Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-07-11 / 28. szám

ARAT Amíg sebesen fut a gépkocsi a szürke betonszalagon, a leve­gőáramlás enyhíti a meleget, doha megállunk az úton. szinte nekünk csapódik a hőség. Az enyhe szellő simogatésként hat a nagy kánikulában, kókadtan bólogatnak az érett kalászfe­jek. Mint a tenger hullámzik az érett gabonatábla. Az országút két oldalán sárgállik az aranyló búzatenger, viaszsárga színéből élénken virít ki a pipacs vörö­ses feketesége. A rozs szőke hullámaiból kéken kandikál ki a búzavirág, az érett árpakalá­szok fáradtan hajolnak a sik­kadt talaj felé. Vágják a gabo­nát az aratógépek vágógeren­­delyei az ógyallai határban, vígan integetik felénk üdvözle­tüket az aratógépek motollái. Végig az egész határban hadi­rendbe sorakoznak a gépek, nap mint nap újból kezdődik a nagy ütközet a mindennapi kenyérért. Ám nemcsak a me­zőkön folyik a csata, a gép- és traktorállomásokon és a javí­tóműhelyekben is nagy a sür­gés-forgás. Az ógyallai szövet­kezet javítóműhelyének udva­rán is sorakoznak a hibás gépek, lázas igyekezettel folyik a javításuk, hogy minél hama­rabb lehessen munkába állítani. A szomszédos árpatáblán is elakadt az egyik aratógép, még szerencse, hogy egy ugrásnyira van a műhely. Az udvaron né-A hegesztő-pálca-gyártó részlegen — gyártanak 1 drótkötelet, s különböző láncokat is — mondja Franti­šek Chaloupka a termelés ve­zetője. Csodálkozva néztem a látványra, mert a szabad ég alatt a dróttekercsek tömkele­gé jeküdt. Kísérőm megnyugta-VÄLASZ A CSISZ SZKB ARATÁSI FELHÍVÁSÁRA iSzemveszteség nélkiiij A CSISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottsága felhívással ! fordult az ifjú kombájno­tokhoz, traktorosokhoz, hogy alakítsanak teljesen gépesí­­' tett brigádokat és kövessék a Dulová Ves-i fiatalok pél­dáját. A felhívásra az elmúlt két hét alatt számos válasz érkezett. Szlovákiában 46 teljesen gépesített ifjúsági brigád dolgozik az aratás gyors elvégzése érdekében. Az üzemekben dolgozó fia­­italok és a tanulóifjúság bri- I gádniunkával segíti az ara- I tási munkák meggyorsítását. [Céljuk, hogy a begyűjtést 14—18 nap alatt mindenütt elvégezzék. Mivel a verseny kiértéke­lésével kapcsolatban szer- I kesztőségünkbe több levelet ' kaptunk, az érdeklődők szá- I mára közöljük a következő- I két: A Mező-, Erdő- és Víz­­[ gazdasági Minisztérium ara­tási versenyt hirdetett a j teljesen gépesített brigádok, i valamint a vágógépek és [ kombájnok számára. A főcél az új technológia, a több-i ’menetes aratás alkalmazása,J tervezett hektárhozamok, elérésével, a legrövidebb! időn belül, a lehető legkeve-i sebb szemveszteséggel vé-j gezni el az aratást. A két-) menetes aratást végző vá­gógépeknek 130 és a kom­bájnoknak is 150 hektár! teljesítményt kell elérniük! í az idei aratásban, hogy be- . [ nevezhessenek a versenybe, i i Az egyenes kombájnnal való I aratásnál legkevesebb 120 < ; hektárt kell learatnia a kom­­bájnosnak, ha benevez a / versenybe. Minden teljesen! gépesített csoport, mely tel­jesíti a feltételeket, a mi­nisztériumtól elismerő okle-j velet és 1500 korona jutái-! mat kap. A legjobb tíz) csoportot a minisztérium 2 külön jutalomban részesíti.) Az ifjú kombájnosok és) traktorosok, akik részt sze-í retnének venni a verseny-5 ben, jelentkezzenek a CSISZ c járási vezetőségeinél, mert) a CSISZ Szlovákiai Központi! Bizottsága a verseny kere-! tében a legjobb ifjú kom-j bájnosokat és traktorosokat! még soronkívüli jutalomban) részesíti. —s— ( M IFJÚSÁG hány fiatal is szorgoskodik, a mezőgazdasági tanonciskola növendékei. Vendeégh Józsefnek, a ter­melési kiképzés mesterének felügyelete alatt sajátítják el a gépjavítás mesterségét. — Hetente négyszer voltak itt a javítóműhelyben a mező­­gazdasági iskola önvendékei, hogy megismerkedjenek a gép­ismerettel és a mezei munka gyakorlataival. Sok hasznosat tanultak a növendékek, amit most majd odahaza annak a falunak a szövetkezetében ér­vényesíthetnek, amely elküldte őket a mezőgazdasági iskolára. — Az iskola már befejeződött, a tanulók szétszéledtek falu­jukba. A kétévesek a vizsgák után a növénytermesztési és állattenyésztési szakban tevé­kenykednek és akik jobb ered­ményt értek el közülük, át­mennek a négyéves technikum­ra, vagypedig a hároméves me­­chanizátor-iskolába. így mondta el nekünk Ven­deégh József, aki még azt is elújságolta, hogy az iskola nö­vendékeinek jelentős része lány volt. Érdekes arányszám mu­tatkozik a fiúk és lányok ará­nyában. A magyar tannyelvű iskola másodéves növendékei közül a fele lány., az egyéves­ben már hétharmada a lány, Az ógyallai EFSZ gépjavító-műhelyének udvarán ŕ e«l a szlovák iskolában pedig a másodévesek közül csupán egy­ötöde fiú, az elsőévesek között pedig egyharmada. Szép szám­ban vannak képviselve ebben a szakmában is a lányok, ami azt mutatja, hogy a szövetke­zeti szakdolgozók között sem lesz hiány a lányokban. Helyes ez így, mert például a nagymegyeri szövetkezetben igen kevés a fiatal. — Nem is érünk el jó ered­ményeket, — mondta maga az elnök. Ögyallán is ekörül van gondjuk, viszont a szakoktatás hivatott elősegíteni, hogy a mezőgazdaságban is kellő lét­számban helyezkedjenek el a fiatalok. Persze gondoskodni kell a szövetkezeti dolgozók kultúréletéről, szórakozásáról, sportolásáról. Az ógyallai me­zőgazdasági iskolában a testne­velés is jó úton halad, oktatója Homola József elvtárs igyeke­zett kedvező színvonalat bizto­sítani a testnevelésnek. A lá­nyok is sportoltak, s a végzett növendékek most majd a falu­jukban igyekeznek meghonosí­tani az egyes sportágakat, a kézilabdázást, röplabdázást, asztaliteniszt. Ezen a téren igen sok teendő vár a falu dol­gozóira, s persze aratáskor, a legnagyobb dologidőben kevés a szabad idő. A gépi aratás már jóval könnyebb, mégis fá­radságos munkát jelent a tűző napon. És ebből a munkából lelkesen kiveszi részét ifjúsá­gunk, az iskolákból egyre na­gyobb szakképzettséggel kike­rülő fiatalság, közöttük mind nagyobb létszámban a lányok. S. F. Vamherk egy kis cseh város az Orlicei hegyek alján. Van múltja, de jövője is. Van a városban egy sereg kisebb-na­­gyobb üzem, vasgyár, húsfeldolgozó-üzem, textilgyár, világ­hírű varoda — Vamberecká krajka — stb. és egy jól gazdál­kodó szövetkezet. Elnéztem az Antonín Zápotocký elvtársról elnevezett, messzi földön is ismert vasgyárba, mely nemcsak Vamberk, hanem egész hazánk büszkesége, mert csak ebben az üzemben gyártunk hegesztőpáleát... tott hogy a korróziónak nincs ideje megenni őket, mert egy­két napnál tovább nem hever­nek érintetlenül. Különben is mielőtt feldolgoznák, savval mossák le róluk a szenyeződést. A hegesztőpálca alapanyaga — mondotta Chaloupka elvtárs — mindenekelőtt a drót és külön­böző vastartalmú ásványok. Az utóbbiakat az üzem malmaiban lisztfinomságúra megőrlik. Egy hegesztőpálca burkolat több fajta keveréket képez, amit bi­zonyos receptek szerint készí­tenek el az üzem „konyhájá­ban“ ahol egy keverőgép — két órai keverés után — egy vagon hegesztőpálcára készít keveré­ket. Ezután következik a finom liszt emulzió legfontosabb állo­mása: a dagasztás. A dagasztógépeknél két em­ber František Vertier és Jozef Ŕehák egy műszak alatt legke­vesebb 300 mázsa sűrű, nehéz, sötétbarna „tésztát“ készít, és­pedig olyképpen, hogy az emlí­tett emulziót vízüveg — ez ra­gasztja a „tésztát“ a drótra — hozzáadásával gyúrni, forgatni hagyják a keverőgépekben. A nyers tészta innen kerül a saj­tolórészlegre. 2 A drótkészítömtíhehjben olyan a zaj, hogy alig m érteni a szót. A drót vé­konyító — mosó, egyengető- és metélőgép — automatikus gép­sor — szolgáltatja a „zenét“. — Egy automata soron — RÖVIDEN Franciaországban egy kis kézi hajtásos varrógép gyár­tását kezdték meg. A gép az ember tenyerébe elfér, gombfelvarrásokon kívül, egyéb munkákra is alkalmas. USA-ban összerakható, la­kóhelyiségnek használható és autó által könnyen von­tatható járműveket készí­tettek. A váz és a falak alu­míniumból vannak s így na­gyon könnyűek. Hat személy számára készültek. A világ leglassúbb forgású elektromotorját Nyugat-Né­­metországban a Siemens­művek állították elő. Az elektromotor egy körforgást négy hét alatt végez el. Mé­rőeszközök technikájánál alkalmazzák. I mondta Karel Janouš, a drót­vékonyító és mosó kezelője — ketten dolgozunk. Azelőtt — egy éve, hogy üzembe helyez­ték az automatákat — minden műveletet külön gépeken és többen végeztünk, de teljesít­ményünk mégis ötször kisebb volt. Brigádunk három műszak­ban négy automatán dolgozik, és naponta 60 tonna drótot ké­szítünk. A minőség kifogásta­lan. Ennek titka, hogy a brigád minden tagja az üzemi iskolá­ban növelte szakképzettségét, liirko elvtárs brigádja fiatalok­ból áll és nem is mondták ki az utolsó szót: mindannyian sze­retnék elvégezni az ipari isko­lát. A 20 tagú kollektívából még az idén öten kezdik meg ennek a látogatását. 3 Következő állomásunk a sajtoló-részleg. Tulajdon­­m képpen ez az a műhely, ahol a hegesztőpálca készül. Az egyik sajtológépen csupa fia­tal dolgozik: öt leány és két fiú. Ez Jaroslava Žabová ifjú­sági brigádja, mely pártunk megalapítása 40. évfordulójá­nak tiszteletére alakult meg. Žabováék jó úton haladnak. Vállalásaikat teljesítik. Egy műszakban több, mint három tonna drótot, 18 mázsa vízüve­ges keveréket dolgoznak fel. Ebből kb. 180 ezer darab két és fél milliméteres átmérőjű he­­gesztöpálca készül. A tagok az üzemi iskola keretében szak­­képzettségük növelésére törek­szenek. Stanislav Vyskočil mes­ter, máskülönben a brigád véd­nöke így nyilatkozott: — Leg­nagyobbra azt értékelem ben­nük, hogy kitartóak és tudnak lelkesedni. — A szárítóba megyünk — mondta kísérőm. Ez " egy hatalmas csarnok, amelybe 30 C fokot mutat a hőmérő. Ezen a hőfokon előbb — a téglaszárításhoz hasonló­an — száradni hagyják a he­gesztőpálcákat, amelyek em­bermagasságú állványokon a szabad, levegőn 8—30 óra hosz­­szát szikkadnak. Csak ezután helyezik az alagúthoz hasonló, két végén lezárható szárítóba, melyben 70 C fokos levegőt fú­­vatnak. A szárítás itt 6—18 órát vesz igénybe. A bázikus hegesztőpálcákat vakum (lég­üres ) kemencékben szárítják 350 C fokos hőségen. Innen mű­szaki ellenőrzés után a csoma­­golóba kerül az immár kész hegesztőpálca. 5 Az utolsó állomáson, a csomagolóban csupa nő * dolgozik. Itt is egy szo­cialista munkabrigádot látogat­tam meg. A kollektíva öttagú, 1960 áprilisától versenyeznek. Anna Kubiašová a vezetőjük. A brigád 116 százalékra teljesíti tervét.. Jirt Kučera mester így beszélt a brigádról. — Asszonyok, de sok férfi szégyenben maradna mellettük, mert igen gyorsmozgású a ke­zük. Volt egy ilyen eset is a brigádban: Jolana Volfová bri­gádtagnak megbetegedtek a gyermekei. A kollektíva több napon át nélkülözni tudta öt és a napi tervet mégis teljesí­tette. Persze Volfová teljes bért kapott ezidö alatt. Üzemünkben 12 kollektíva versenyez a cím­ért. Életükből sok ilyen példát lehetne említeni. Csak elisme­rőleg szólhatok a brigádokról — fejezte be a fiatal mester. — Megnéztem az üzemet, sok mindent láttam. Hogy mi tet­szett a legjobban? — Az, hogy mindenütt ember harcolt a jelennel a holnapért. Megvallom, ezt leginkább Hir­­kóéknál, Žaboväéknál és Kubia­­šovéknál tapasztaltam. KEZES JÓZSEF A képen látható művészi faberakás-munka L. Guderna terve szerint a kassai Intarzia műhelyben készült és a bratislavai Nová Scéna előcsarnokában helyezték el. Iparművészet Szlovákiában Bratislavában a Nemzeti Képtár termeiben az Ipar­művészet Szlovákiában cí­men igen érdekes kiállítás nyílt meg. Áttekintést nyújt az iparművészeti tevékeny­ség fejlődéséről és bemu­tatja a mai legjobb szlová­kiai műasztalos és más mű­helyek munkáit is. A kiállított tárgyak híres szlovákiai templomokból és kastélyokból kerültek elő. Az iparművészeti termé­keket ma már nemcsak a kiváltságos társadalmi réte­­.gek vallhatják sajátjuknak, hanem közkinccsé váltak. A munkásosztály győzelme és a szocialista építés lehe­tővé tette, hogy a haladó iparművészeti ágakat meg­mentsük és az iparművészet fejlesztésével újabb érté­kekkel gazdagítsuk Iculturá­­lis életünket. Hazánkban ezért Iparművészeti Köz­pontot létesítettek, amely azt a célt követi, hogy a műemlékek karbantartásán kívül, szorosan együttmű­ködve a műépítészekkel és a képzőművészekkel hozzá­járuljon a kulturális forra­dalom elmélyítéséhez. Az iparművészek számára új érvényesülési lehetősé­gek nyíltak. Tervezőink nemcsak középületeket, ha­nem az új lakóházakat is korunk ízlésének és techni­kai fejlettségének megfele­lő új díszítőelemekkel gaz­dagítják. A rózsahegyi fém­feldolgozó-műhely kiállítási tárgyai főleg szoborrepro­dukciók. Felújították a már feledésbe merülő technikát, amely kiválóan alkalmas monumentális szobrok és kisebb dísztárgyak készíté­séhez is. A bratislavai műöntőde sok segítséget nyújt képző­művészeink számára. A leg­több szobor relief és emlék­tábla ebben a műhelyben készül el. A műasztalosok bratislavai műhelye főleg stílus-bútorok átalakításával és javításával foglalkozik. Az intarzia-faberakás-mun­­kákat főleg a kassai és a kézsmárki műhely végzi. Most gyakran dolgoznak képzőművészeink egész mo­dern és újszerű terveinek megvalósításán is. A bratis­lavai műkárpitos műhelyek dolgozói bemutatják, hogy a hagyományos technika művelése mellett kiépítették az új anyagok mint pl. a hablatex feldolgozásának technikáját is. Szép munkát mutatnak fei a mai kőfara­gómesterek is, akik a tör­ténelmi műemlékek karban­tartásánál bizonyítják be, hogy értenek a régi munka­­módszerekhez is, de már új anyagokkal és új tochniká­­val is kísérleteznek. A szo­bafestők is új anyagokkal, főleg a latex vakolattal pró­bálkoznak és egész újszerű hatásokat érnek el. A könyv­­kötészet modern munka­­módszerei is új távlatokat nyitnak, a bőr-, textil- és műanyagok használata szép megoldásokat tesz lehetővé. A kiállításon látható sző­nyegek a párkányi szőnyeg­műhely remekei. A műhely­ben kiváló festő- és ipar­művészek tervei alapján ké­szítik a szőnyegeket. A kiál­lítás szemléltető módon bemutatja, hogy az iparmű­vészeire milyen feladatok várnak a szocialista életstí­lus kiépítésében és a fiatal nemzedék nevelésében, mm A gépesített ifjúsági brigád jelenti: Tíz nap alatt learatunk! A dunaszerdahelyi járásban lévő bősi szövetkezetben a nö­vénytermesztésben a múltban négy munkacsoport dolgozott. Azután a tavaszon úgy döntöt­tek, hogy teljesen gépesített brigádokat alakítanak. E brigá­dok tagjai egy kivételével mindannyian fiatalok. A szö­vetkezet gondoskodott, hogy megfelelő szakképzettséget nyerjenek és gondjaikra bízta a gépeket. Ezzel megnőtt a fia-Gél: 308 hektárt! A palárikovói állami gazda­ságban, sőt az egész környéken jól ismert B i z 1 k István neve. Ügy emlegetik, mint a gazda­ság legjobb kombájnosát. \Ez valóban igaz. S a múlt évi el ;ö­­ségét az idén is, meg szeretné tartani. Vállalta, hogy kom­bájnjával 300 hektáron learatja a gabonát. A hír, amit a napi­sajtó közölt, máris visszhangot hozott. Slama Ján, a mikulási állami gazdaság kombájnosa válaszolt, hogy ő is 300 hektár learatását tűzte ki célul. Már eddig több mint 120 hektárt learatott kombájnjával. Persze, ha utói akarja érni versenytár­sát, Bízik Istvánt, akkor igye­keznie kell, mert ez már több mint 150 hektáron aratta le az idei termést. falok felelőssége, de egyben önbizalma is, mert érezték, hogy a vezetőség bízik tudá­sukban, akaratukban. Pedig a brigád tagjai igazán fiatalok. A csoport legfiatalabb tagja Strbka János, a szövet­kezet elnökének fia, alig múlt 15 éves. Ő és a többiek, Nagy Zoltán, Vida Mihály, Csonka Sándor, Botos János és Prokes Jenő, egy rövid mondattal jel­lemezhetők: szeretik a gépeket. A csoport tagjai alaposan felkészültek a többmenetes aratásra. A gabonát 716 hektá­ron takarítják be. Ebből 100 hektárról hárommenetesen, a többit pedig kétmenetesen. Már a próbaaratásnál megállapítot­ták, hogy a kétmenetes beta­karítással lényegesen lehet csökkenteni a szemveszteséget. Nem szólva arról az előnyről, hogy a kétmenetes betakarítás­nál az egy mázsára eső terme­lési költség kb 2.10 koronával alacsonyabb, mint a közvetlen kombájn-aratásnál. A bősi határban teljes ütem­ben dolgoznak az aratógépek és a kombájnok. A fiatal trak­torosok és kombájnosok szavu­kat adták: tíz nap alatt a mag­tárban lesz az évi termés. Búgnak a vágógépek és rendre fektetik a gabonát, aztán a kombájnok elcsépelik, s így igazi száraz szemet szállítanak a magtárakba. 4,:

Next

/
Thumbnails
Contents