Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-06-13 / 24. szám

szervezete A falu szocializálása terén szép ^eredményeket értünk el. Mezőgazdaságunk a modern nagyüzemi termelés útján ha­lad. A CSISZ-re mint a párt segítőtársára a változott felté­telek mellett új feladatok há­rulnak A CSISZ KB határozatá­nak értelmében Szlovákiában a CSISZ-szervezetek kiépítése terén eddig már három szerve­zési forma alakult ki. A szerve­zetek átcsoportosítása azért történik, hogy közelebb hozzuk őket a termeléshez és ihatéko­­nyabban kivehessék részüket a mezőgazdasági termelés további fellendítéséből, az új technika és technológia bevezetéséből, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szakmai oktatásából és abból, hogy az előírt feladatokat határidő előtt teljesítsék. • 1. Azokban a falvakban, ahol az EFSZ-ekben kevés CSISZ-tag dolgozik ifjúsági munkacsopor­tokat alakítunk az EFSZ-ekben. Ezeket a csoportokat közvetle­nül a CSISZ falusi szervezeté­nek vezetése alá helyezzük. Az EFSZ-ekben működő ifjúsági munkacsoportok elvben ugyan­olyan megítélés alá kerülnek, mint az üzemekben működő if­júsági munkacsoportok. Tevé­kenységükért a CSISZ falusi szervezetei felelősek. 2. Olyan falvakban, ahol az EFSZ-ekben a CSISZ-tagok túl­nyomó része dolgozik, közvet­lenül a szövetkezetben alakí­tunk CSISZ-szervezetet. Ebbe a szervezetbe tartoznak a fal­vakban élő fiatalok, ha munka­helyükön nem működik CSISZ- alapszervezet. Azokat, a fiata­lokat, akik iskolábá vagy mun­kába máshová járnak, de idejük túlnyomó részét falun töltik, a CSISZ-alapszabálypk értelmé­ben a CSISZ falusi szervezetei­nek kell nyilvántartani. A szövetkezeti CSISZ-szerve­­zet kialakításánál ügyeljünk ar­ra, hogy a szervezet tevékeny­sége ne gyengüljön és a falusi ifjúság élénk szervezeti életet élhessen. Eddig már 95 szövetkezeti alapszervezet működik. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy jó munkát végeznek, hozzájá­rulnak a falu fellendítéséhez, a termelés emeléséhez és segí­tenek a haladó munkamódsze­rek bevezetésében. Ilyen szö­vetkezeti alapszervezet műkö­dik Oborinban (Tőketerebesi járás), ahol szép eredményeket értek el az „Ötéves tervet négy év alatt“ mozgalomban. A ker­tészetben ifjúsági munkacsapa­tot szerveztek és arra kötelez­ték magukat, hogy 10 200 koro­nával emelik a jövedelmet. A CSISZ bősi, csicsői, udvardi szervezetei teljes gépesítésű brigádokat szerveznek. A kuko­ricát négyzetes-fészkes módon vetik el. Öurkovon gépesítő kollektí­vát szerveztek, amely verseny­ben áll a szocialista munkabri­gád címért. A kollektíva tagjai a gépjavítást és a kombájn­kezelést is elsajátítják. A nagy EFSZ-ekben, ahol szépszámú CSISZ-tag, és fiatal dolgozik, a CSISZ kerületi veze­tőségének hozzájárulásával szö­vetkezeti CSISZ-vezetőségeket alakíthatunk, ezeket a CSISZ plenáris ülésén vagy a küldőt-Új iskola-jó tanulás Rendszerünkben komoly pénz­összegeket áldoznak az iskolák építésére, javítására. Ott, ahol a kormány támogatása mellett még a lakosság is tetemes tá­mogatást nyújt, mindenütt szép iskola épülhet a faluban. Itt yan a ragyolciak példamutató csele­kedete, az új kilencéves iskola * építésénél végzett társadalmi munka terén. A ragyolci új iskola már áll, és büszkén hir­deti az itteni dolgozók szorgal­mát, gyermekeik iránti szere­­tetét. És amikor az új iskolát néztük, észrevettük, hogy külö­nös gondot fordítanak környé­kének rendbentartására is. A fiatalok és idősebbek állandóan csinosítják, szépítik az új iskola környékét, s ebben a tanítók is segítenek. További távlatokat nyit a harmadik ötéves terv. Ragyol­­con az iskola mellett rövidesen elkezdik a napközi otthon épí­tését. A járás csak 35 ezer ko­rona segélyt ad a napközi otthon építéséhez, de a falu la­kosai vállalták, hogy társadalmi munka keretében elvégzik az építkezés nagy részét. Abban is bíznak, hogy tornatermet és nem utolsó sorban tanítói laká­sokat is építenek. Az iskola épületébe lépve jó érzés tölti el az embert. A fa­lakon díszeleg a sok oklevél, kitüntetés és virág. Ragyog a tisztaságtól a padló, lépcső és folyosó. ízlésesen egyszerű és mégis barátságos a kis igazga­tói szoba, ahol Futó Ernő igaz­gató tárgyal éppen valakivel, örömmel hallottuk, hogy a ra­gyolci középiskola tanulói közül hárman jelentkeztek kertészeti iskolára. A losonci mezőgazda­­sági gépjavító-iskolára szintén hárman és a tornaijai mezőgaz­dasági iskolára ugyancsak to­vábbi három tanuló jelentke­zett. Szép eredmény ez. Öraszünet van, s ahogy a ta­nulók elhagyják a tantermeket, feltűnik, hogy minden tanuló­lányon köpeny van. Egyszerűek, ízlésesek ezek a köpenyek. Ak­kor eszünkbe jut, hogy ezt az úgynevezett köpeny-kérdést a járási székhely iskolái, kivéve a magyar tannyelvű kilencéves alapfokú középiskolát, még máig sem tudták megoldani. Pedig most Losoncról van szó, ezt ne felejtsük el. A ragyolci tanítók ezt a kérdést már tel­jesen megoldották. Látogatásunk során véletlenül a VIII. osztályba nyitottunk be. A katedrán hatalmas vörös zászló díszelgett, a legjobb osz­tály felirattal. így tudtam meg, hogy az iskolában negyedéven­ként kiértékelik az egyes osz­tályok tanulmányi előmenetelét és egyéb, az iskolai élettel kap­csolatos tevékenységet. Az ér­tékelés alapján ítélik oda az iskola vándorzászlaját az arra legérdemesebb osztálynak. így lett ebben a negyedévben a-leg­jobb osztály a nyolcadik. Varga József tanító, az iskola takarékossági felelőse, büszkén számol be a tanulók példás ta­karékoskodásáról. A falon a havi kiértékelés eredménye. A legjobban takarékoskodó osz­tály szintén vándorzászlót nyer. Nem egy szülő volt hálás azért, hogy az évközökben gyűj­tött pénzt a tanuló a bankban hagyta — beszélte Varga Jó­zsef. — Amikor a gyermek felsőbb iskolába került, igen jól jött a lassan megtakarított pénz a tanulás további költsé­geinek fedezésére. Az iskola tanítói a mindenna­pos oktató, nevelőmunka során és azon túl gondoskodnak a munkás- és parasztcsaládokból származó gyerekekről. Ilyen lelkiismeretes munkával, mint amilyet folytatnak, ezt elérhe­tik. SÖLYOM LÄSZLÖ, Losonc tek konferenciáin kell megvá­lasztani. Bátorkeszin és Gútán már létezik ilyen szövetkezeti alapszervezet. Bátorkeszin a CSISZ vezetősége öt alapszer­vezetet irányít. Az egyik alap­szervezet a növénytermesztés­ben, a másik a kertészetben, a harmadik a dohánytermesz­tésben, a negyedik a gépköz­pontban működik. Ezeknek az alapszervezeteknek, hasonló­képpen mint az üzemekben mű­ködő alapszervezeteknek, jo­gukban áll új tagokat is felven­ni. Az olyan esetekben, amikor az EFSZ-eket egybeolvasztják, a CSISZ-szervezetek egyesíté­sét csakis a CSISZ kerületi ve­zetőségének hozzájárulásával lehet végrehajtani. Ilyenkor az átszervezésnél a következő szempontok jönnek számításba: 1. Azokon a helyeken, ahol a falvak között nagyobb távol­ságok állnak fenn és ez a kö­rülmény befolyásolná a tagok aktivitását, maradjanak műkö­désben továbbra is az eredeti CSISZ-szervezetek. 2. Indokolt esetekben szer­vezhetünk olyan falusi ifjúsági szervezeteket, amelyek egyesí­tik a falu összes CSISZ-alap­­szervezeteit. Az ilyen összfalusi szervezetekkel még nem sze-; reztünk tapasztalatokat és ezért a megszervezésüknél támasz­kodjunk a párt szervezési ta­pasztalataira. Általában elmondhatjuk, a CSISZ szövetkezeti szervezetei lehetővé teszik, hogy a fiatalok elérjék az „Ötéves tervet négy év alatt“ mozgalom célját. PAVOL MIKULÁS A choceni Orličan nemzeti vállalat a legújabb típusú Škoda 706 RTTN-jelzésű hűtőberendezéseket gyártja. Főleg a kon­zervgyárak és hűtőüzemek várják az új készítményeket. Amint látjuk, gyors ütemben szerelik össze a hűtőbendezé­seket. A tőketerebesi járásban a CSKP megalapításának 40. év­fordulója alkalmából a fiatalok felkeresték a párt dicső harcai­nak színhelyeit. Több beszélge­tést rendeztek idősebb pártta­gokkal, akik felidézték emlé­keiket és sok ismeretlen részle­tet mondtak el pártunk törté­netéből. A nagy évforduló alkalmából a CSISZ-tagok és pionírok több mint z millió korona értékben 563 kollektív és sok száz egyé­ni kötelezettségvállalást tettek. A vállalások teljesítésében több mint 15 ezer pionír és szikra, valamint több mint 6 ezer A suchdoli EFSZ-ben dolgozók gyermekei számára vidám ün­nepséget rendeztek a gyermeknap alkalmával. A gyermekek „vonatoztak" is egy kicsit, bár nem síneken, hanem Ilyen fa­­kerekű kiskocsikon, de mégis „vonat“ volt számukra. Usmerd meg hazádat Brno Morvaország szíve, ha­talmas vidék metropolisa, vi­lághírű város. A Cseh-morva hegyek és a gazdag morva sík­ság találkozásánál épült. Ez is arra vall, hogy főleg árukicse­rélő szerepe volt. Fontos utgk, vasutak keresztezik, már a leg­régibb korokban is rajta veze­tett át a Balkánt és Észak- Európát összekötő útvonal, va­lamint Dél-Európát és Krakkót, Lemberget összekötő út. Jel­lemző, hogy Beccsel már 1838- ban vasútvonal kötötte össze. Ez is fontos közlekedési és ke­reskedelmi szerepére vall. Eb­ben az időben kezdett kifejlőd­ni az ipar a városban. Jobban mondva a kézműipar változott át mbdern nagyiparrá. Komo­lyabb hajózható folyó nem szeli át a várost, pedig a folyók ál­talában elősegítik a nagyváro­sok fejlődését. A szerencsés földrajzi helyzet mégis megha­tározta ebnek a városnak a sor­sát, fejlődött, bővült, mert fej­lődnie, bővülnie kellett. A város ma úgyszólván két részre oszlik: régi és új város­ra. Az Óváros a várhegy, a Spilberg körül terül el, az Új­város pedig lényegében véve nagyobb részét teszi ki Morva­ország metropolisának. Szép üzletek, középületek, kulturális intézmények épületei sorakoz­nak az utcákon. A forgalom élénk, s minden ragyog a tisz­taságtól, beleértve az utcákat is. Az üzletekben a kiszolgálás ma is hagyományosan híres az udvariasságról. Megtörtént már velem ebben a városban, hogy egy sörrendelés alkalmával nem tudtak tíz fillért visszaadni. El is felejtettem az esetet és más­nap ugyanazon a helyen újra megfordultam. A pincér ugyan csak másodszor látott életében, mégis megismert és visszaadta a tíz fillért. Ilyesmi sem törté­nik meg máshol, csak Brnoban, vagy legalábbis máshol ritkáb­ban történik meg. A város legrégibb épületei a késői got stílust viselik ma­gukon. De Brnora nem ez az építészeti stílus jellemző. A ké­sői gátból csakhamar áttör a' korai gátba, majd a barokkba. Szebbnél szebb barokk-paloták, épületek láthatók a különböző tereken, utcákon. A régi utcák eléggé szükek, de hangulatosak. Talán az utcák kanyargóssága szoktatta rá a városban lakókat a legfegyelmezettebb közleke­désre. Jellemzi az Óvárost az is, hogy az évszázadokkal vagy legalább másfél évszázada emelt épületekben szupermodern el­árusító-helyiségeket, mozikat rendeztek be. Még söröző sem létezik itt, mely ne viselné ma­gán a jellegzetes brnói hangu­latot. Gyakran úgy érzi magát az ember, mintha egy más vi­lágba került volna itt a többi városhoz viszonyítva. Művészie­sen elrendezett fényreklámok, s különböző korszerű berende­zések teszik még vonzóbbá az amúgy is szép üzlethelyiségeket. A Vörös Hadsereg tér a város legtágasabb, legparkosabb tere. Ezen át bonyolódnak le a kü­lönböző felvonulások, s ez egy­szersmind a város forgalmi gócpontja is. Ez a tér közvetíti a forgalmat az Óváros és az Újváros negyedei között, és a vidéki átmenő forgalom is ezen át zajlik le. Több útvonal keresztezi, s ezért a járművek sokasága megoszlik rajta. Egy rövidebb utca választja el a Vörös Hadsereg tértől a Sza­badság teret. Ez már régi. Pár lépés az előbb említett helytől, és a városnéző száz évvel ké­sőbbi korszakban veszi magát észre. De a régi épületek frissen mosolyognak. Az elragadó lát­ványosságú Szabadság térre mosolyog a közeli Rozkvet áru­ház, s mint valami villogó szem vág bele a hangulatba. A vásár-városról és a Spil­­bergről már írtunk és írni fo­gunk. A közel 400 ezer lakosú városról sem lehet hű képet festeni egy rövid írásban. De ha az új városnegyedekről beszé­lünk, szintén egy érdekes dol­got kell figyelembe vennünk. Természetesen minden város­nak vaknak régebbi részei és új negyedei. Az új negyedeket leg­többször éles határvonal vá­lasztja el a régebbi részektől. Gyakran az új negyedek nem viselik magukon a város jelleg­zetességeit, nem idomulnak a város képéhez. Az új házak le­hetnek bárhol, valahogy egyfor­máknak tűnnek, nincs, jellegze­tességük a régi városrészekhez viszonyítva. Ugyanolyan házak vannak Kassán, mint mondjuk Zsolnán. Brnóban más a hely­zet. Az új városnegyedek építé­szeti szempontból is jellemzik a várost. Ugyanaz a hangulat van a komárovi legkorszerűbb lakótelepeken, mint a Spilberg környékén. Ez a város egy és oszthatatlan. Új, korszerű há­zak vannak és korszerűsített régi épületek, de a szellem, a hangulat, az összkép egy. Ez a város egyik legfőbb jellem­zője. Az ember ugyanúgy Brnó­ban érzi magát a város legszél­ső, legújabb épületében, mint hogyha a Spilbergben berende­zett turista-szálláson aludna. Pedig a Spilbergben bolthajtá­sos mennyezet van, métervas­tagságú falak, a város szélén pedig a legkorszerűbb épületek. A város lakosságáról, törté­nelmi nevezetességeiről, kultu­rális intézményeiről is sokai lehet beszélni. De erről majd máskor, legközelebb. Valóban néhány szóval csak jellemezni lehet a várost, de aprólékosab­ban elmondani róla mindent, azt nem. Mindenesetre élmény megtekinteni és ezt senki se mulassza el, akinek csak a leg­kisebb alkalma is van rá. BAGÓT A ISTVÁN CSISZ-tag vett részt. Örömmel jelenthetjük, hogy a vállaláso­kat a legtöbb CSISZ-szervezet­­ben nemcsak teljesítettük, ha­nem túlteljesítettük. 1. A mezőgazdaságban 43 kol­lektívát szerveztünk, ezek közül tizenegy elnyerte a szocialista munkabrigád címet. * 2. A „Mindenki újító módon“ mozgalomban' tizenhat szerve­zet és ifjúsági kollektíva vett részt, szám szerint 800 fiú és leány. 3. A harmadik ötéves terv ifjúsági megtakarítási számlája 754 ezer koronát tesz ki. 4. A mezőgazdaságban a kö­vetkező eredményeket értük el: a) A „Harmadik ötéves tervet négy év alatt“ mozgalomba 36 CSISZ-alapszervezet és ifjúsági kollektíva kapcsolódott be. b) További 341 fiatalt nyer­tünk meg a mezőgazdaság és a mezőgazdasági iskolák számá­ra. c) 8130 köbméter komposztot készítettünk, 2360 hektár rétet és legelőt trágyáztunk. 13 750 gyümölcsfát ültettünk. 5. A közhasznú munkában és a faluszépítési akcióban több mint 200 ezer brigádórát dol­goztunk le, 23 ezer kg papír1-1; textil-.és fémhulladékot, vala­mint tfesforgácsot gyűjtöttünk össze. A kötelezettségvállalások értéke több, mint 2.5 millió ko­ronát jelent népgazdaságunk számára. Egyben büszkén je­lentjük, hogy több, mint 200 CSISZ-szervezet és pionír-cso­port további kötelezettségeket vállalt, mégpedig több, mint 1.5 millió korona értékben. Brnora leszáll az alkony, de a csúcsforgalom most kezdődik a városban. A CSISZ Központi Bizottsága pártunk alapításának 40. évfor­dulója alkalmából Prágában if­júsági örömnapokat rendezett, egybekötve az Ifjúsági Alkotó­verseny országos döntőjével. Az országos döntőbe elég szép számban katonai csoportok is feljutottak. Az egyes csoportok szép helyezést értek el. Annál az alakulatnál, ahol a CSISZ el­nöke Brabec kapitány, működik a „GORAL“ ének- és tánc­­együttes. Ez az együttes is fel­jutott Prágába és elsők között végzett. A csoport mű­vészeti vezetőjének Suroviak főhadnagynak is köszönhető a siker. Ez az együttes védnökséget vállalt a mýtói falusi CSISZ- szervezet felett, ahonnan tánc­csoport leánytagjai kerülnek ki. A tánccsoport tagjai közül meg kell dicsérni Alena Marečkovát és Dana Krupičkovát. Nagy si­kert értek e! nemcsak a verse­nyeken, de a közönség előtt is a „Búcsúzó“ .tánccal. Táncban kifejezik, hogyan búcsúznak a fiatal bevonuló katonák a lá­nyoktól. Ezenkívül még a fiúk „Puszta“ tánca is nagy sikert aratott a versenyen. A GORAL ének- és tánc­­együttes eddigi munkájának elismeréséül nemsokára szlová­kiai körúton vesz részt és több helyen is fellép. A Csallóköz egyes falvaiba, valamint Közép- Szlovákiába is ellátogat. Vý­­chodnán is szerepel a tánc­ünnepségeken. MARTINCSEK RUDOLF, katona /

Next

/
Thumbnails
Contents