Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-06-20 / 25. szám

iLtk&Kcsés ELEKTROSVIT. Hűtőszekré­nyek, különféle világítóberende­zések, kiváló minőségű áruk tették országszerte ismertté e nevet. A termelésben bekövet­kezett ugrásszerű fejlődés szemmel látható, lemérhető és a legigényesebb mérték, a kül­földi megrendelések s a minő­ség jó színvonalát igazolják. Az üzem dolgozói, idősek és ifjak egyaránt részesei az eredmény­nek. Szorgalmuk és kiváló ter­melési eredményeik elismerését a minisztérium és a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának Vörös vándorzászlaja, valamint „Az építésben szerzett érde­mekért" kormánykitüntetés igazolja. A vándorzászló és az oklevelek egyben még jobb munkára, a vállalások teljesíté­sére köteleznek. Az üzem dol­gozói ezt jól tudják. Igyekeze­tüket számok, százalékok, ter­melési eredmények: a vállalá­sok pontos teljesítése jelzi. Az üzemben több, mint 600 fiatal, többségük nő képviseli az ifjabb generációt, s munkájukkal bi­zonyítják, hogy reájuk minden­kor lehet számítani. 523, e háromjegyű számmal jelzik a hivatalos papírokon a részleget, ahol most kezd for­málódni egy ifjúsági kollektíva. A szocialista munkabrigád cím­ért versenyző kollektívák név­sorában e csoport a tizedik he­lyet kapja. Bizony már régen volt, amikor Árendás elvtárs kollektívája papírra fektette elhatározását: versenyezünk a címért! Meg is szerezték, sót már mások is. S most újabb tizen­egy nő fogalmazza a vállalást, tanácskoznak. Készülnek be­lépni a versenyzők sorába. A műhely, ahol a csoport dol­gozik, egy hatalmas terem, és igazán nem nevezhető ideális munkahelynek. Márciusban kap­ták ezt a helyet, amikor az üzemben a termelés meggyor­sítása érdekében s főként azért, hogy megrövidítsék a félkész- , áruk vándorlását egyik részleg­ről a másikra, átszervezést haj­tottak végre. A lehető legjob­ban egymáshoz kapcsolták az egyes munkafolyamatokat. A lépés helyes volt, ezt bizonyít­ják az elmúlt hónapok eredmé­nyei. Persze mint minden újnak, ennek az intézkedésnek is akad­nak árnyoldalai. A műhely kö­zepén elhelyezett szalag mellett a tekercset készítő nők nehezen szokták meg a fal melletti prés­gépek zaját. Nyilván ez is hoz­zájárult ahhoz, hegy a műhely csak két hónap elteltével, má­jusban tudta tervét 103 száza­lékra teljesíteni. Ügy látszik, most már újból a rendes kerék­vágásba zökkent a munkaütem. A MESTER Stevlík elvtárs vizsgálgatja a csölámpákra ké­szülő fojtótekercseket s ma­gyaráz. Negyvenen felüli vi­­dámkedélyű férfi. 1937-ben kezdte a szalag mellett, s hosz­­szú utat tett meg, míg részleg­­vezető lett. A brigád megalaku­lásának ö örül a legjobban. Bár nem panaszkodhatik a fiatalok­ra, a legtöbbjük igyekvő, de mégis érzi, szükség van rá, hogy összekavácsolódjon egy erős kollektíva, amelyre min­denkor számítani lehet. — A terv teljesítése megkí­vánja, hogy bevezessük az egész műhelyben a harmadik műsza­kot. Ez az egyetlen út: kihasz­nálni a gépeket, csak így tudjuk az előirányzott árut elkészíteni. S ilyen helyen, ahol szinte ki­vétel nélkül nők dolgoznak, idősebbek és fiatalok, komoly probléma lesz a harmadik mű­szak megszervezése. Az alakuló brigádtól eiben is segítséget várok. A LÁNYOK befejezik a mű­szakot. Amint leállnak a prés­gépek, megkezdődik a takarí­tás. Tíz perc alatt olyan rend © Japánban jelenleg készítik a világ legnagyobb mozgó jár­dáját, melynek hossza 1 km. A mozgó járda a vasúti peron­ról indul és 3-4 perc alatt egy vonat utasait csomagjaikkal együtt az állomásépület elé szállítja. A járda percenkint 50 métert tesz meg és képes egy óra alatt 15 ezer utast el-Az érsekújvári Elektrosvit 523-as részlegén megalakuló ifjú­sági kollektíva bekapcsolódott a szocialista munkabrigád cím­ért folyó versenybe. Képünkön a kollektíva tagjai Stevlik mesterrel. van a műhelyben, mint a mű­szak megkezdése előtt. Asztalos Kati, egy karcsú, mosolygós lány a fal melletti kisasztalnál gyorsan jegyzi kis papírokra a napi teljesítményeket. Az ő feladata műszak alatt a minő­ség ellenőrzése és a félkészáru továbbjuttatása a szomszédos részlegre. A brigád vezetője közepes termetű, fekete hajú lány, Se­bők Rózsi. Öt éve dolgozik a présgépnél. Vele beszélgetünk az alakuló kollektíváról. — Évek óta együtt dolgozik a csoport. Hatan a présgépeket kezelik, öten meg vasmag el­­rakását végzik. Bizony, megke­rül, hogy valaki saját hibájából vagy azon kívül nem teljesíti a tervét. Ez rontja a csoport tel­jesítményét. Eddig úgy volt, hogy segítettünk, de azért a végén „az ö baja volt". Egy idő óta ez már másképpen van. Az egész brigád segít behozni az elmaradást. S a lányok, akik ezt látják, igyekeznek, mert szé­­gyelnék, ha mások dolgoznának helyettük. — A vállalások? Szeretnénk biztosítani a terv egyenletes túlteljesítését. Segítünk a har­madik műszak bevezetésében és még talán egy újítási javas­lat ötletét is sikerül összehoz­ni. EGY ÉV MÜLVA. A lányok elkészítik a vállalást, keresnek egy technikust vagy egy mér­nököt, aki védnökséget vállal a csoport fölött. Ehhez fordulnak majd kérelmeikkel, szaktanács­ért. — S aztán? » Dolgoznak tovább, még szor­galmasabban, mint eddig. A mester még szigorúbban bírálja majd az elmaradókat s így megnövekedik a csoport fele­lőssége az egyénekért. A kol­lektíva formálódik, alakul az egymáshoz való viszony, a kö­zösségért érzett felelősségér­zet. S közben múlnak a napok, hónapok, elrepül egy év ... Tőlünk így búcsúztak: — Egy év múlva jöjjenek, s ha tudják, mérjék le a változást. Elmegyünk! CS A szovjet ifjúság 41 mil­­lió hektár szűzföldet tört fel. A fiatalok most újabb, nagy feladat megva­lósításán dolgoznak. Elhatá­rozták. hogy ebben az év­ben 10 milllió borjút, 22 mil­lió sertést, 40 millió nyulat, s mintegy 650 millió házi­szárnyast nevelnek fel. Ilyen fiatalok dolgoznak az ukrajnai Sztanyiszlav te­rületeken lévő Lenin-kol­­hozban is. Az ifjak és lá­nyok itt a kukoricatermesz­téssel kezdték a dolgot, hogy biztos alapot teremt­senek az állattenyésztés fej­lesztéséhez. S ezen a téren a kolhoz már szép eredmé­nyekkel dicsekedhet. Amikor pedig a tejterme­lésre, a gazdaság továbbfej­lesztésére keiül a szó, az újságíró figyelmét nyomban felhívják Anna Leljük fejő­nőre. — Beszéljen csak Anná­val. Kiváló eredményeket ért el! A szép, magas leány őszin­tén csodálkozott: — Ugyan! Nem tettem én semmi különöset, Csupán fi­gyelemmel kísértem a leg­jobb ukrajnai fejőnők ta­pasztalatait, s elhatároz­tam, hogy nem maradok el mögöttük ... S ez igaz. Sőt, nemcsak, hogy nem marad el a töb­biek mögött, de még előt­tük is jár. A rábízott tizen­egy tehén (a közös csordá­ban összesen nyolcszáz te­hén van) egyre több tejet ad. 1958-ban Anna Leljük — a képen jobbról az első — átlagosan 4375 kg tejet fejt tehenenként, 1959-ben 7590 kg-t, a múlt évben pedig már 7746 kg-ot. Ma már egész Ukrajnában ismerik a kiváló fejönö munkamód­szereit, az általa alkalmazott takarmánykeveréket. Lelju­­kot Moszkvában is jól is­merik: immár három eszten­deje minden évben ott volt a népgazdasági kiállításon, S nemcsak jelen volt, de ezüstérmet is kapott. szállítani-b Üt %-b ■b-b-b-b *b-b ■b-b ■b-b-b-b-b •b-b-b-b-b-b ■ú-b-b-b-b-b ■b-b-b-b-b-b-b •b-b-b-b-b-b-b-b-b-b-b-b-b-b-b-b-b-b-b ■b ☆ A dolgozók döntő többségét nemcsak a tervteljesítés érdekli, hanem az iránt is érdeklődik, hogy az alkatrész vagy egyéb más termék, amelyet ő készít hová kerül, mi lesz belőle. Tágul az emberek érdeklődési köre, nö­vekedik tudásszomjuk. A múltkoriban azt mondta nekem Podbrezován az egyik mester: — Nézze meg jól azt az embert, ott a második gépnél. Két éve még vigyázni kellett rá, mert hacsak tehette „olajra lépett“ még a műszak befejezése előtt. Különben jól dolgozott, az átlag esztergályosok közé soroltuk. Persze azzal sosem törődött, hogy mi lesz a sorsa a keze alól kikerülő félkész-árunak. Alig egy fél éve kérdezős­ködni kezdett, egészen megváltozott. Bizony máig sem tudom, mi okozhatta ezt a változást. . . Azóta örökké érdeklődik, hogy hová is szállítjuk az „ő" fogaskerekeit, ki szereli azokat össze és így tovább. Túljár az ötvenen és most lett egyszerre kíváncsi. A fiatalok között sok hozzá hasonló akad, de azokat megértem, előttük az élet... Ez csupán egyetlen kiragadott példa a sok közül. Bizonyítéka annak, hogy az emberek mind többet akar­nak tudni, mind jobban akarják ismerni üzemük, mun­kahelyük problémáit és a tervteljesítést mind többen becsületbeli kötelességüknek tartják. A szocialista mun­kaverseny kiszélesítése a kötelezettségvállalások, a ter­melési értekezleteken való aktív részvétel, az újítómoz­galom a dolgozók felelősségérzetének beszédes megnyil­vánulása. így kapcsolódnak be munkások, technikusok, mérnökök a termelés irányításába és segítik egyéni képességeik szerint a közös cél elérését. Az idősebb elvtársak mellett fiatalok is dolgoznak az üzemekben. Ök is tevékenyen részt vesznek az újító­mozgalomban, a termelési kérdések megoldásában, az új technológia bevezetésében, az anyagmegtakarítási moz­galomban. Országszerte ismeretes az ifjúsági ellenőrző csoportok munkája. Ezek a csoportok hozzájárultak ahhoz, hogy az egyes üzemekben a kaucsukgyár részére készülő gépeket és berendezéseket határidőre vagy eset­leg még határidő előtt elkészítették. A CSISZ üzemi szervezetei vezetőinek mindig meg kell találniuk a legfontosabb feladatot, amelyben a fiatalok­nak segíteni tudnak. Munkájuk úgy lesz célravezető, ha konkrét feladatokat adnak az egyes itfjúsági kollektí­váknak és egyéneknek. Erre vonatkozólag sok szép példát lehetne felsorolni. A prágai Elektromontáž és a zsolnai Elektrovod üzem fiataljainak köszönhető, hogy a kaucsukgyárba határidőre megérkezett a transzformá­torállomás. E két üzem fiataljai a napi rendes felada­taikon kívül végezték el ezt a munkát. A prágaiak elkészítették a rajzokat, a zsolnaiak pedig az állomást. Ezekben az üzemekben a fiatalok védnökséget vállaltak a tusimicai villanyerömű számára készülő berendezések felett is. Az említett üzemekben és sok helyen másutt a fiata­lok külön feladatokat vállalnak, mert tudják, hogy ezek teljesítésével a népgazdaságnak, egész társadalmunknak segítenek. Helyes lenne, ha minden üzem CSISZ-szerve­­zete konkrét feladatokat tűzne a fiatalok elé. A kötele­zettségvállalások legyenek ellenőrizhetők és fel kell tüntetni a csoportok és egyének feladatát is. Mert a konkrétan megadott feladatot, ha ellenőrzésre kerül a sor, nem lehet kikerülni, csak két lehetőség van: vagy teljesíteni, vagy nem teljesíteni. Elkendőzésre nincs lehetőség. Éppen ebben rejlik a konkrét feladatok kije­lölésének jelentősége. —s— ☆ ☆ .☆ •> í 44 ■t 23-23-23-23-2}-23-23-23-23-23-23-23-23: 23-23-23-23-23-23-23-23-23-23-23-23-23-23-23-23-23-2^ 23-23-23-23-23-23-23-23-23-23:. 23-23-23-23-23-23-23-23-2}-23-23-23-23-23-23-23-2}­i Teljesen gépesített ifjúsági brigád Követésre méltó példa „A harmadik ötéves tervet négy év alatt“ mozgalomhoz a tornóci állami gazdaság Felső Jattó-i üzemrész'.egén működő CSISZ-szervezet is csatlakozott. Az utolsó tagsági gyűlésen ala­posan megvitatták a fiatalok feladatait. Elhatározták, hogy az ifjúsági brigádot bevonják a szocialista munkabrigád cím­ért folytatott versenybe. Egy­úttal önálló egységet, teljesen gépesített brigádot szerveznek. E kérdést alaposan megtárgyal­ták a fiatal gépesítőkkel, előké­szítették a szerződési javasla­tot és a CSISZ járási vezetősé­gének, az SZLKP járási veze­tőségének, továbbá az állami gazdaság vezetőségének képvi­selői jelenlétében ünnepélyesen kijelentették, hogy teljesen gé­pesített* brigádot alakítanak. Figyelemre méltó az a tény is, hogy ez a brigád 420 hektár területen vállalta a termelési feladatok teljesítését. Minden munkát gépekkel végeznek és még hozzá olyan minőségben, hogy növekedjenek a hektárho­zamok. Az őszi és tavaszi ke­verékből hektáronként a terve­zett 200 métermázsa helyett 210 mázsát gyűjtenek be. A ga­bonát kétfázisos módszerrel aratják le, s a tarlőhántás után elvetik a másodnövényeket. A kukoricát hatvan hektárról, a cukorrépát pedig 50 hektár te­rületről kombájnnal takarítják be. Már a kötelezettségvállalás megbeszélésénél nyilvánvalóvá vált, hogy elsősorban a gépeket kell alaposan előkészíteni és jobban kel! gondoskodni kar­bantartásukról. Ezért a gépeket szocialista gondozásba vették. A mezőgazdasági gépeket bri­gádmunkában javítják ki. A fia­tal brigádosok emelni akarják a szaktudásukat is. Az említett nyolctagú ifjúsá­gi brigád, melynek élén Galba­vý elvtárs áll, négy traktort, három különböző kombájnt és tizenhét gépcsoportot kapott. A gazdaság vezetősége kötelez­te magát, hogy a brigádot min­den erejével segíti. Biztosíta­nak kellő mennyiségű istálló— és műtrágyát, a jól végzett munkáért a brigád až érvény­ben lévő bérrendszer alapján részesül jutalomban. Az agro­technikai határidő pontos be­tartásáért külön jutalmat kap­nak. A kollektíva tagjai meg akarják mutatni, hogyan kell szocialista módon élni és dől­yi&Qtycu imtudaiíól 'T’óth Elemér élete is úgy -* indult, mint a hasonló ko­rú falusi fiatalemberek ezrei­nek életpályája: szülőfalujában, Péterfalán befejezte iskolai ta­nulmányait, aztán mesterséget választott. Elkerült a városba szakiskolába. S mikor a szak­iskola kapuja is bezárult mö­götte, Tóth Elemér, most már mint végzett kőműves, „elfe­lejtett" visszatérni szülőfalujá­ba. Aztán elszokott a falusi élettől s a határszéli keskeny völgyben lapuló szülőfaluját csak itt-ott látogatta. Egy-egy ilyen hazalátogatás­nak azonban sok jó oldala van. Például az ember érdeklődik, beszélget az otthoni viszonyok­ról. S ilyenkor aztán a szövet­kezet ügye is terítékre kerül. — Hogy nincsenek a közösben fiatalok? Biz ez nagy baj, — bólogat részvevő arccal a haza­látogató húszéves fiatalember, s ezzel a maga részéről le is zárta az ügyet. ' Valóban minden fiatal lezárja az ügyet ezzel a bólogatással? Aligha! Mert például Elemér­nek is szöget ütött a fejébe az otthon hallott panasz: egyet­len fiatal sincs a közösbenl Ele­mér nemcsak a kötelező iskolai tankönyveket forgatta szorgal­masan, de szabad idejében to­vább képezte magát politikai téren is. Tudta, hogy nem ve­zethet jóra, ha a fiatalok távol­tartják magukat a mezőgazda­­sági munkától. Ezért okoztak neki gondot az otthon hallottak. Elemér a tettek embere, a­­mint azt egy párttagjelölttől joggal el is várhatja az ember. Nem sokat habozott. Hazajött a szövetkezetbe. Persze, örömmel és szeretettel fogadták. Munkát az építkezési csoportban ka­pott, ahol a szakmáját folytat­ja mai napig is. Ennyi a tényállás. A minden-Tóth Elemér, munka közben. . re kíváncsi tollforgató embert azonban ez nem elégíti ki: fennforog a kérdés, milyen kö­rülmények bírhatják rá a falu­jától elhütlenedett fiatalt a ha­zatérésre? Mint adott esetben is... — Persze, az anyagiak első­sorban játszanak közre, — mondja a magas, jóalakú fiú, amikor ezt a kérdést nekisze­geztük. — Jómagam kiszámí­tottam, hogy a városban és a szövetkezetben kapott fizetés között lényeges különbség nincs. Szóval nem éri meg, hogy — anyagi szemszögből nézve — a városban dolgozzam, mikor helyben is keresek annyit. Ennyit mondott, de ez nem minden. Nem említette, hogy ez öntudat dolga is. Sőt, lehetsé­ges, hogy elsősorban is öntudat dolga. S éppen öntudatból vizs­gázott Tóth Elemér nagyszerű eredménnyel. A megkezdett úton azonban nem akar megállni. Amint to­vábbi beszélgetésünkből kitűnik, szép tervei vannak. Elsősorban a CSISZ szervezeti élet megja­vítása terén. Az évzáró taggyű­lésen őt választották meg a CSISZ elnökének. — Jelenleg még csak 12 tag­ja van a szervezetnek, hiszen a múlt ősszel nem kevesebb, mint nyolc fiatal kezdte meg katonai szolgálatának letölté­gozni. Galbavý elvtárs ifjúsági brigádja egyúttal felhívta a já­rásban levő brigádokat, hogy alakítsanak teljesen gépesített csoportokat. A felhívásnak nemcsak gaz­dasági, hanem nevelési szem­pontból is óriási jelentősége van. A teljesen gépesített bri­gádot konkrét termelési fel­adatokkal bízzák meg, a telje­sítésért az egész brigádot fe­lelőssé és anyagilag érdekeltté teszik. Ilyen körülmények kö­zött a kollektíva nem tűri, hogy egyesek felületesen végezzék feladataikat és hogy valaki kö­zülük csak „ússzon az árral.“ így azután a munkaközösség lelkiismeretes és céltudatos munkára neveli a fiatalokat. Közös munkájuk eredményét nemcsak a kollektíva tagjai, hanem az egész szocialista tár­sadalom élvezi. Ezért követésre méltó a fel­­sőjattóiak példája. MUŽLAY VIDOR séf. Eálunk különben is kicsi, nagy taglétszámú szervezetre nincs kilátás. Meggyőződésem, hogy jó munkát kis taglét­számmal is lehet végezni, — mondotta Elemér. Kulturális téren szép ered­ményeket értek el már a télen is. Bálint Lajos tanító, a helyi pártszervezet elnöke vezetésé­vel jó színját szócsoport ja van a péterfalai fiataloknak. Lovi­­csek: Húsz év után, aztán a „Csalódások" c. színdarabok szerepelnek a péterfalusi fia­talok repertoárjában. A szövet­kezet vezetősége televíziót vá­sárol a fiataloknak. — Sok fiatalnak az a nézete, hogy falun nincs lehetőség kul­turális életre. Szerintem ez helytelen nézet. Minden faluban nagy lehetőségek vannak a mű­velődésre, s minden faluban olyan a kulturális élet, amilyen­né a fiatalok teszik. Ehhez per­sze legelsősorban az szükséges, hogy a fiatalok a faluban ma­radjanak, — mondotta Tóth Elemér. Ennek a fiatalembernek az életpályája úgy indult, mint a többié, akik elkerülnek a fa­luról s a városban ragadnak. De Elemér felismerte, hogy a mai falu egyre közelebb kerül a városhoz minden téren, s eb­ből a közelliozásból a fiatalok­nak is ki kell venniük részüket. AGÖCS VILMOS

Next

/
Thumbnails
Contents