Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-06-13 / 24. szám

A „Véres nősz“ szlovákiai bemutatója

A fiatalok színpada (általában így nevezik a nyitrai területi színházat, tekintve, hogy az együttes zömét a Zeneművészeti Főiskola nemrég végzett növendékei képezik) az utóbbi időben egyre fokozottabb munkateljesítményt nyújt. A pártalapítás negyvenedik évfordulójának tiszteletére nemrégiben mutatták be Gorkij Ellenségek című színmüvét, műsorra tűzték a német kérdést tárgyaló új Aškenäzy darabot, a Vendéget. Igazgatójuk Ondrej Rajniak elvtárs Győrött rendezi Karvas Éjféli miséjét Tóth Tibor szakavatott fordításában (a Kisfaludy Színház elsőnek mutatja be Magyarországon), május havában pedig színre hozták Frederico Garda Lorca „Véres nász" című háromfelvonásos színmüvét, melyet Szlovákia dolgozói először a nyitrai színház előadásában láthattak.

Frederico Garda Lorca (1899 — 1936) a bátor tollú spanyol költő, aki maga is a fasizmus áldozatává vált, első nagyobb színpadi sikerét a Mariana Pinedával (1927) érte el, melyben feldolgozta az ismert granadai forradalmárnó élettörténetét,

ment el megkérni a leányt. A leány igent mondott, bár szívét egy régi szerelem tüze perzselte, de hát talán majd a házasságban elmúlik. Az esküvőn azonban megjelent Leonardo, a régi szerető, aki szintén megnősült. Kiderült, hogy a leányban erősebb a régi szenvedély, és Leonardóval lóháton megszökött. A vőlegény űzőbe vette őket, el is érte a szerelmes párt egy erdei tisztáson. Ott, mialatt egyik oldalon a perszonifikált hold, másik oldalon a halál statisztáltak — a két férfi egymásba kapott, ott is maradtak mindketten holtan az erdei tisztáson. A megtört menyasszony az anya elé vetette magát, ölje meg őt, de az anya nem bántotta. A darabban tehát a megtisztult emberi érzés győzött az embertelen szenvedélyek felett. Ezért van mondanivalója a darabnak a ma számára is, ezért játszók sokszor nemcsak a szovjet színpadokon, de a világ minden haladó szellemű dobogóján.

A nyitrai előadás sok értékes színpadi teljesítményt hozott, különösen kitűnt az anya szerepében Viera Hasprová-Str*

Úgy jöttem ide...

Ügy jöttem ide, mint a szél, mely messze kószált s elülni óhajt, mint féiős, fázó kisgyerek, ki ágyat remél és ringató dalt;

üres az udvar, bús a ház, s csak hallgatom a susogó fákat, hol vagy? — kiált a bújó ég, fellegek rejtik, szomorú fátylak;

azt hittem, végre itt a part, ahol a csontok virággá lesznek, azt hittem, ez lesz az a hely, melyet az éjek elémfestettek.

hol örök segítőm leszel, melegben kutam, sötétben Holdam, — s már látom, hogy csak hervadó emlékeimhez zarándokoltam . ..

VERES JÁNOS

Az ember hogyha

A véres nász két főszereplője.

mely nyílt szembeszállást jelentett már akkor is Primo de Rivera diktatúrájával. Ezután következtek a Szép cipészné, Véres nász, majd a Magtalan. Dona Rosita vagy a virágok nyelve és a Bernarda., asszony háza, melyet Szlovákia vidéki dolgozpka zólyomi Tajovský Színház kitűnő előadásában láthattak. A „Véres nászban" az író még nem jutott el a szociális problémákig (ezek későbbi darabjaiban egyre nagyobb területet foglaltak el), de ebben ismét lándzsát tört a humánum védelmében — az erőszak, árulás és gyilkosság ellen.

Az anya, falusi parasztaszszony — apját ps idősebbik fiát vesztette el falusi késelés során, persze hogy féltette megmaradt egyetlen fiát, amikor az bejelentette, hogy nősülni akar. Mégis megbékült, hiszen lehet, hogy sok unokája lesz — és a régi szokás szerint ö maga

BRATISLAVA

KEDD: 16.00 Kívánsághangverseny 18.00 Fiatalok stúdiója

20.00 A dzsessz- és a modern tánczene kedvelőinek! 21.00 1961 a Dvofák-év; SZERDA: 16.10 Ritmus és melódiák 18.00 Kívánsághangverseny 21.30 Hallgatók és tánczene .vegyesen 22.50 Bratislavai Tavasz 1961; CSÜTÖRTÖK: 16.20 Munkásmozgalmi dalok 18.10 Élmunkásaink kívánsághangversenye 21.15 Népdalok;.PÉNTEK:

16.00 A béketábor zeneszerzőinek esztrádműsora 18.00 Kívánsághangverseny 20.00 Bratislavai zenei tavasz 1961 ?2.50 Nem mindnyájan alusznak — zenés műsor éjjeli műszakos dolgozóink részére; SZOMBAT: 13.20 Az operák világából 18.00 Klvánsághangverseny 20.00 Hangulatok — zenében és versben 21.30 XVII. Zenei Tavasz 1961 — Trenčianske Teplice; VASÄRNAP: 15.00 Kívánsághangverseny 16.40 Tánczene 17.30 Mikrofónnal a sportpályákon 20.00 Egy fedél alatt — Hans Leberecht dramatizált rádiójátéka.

KOSSUTH RÁDIÓ

KEDD: 15.10 Egy falu — egy nóta 17.15, Élőszóval — muzsikával, 18.25 Francia operettmuzsika 20.25 Tánczene innenonnan; SZERDA: 15.55 Könnyű zene 17,15 Szív küldi szívnek

nisková és a menyasszony szerepében Emilia Došeková. A férfi kettősben a vőlegényt Ondrej Rimko, Leonardot Vladislav Müller alakították általában jól, bár véleményünk szerint a spanyol szenvedély ességnek nem kizárólagos kritériuma a patetizmusig felfokozott hangerösség, mert így a spanyol faluban aligha beszélnek. Leonardo feleségét Eliška Kováciková-Müllerová, az anyóst \Magda Paveleková, a menyaszszony apját Ján Kusenda, a szomszédasszonyt Olga Hudecová, a cselédet Hilda Augustovicová, a koldusasszony öltözékében mozgó halált Maria Stobodová, a megszemélyesített Holdat Dušan Králik alakította. Az esküvői női vendégeket és leányokat a nyitrai Pedagógiai Intézet hallgatónői játszották. A jól pergő előadás Pavol Haspra rendező érdeme.

Mártonvölgyi László.

szívesen 19.25 A Magyar Rádió népi zenekara játszik 22.35 Könnyű zene éjfélig; CSÜTÖRTÖK: 14.20 Ofcerarészletek 17.15 Hangszerszólók 19.00 Közvetítés a Katona József Színházból: Mákvirág, színmű 4 felvonásban 22.20 Tánczene; PÉNTEK:

14.35 Operettegyvelegek 16.40 Szovjet dalok 17.15 ötórai tea

19.20 Színes népi muzsika; SZOMBAT: 15.40 Élőszóval — muzsikával 18.00 Zenekari muzsika 20.25 Épp úgy, mint máskor. Vidám zenés műsor közvetítése a Rádió VI. stúdiójából, az összekötő szöveget Rátonyi Róbert mondja 22.20 Táncoljunk, hanglemez műsor; VASÄRNAP: 12.15 Jó ebédhez szól a nóta 15.00 Népszerű operettkettősök 17.10 Kincses Kalendárium 18.10 Második félidő! Közvetítés bajnoki labdarúgómérkőzésekről 19.25 A Magyar Rádió tánczenekara játszik

20.20 Népdalcsokor.

eltűnődik

Az ember hogyha eltűnődik bölcsebb lesz a gondolattal, s a fájdalom szívet oktat; frigyet köt a bánatoddal.

Embert aláz a gyáva lélek s a tétlenség koporsót ácsol, ne borzongj, ha sárga levél szivedre hull az őszi fákról.

Ne ijedj meg, ha vihar-fények pupilládat szűkre vonják, fonhat ostort a tüzes ménkő, ha Szebben ragyog az igazság.

Magadba nézz, magad vádold ne hidd, hogy a mennyben élsz, értsd és szeresd ezernyi társad s ha értük küzdsz, úgy többet érsz.

Gyermekre nézz vagy almafákra, épülő házra, új vasútra, ébredj a múltból jó jelenbe s zengd a jövőt újra és újra

Békét kovácsolj nyers acélból s szép betűkből ostort fonjál magad korbácsold, ha gyáva lettél s gyilkost célozz, ha felocsúdtál.

Az ember hogyha eltűnődik magát marja a gondolattal, s a gondolat' tetté érik s békét köszönt a galambokkal.

FECSÖ PÄL:

A Vidor család országos bemutatója Komáromban

A pártalapítás negyvenedik évfordulójának megünneplésébe lelkesedéssel kapcsolódott be Szlovákiának mind a tizenkét színháza. A legméltóbb tettel, munkával köszöntötték fel a nevezetes jubileumot, új darabokat mutattak be a pártalapítás évfordulójának tiszteletére. így iktatta b^ műsorába Pogodin Harmadik patetikusát a nagyszombati, vagy Gorkij Ellenségeit a nyitrai színház. A Komáromi Magyar Területi Színház szlovákiai magyar szerző darabjává! köszöntötte az évfordulót, bemutatván Dávid Teréz Vidor család című színjátékát, melyet szlovák fordításban még előbb a bratislavai televízió is színre hozott.

Dávid Teréz neve már ismerősen cseng a szlovákiai közönség előtt, Dodi című színdarabját először ugyancsak a Magyar Területi Színház hozta színre, azóta pedig már játszotta sok más színpad és műkedvelő együttes is. A Dodiban a szerzőnő a jelenből merített és azt mutatta ki, milyen a szétzüllő családi élet hatása a lánynyá fejlődő gyermeken, miközben sikerült neki a régi témát tetszetős új köntösbe öltöztetnie — új darabjában visszanyúlt a múltba, az elnyomatás és fasizmus sötét éveibe. Vidor Antal kassai női szabó annak idején résztvett a magyar Tanácsköztársaság mozgalmaiban, s mikor Kassára emigrált, a burzsoá Csehszlovák Köztársaság csak úgy engedte letelepedni, ha nem fog politizálni. Munkája mellett tehát verseket írt. Felesége és leányai nem kommunisták — egyszerűen nem politizálnak, sőt a csinos Annának kezdetben tetszett az anyás ügyvéd-földbirtokos udvarlása is. Az események sodorták át a párt oldalára, hiszen úgyszólván szeme előtt vesztek el az albérlő Nemes, Magda nővére, álmodozó apja, Kállay, az emberi érzésű rendőrfogalmazó, úgyhogy a végén Anna kezében dördült el a fegyver, mely a közben nyilassá változott ügyvéd-földbirtokost leterítette. A záró jelenetben megfogyva, de nem megtörve találkozik a család a kedves Kassán, új életet kezd a romokon, s Anna is megtalálja boldogságát a szlovák Bohács Milán .oldalán.

A darab témája a múltból merít ugyan, de a mába mutat, amikor újra feni fogát a fasizmus az ország nyugati határain túl. Témája mélységesen emberi. Feldolgozása korhű és azt, hogy mennyire realisztikus, az tudja igazán megítélni, aki ezeket a szomorú időket átélte A hangsúly a korrajzon van, a Vidor család kevéssé vidor éleié csak keret. Ennek hátránya viszont a túlságosan szétágazó cselekmény, melyet a szerző az utolsó képben már nehezen tud összefogni és egybekovácsolni,

A komáromi bemutató sok értékes színi teljesítményt nyújtott. Anna szerepét átérzéssel játszotta Lőrincz Margit, de leánytestvérei Magda és Marika szerepében Udvardy Anna és Németh Ilona is jó teljesítményt nyújtottak. Vidort jól Gyurkovics Mihály, Vidornét gyöngébben Szentpétery Aranka alakították. Dr. Boldog ügyvéd negatív szerepében, akiben alig találhatunk emberi vénást, Hatvány László nyújtott jó teljesítményt. Jó volt a rikkancs Suviksz szerepében Korai FeréVic. Kállayt Nádasdy Károly, Nemest Lengyel Ferenc játszotta, Nemes húgát Esztert figyelemreméltó átérzéssel alakította Lengyel Ilona. Vidorné nővérét, az ezredesné trafikosnőt Palotás Gabi játszotta. A titkárnő kicsiny epizód szerepében is figyelemre méltó alakítást nyújtott Kucsera Anna. Bohács Milánt Turner Zsigmond jól játszotta, Szűcsöt Fazekas Imre, a pincért Sipos Ernő, a detektívet Wieder Antal, a két rendőrt Kovács József és Holubek László játszotta. Štefan Munk rendező minden lehetőt igyekezett kihozni a széteső darabból. Mártonvölgyi László.

M alvin

Ux&to’t <X ltok

néni Amerikában lakik. 1946-ig szomszédunk volt, akkor vitette ki a férje, s a nálamnál két évvel fiatalabb Miki fiát is. Szóval

ismerem a Malvin nénit, illetve kellett felvenni, melyet már ismertem, mert azóta már ki- terb.elt néhányezer korona esett az emlékeimből. Miért adósság, később el is árvereztartottam volna számon, hogy (ék a házat. De a sógor adott, ö is él, létezik valahol? Nem mert jószívű volt. volt sem ingem, sem gallérom. _ Ne féij sógor_ ismersz> bíz. Azaz hogy valami mégis volt. hatsz bennem, hiszen Ameriká- Anyámnak néha-néha munka- ba megljeki gondolok rátok.

TELEVÍZIÓ:

KEDD: 20.00 Intervízió: Tíz prágai „legesleg“ ... 21.10 Ifjúsági adás: Itt Liberec! SZERDA: 19.30 Viszontlátásra, Bettina! Olasz zenés komédia; CSÜTÖRTÖK: 20.00 Gaztett a gémek taván — Theodore Dreiser regénye nyomán irta Jirí Mareš. Eredeti televíziós-játék; PÉNTEK: 20.00 Bratislavai kaleidoszkóp — zene, humor és érdekességek sorozata; SZOMBAT: 20.00 Melódiákban nincs hiány — tarka műsor; VASÄRNAP: 20.00 Foma Gorgyejev — szovjet film.

adója, mert ö nem volt szegény asszony, mármint a Malvin néni. Szép háza és földje is fánk, igaz volt. Hogy mennyi, azt már nem tudom Elég az, hogy volt.

A földet pedig művelni kell.

Szántani, vetni, kapálni, különben felveri a gyom és nem terem.

Ám ő másokkal szántatott, kapáltatott\ vagyis kiadta, felébe vagy harmadába a földjét, így lett ö az anyám munkaadója. Közünk is ennyi lenne egymáshoz. Sem több, sem kevesebb. Ezzel pontot is tehetnék a Malvin néni-ügyre, ha nem jön közbe valami Az életben pedig úgy van, hogy mindig történik valami, legtöbbször olyasmi, amiről nem is álmodunk. Most is úgy esett. Malvin néni, az amerikás asszony látogatóba jött. így lett újra egymáshoz közünk, mégpedig a nagybácsim révén, mert ö is Amerikában lakik. Nagybácsim a megboldogult édesanyám fiiest vére, még a harmincas években vándorolt ki Amerikába. ígérte, hogy sose felejt el bennünket.

— Nem én, sógor, csak add ide azt a párezer koronát, kölcsön kérem, majd elküldöm tízszeresen is.

így lett Malvin nénihez új*■ ra közöm. Mert ővele üzent, illetve küldött dollárt, amit személyesen kell átvennit. Ő még az álmok világában járt, így várnom kellett, amíg felkeltik és felöltözik. Várok, közben azon tűnődöm, hogyan

szólítsam majd meg s vajon S ami azt illeti, gondolt is megismer-e, mivel kezdjem a jg késéssel, de beszélgetést?

A sógor pedig adott, hitt neki.

Sógor, csak nem fog hazudni — így vélekedett magában. Igaz, hogy a pénzt a házra

mi harminc év egy amerikainak? Semmi. Gondolt ránk, az a lényeg. Hogy nem írt — nem tehetett róla.

„írtam volna, de közbejött a háború, most meg ez a nyavalyás vasfüggöny, még félek, rám fogják, hogy kommunistabarát vagyok. Az ember legyen óvatos. Igaz, üzenni azt lehet, az nem veszélyes, arról nem tud senki." — Ekképpen rakta össze gondolatait a jó nagybácsi.

De már nyílt is az előszoba ajtaja és előttem állt egy deresedő asszonyság.

— Bodrogi vagyok, Sz. Gyula a nagybácsim ...

Leülünk, beszélgetünk. Kérdez — felelek, kérdezek — felel. Ö mindent „tud" rólunk. „Tudja", hogy milyen „rabságban élnek a vasfüggöny mögött, hogy nálunk kolhoz van, csajkából eszünk, orosz felügyelők cirkálnak az utcán.“ Szóval ő mindent „tud“. De amit „tud“, azt még nem látta. Ellenben ágiit nem tud, azn már látta.

Arról nem is beszél. Inkább

dicsekszik.

— A Miki fiamnak taxija van.

Arról hallgat, hogy D. Pálnak, a testvérének, akihez látogatóba jött, szintén van „taxija“. Ezt nem is mondhatja, mert D. Pál „kolhozista“. Egy „kolhozista“ pedig hogyan vehet „taxit“? Az ö fia, az más. Ő üzletes. Nagykereskedő. Most egy lakást mutat, az övék. Azt is elárulja, hogy abban a negyedben csak úgynevezett milliomosok lakhatnak. Azt sem mulasztja el tudtomra adni, hogy „milyen áldás az, ahol milliomosok is vannak." Például, ha a férje nem dolgozik (nem mondta, hogy munkanélküli), a feleség elmegy egy milliomoshoz, kitakarít és kap érte 20 dolllárt. Igazán jó szívük van a milliomosoknak ...

— Látja fiam, erről a 20 dollárról jutott eszembe a maga nagybácsija, milyen nagylelkű, nem felejtette el magát, igaz levelet nem küldött, csak üzent: ha megtalálom, adjak át önnek 20 dollárt, pénteken megyek Kassára, ott beváltom Tuzexpapírra, a testvérem majd átadjap magának.

JL'n szépen megköszöntem

*J néki a szívességét, felálltam, illedelmesen meghajtottam magam, nehogy azt mondja a nagybácsimnak, hogy neveletlen vagyok.

— Üdvözlöm a nagybácsit, s mondja meg neki, hogy mi ugyan nem vagyunk milliomosok, de elégedetten és jól élünk, köszönöm az üzenetét, a 20 dollárt pedig tartsa meg magának, mondja meg azt is, hogy máskor se „felejtsen" el bennünket, ígérem, hogy mi sem felejtjük el, s hogy „megemlékezett" rólunk, ez igazán szép volt tőle. Ilyen nagylelkű csak egy amerikai nagybácsi lehet.

(mér)