Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-06-27 / 26. szám

ARAT AZ ORSZÁG A mezogazdasag. Június 21. és 22-én ülést tartott a CSKP_ Központi Bizottsága, amelyen Antonín Novotný elvtárs számolt be a nemzeti bizottságok és a többi irányító szerv munká­járól. Az ülésen résztvettek a párt kerületi és járási titkárai, valamint a nemzeti bizottságok kerületi és járási elnökei. Novotný elvtárs beszámolójában megál­lapította, hogy a mezőgazdaságban elért eredmények még mindig nem felelnek meg azoknak a lehetőségeknek, amelyek rendelkezésünkre állnak. Legfontosabb az, hogy minden téren pontosan teljesítsük a kitűzött feladato­kat. Ezen a téren elsősorban a nemzeti bizottságokra vár az a feladat, amelyek jobb irányítása érdekében megszervezzék a kormány mellett működő komissziót a nemzeti bizottságok irányítására. A Központi Bizottság ülésének határozatait a mező­­gazdaság dolgozói örömmel fogadták és szerte az egész országban még nagyobb lendülettel láttak hozzá az or­szág jövő évi kenyerének betakarításához. AZ ÉRSEKÜJVÁRI JÁRÁS­BAN nem is lehet másról hal­lani ezekben a napokban, mint az aratásról. A legtöbb szó az újdonságról, a kétmenetes ara­tásról esik. Ugyanis a járásban közel 8000 hektáron ezzel a módszerrel fogják aratni a ga­bonát. Akik ügyesek voltak, az új módszert már ki is próbál­ták. A kismuzslai állami gazda­ság részlegén a múlt héten az egész járásból összejöttek a gépesítók, hogy helyben, saját szemükkel győződjenek meg a kétmenetes aratás előnyeiről. A vágógépen Rab Laci dolgo­zott, és mindenki meg volt lep­ve a gabonasorok szép elosztá­sán. Az ilyen jó munka után Rabovszky Józsefnek sem volt nehéz munkája a szedőgéppel. Mindenki megelégedetten távo­zott. Meggyőződve mentek haza. hogy így igen, így sikeres lesz az aratás. Gyorsabb, olcsóbb és sokkal kevesebb a szemveszte­ség is. Ugyanis ott helyben megtudták, hogy míg egy mé­termázsa gabona Iearatása kö­tözőgéppel 34.80 koronába, ad­dig a kétmenetes aratással csak 29.38 koronába kerül. ★ ☆★☆★☆★☆★•ár Különböző erők Spécii felvétele POZBÄN eleinte úgy látszott, hogy kicsit elkéstek az aratási előkészületekkel. De a múlt héten már behozták lemaradá­sukat. Az egyik önkötözőgépet átalakították aratógépnek és várják, hogy a közeli napokban megérkezik az új szovjet sze­dőkombájn, mellyel a búzát és az árpát fogják aratni. A hét elején ők is kipróbáltak egy új munkamódszert. Félretették a tavalyit és ebben az évben 7 hektár repcét kombájnnal arat­tak le. Az öregebbek eleinte kételkedtek a sikerben, de a fiatalok segítségével a párt­­szervezet és a helyi nemzeti bizottság bebizonyította, hogy a repcearatás kombájnnal sike­res lesz. És sikerült is. Húsz métermázsa lett a hektárhozam a repcében. Ez jó bevétel lesz a szövetkezet pénztárába. E hét végér. megkezdik a búza ara­tást. A faluban mindenki úgy számít, hogyha tavaly tizennégy nap alatt, ebben az évben tizen­két nap alatt fejezik be az ara­tást. Ki fogják használni a kö­tözőgépeket. Hogy nagyobb le­gyen a kedv, a szövetkezet versenyt hirdetett a szövetke­zet munkacsapatai és a gépeken dolgozók között: aki legtöbbet kaszál, az lesz a győztes. És a győztesnek fog szólni naponta a zene, a győztes nevét írják ki a versenytáblára, a győztes kapja a pioníroktól a legtöbb virágot. Pozbán a pionírok is kiveszik a részüket az aratás­ból. Míg a CS1SZ tagjai éjszakai műszakon lesznek, a nagyobb fiúk és lányok kévét hordanak. A kisebb pionírok pedig a tűz-Lassan két hete annak, hogy a Csallóközben megkezdődött az aratás. Az állami gazdaságok és szövetkezetek dolgozói neki­láttak az aranysárga őszi árpa kaszálásának. A dunaszerdahe­­lyi járásban, ahol az aratás jó iramban folyik, az árpát min­denhol két- és hárommenetes módon takarítják be. Ugyanígy van ez a komáromi járásban is. A dunaszerdahelyi és komá­romi járás ebben az évben az új technológia bevezetésének úttörői közé tartozik. Már az eddigi eredmények is bebizo­nyították a szövetkezetesek előtt, hogy a két- és háromme-Ifjú turistanyár 1961 A külföldi társasutazásokat 1957-ben vezettük be. Az első évben 3527 külföldi fiatal láto­gatott el hazánkba és tőlünk 10 306 fiatal ment külföldre. Hasonlítsuk össze a következő éveH adatait. Külföldre ment: 1958-ban 9594 Külföldről jött: 5074 1959- ben 12 376 13 659 1960- ban 17 954 16 312 1961- ben 18 000 20 000 Az idén 20 ezer külföldi fiatal vendégünk érkezik 23 országból, mégpedig 77 különböző ifjúsági és diákszervezetek és sokan utazási irodák közvetítése út­ján. Ezek közül 3000 fiatal ér­kezik a kapitalista országokból: Franciaországból 500, a Német Demokratikus Köztársaságból 257, az Egyesült Államokból 132, Jugoszláviából 60, Svájcból 65, Argentínából 44, Chiléből 26, Uruguayból 30, Angliából 41, Dániából 52, Svédországból 49, Olaszországból 40 és más orszá­gokból. Először látogat el hoz­zánk egy 50 fiatal hinduból álló csoport. Az útirányt a vendégek ér­deklődésük és saját választásuk szerint állították össze. Brno­­ban, Bratislavában, Olomoucban, Karlovy Varyban ifjúsági turis­ta központokat állítanak fel. Prágát minden külföldi látogató megtekinti. A szocialista államokból jön­nek természetesen a legtöbben. A Német Demokratikus Köztár­saságból az idén több mint 10 ezer barátot látunk vendégül. Az első csoportok már március­ban és áprilisban itt jártak. 35 ötven tagból álló csoport rövid ideig Karlovy Varyban tartóz­kodott. Az első nagyobb társas­­utazás május- második felében valósult meg. Gerra vidékéről különvonattal 400 fiatal ésFDJ- funkcionárius érkezett, akik a nyugat-cseh kerülettel már évek óta szövetséget tartanak fenn. Június 1—5-e között az oszt­­ravai Lada Ševčík együttes ven­dégül látta Apolda német város ifjúsági kulturális együttesét. Július elsején 14 napra Cseh­szlovákiába különvonaton ér­keznek az NDK állami kitünte­tésekben részesített fiatal do! gozői. Velük jön több szocialista munkabrigád tagja, a legkivá­lóbb sportolók, földművesek és kulturális dolgozók. A vendégek Prágában résztvesznek a Barát­sági Esten, azután szétszéled­nek, érdeklődésük szerint üze­meket, szövetkezeteket, iskolá­kat és testnevelési intézménye­ket keresnek fel. oltó-őrsé'gben nyernek beosz­tást. AZ UDVARDI CSISZ alapszer­vezet szintén jól felkészült az aratásra. A fiatalok azt a fela­datot kapták, hogy nyerjenek meg olyan fiúkat, akiknek van hajtási engedélyük, az aratás idejére a gépekre, illetve kom­bájnra és traktorra. Ezt a fela­datot már teljesítették. A kom­bájnisták kötelezettséget vál­laltak, hogy 120 hektáron végzik el egy kombájnnal az aratást. Ilyen kötelezettségvállalást tett Vadkerti Lajos CSISZ-tag, Baj­kai József, aki tavaly még a CSISZ-tagok közé járt. Vállalá­sukra az egész járásban vála­szolnak a kombájnisták. Minden kombájnnal legalább 120 hek­tárt aratni! Az ilyen vállalások­ra szükség van az udvardi szö­vetkezetben. 7000 hektár terü­leten már sárgul a kalász. A szövetkezetben dolgozó fiata­lok, akik nem a gépeket keze­lik, a szalmabetakarítást vállal­ták magukra Az érsekújvári járásban a ta­pasztalat azt mutatja, hogy mind a CSISZ járási bizottsága, mind az ' alapszervezetek jól felkészültek az aratásra. Ezt bebizonyította a helyi példák és az alapszervezetek elnökeinek az aktívája is, ahol gazdagon számoltak be a felkészültség­ről. Kiindulva az eredmények­ből, a CSISZ járási bizottsága kitűzte, hogy az aratás idején a járásban száz készültségi if­júsági munkacsapat fog dol­gozni, hogy legkevesebb száz éjszakai vagy vasárnapi műsza­kot teljesítenek a fiatalok a cséplőgépek mellett. A CSISZ járási bizottsága versenyt hir­detett a legjobb falusi CSISZ- szervezet címének az elnyeré­séért. A versenyt közösen a já­rási nemzeti bizottsággal he­tente értékelik. A legjobb falusi CSISZ-szervezetnek vándor­zászlót ajándékoznak. Az aratás befejezése után a legjobb szer­vezeteket és fiatal kombájnis­tákat megajándékozzák. A diák­fiatalok szintén kiveszik részü­ket a mezőgazdasági munkából. 240 diából hat készültségi csa­pat alakul és ezek annak a szö­vetkezetnek segítenek, ahol arra a legnagyobb szükség van. netes aratásnak határozott elő­nyei vannak. Ezért több szövet­kezetben az új technológ^ je­gyében módosították az aratás tervét A tanyi szövetkezetben például három nappal az aratás után megkezdték az őszi árpa cséplését is. Aratás közben csaknem kiküszöbölték a vesz­teségeket. A lekaszált gabona jól megérett, és a cséplés után alig tartalmaz 16—17 százalék nedvességet. Az árpát tisztítás után azonnal a raktárokba szál­líthatják. így munkaerő-meg­takarításról is beszélhetnek. A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1961. június 27. X. évfolyam, 26. szám Ara 60 fillér Az állami gazdaságok úszori részlegén ebben az évben hárommenetesen aratják az őszi árpát. Ügy tervezik, hogy mind a 150 hektáron ezzel az igen gazdaságos módszerrel gyűjtik be a termést. A gazdaságnak egészében 750 hektár gabonája van, 200 hektáron hárommenetesen, 550 hektáron pedig kétmenetesen aratnak majd. Képünkön Szerencsés József és Vajacs litván traktorosok láthatók az őszi árpa aratása közben. liárdról van szó... Valóban nem kevesebb, mint másfél milliárd tojásra várnak üzleteink, hűtőbe­rendezéseink és külkereskedel­münk. És számoljunk csak, milyen hatalmas tápértékét jelent ez, ha 100 gramm tojás, vagyis kb. öt darab 156 kolóriát, 13 gramm fehérjét. 11 gramm zsiradékot, 60 milligramm meszet, 220 mil­ligramm foszfort és 2 mil­ligramm vasat tartalmaz. Az éptékes vitaminokról már nem is beszélünk. Bár a tojásfogyasztás nálunk évről évre növekszik, mégis van mit behoznunk. Angliában fe­jenként az évi tojásfogyasztás 14 kg-t, a Német Szövetségi Köztársaságban és Ausztriában 12 kg-t tesz ki. Mi évi 8 kg-al Dániával és Olaszországgal va­gyunk egy színvonalon. Szükséges lenne, ha tojásfo­gyasztásunk a harmadik ötéves terv folyamán legalább a felével emelkedne. Ehhez megvan ná­lunk minden feltétel. Természe­tesen nem behozatal útján, ha­nem a tojástermelés fokozásá­val. a mezőgazdasági üzemek­ben, elsősorban az EFSZ-ekbén és állami gazdaságokban. Az elkövetkező években ugya­nis már nem elégedhetünk meg az eddigi egy tyúkra eső 100 tojás termelésével. Az ilyen termelés sem az állam, sem a szövetkezetek számára nem ki­fizetődő. Ezzel kapcsolatban szükséges megjegyezni, meny­nyire fontos a tyúkállomány állandó felfrissítése. Hisz tud­juk, hogy míg az egyéves tyú­kok általában 160 tojást tojnak, addig a kétévesek csak 120-t, a háromévesek pedig már mind­össze 80-t tojnak évenként. A tojásfelvásárlást országos viszonylatban ugyan teljesítjük, de sajnos Szlovákia egyes járá­sai erősen lemaradoznak. Ebben az időszakban szükségünk van a tojásra, ezért szükséges a be­adások meggyorsítása is • • • •' •' • • •• • • • • • • • • # # # Leningrüdi fehér éjszakák. Ki tudná megmondani, hány költőt, irót, zeneszerzőt ihletett meg ez a csodálatos természeti je­lenség. így júniusban, amikor a napok nálunk is a leghosszab­­bak, de azért nyolc óra után mégis csak sötétedni kezd, itt Leningrádban még tizenegy óra tájban is csak nehezen búcsúzik Indul a léggömbökkel megrakott kocsi a dalok ünnepére. a nap a földtől és aranykoroná­jának sugaraival még hosszan csillogtatja a paloták és házak ablakait Csak éjféltájban kezd kicsit sötétedni, de akkor is csak annyira, mint otthon 02 esős délutánok szürkületében Az ember nyugodtan olvashat lámpafény nélkül is az utcán Film vagy leírás csak nehezen tudná visszaadni ennek a né­­hányheles tüneménynek vara­a fáradság az, amely a hajnali világosság ellenére is az ágyba készteti öt. A fehér éjszakák óráiban Le­ningrad utcáit a fiatalok veszik hatalmukba. Az utcák egész széliében egymásba karolt, éneklő fiatalok táncai vonulnak ilyenkor egy irányban, a Téli Palota felé. A diákifjúság így ünnepli meg Tessék választani! ý/Q/Q/ĹĹj it/Q/IA/fy Q/ d/Q/t •»» zsát. Sokan, azt kérdezik tőlem, egyúttal az iskolaév befejezését tere daltól visszhangzik. A rög­mikor is alszanak ezekben a na- is. A ballagás kedélyes formája tömött pódiumok gombamódra pókban az emberek. Bizony, az ez, melyre még évek múltán is nőnek ki a földből, és mindenki idetévedt idegennek valahogy szívesen gondol vissza majd az, énekel, a végén nincs különbség nem jön álom a szemére, csák akit az élet a hatvanadik szé- szereplő és közönség között. lességi foktól délre vezényelt, gátlás nélkül egybevegyül a két aki már nem élvezheti a fehér tábor, a dal eggyé forrasztja éjszakák tüneményes természeti a gyerekeket, fiatalokat, közép­játékát. korúnkat és öregeket egyaránt. A fiatalság elképzelhetetlen Itt értettem meg igazán a dal zene, tánc és ének nélkül. A csodálatos varázsát, mely az fehér éjszakák egyik vasárnap- embert egész élétén át kíséri és ján a homszomol városi bízott- fiatalítja, sága hagyomány szerűen meg­rendezi a dalok napját. Ilyenkor Leningrad, 1961. június, a több mint három milliós la­kosú világváros minden utcája, STRASSER GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents