Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-06-20 / 25. szám
r DIVATUJDONSÁG Fürdőhelyen elmaradhatatlan ruhadarab a képünkön bemutatott modell: hosszú, szűk nadrág (alul nincs felsliccelvc) és ingszerü blúz. A nadrág világos színből divatos (fehér, krém, halványszürke), a blúz tarkamintás kartonból vagy kreppből készül. „KLÁRI“: Mivel nem írta meg pontosan, hová megy vagy hol tartózkodik majd a legtovább, Budapesten, Balatonná], esetleg vidéken, csak általánosságban tudunk választ adni Az is nagy* különbség, hogy négy vagy hat hétre megy, s tudnunk kellene, rokonoknál lesz-e, v. i. lesz-e módja kimosni a ruháit, blúzait, stb., mert ha nem, hat hétre bizony elegendő ruha szükséges. Mi tehát csak annyiban adunk tanácsot, hogy vigyen ^gy táncruhát, elegáns ruhát, egy selyemkabátot, tarka karton szoknyát, mosóruhákat, blúzokat, hosszú nadrágot (Balatonhoz) fürdőruhát, strandruhát, egy szövetszoknyát, vászon vagy ballonkosztümöt és néhány pulóvert. „MARGIT ÉS ÉVA“: Fontos, hogy jó munkaruhájuk legyen. Legmegfelelőbb a hosszú — esetleg kantáros — vászonnadrág és egy vászon sort (mindkettő sötét színből) Hozzá trikóblúzokat viselhetnek. (3—4 elég, mert ha be is piszkolódik vagy átizzadják, elég átmosni, vasalni nem szükséges). Vigyenek még tarka karton szoknyát, 1—2 hozzávaló blúzzal és 2—3 mosöruhát, ezeket este, munka után viselhetik. Ez sokkal megfelelőbb, mint a „kominárky". ,,Kominárky“-t csak csúnya, esős időben viseljenek munka után. „Rancserky“-t egyáltalán ne viseljenek. Vigyenek még egy šzvettert és ballonkabátot. A fehérneműről annyit, hogy mindenesétre pizsamát vigyenek, — hálóing nem megfelelő — mégpedig lehetőleg sötétet (ha puplin) vagy pedig trikotint (praktikus, mert nem kell vasalni). Ne felejtsenek el fejkendót vinni, munka közben jól jön. „KÉT BARÁTNŐ“: Nem írták meg, hová mennek, levelük szerint feltételezzük, hogy brigádmunkára, tehát a fenti üzenethez igazodjanak. „IX./a.“ Kominérky-ban és trikóblúzban utazzanak, de a túl melegre számítva esetleg vigyenek magukkal egy rövid ballon- vagy halásznadrágot, továbbá még egy trikóblúzt vagy vékony pulóvert, esetleg még egy blúzt, valamint egy szvettert, rövid vagy háromnegyedes ballonkabátot és fejkendőt. A blúzok tarkák legyenek. „HOGYAN ÖLTÖZZEK?“: Kérdése időszerű, hiszen a helyes öltözködés egyik fő feltétele, hogy korunkhoz megfelelően öltözzünk. Nagy a különbség azonban egy 40 és egy 50 éves nő öltözködése között. Mi a 40 évesre válaszolunk (ha tévedtünk, kérjük, értesítsen minket), bár itt is vannak különbségek. Aki fiatalosnak fest és jó alakja van, lényegében fiatalosan öltözködhet. így, amennyiben jól áll, viselhet minden színt (a pirosat is beleértve), különösen nyáron nem kell viszszariadni az élénk' színektől. Télen viszont az élénk színeket inkább csak kötött holmikban viseljük. Most nyáron a legdivatosabb színösszeállítás a fehér-fekete. Pl. fehér-feketemintás ruha, fekete selyemkabáttal, vagy ford, fekete-fehér mintás ruha fehér kabáttal. A ruhák fazonja legyen egyszerű, sportos. A szűk szoknya jobban megfelel, mint a bo, (de nyáron lehet bő is) ennél az alakot kell tekintetbe venni. Szépek és előnyösek a kabátkás ruhák és kiskosztümök. Ami a mintát illeti, ne legyen feltűnő, nagy minta, szép a pettyes, csíkos, kockás. WW II ■•••• •■••••«•<■ SHHHT „25 ÉVES HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ“: A 23. házassági évfordulóra, v. i. „ezüstlakodalom“-ra, a hagyományok szerint ezüsttárgyat szokás ajándékozni. Kapni különböző szép ezüst tárgyakat, (tálca, gyümöicskosár, stb.) aránylag nem magas áron, de ha szüleinek ilyesmire nincs szüksége, szép figyelmesség édesanyja részére egy ezüst fésű-kefe garnitúra, édesapjának ezüst cigarettatárca-öngyújtó, vagy csak egy ezüst fésű, ill. öngyújtó. Ha édesapja nem dohányos, ezüst töltőtollceruza garnitúrát, ill. csak ezüst töltőtollat vegyen neki. Miután ezek is ezüstből vannak, jelképezik az ezüstlakodalmat. Ha úgy gondolja, hogy szüleinek nem szerezne örömet hasonló ajándékkal (az ajándékozásnál mindig ismerni kell a megajándékozott tulajdonságait), vehet szép kristálytárgyat, kompótos, likórös készletet, stb. amire leginkább szükségük van. Menyasszonyi ruhákat 19. számunkban közöltünk. „F. KÄROLYNÉ“: Ha a babát személyesen nem tudja behozni, levél kíséretében, amelyben jelzi, mit kell rajta megjavítani, küldje be a következő címre: Služba, oprava hračiek, Bratislava, Sedlárska 5. A javítás után utánvéttel visszaküldik a címére. sJKéwim lonnúkoL^ ~st : ! Bj I Olvasóink kérésére leolvasható vitrázs mintáját közöljük. A minta ismételve függönyre is alkalmazható. «te—1'“'' smtro»*». ?o*H r «fel ***»*&-VlÍ tfbt fWS J®'* Pefí‘15 MLi*— A z NDK kulturális és információs központja Bratislavában a Kultúra és , Pihenés Parkjában ilyen címen kiállítást nyitott meg. A kiállítás iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy nemcsak vasárnap, hanem hétköznapokon is a nap minden szakában hosszú sorokban állnak az emberek és néha órákig is arra várnak, hogy a kiállítás helyiségeibe bejuthassanak. A kiállítási tárgyak a leleplezett kémszolgálati központokból kerültek elő. Magában Nyugat-Berlinben legalább 80 kémszolgálati központ működik. Berlint tekinthetjük az európai kémhálózat központjának. De hogy Berlin valóban milyen tűzfészek és mennyire veszélyezteti a békét, azt akkor tudatosítjuk, amikor figyelmesen végignézzük a kiállítás anyagát és saját szemünkkel győződünk meg, hogy a NATO közvetlen vezetése alatt micsoda aknamunka folyik a szocialista tábor ellen. A nyugati nagyhafalmak agressziős terveiben Berlin kezdettől fogva különös szerepet kapott. A háború befejezése után kétes egyének, mint például egy bizonyos Rainer Hüdebrandt, úgynevezett „felderítő irodát“ nyitott. A nagy világégés után számtalan ember a hozzátartozóit, szüleit, férjét, gyermekeit kereste. A kémszolgálat ezekből a felderítő irodákból indult ki. Nyilvánvaló, már kezdettől fogva nem az volt a küldetésük, hogy összehozzák az elveszettnek hitt családtagokat. Ezeket az irodákat később jótékonysági szervezetté alakították át és az amerikai adománycsomagokat közvetítették. A csomagokkal főleg az ifjúságot akarták megnyerni. Berlin felosztása után megkezdődött a kémhálózat és a „vegyészeti- technikai laboratóriumok“ kiépítése. A kiállított dokumentumok, újságcikkek alapján szinte összeállíthatjuk a mai kémszolgálat történetét. A New York Times 1953. március 6.-i számában megtaláljuk a hidegháború pontos „definícióját“: „A hidegháború kémeket, szabotóröket, guerilllákat jelent, akik a „vasfüggöny“ mögött akciókat hajtanak végre, amelyek nagy ember-, anyag- és pénzveszteséget jelentenek a szocialista államok számára.“ A „Der Tagesspiegel“ című nyugat-német lap cikkében arra találjuk meg a választ, hogy mire használják fel a kémszolgálat céljaira küldött hatalmas dollárösszegeket. „A mi titkos hadseregünknek be keli szivárognia a nemkommunista államokba, de még fontosabb a kelet-európai országokba, sőt a Szovjetunióba is. Ehhez az invázióhoz nyomdákra, könyvekre, röpiratokra és titkos rádiókra van szükség. Ezenkívül szakemberekre, akik hamis személyazonossági igazolványokat és útleveleket készítenek. illegális folyóiratokat kell kiadni, titkos összejöveteleket szervezni és biztosítani a szökést nyugatra. Vezető káderekre van szükségünk, hogy mindazt előkészítsék, amire a földalatti hadseregnek szüksége van.“ A kiállításon láthatjuk, hogy az ügynökök és kémek milyen eszközökkel dolgoznak. Hamis igazolványokkal, útlevelekkel, hamis pénzzel, vegyszerekkel, tintával, pecsétekkel, titkos jelzésekkel és levelezéssel. Nem riadnak vissza a csalástól és a gyilkosságtól sem. A kémkedéshez szükséges titkos leadókat és más eszközöket gyakran gyermekjátékokban, gyógyszerdobozokban és közönséges használati tárgynak látszó cikkekben helyezik el. IJogy az olyan rafflnáltan ■“ felkészült kémnek, mint ahogy azt Jaroslav Štibro ..kellékeiből” látjuk, miért nem sikerül hamis személyazonossági igazolvánnyal hazánkban felforgató tevékenységet kifejteni, arra azonnal megadjuk a választ: Mert a biztonsági szerveink már ismerik a kémek „technikáját“, tisztában vannak a trükkökkel és mert nálunk minden dolgozó kötelességének tartja, hogy minden gyanús egyénről és körülményről jelentést tegyen. Nálunk az ügynököknek, a kémeknek valóban nincsenek esélyeik, mert mind arra a sorsra jutnak, mint azok, akiknek „felszerelését" a kiállításon láthatjuk. M. M «N «i V Se Az űrhajózás lövőjéből Ma, amikor olyan közel jé- percenként 300 000 km, csak bességet túlhaladó repülőgép nem a földi év a mérvadó, harunk a nagy álom meg- követhetjük, de vele együttha- gyorsasága is elenyészik a fény nem a csillag fényének állanvalósulásához, az embernek a ladni, vagy azt túlhaladni fizi- gyorsasága mellett. dóan rövidüld hullámhosszával világegyetembe való eljutása- kai lehetetlenség. Ha tehát egy A fény sebességét megközelí- mérik az időt. Ez pedig a fényhoz, önkéntelenül is felvetődik távolabbi csillangrendszerbe ki- tő jelenségek vizsgálatánál a sebességhez viszonyítva óriási a kérdés: eljut-e az ember va- vánnánk eljutni, a 300 000 km tudósok rájöttek arra, hogy az távolságrövidülést jelentene és lantikor idegen égitestekre, másodpercenkénti sebességet ilyen nagyon nagy sebességre azt eredményezné, hogy a rakéamelyeknek távolsága Földünk- kellene megközelíteni, de még gyorsuló rendszerekben az idő ta 11 év alatt — persze az űrtől sok esetben képzelőerőnket így is csak a közelebb eső boly- folyása meglassul. Csak az ilyen hajó ideje szerint — érne a is meghaladja? Milyen sebes- górendszereket tűzhetnénk ki arányú sebességeknél tűnik ki csillagra, amelynek fénye földi ség szükséges egy ilyen utazás célul, hiszen az olyan galakti- a relativitás elméletének igazo- számítás szerint 1000 esz.tendő megvalósításához? kák, amelyek többszáz fényév- lása: a tér. az idő és a mozgás alatt ér bolygónkra. A rakéta-Ma még nem tudunk teljes nyi távolságra vannak, egy tel- elválaszthatatlan kapcsolata. Az utasok tizenegy éve az ürhajóhatározottsággal felelni ezekre jes emberélet tartama alatt idő tehát relatív tényező. ban a Földön több mint ezer a kérdésekre, bár a rakétatech- sem lennének elérhetőek. Már- Sänger professzor, a nagyne- esztendőt jelentene, úgyhogy nika minden képzeletet mégha- pedig a tudomány arra /irányul, vű német fizikus, munkájában ha a visszautat is megtennék, ladó fejlődése arra enged kö- hogy az ember minél messzebb leír egy ilyen elméleti utazást összesen 22 évet töltenének a vetkeztetni, hogy eljön a nap, behatoljon a világűrbe, egy 1000 fényév távolságra levő világegyetemben. A Földről vaamikor pozitív választ adha- Mi hát a teendő? Csak egy csillag felé. Szerinte, ha egy ló elindulás pillanatától kezdve tunk erre. megoldás kínálkozik: lassítani fotonrakéta 10 m/sec2 gyorsu- egészen az asztronauták visz-Einstein a XX. század egyik az idő folyását. De lehetséges-e lássál indul el a jelzett irány- szatéréséig itt több mint 2000 legnagyobb fizikusa, a relativi- ez a fantasztikusnak tűnő el- ba, ez a gyorsulás a rakétában év telne el. tás elméletének megalkotója, képzelés? utazók számára mindig ugyan- TI a az űrhajósok a világúrmár kora ifjúságában sokat IVTézzük csak, mit mond a olyan értékű marad. Ha ezt a ben céljuk felé haladva foglalkozott azzal a kérdéssel, 1* relativitás elmélete: „A rakétát a Földről képesek vol- az út alatt visszanéznének a mi fog történni akkor, ha az majdnem fénysebességgel repü- nánk figyelemmel kísérni egész Földre, a Doppler-hatás követember megpróbálja utolérni a lő rakéta rövidebb idő alatt el- a céljához való megérkezés pil- keztébgn a távolodás eredméfénysugarat. A problémának juthat a Földtől 1000 fényévnyi lanatáig, valóban több mint nyeképen azt mindig vörösebbilyen formában való felvetése távolságban levő égitestre, mint ezer évig kellene — földi idő nek látnák és végül eltűnne a persze ma még nem időszerű, a 100 000 km másodpercnyi se- szerint — kísérniök az útját, szemük elöl, amint fényének de 100 esztendővel ezelőtt még bességgel haladó rakéta a Pro- míg a kitűzött csillaghoz ér. hullámhossza azonossá válnék a legmerészebb utópisták sem xima Centauriig négy fényév Nem úgy azonban az űrhajó a rádióhullámokéval. Ha az ürmertek volna arra gondolni, távolságra.“ utasai számára. hajósok egy megfelelő készülék hogy egy évszázad elteltével az Az első pillanatban a legna- A Doppler-hatás következte- birtokában lennének, a Föld ember a hangot meghaladó se- gyobb ellentmondásnak látszik ben, melynek lényege az a je- múltjának ezeréves történetét bességgel repüljön. Még ke- ez a teória. A világűrben azon- lenség, hogy mikor egy fény- nézhetnék végig százszoros vésbé álmodtak arról, hogy le- ban — tehát a rakétában is — forrás és az azt megfigyelő gyorsulásban 11 év alatt, győzzük a földi gravitáció kor- a megszokott földi időbeosztás egymás felé közelednek, a meg- Ma még merész elképzelésnek látait és megtesszük az első lé- érvényét veszti. figyelőhöz a közeledéssel mind hat az egész elmélet, de a rapést a világűr meghódítása fe- Einstein szerint ugyanis az több fényrezgés jut másodper- kétatechnika állandó fejlődése lé. idő, a tér és a mozgás elvé- cenként, a csillag fénye az úr- minden kétséget kizáróan abban Vizsgáljuk meg tehát kissé laszthatatlanul összefüggnek hajósok előtt állandóan változ- az irányban halad, hogy eljön közelebbről a kérdést a mai egymással. Mi viszont az időt tatjaj majd színét a sárgától a az idő, amikor az embernek fizika előrehaladottságának független tényezőnek gondol- vörös felé, míg végül egészen számot kell vetnie távolabbi szemszögéből nézve. juk, holott éppen az ő teóriája eltűnik szemük elöl, mivel fé- égitestekre való eljutás lehetö-Tudjuk, hogy vannak csillag- alapján bizonyítható be, hogy nyének hullámhossza egybe- ségével is. Fs ennek a tervnek rendszerek, melyekről a fény abszolút idő nem létezik. esik a láthatatlan röntgensuga- a kivitelezésénél nem szabad sokszáz vagy többezer év alatt Mindennapi életünkben hozrak hullámhosszával. majd figyelmen kívül hagyni a ér Földünkre. Az első és leg- zászoktunk ahhoz, hogy az idő- A feltevés szerint a rakéta a relativitás elméletének fent emfontosabb feltétele a világűrben hoz mérjük minden cselekedő- fénysebesség 90 %-ával halad, lített problémáit. Az első lépést való utazásnak, hogy a sebes- tünket, minden életmegnyilvá- Ennek az óriási, minden eddigi már megtette az ember a világséget a lehetőség határáig fo- nulásunkat. Csakhogy a mi éle- képzeletünket felülmúló sebes- egyetembe és minden bizonnyal kozzuk olyan hajtóerővel, amely tünk mozzanatai, az egymáshoz ségnek a következtében a Föld tovább is fog haladni azon az mind az eddigieket felülmúlja, viszonyított sebességek roppant és a csillag közötti távolság az úton, amely mind nagyobb táv- A relativitás elmélete szerint a kicsinyek a fény sebességéhez űrhajósok előtt összezsugoro- latokat nyit meg előttünk, fény sebességét, amely másod- képest. Hiszen még a hangse- dik, mert hiszen számukra már STRASSER BÉLA 03 IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztősig és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 145-41 - Pnsiaflók 30 - t ószerkes/ió $/ok<. József - Nyomta a Západoslovenské tlačiarne OJ, Bratislava, ul. Nár povstania 4L — Előfizetés eg* évre 3i*20 — Terjeszti a Poata Hirlapizolgalata. Kéziratukat asm érzünk meg és nem adunk viasza. " K—Oó* 1122?
