Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-03 / 1. szám

M eien haladnak Helyes Is, ha a fiatalok fog­lalkoznak a szövetkezet prob­lémáival, tekintetbe kell venni véleményüket, és értékelni kell észrevételeiket, hiszen azok elősegítik a harmadik 5 éves terv feladatainak 4 év alatti teljesítését. Nézzük csak, mi­lyen eredményeket értek el ed­dig? 1958-ban 56 000 I tejet adtak be a közélelmezés céljai­ra, 1959-ben már 77 000 litert, 1960-ban teljes 136 000 litert — de 1964-ben már 290 000 litert akarnak beadni. Hasonló a helyzet a növény­­termesztésben is. Míg 1958-ban hektáronként átlag 32,78 mázsa szemeskukoricát termeltek, 1960-ban már 38 mázsát és 1964-ben 48 mázsát akarnak hektáronként elérni. Az elnök beszéd közben ki­hangsúlyozta, hogy a legjobb eredményeket a verseny útján érték el — meg azután igazsá­gosan osztják el a jutalmakat. Már harmadik éve, hogy a terv teljesítéséért, a hektárhozamok emeléséért jutalomban részesí­tik a szövetkezeti tagokat. A szövetkezetben tizenkét fiatal dolgozik és a legjobbak­hoz tartoznak. A fiatalok pél­dája magával ragadja a többi szövetkezeti tagot is. Hogy csak néhányat említsünk: Kali­­čiaková Elena és Emilia az 1959—1960-as években mint fe­jőnők dolgoztak és a legjobb fejőnőknek ismerték el őket. Július Kraličiak és Kovács Ár­pád mint traktoristák mindig idejében és példásan végezték el feladatukat, a gépeket is mindig karbantartották. A nö­vénytermesztésben dolgoznak: Viera Začkova, Ružena Gibalo­­va, Eva Mojžišova, Anna és Elena Kraličiakova. Lelkesedé­sükkel állandóan buzdították a szövetkezeti dolgozókat, és az elért eredmények valóban a fiataloknak köszönhetők. A CSTSZ falusi szervezete valóban jól működik és gazdag tevékenységet fejt ki. Már évek óta a legjobb szervezetnek tartják az egész járásban. Az utolsó évzáró gyűlésen, ame­lyen elhatározták, hogy a falusi szervezetek a CSISZ alapszer­vezetének tekintik, határozatot hoztak: a harmadik ötéves tervben minden erejükkel segí­tik a szövetkezetét. Ezen a gyűlésen állt elő Kovács Árpád traktorista azzal a kezdemé­nyező javaslattal, hogy a fiatal szövetkezeti dolgozók 1961. ja­nuár elsejétől kezdve a járás­ban elsőként versenybe lépnek a szocialista munkabrigád cí­mért, hogy a mezőgazdaságban hozzájáruljanak a fokozott fel­adatok teljesítéséhez. „A harmadik ötéves terv fel­adatait négy év alatt" — jel­szóval elindított mozgalomba eddig hét fiú és lány jelentke­zett. Milán Kaličiak, Ružena Gibalová, Peter Maleček, Eva Mojžišová, Elena és Emília Kralíôiaková és Jozef Mojžiš Tehát a legjobbak. Ne feled­kezzünk meg Kovács Árpádról, akit vezetőül választottak. HOGY MILYEN KÖTELEZETTSÉGEKET VÁLLALTAK? A traktoristák versenyeznek a hajtóanyag megtakarításában, jobban kihasználják a gépeket, és alapos jó munkát végeznek. A növénytermesztésben arra kötelezték magukat, hogy túl­lépik a tervezett hektárhoza­mokat és 200 köbméter kom­­posztot készítenek. Fokozott figyelmet szentelnek szaktudá­suk emelésének és a buzitai ifjúságot teljes számban be­szervezik a CSISZ-be. A csúcs­­munkák idején brigádokat szer­veznek. A silózásnál 1200 bri­gádórát dolgoznak és 60 hektár területen rendbehozzák a lege­lőket. Télen át gondoskodnak a falu kulturális életéről, színi­előadásokra és esztrádműsorra készülnek. Ezenkívül bekapcso­lódnak a faluszépítési akcióba is. A parkot körülkerítik, sport­telepet létesítenek. Azt akar­ják, hogy a buzitai szövetkezet a legbecsületesebben teljesítse a harmadik ötéves terv felada­tait. JOZEF SLUKA Kovács Árpád traktoros, a szo­cialista munkabrigád címért versenyző kollektíva vezetője. ÚJ ÉRCFEJTÉSI módszert honosítottak meg a kazah­sztáni Leninogorszk bányái­ban és ezzel az ércbányá­szok háromszorosára növel­ték a munkatermelékenysé­get. Az új módszer, a falom­­lasztás, amelyet eddig csak a szénbányászatban ismer­tek, abból áll, hogy egyszer­re 500 — 600 tonnás földréte­get választanak el, ezt sűrűn keresztülfúrják és az egész tömböt egyszerre robbant­­ják G i b e 1 a Ist­vánról, a buzi­tai szövetkezet elnökéről való­ban elmondhat­juk, hogy fiatal, tele van élet­kedvvel, lelke­sedéssel és ki­tűnően ért a munka megszervezéséhez. Ezek olyan tulajdonságok, melyek lényegesen befolyásolják a szö­vetkezet munkáját és az elért eredményekben is visszatükrö­ződnek. A buzitai szövetkezet már évek hosszú sora óta nem­csak a járásban, hanem a ke­rületben is az elsők között halad. Ha megkérdeznék, hogy mun­kájában ki támogatja a legjob­ban, bizonyára ezt a feleletet adná: Elsősorban maguk a szö­vetkezeti dolgozók, akik meg­értették. hogy milyen feladat vár rájuk, felfogták a munka jelentőségét, ezenkívül sok se­gítséget nyújt a nemzeti bi­zottság is, különösen J á n Maleček elvtárs —, de a leg­nagyobb támaszt a fiatalok je­lentik, akik kezdeményezésük­kel mindig az élen haladnak és jó példát mutatnak. Glbela István, a szövetkezet elnöke, és Ján Mallch, a HNB titkára, mindig alaposan megvitatják a feladatokat. JH ú mester Közép-SzlovákiábÓl szárma­zik, s hogy egészen pontosak legyünk. Janovská LehotábÔl. Onnan, ahol ezerkilenc száz­negyvennégyben a Szlovák Nemzeti Felkelés idején dübör­­gött és égett a föld. Rögtön megemlítjük, hogy Jozef S v e c nem vett részt a súlyos har­cokban. Azon egyszerű oknál fogva, hogy akkoriban csak hét éves volt. Tulajdonképpen még ma is csak legényszámba megy, hiszen olyan lenyalt képű, kis­fiús, mindig ragyogóan tiszta és örökké mosolyog. Gyermek­ded arcán az élet még nem szántott mély barázdákat. Leggyakrabban ott találko­zunk vele, ahol a bágerek sü­­rögnek, forognak, ott, ahol a Kelet-Szlovákiai Vasmű épül. Már messziről látni, hogy az egyik emelőrúd kissé félre áll. Alatta vörös csíkot látni. A központi gépészműhely jövő csarnokai épülnek itt, és mel­lettük emelkedik az üzemi ét­terem is. Az étteremből „ifjúsági épít­kezés" lett. Ezért fiatal a mes­tere is, aki nem más, mint a huszonhárom éves Jozef Svec, Janovská LehotábÔl. A mester természetesen min­den körülmények között mes­ter, mégha fiatal is. — Mester, erre van szükségünk! — Mes­ter, intézkedj ebben az ügyben! — Mester ide, mester oda! Igaz, hogy az építkezés, ahol Jozef Svec „mester" -kedik, kicsi és a körülötte lévő építkezésekkel szemben egészen egyszerű. Hi­szen „csak" egy üzemi étterem építéséről van szó, amelyben majd 1500 dolgozó étkezhet. Az épület kétemeletes, de termé­szetesen megkívánja a magáét, mint bármi más munka. Külö­nösen, hogyha a jövő év au­gusztusáig át akarják adni. Mégpedig kulccsal együtt. Az ember különböző módon válhat mesterré. Jozef Svec eredetileg ács volt, mint az apja. Nemrég még Žiar nad Hronomban együtt dolgoztak első alumíniumfeldolgozó üze­münkben. Az üzemi bizottság a fiatal Svecet egyéves mester­­iskolába küldte. De még mielőtt befejezte volna az iskolát, a Hron építkezési vállalat Kassá­ra költözött. Mihelyt az újdon­tanúinak SZAKEMBEREI..í A JÖVÖ Itt Kézsmárk környékén már nemcsak ijesztget hi­deggel a tél, hanem gyakran havat 's hoznak a nehéz fel­hők. A mezőgazdasági tech­nikum tanuló] azonban ilyen­kor sem kuksolnak a fűtött szobákban, hanem szorgal­masan látogatják a helyi is­kolagazdaságban tartott gyakorlati órákat, hogy ily módon is elmélyítsék az el­méleti oktatással szerzett tudást. Azt tartják: gyakor­lat teszi a mestert, márpedig ők jő szakemberek akarnak lenni. Szerencse, hogy a Ružena ilyen jámbor pára, mert így minden nehézség nélkül megismerkedhetnek a tanu­lók az állatgondozás, illet­ve a tehén szervezeti fel­építésének legfontosabb tudnivalóival. Kalinicová, Bitti és Ta­más, a három szorgalmas tanuló a gyakorlati munká­ban is otthonosan mozog­nak. Pedig a megfelelő ta­karmányösszetétel és a ta- jil karmányadag összeállítása jji nem könnyű dolog, mert a jjj tanulóknak már azt is is- jil merniük kell, hogy például jjj egyik vagy másik tehénnek jjj mennyi és milyen takar- jjj mány kell ahhoz, hogy a le- jjj hető legmagasabb tejhoza- jjj mot adja. Szóval az egyedi jil takarmányozás, a magas jjj tejhozam titkaival már itt jjj az iskolában megismerked- jjj nek. . iü —la jjj sült mester elkészült, szintén idejött ez év júniusában. Majd egyszer elmondhatja, hogy se­gített a világ tíz legnagyobb kohászati üzemének egyikét felépíteni. Žiarban tagja volt a rádió­­klubnak. Szeretett sportolni, de Kassán valahogy másképpen alakult a helyzet. Reggel még sötétben indul az építkezésre. Gondoskodni kell a fáról és ezer más gondja akad. Heten­ként háromszor a zsúfolt autó­buszon Kassára megy. Pontosan befut az esti ipariskolába és áj ismeretekkel gazdagodik. Taní­tás után újból hazasiet. Az építkezés — az iskola, vissza az iskolából az építkezésre. Másra nem telik idejéből. Sacán lakik, mint a legtöbben. Szépen lak­nak, hat, nyolc fiúval együtt. — Mennyi ideje marad olva­sásra ? — Hát bizony nehezen jutok a szakkönyvek olvasásához. — No és a leányok? Szépek? — Otthon vár a menyasszo­nyom, úgyhogy... Az építkezésen igen jó kő­műves csoport dolgozik. Fiata­lok és idősebbek. Ha valamire szükség van, csak elő kell hívni őket és mindent meg lehet ve­lük beszélni. A darukezelő egy kicsit haragudott, de azután együtt felkúsztak a darura és kitűzték a vörös zászlót, ame­lyen ezek a betűk ékeskedtek: CSM. Svec a daru alatt ott látta barátait, a kőműveseket és ácsokat, és mintha valamit ki­áltottak volna. 1. F. • Évente több mint százezer Java ČZ kerékpárt szállítunk több mint 120 országba. A Né­met Demokratikus Köztársaság­ban 175 000 Java ČZ motorke­rékpár és robogó fut, Lengyel - országban 101 000, Finnország - ban 60 000 és Hollandiában 30 000. • Szinte hihetetlen, de a tu­dósok kiszámították, hogy egyetlen egy moly évente 12 juh gyapját tudja elfogyasztani. A város szélén új lakástömbök épülnek. Százhat lakásegység készül itt porabetonból. A darus, Emil Hudec (a második képen) ilyennek látja kis kabinjából az épülő várost. Fiatalok városa a íasrasepito szövetkezet tizennyolc tagja már új lakásbar kívánhatott boldog új évet egymásnak. Képünkön az új szö­vetkezeti lakásegységet látjuk. r •• r •• Ezt a meghatározást először Foltan elvtárstól, a partizánskej városi nemzeti bizottság. titká­rától hallottam, később többen is említették. Az elnevezés va­lóban találó. Partizánske az if­júság városa. Lakosainak át­lagéletkora alig néhány évvel haladja túl a húsz évet. Ha mindezt tudjuk, akkor már könnyen megértjük azt is? hogy miért tanúsít a lakosság olyan nagy érdeklődést a lakáskér­déssel kapcsolatos vita iránt. A nem egészen 9 ezer lakosú városka polgárainak lényeges többsége nőtlen és hajadon, te­hát nősülésre, férjhezménésre készül. Mivel minden új házas­pár megfelelő lakásba szeretne költözni, komoly gondot okoz­nak az esküvők a városi nem­zeti bizottságnak. Mégis azt mondhatjuk — persze ez az it­teni Augusztus 29. üzem érde­me is — hogy jó mederben ha­lad a városban a lakáskérdés megoldása Tizennyolc család az elmúlt év utolsó negyedé­ben költözött szövetkezeti la­kásba, és ez évben is újabb jelentkezők vannak, akik szö­vetkezeti lakást akarnak építe­ni. Mivel az üzemben dolgozó fiatalok többsége bejáró, így azok az ifjú munkások, akik munkájuk után tanulnak, sok időt veszítenek az utazássai. Számunkra előnyösebb volna a bentlakás. A jelenlegi legény- és leányszálíásokon nem tud­nak minden jelentkezőt elhe­lyezni. Ezért megkezdik egy 130 ágyas legényszáiiás építé­sét. A főtér egyik oldalán pe­dig néhány éven belül felépül hazánk egyik legkorszerűbb ti­zenhárom emeletes ifjúsági otthona. Felépítésével előre­láthatólag teljesen megoldódik az üzemben a nőtlen fiatalok lakáskérdése. Persze, niinél több fiatal költözik a városba, annál több lakás építése lesz esedékes az elkövetkező évek­ben, mert a fiatalok, s ez már természetes, nősülnek és férj­­hezmennek. — így van ez jól — mondja Foltan elvtárs. — Hely lesz bő­ven a fiatalok számára, ha fel­épül az ifjúsági otthon, meg a iegényszállások. Az új háza­soknak sem kell aggódniuk, mert a harmadik ötéves terv­ben 450 lakásegységet építünk. Ezenkívül természetesen enge­délyeket adunk egyéni építke­zésre, és továbbra is előnybe helyezzük a szövetkezeti lakás­építést. Azok a fiatalok gon­dolkodnak okosan, akik kere­setükből rendszeresen takarék­ba raknak s így néhány év múlva nem okoz nekik különö­sebb anyagi gondot a nősülés, mert be tudják fizetni a meg­szabott összeget a lakásépítő szövetkezetbe és rövidesen kész lakáshoz juthatnak. EPUL, SZÉPÜL... Ha az idegen egy évtizeddel ezelőtt járt városunkban és ma ismét ellátogat, bizonyára meglepődik. Bár sokan azt hit­ték, hogy a területi átszerve­zés következtében a fejlődés meglassul. Nem Így történt, Zseiíz már nem járási székhely, de mégis tovább fejlődik. Az elmúlt hat hőnap eredményei azt bizonyítják, hogy csak az embereken múlik, mennyire gyorsul vagy lassul a fejlődés üteme. Molnár József elvtárs, a vá­rosi nemzeti bizottság titkára az építésről szólva megjegyez­te: városunk további fejlődé­sére nincs kihatással az, hogy megszűnt a járás székhelye lenni. A „Z“ akció keretében megkezdett építkezések tovább folynak. Hat tanteremmel bő­vítettük a magyar tannyelvű tizenegyéves középiskolát és az épületet októberben adtuk át rendeltetésének. A másfélmillió koronás költ­séggel épülő korszerű sportpá­lya építésére ez évben már 140 ezer koronát kimerítettünk, és a Csehszlovák Testnevelési Szövetség kerületi bizottságá­tól kapott további negyvenezer koronát az év végéig szintén felhasználjuk. A pótköltségvetés összegé­ből is jelentős részt fordítunk hasonló célra. Kétszázezer ko­ronás költséggel átépítjük a volt Breiner-féle kastélyt, ahol öt tantermes óvodában egész­séges környezetben növeked­hetnek majd a gyermekek. Városunk dolgozói minden­ben segítséget nyújtanak a vá­lasztott szerveknek, hiszen egy célunk van, szebbé tenni váro­sunkat. Bátran mondhatjuk, hogy városunk évről évre szé­pül, épül mlndannyiunk örö­mére. ANDRISKA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents