Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-06-20 / 25. szám
t Légy készen A trnavai járásban jól felkészültek a fiatalok a nyári nunkákra. Kiindulva a járási pártbizottság határozatából, a CSISZ járási elnöksége május elején feldolgozta az ifjúságra háruló feladatokat. Közösen a gépállomással összehívták a fiatal kombájn nosok és traktoristák járási Bratislava, 1961. június 20. X. évfolyam, 25. szám Ara H0 fillér A közép- és szakiskolák, valamint a tanintézetek legjobb tanulóinak találkozása a prágai várban a párt és a kormány vezetőivel FELEDHETETLEN TALÁLKOZÓ A prágai vár festői kertjében már jóval hat óra előtt apró csoportokban érkeztek a vendégek. Fiatalok, fiúk, lányok, oly annyira különbözők s mégis illik rájuk egy közös meghatározás: az ország legjobb tanulói. Ok hatszázan a közép- és szakiskolák, valamint a tanintézetek legjobbjai ma este Novotný elvtárs vendégei. Lassan lépkednek a gondozott ösvényen, szemlélik a kertet, várják a találkozást a házigazdával. IÖBBEN HOZTAK kicsi aján- Néhány perc alatt körülöleli dékokat, mint kollektívájuk őket a vidám ifjú vendégek szeretetének, hálájának értékes megnyilvánulását. S a kis csoportokban röpködnek a kiváncsi kérdések. Anička Kotlanová kezében egy díszes dobozban, szép férfiing. A klatovi lányok készítették. Szomszédja a prágai Masné utcai gépipari technikum tanulója díszes albumot szorongat. Ez is ajándék lesz. — Olyan jó volna már átadni... Annyiszor átgondoltam hogy mit is mondok, dehát mégis ... Ahány várakozó, megannyi a kérdés... Röviddel hat óra után megérkeznek a párt és kormány vezetői Novotný elvtárssal az élen. gyűrűje s minden -hivatalos szokást mellőzve elkezdődik egy feledhetetlen találkozó. Bacílek elvtárs sétára hív egy kis csoportot, de bizony szinte minden lépésnél megállnak, annyi a kérdés, alig győzi válasszal Aprólékosan kikérdezgeti a fiúkat terveikről. — Mezőgazdasági főiskolára készülök, — feleli Unger Dušan, — aki a michalovcei technikumot végezte kitüntetéssel. S íme elég egy szó és máris mezőgazdaságunk problémái a beszédtéma. A jövendőbeli szakemberek, zootechnikusok, agronómusok elmondják észre-Rajecké Teplice — az ország minden részéből június 26-tól július 5-ig több mint 2000 pionír fog itt táborozni. Itt kerül sor a pionírok találkozására pártunk és kormányunk képviselőivel. vételeiket, véleményüket. Kérdéseikre a legilletékesebbek, a CSKP KB titkárai válaszoltak. — Szeretni kell a gépeket, fiúk és érteni kel! hozzájuk ... Veres Lajos úgy érzi, hogy szinte neki szólnak a biztató szavak. Őt is a gépek vonzották, ezért végezte el Szepsiben a technikumot, s most a mezőgazdasági főiskola gépészeti szakán akarja folytatni tanulmányait. — Növelni kell a szakképzettséget, aki elvégezte a tanonciskolát. annak meg kell szereznie az érettségit is. így bíztatja a lányokat Kahuda elvtárs, az iskolaügyi miniszter. E csoporttól néhány lépésnyire a zöld pázsiton Hendrych elvtárs a politechnikai oktatás iránt érdeklődik a fiúktól. Kopecký elvtárs a kormány utolsó üléséről beszél a körülötte állóknak. Öröm hallgatni szavait. „Nekünk minden téren meg kell előznünk a kapitalistákat, hiszen mi kommunisták vagyunk ...“ FUT AZ IDŐ. ALKONYOD1K. Beszélgetéstől hangos a kert. Igen természetes, hogy a legtöbben Novotný elvtárs körül tömörülnek. E csoportban valóban mindenről szó esett: a tanulmányi eredményekről, a pályaválasztáson, a szellemi és fizikai munka közti különbség eltűnésén keresztül, egészen külkereskedelmünk porblémáinak megtárgyalásáig. Ahogy kigyúltak a sziporkázó fények, a vendégek kultúrműsorban gyönyörködtek. Aztán megszólalt a zene, benépesedett a táncparkett. A jelenlevő lányok közül Miroslava Cadková volt a legbátrabb, ő kérte fel először táncra köztársaságunk elnökét. A királyi vár kertjében az ország legjobb tanulói vígadnak, szórakoznak, beszélgetnek a nép, az ország vezetőivel, oly természetesen és közvetlenül, mint odahaza a családi asztalnál szüleikkel. S az est végén mindannyian jól emlékezetükbe vésték Novotný elvtárs búcsúszavait: „Nagyon sok múlik a ti képességeiteken és tudástokon, hiszen a ti generációtok építi fel hazánkban a kommunizmust!“ A csillagos ég alatti találkozó véget ért, de feledhetetlen emlékét hatszáz fiú és leány őrzi szívében. CSETŐ JÁNOS Prága 1961. Június 16. aktíváját, ahol megtárgyalták a két- és hárommenetes aratás előnyeit. A járásban 15 kombájnt foglaltak el a CSISZ-tagok. Valamennyien vállalták, hogy bekapcsolódnak a 100 hektárosok mozgalmába. A járásban 23 ifjúsági kollektívát szerveztek meg, melyek segítenek a cséplésné! és a tisztításnál a második váltásban. A csoportok versenyeznek a járási CSISZ bizottság vándorzászlajáért, a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Dél-Szlovákiában megkezdődött az aratás Már zúgnak az aratógépek c sallöközben az út mentén sárga, szürke és zöld színt játszik a kalász. A szövetkezeti tagok elmennek egy-egy tábla mellett, megállnak, néhány leszakított kalászt a tenyerükben szétdörzsölnek és a magot ketté harapják. Vizsgálgatnak, tanakodnak magukban. Pár nap, és az őszi árpát már lehet kaszálni. A repcét szintén! Míg egyesek tanakodnak, vizsgálgatnak, a komáromi járás déli részén már zúgnak a gépek. A Dolný Peter-i EFSZ már június 12-én megkezdte az aratást. 18 hektáron vették sorba az őszi árpát. Hagyják, hogy pár napig száradjon úgy szépen sorban, aztán jönnek a kombájnok. felszedik és kicsépelik. Az árpa után a repcébe mentek. A kombájnon a CSISZ neveltjei ülnek. Szabó Dávid, Krnács Jani és Hejalós Feri. Büszke is rájuk az egész szövetkezet — mondja az EFSZ elnöke. A Dől. ný Peter-i szövetkezetben mindenki így beszél a fiatalokról. Ahol szükség van, ott segítenek. — Az aratás sikeres befejezése erkölcsi kötelességünk, — mondják a fiatalok, de van egy másik dolog is, ami vonz. Versenyt hirdetett az egységes földmüvesszövetkezet. Karóra, kirándulás stb. várja a legjobbakat, a győzteseket. Meglátjuk, ki lesz a győztes! Dolný Peter nem áll egyedül. Zúgnak a gépek Chotínon A: is, Bajoson is, a járás egesz területén! chotíni EFSZ-ben kombájnokkal indultak ki az őszi repceföldekre. A i repcét nem lapátolták Iszét és a növényzetet idő előtt aratták le. Megkérdeztük Dekány Sándor kombájnost, hogy miért? Azt felelte, hogy eddig még mindig szépen arattak, csak amikor a repcét önkötözőgépekkel gyűjtötték be, sok szem kárba veszett. Az idén hamarabb hozzáfogtak a repce aratásához, mert azt akarják, hogy a kombájn kicsépéljé á szemet, aríiélymost már érett. A még nem érett szalma és hüvely állítólag lehull a földre, azt a következő három napon belül csépelik ki, amikor a hüvelyekben a magot kombájnnal gýújtik össze. Vajon miért csinálják ezt így? Hiszen ebből csak káruk lehet. Dél-Szlovákiában kombájnokkal csak az érett repcét gyűjtik össze. Mert csakis akkor érjük el azt, amit akarunk: veszteség nélküli begyűjtést. Megkezdődött az aratás. A mag már a zsákokba ömlik, a dél-szlovákiai szövetkezetekben elsajátítják az új technológiát és újabb tapasztalatokat szereznek. Június 26. és július 2- között az idén először rendezzük meg a csehszlovák nép és az afrikai népek barátsági napjait. Az ünnepségeket országszerte a Nemzeti Front szervezetei készítik elő. A következő napokban minden kerületben manifesztációkat rendeznek és ezeken megjelennek az afrikai országok küldöttségei is. A meghívott vendégek közül sokan már Prágában tartózkodnak. Ezenkívül az üzemekben beszélgetéseket rendezünk azokkal az afrikai diákokkal, akik hazánkban a főiskolákat látogatják és olyan Marafkó Imre első aratása dolgozóinkkal, akik az utóbbi időben Afrikában jártak. A barátság napjaiban országszerte kiállításokat, politikai, gazdasági valamint kulturális előadásokat tartanak majd Afrikáról. A Csehszlovák Filmvállalat egész estét betöltő filmeket és rövidebb dokumentumfilmeket mutat be. Prágában, Plzenben és Brnoban Ghana válogatott futballcsapata mérkőzik a helyi futballcsapatokkal. A barátság napjai — amelyek alkalmával dolgozó népünk rokonszenvét fejezi ki a szabadságért küzdő Afrika népeivel — július 2-án a külföldi küldöttek barátsági estélyén csúcsosodik ki, amelyet a Nemzeti Front Központi Bizottsága rendez. A feketevízi szövetkezet gazdasági udvarán, az arató gépek körül nagy a sürgés-forgás. Két héttel ezelőtt a szövetkezet gépjavítói és kombájnistái az utolsó simításokat végezték a gépeken. Azóta már aratnak. A szövetkezet elhatározta, hogy a gabona 60 Vo-át kétmenetes módszerrel aratja le. A kétmenetes módszernek az előnyei ismeretesek. Például tavaly a pusztafödémesi ÁG-on kipróbálták ezt a módszert. Az eredmény: egy mázsa gabona kitermelése 2.90 koronával volt olcsóbb. Az aratást 5-6 nappal hamarább kezdhették meg. A cséplőgépek munkája teljesen feleslegessé vált, s ez munkaerő- és hajtóanyagmegtakarítást jelentett. Azok az emberek, akiknek a cséplőgépeken kellett volna dolgozni, sok más fontos munkát végezhettek el. Herét kaszálhattak, trágyát hordhattak és a kertészet körül sem maradt le a munka — mint más nyarakon. A gépek teljesítménye is alaposan növekedett. így nem csoda, ha a galántai járásban a gabona 61 %-át kétmenetes aratással takarítják be a szövetkezetek és az állami gazdaságok. A képen: Marafkó Imre, a kombájnos, Múcska elvtárs, a szövetkezel agronómusa és az új szovjet kombájn. Így lesz ez Feketevízen is. A szövetkezet vezetősége nemcsak határozatot hozott, hanem minden anyagi szükségletet is megteremt, hogy a terv valóra váljon. A sürgőtor gó kombájnosok közt feltűnik ügyességével, de fiatalságával is egy aprótermetü legényke. Marafkó Imre az, a szövetkezet legfiatalabb kombájnosa. Mindössze 18 éves. Szinte gyerekes szeretettel forog a kombájnja körül. Óvatosan húz meg minden csavart, szemével megsimogatja a sokszáz alkatréizt. Miért ez a lelkesedés? Múcska elvtárs, a szövetkezet agronómusa mindent elárul. Marafkó Imre 1943-ban elvesztette édesapját. A Nagy- Magyarország lázálmát hajszoló urak küldték a halálba. Imre árva maradt hét testvérével együtt. Kevés volt a kenyér a családban és sok az éhes száj. Imre alig cserepedett fel, egy gatyáért, ingért és kosztért nagygazdáknál libát, tehenet őrzött, majd kapált. Mikor megalakult a szövetkezet, éppen kijárta az iskolát és beált szövetkezeti tagnak. Ott figyeltek fel rá, mert mindenhol és minden munkában megállta a helyét. Elküldték mezőgazdasági gépesítő iskolába, ahonnan mint szakember került vissza a szövetkezetbe. Míg iskolába járt, fizetést is kapott. Egy éven keresztül gépjavításokkal mélyítette szaktudását, míg az idén tavasszal új szovjet kombájnt kapott a szövetkezet. Nagyszerű gép, sok új módosítással. Egyszerű átszereléssel kétmenetes aratásra is kitünően fel lehet használni. Ki fogja megkapni ezt a gépet. Ki lesz a gazdája? A szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy Marafkó Imre bizonyítja be rajta tudását. Ezért oly nagy az izgalom. Marafkó Imre, a volt árva gyerek, gazdagok kicsiny, elhagyott szolgája felül a gépre és belemarkol a végeláthatatlan búzatáblákba. Most magának fog aratni, mindenkinek, a szövetkezetnek, a népnek. Most már biztosan arat. Göndör haja megcsillátnlik a búzatengerben, biztos kézzel vezeti a kitűnő szovjet kombájnt. Mit gondolhat, mikor hallgatja a gép egyenletes zúgását. Mi jut eszébe, ha hátrapillant a gép tartályába, ahol az aranyos búza garmadába gyűl? Talán a libák gágogása, melyeket másnak őrzött és nevelt fel. Talán az a kevés kenyér, amit enni kapott. Vagy rongyos, foltos öltözéke és kis botja. Akkor az volt a kezében. Nagy utat tett meg Marafkó Imre. Bottól a kombájnig. Ugyanazt az utat tette meg, amit az összes faluszegény je. Az üres tarisznyától a tele tartályig. VADÜVICS JÓZSEF I
