, akik azt hitték, hogy állásainkban már nem lesz élő ember, mikor megszólaltak gép­puskáink, sőt már a kézigraná­­taink is elérték őket. A „hős" olasz feketeinges és idegenlé­giós hordák hanyatthomlok me­nekültek, eldobálva felszerelé­süket. A nap folyamán még egyszer tankok bevetésével megismétlődött a támadás, de eredmény nélkül. Fiatal spa­nyoljainkéban viszont megerósö-Az óberlini kollégium magán­­intézet. Olyan, mint azok, me­lyekben az amerikai diákság egyharmada tanúi. Kinek a tu­lajdonát képezik? „Látjátok — felelte moso­lyogva Menning tanár, — tu­lajdonképpen senkié. Magán­emberek tartják fenn, és a kol­légium tanácsa rendelkezik a kapott összeggel. „Kik azok, akik fenntartják ?" „Egyének, akik a mi kollé­giumunkban tanultak és az életben sikert értek el és főleg egy bizonyos társaság.“ Majd rövid vonakodás után hozzá­tette: „Ford, Rockefeller, Ge­neral Motors és mások alapít­ványai.“ így van ez. A kollégium és a támogató társaság úgy lép fel, mint egy 'kereskedelmi ügyletnek két tényezője — az eladó és vevő. A Ford alapítvány a jelen esetben megállapodott abban, hogy a középiskolai tanítók tandíját megfizeti. A kollégium tanárai összedugták fejüket és kidolgozták a tantervet. Mi­előtt megkezdődött a tanítás, még egy csekélység várt rájuk — a Ford alapítvány bizottsá­gának jóvá kellett hagynia a tantervet. „A tantervet a Ford alapít­vány elfogadta vagy elutasítot­ta“ — magyarázta Menning ta­nár. „A mi tantervűnket jóvá­hagyták.“ „Mi történt volna, ha a Ford nem hagyta volna jóvá?“ „Abban az esetben más felet kerestünk volna.“ Más felet kerestek volna, Rockefeller, General Motors.'.. * * * Sid az orosz nyelvet válasz­totta. Jó ötlet, mert az Egye­sült Államokban egyre többen vannak, akik meg akarják is­merni a Szovjetuniót és nyel­vét. Az óberlini egyetemen csu­pán egy tanár tanítja az orosz nyelvet és irodalmat; Franck tanár. Különös ember, különös érdeklődéssel viseltetik tantár-A Pravda múlt keddi számá­ban Majevszkij kommentálja a kongói parlament összehívását. Rámutat, hogy a parlament ülésszakának összehívása jelen­tős esemény a fiatal köztársa­ság életében. Jelenti a Gizenga vezette nemzeti erők sikerét, amelyek Patrice Lumumba po­litikáját, az igazi függetlenség és az egység politikáját folytat­va határozottan követelték a parlament összehívását, felis­merve, hogy ez a törvényesség és a rend helyreállításának egyetlen eszköze. A történelem soha nem fe­lejti el és nem bocsátja meg az imperialisták és bábjaik Kon­góban elkövetett gaztetteit — írja Majevszkij. dött az a hit, amit Feri bácsi (Laszab Feri, 54 éves) állandó­an ismételt, „hogy mi erősek vagyunk, hisz puska van a ke­zünkben, és nem víz a fejünk­ben." C'ste a halottaink elföldelé­­se után, sebesültjeink el­szállítása után, bőséges ebédet és vacsorát hoztak szakácsaink, de egy kis jó konyakot is. A lövészárkok rendbehozása után megindult a beszélgetés, sőt imitt-amott felhangzott a fla­mingó is (tipikus spanyol dal), melyet átvett az egész vonal. Az ellenséget pedig ette a fe­ne, hogy még dalolni is van kedvünk, ezért hát eszeveszett lövöldözést kezdtek. Mindez négy napon keresztül minden nap 2-3-szor megis­gya iránt. A Szovjetuniót nem szereti és nem is akarja ismer­ni. Tolsztoj Alexejt vagy Oszt­­rovszkit soha nem olvasta. A jelenlegi szovjet irodalom kép­viselőit nem ismeri. Érdeklődé­se 1917-ig szól, ez a határkő. Ami ez után történt az nem ér­dekli. * * * Az óberlini kollégiumokban az alacsonyabb évfolyamokban több ingyenes hely van, de ezt csak kiváló tanulók kaphatják. Sid nagyon szeretne stipen­diumot kapni. De ehhez az a föltétel, hogy minden tantárgy­ból „A“-t, ami egyesnek felel meg, kapjon, így természetesen Franck tanártól is, oroszból.. Franknak a Szovjetunióról, a szovjet irodalomról, az egész társadalmi berendezésről azon­ban különös nézete van. Néze­tét igyekszik diákjaira ráerő­szakolni. SiÖ sorsa így Franck kezében van, mert az „A“-t csak annak adja, aki nézeteivel egyetért. * * » Az óberlini kollégium nyu­galmát felkavarta a szovjet diákok látogatása, akik USA- ban jártak. Az orosz nyelvet tanuló Sid állandóan társasá­gukban volt. Menning alelnök­­kel egyetemben résztvett a vi­tákon Kikérdezte őket, jegy­zeteket csinált, összehasonlított és gondolkozott. Egy alkalommal, amint így elgondolkozva rótták az óberlí­­ni utcákat, sok piszkos, gondo­zatlan gépkocsi haladt el mel­lettük. Az egyik szovjet diák mosolyogva megjegyezte: „Ha ez Moszkva utcáin így haladna végig, biztosan megbüntetnék.“ „Miért, az istenért — kér­dezte meglepetten Sid — tu­lajdonképpen, hogy van az ná­latok a szabadsággal?“ Egymásra néztek és Sid el­mosolyodott. Ebben a mosoly­ban benne volt a „szabad ame­rikai állampolgár“ keserűsége. A „szabad amerikai polgár“ keserűsége, akinek egyszer le­hetősége volt összehasonlítai..' és gondolkodni. A kongói nép ellenségei azt hitték — mutat rá a Pravda hogy gazdasági blokáddal, ka­tonai megfélemlítéssel, hazug­sággal és rágalommal els^fúj,g.-i telik a törvényes kongói kor­mányt, élén Antoine Gizengá­­val és megerősítik a leopold­­villei bitorlók hatalmát. Ebből semmi nem lett. A törvényes kormány szilárd támogatásra talált a kongói nép széles ré­tegeinél. A gyarmattartók és bábjaik kénytelenek hozzájá­rulni a kongói parlament ösz­­szehívásához. A kongói nép reménykedve tekint a parlament összehívása elé. métlődött, míg végre feladták szándékaikat. így aztán körül­belül 10 napig nyugtunk volt. Sajnos állásainkat fel kellett adnunk, mert a bal szárnyon csapataink a túlerővel szemben nem tudták megvédeni állása­inkat, a terep sík volt és az ellenség páncélos alakulatai át­törtek Minket internacionalistákat más szakaszra irányítottak. El­válásunk nehéz volt, ölelkezés, csókolózás, és bizony a katona szemekben könnyek is megje­lentek. Sok szeretetnek, ked­vességnek, a nemzetközi szoli­daritás megnyilvánulásának voltam már szemtanúja, sok búcsúzkodást láttam már, de ez mindig emlékezetemben jog maradni. FÁBRY ISTVÁN Algéria ideiglenes kormányának számos, a francia gyar­matosítók véres terrorját leleplező bizonyíték áll ren­delkezésére, Ezt bizonyítja felvételünk is. Egyre több terméket állít elő a lengyel ipar számára a lignicei érckombinát. A lengyel mérnökök sikeres mun­káját bizonyítja, a nikkel előállításának új technológiája is. Képünkön a réz olvasztását látjuk. Több mint két és fél évig, 1936-tól 1939 márciusáig ez volt fő jelszava a spanyol népnek. 1936 július 18-án a Centai (spanyol-marokkói) rádió állomás reggel a következőket ismételte meg adásában: „Egész Spanyolország felett felhőtlen az ég!“ Ez volt a jelszava a spanyol fasiszták felkelésének. Ezen a na­pon német és olasz fasiszta hajók és utasszállító repü­lőgépek tették a spanyol partokra az első „mór zsoldo­sokat“ és idegenlégiós hordákat, a későbbi hónapokban pedig a reguláris német és olasz fasiszta alakulatokat is, amelyek segítségével aztán vérbefojtották a spanyol nép szabadságát. Ebben a cikkben a Nemzetközi Brigádok egyik harcosa emlékezik a 25 éves évforduló alkalmával. Ez a cikk is azt bizonyltja, hogy nem a spanyol népen múlott, hogy nehéz harcát egy időre elvesztette. Hiába volt az öntu­dat, az elszántság, az egész világ imperialistái segítsé­gével verték le a spanyol nép harcát. lAlAy fbOMMĽiaM, i / A kongói parlament új ülésszaka

Next

/
Thumbnails
Contents