Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-06-06 / 23. szám

Havannában ülésezett a Nemzetközi Diákszövetség Végrehajtó Bizottsága. A küldöttek negyvenegy ország tanuló fiataljait képviselték. A tárgyalások fő pontját képezte a délamerikai államokban élő diákok helyzetének megtárgyalása, valamint a kubai forradalom nemzetközi kihatásának vizsgálata. A ké­pen Jirí Pelikánt, a nemzetközi diákszövetség elnökét és Dr. Raulem Roa-t Kuba külügyminiszterét látjuk. • • UNN L¥ P Magyaróvári Irén, Pápa, Kini­zsi u. 27., Magyarország. Szí­nészképeket, tájképeket cserél­ne és magyarul levelezne, 16 éves diáklány. Kiss Sándor, Oradea, Str. M. Ardeleanu 5, Rominia. Magyarul és románul levelezne különféle témákról és színészképeket cserélne, 18 éves tanuló. Tompa Irén, Szeged, Egész­ségügyi szakiskola, Tolbuhin sét. Magyarország. Magyarul levelezne, képeslapokat, papír­­szalvétát cserélne, 18 éves. Helyes Ilona, Pápateszér, Va­sútállomás 7., Magyarország. Színészképeket cserélne és ma­gyarul levelezne különböző té­mákról, 19 éves. Nagy Zsuzsanna, Nagy-gyi­­mát, Rákóczi u. 7. Veszprém­­megye, Magyarország. Magya­rul levelezne különböző témák­ról, meg színészképeket cserél­ne, 15 éves tanuló. Ismerd meg hazádat I V­Šumava Áthatolhatatlan sűrű erdők, csobogó csermelyek, vadregé­nyes tájak és elbájoló tisztások jellemzik Csehország déli ré­szét, főleg azonban Sumavát. Méltán „Nagy erdőnek" vagy a „Vadon királynőjének“ is neve­zik, mert az évszázadok óta ki­dőlt, korhadt, penészlepte fa­törzsek csakugyan őserdőre emlékeztetnek. A források halk csobogása harmonikusan beleol­vad az erdő bársonyos csöndjé­be. A zizegő avart helyenként selymesen csillogó mohasző­nyeg váltja fel, majd ellepi az egész süppedékes zsombékot, amely soha sem szárad ki. A nap sugarai csak cérnavékony csíkokban képesek helyenként áttörni a lombsátor hézagain, ami nem elegendő az állandóan nyirkos talaj felszárításához. Ezért sok helyen sással benőtt mocsár, vízinövényekkel borí­tott ingovány képződik, sőt tengerszemhez hasonló, 15—30 méter mélységű tavat is talál­ni. Partjain egész nefelejcs­rétek burjánzónak, a bíborvö­rös törökszegfűtől az égszínkék enciánig a hegyiflórának csak­nem valamennyi virága pompá­zik. A süppedékes helyektől elte­kintve Šumava terepe könnyen járható, a talajemelkedések és esések úgyszólván sehol sem meredekek, hanem enyhén lej­­tösödök. Ezért a „tanuló" hegy­mászó is bátran nekiindulhat az erdők, legelők és tisztások felkutatására. A šumavai erdők egyformán szépek akár derült, Pályá : választanak Párkányban a kultúrház nagytermében került sor pártunk alapításának 40. évfordulójára rendezett ünnepségek ünne­pélyes befejezésére. A helyi nemzeti bizottság tagjai és a kultúrház igazgatósága rendezték az ünnepélyt. A helybeli iskolák tanulói a hadsereg alakulataival együtt fáradoztak azon, hogy a sok éves pártmunkában megöregedett elvtár­sak számára felejthetetlenné tegyék ezt a napot. Az ünne­pély sikerét bizonyította sok lelkes taps, amellyel a kultúr­­számokat jutalmazták. Az ünnepi nagy-gyűlés fénypontja azonban mégis csak az volt, amikor a tanítók és a magyar tannyelvű középiskola pionír-énekkara lépett fel, összesen százötvenen. A megha­tott idős elvtársak és a lelkes ifjúság közös szép ünnepe mintegy jelképe volt annak, hogy az út, amelyen elindul­tunk, biztosan célba vezet. SEVERIN GABRIELLA, Párkány Szívesen leveleznénk Örömteli életet élnek a mai fiatalok, de azért valljuk be, az örömbe gond is vegyül. Ez a gond azonban csak olyan, hogy bár régen is csak ilyen gond­juk lett volna a fiataloknak. Nem adták volna sok pénzért, ha azon törhették volna a fejü­ket, hogy milyen pályát válasz­­szanak. Hiszen napjainkban a tanév vége felé a pályaválasz­tás adja a fiatalok legnagyobb gondját, de azért ez is öröm, és kiegészíti az életüket. A komáromi magyar tannyel­vű tizenkétéves középiskolában hetvenhetén választottak pályát az idén. Sokszor a szükebb ba­ráti csoportok bizony össze­dugták fejüket s mérlegelték, ki milyen pályára menjen. A legkülönbözőbb foglalkozások merültek fel, s olyan is akadt közülük, aki többször újabb célt tűzött maga elé. Nem is könnyű dolog a pályaválasztás, jól meg kell gondolni, nehogy pályatévesztett legyen valaki. Meg kell mondani, hogy csak a kilencedik- évfolyam tanulói ha­tározhattak az idén jövőjük felől, mert a tizenkettedik év­folyam még hiányzik az isko­lából, ez csak jövőre lesz. Az dén nem is érettségiznek az mlített iskolában. A hetvenhét múló közül negyvenhárom ány. A lányok, úgy látszik rindig nehezebben választanak, lint a fiúk, nehezebben szén­ák rá magukat valamire. Azért ten közülük mégis mezőgazda­ági iskolába jelentkeztek, légpedig teljes meggyőződés­ei, mert természetkedvelők, övényszeretők. Ügy látszik ivatásuk ez a foglalkozás. Gé­­észeti ipariskolába szintén ten jelentkeztek. Többen kér­ik felvételüket kereskedelmi kólába, építészeti és egész­­igügyi szakiskolákra. A lég­ibben azonban tovább tanul­­ak a felsőbb évfolyamokban majd később választanak, jiáskor gondolják meg, melyik iiskolára iratkozzanak be. armincat tesz ki ezeknek a anulóknak a száma. Hatvanger László, az iskola­­(azgató helyettese azt is el­­íondta, hogy a tanulók érdek­­idése főként a különböző tech­­ikumok iránt mélyült el, első­­brban a négyéves szakiskolák ánt. Ez már új jelenség a pá­­'aválasztók között. Hosszú ^ek nevelésének az eredmé­nye. Ma már tudják a tanulók, hogy a termelőmunka az érvé­nyesülés legfőbb eszköze az életben. Visszaemlékezem a néhány évvel ezelőtti pályaválasztókra. Akadtak iskolák, ahol főleg a lányok, de a fiúk is mindannyi­an adminisztratív munkaerők, történészek és nyelvtudósok szerettek volna lenni. Sokan voltak olyanok is, akik művészi pályán akartak elhelyezkedni, érdeklődtek a színészet, ének­lés és zene iránt. Meg kell val­lani, a kívánt tehetség nélkül. Nem arról van itt szó, hogy nyelvészekre, irodalmárokra, művészekre nincs szükség és fontos a jó adminisztratív mun­kaerő is. De több termelő kell, mint színész és nyelvész, és bi­zony csak a legeslegtehetsége­sebbek kerülhetnek ezekre a pályákra. Azt sem lehet mon­dani, hogy könnyebb foglalko­zás a színészet vagy az admi­nisztráció, mint mondjuk az erdészé, a mezőgazdászé, vagy más egyéb termelőmunkában alkalmazotté. Abban az időben igen sokat kellett erről magya­rázni tanítóknak, ma már, úgy látszik, könnyebb a helyzet. Ezt bizonyítja a komáromi is­kola tanulóinak gondolkozás­módja is, meg aztán más isko­lák tanulóié is, mert nagyjából mindenhol ez a helyzet. Igazuk is van ezeknek a tanulóknak. Az általános műveltség mellett ha még szaktudást is szereznek és valamilyen termelőmunká­ban specializálják magukat, amihez kedvük van, akkor nem lesznek pályatévesztett • embe­rek. A pályaválasztásnak a lé­nyege ez. Ma mindenkinek le­hetősége van tanulni és joga van a munkához. Igen ám, csak­hogy a munkát tanulni kell. Meg kell jól tanulni dolgozni. Aki ,iól megtanul dolgozni, he­lyesen gondolkodik. Tartalmat nyer az élete is. Régen azért voltak pályatévesztett emberek, mert nem volt alkalmuk pályát választani, nem volt munkale­hetőség mindenki számára és valljuk meg, a termelőmunká­nak gyakorlatilag becsülete sem volt. Most minden másképp van, tehát, ha valaki olyan munkát vállal, olyan szakmát tanul ki, amihez kedve van és erre lehetőség is van, akkor nem lehet pályatévesztett. Öröm tudni, hogy ezzel tisztá­ban vannak a pályaválasztó ta­nulók is. B. I. HOVA UTAZZUNK? Németh Mária, Alsőnemes­­apáti, Kossuth u. 71, Zala me­gye, Magyarország. Tájképek és színészképek gyűjtéséről leve­lezne magyarul, 17 éves gimná­ziumi tanuló. Égerszegi Mária, Rátka, Rózsa u. 145 sz. Borsod megye, Ma­gyarország. Magyarul levelezne, képeslapokat, színészképeket cserélne. Lucskó Zsuzsanna, Rožňava, DSŠ — slovenská XI. B. ČSSR Magyarul, szlovákul levelezne, papírszalvétát és skatulyacím­kéket cserélne, 17 éves tanuló. Eva Bialková DSŠ XI. B, Rož­ňava, ČSSR. Magyarul és szlo­vákul levelezne táncról, zenéről, 17 éves diáklány. Koltai Éva, Budapest IV. kér. Virág út 46/a. Oroszul, magya­rul levelezne különböző témák­ról, 15 éves diáklány. akár borús az égboltozat. Min­dig fajlagosan, egyénien „šu­­mavaiak“, sőt felhőtakaró ese­tén még titokzatosabb a sűrű­ség. Az esőcseppek alig képesek áthatolni a vastag lombrétegen. Šumava, a Csehországot min­tegy védőbástyaként átölelő hegyláncolat déli része, termé­szetes határt képez Ausztria és Bajorország felé. A hegyvonulat szélessége nem haladja meg a 130 kilométert, a hegyek ma­gassága csak helyenként éri el az 1400 métert. A hegyekből fakadó, kristálytiszta vizű cser­melyek patakokká izmosodnak és a lejtőkön lesietve nagyobb folyókká is szélesednek. Volt idő, amikor Šumava aranybányái országos hírűek voltak, de az emberi kapzsiság, egyes tőkecsoportok telhetet­­lensége elapasztotta a hajdan búsás lelőhelyeket. Ezzel szem­ben ma is még jó minőségű gránitot fejtenek hegyeiben. A többszáz éves fák, fontos nyers­anyagát képezik a helyi ipar­­vállalatoknak. Az első köztár­saság tőkés rendszere Sumaván éppúgy, mint hazánk egyéb er­dőségeiben valóságos rablógaz­dálkodást folytatott. A nagy­­birtokosok és iparmágnások olyan rendszertelenül irtották a faállományt, mintha az „utá­nam az özönvíz!" lett volna egyetlen jelszavuk. A gyönyörű erdőket már-már az elkarsz­­tosodás veszélye fenyegette. Šumava romantikája is vészjós­lóan tünedezni kezdett. Nép­gazdaságunk felelős tényezői Ma már mindenki megenged­het magának egy kis kirándu­lást. Nem is árt, ha a fiatalok egy kicsit kiruccannak, sok előny származik egy-egy kör­utazásból. Szép mulatság ez, jó szórakozás, szórakozva tanulás. A szenei kristálytiszta vizű tó is várja a fürdővendégeket. A fürdést, úszást és napfényt kedvelők júliusban, augusztus­ban minden vasárnap kedvükre lubickolhatnak a hűs habokban 11,— koronáért, (belépő és vas­útijegy Bratislavából oda-visz­­sza, előre biztosított férőhely­­lyel). A kétnapos kirándulások közül ugyancsak a víz rajongói­nak a jáljuk a fürdő-körutazást. Irány: Gottwaldov — Luhačovi­ce és Pöstyén világhírű fürdő­helyek. Utazási időpontok: VII. 1.-2., VII. 22.-23., VIII. 5.-6., VIII. 19-20 és VIII. 26-27. A 80.— koronás viteldíj magában foglalja az éjjeli szállást is a gottwaldovi Moszkva Szállodá­ban. Szintén beszámítva az éj­jeli szállást 107,— koronáért a kirándulók ellátogathatnak Morvaországba, mégpedig VII. 15-16-án vagy VIII. 12-13-án. Oticél: Brno, az érdekes Kni­­ničskai duzzasztógát és a híres Macocha barlangok. „Barangolás Szlovákiában" azonban még idejében pontot tettek a felelőtlen fakitermelés után. Pártunk és kormányunk erélyes közbelépésére azután fokozatosan feléledt a haldok­ló erdő és újra szaporodásnak indult a kive szőj élben lévő vad­állomány. A szarvasoknak és őzikéknek ma már nem kell­gy teljes hétig tart. VII. 2-9- Chleb tetejére a gyönyörűelhagyva ismét drótkötélpályán vagy VIII. 20—27-ig. Ennek hegycsúcsra. Azután a giganti­­legfelelően tarka a kirándulás kus árvái völgyzárógát és ten­­íűsora is. Bratislava, Pöstyén, ger megtekintése, majd Árva­­rencsénteplic és Rajec-fürdő, váralja. Rózsahegy és a Deme­­alamint Zsolna. A Vrátna- novai cseppkőbarlang. Utána a ölgyéből drótkötélpályán fel a Jasná völg'ye következik s ezt Használjuk ki az utazási lehetőségeket, mert egy-egy út alkal­mával nagyon sok élményre tehetünk szert. A kirándulócso­port aztán jól kipihenheti magát — amint a képen is látjuk — a felfújható gumipárnákon a virágos réten. utazás a Chopok csúcsára. Ez a kirándulás a Magas Tátra köz­kedvelt üdülőhelyeinek megte­kintését is magába foglalja. A tátrai állomások: Csorbató, Útátrafüred és Tátralomnic. Ezután következik Lőcse, Eper­jes és a Dukla-szoros megte­kintése. Ezenkívül Kassa, az Uhornai tó, Krasznahorka és a Domicai barlangok, valamint Losonc az útirány. Innen a ki­rándulócsoport Sliácsra, Baj­mócra és onnan Bratislavába tart. Részvételi díj hétszeri éjjeli elszállásolással és étke­zéssel együtt 650,— korona, ét­kezés nélküL445,— korona. Egyhetes VII. 23—30-ig tartó utazást rendez továbbá a Tu­rista „Csehországon keresztül­­kasul“ címeh, szintén autó­busszal. A kirándulás 660,- ko­ronába kerül, étkezés nélkül 450,— koronába. Indulás Bratis­lavából Brnón, Telčen, Jindri­­chűv Hradecen keresztül České Budéjovicére. Közben megte­kintik a híres lubokai várat. Innen az útirány Klatná, Plzeň, Mariánské Lázne és Františkové Lázne világfhírű fürdőhely. Majd Löket vára következik, Karlovy Vary és Teplice Šanov, ugyancsak keresett fürdőhe­lyek. A „cseh Svájcon“ keresz­tül a kirándulócsoport a gyö­nyörű hrenskói sziklavilágba érkezik, és Nový Bor után Mach tavához, Kost várához és a pra­műemlékekben gazdag városok lobogója alatt harcolt, és nem utolsó sorban a várak és várromok sokasága. Šumava Susogó erdők, csobogó cser­melyek, ezernyi vadvirág — ez Šumava, hazánk egyik legszebb vidéke. Elraga­dó látvány, amint a felhők ráülnek a hegy­hátakra, vagy­­pedig a nap zá­porozza éltető sugarait és ak­kor a sok ki­ránduló és tu­rista sátrat bont a susogó erdők szélén. Gondo­zott turistauta­kon, vadregé­nyes csapáso­kon, patakok mentén halad­nak a természet rajongói. A fel­vételen egy jel­legzetes šuma­vai tájat látunk. reszketniük lelketlen kocavadá- földjéről származott Húsz Já­szok sörétjétől, nos vallásreformátor, Šumava A természeti szépségekben földjéről sereglett az egész la­­bővelkedö Sumavát még szebbé kosság elsőnek Žižka huszita c^ov' sziklavárosba. Majd kö teszik a völgyekben és síksá- zászlaja alá. Šumava népe min- vetkezik Jičín és Pec pod Sr.ež­­gokon épült tiszta falvak, a dig is a haladás és a szabadság ^ou' drótkötélpályán visz­nek fel a Snezka kupolaszerű ... , .... . . ., ., tetejére, azután Náchod és Ra-Mwet a vidék ipara fejletlen tibJice> Božena Némcová cseh volt, nem létesültek nagyobb írőnó SZÜIŐvárosa. végül a Be­várások sem Šumava területen, bi5čino űdoU völgyébaől lake­ősrégi Hradec Kralovet 1 és az­után vissza Bratislavába. Prágába és a nyugat-csehor­szági fürdőhelyekre is itdul autóbuszkirándulás. VII. 9-én egy hétre hasonló feltételek mellett, mint az előbbiek. Aki pedig hajózni szeret, az VT. 9- én és VII. 30-án vagy VIII. 20- án hajón indulhat Bratislavából Komáromba és szakavatott ide­genvezető kalauzolása mellett Ide sorolhatjuk Klatovyt, az alig 20 ezer lakosú várost. Kla­tovy ma Šumava egyik legfor­galmasabb gócpontjává küzdöt­te fel magát. Környékének fej­lett mezőgazdasága mellett ipara is már számottevő, amely­ben több ezer dolgozó talál fog­lalkozást. Kulturális viszonylat­ban ugyancsak jelentős helyet foglal el. Hasonló város Sušiče, amely­nek története a kilencedik szá- megtekintheti a Steiner Gábor zadba nyúlik vissza. Lakosai- Hajógyárat, majd este vonaton nak száma 8 ezer. Múzeumában érkezik vissza Bratislavába, sok és nagybecsű történelmi műemléket őriznek. „Solo“ gyu­fagyára világhírű, amelynek összesen 53,— koronáért. Valamennyi társasutízás részvételi díjára előre is lehet csarnokaiban a városiakon kívül részletfizetéseket eszközölni, sok száz vidéki munkás is al­kalmazást talál. Vodňany, Volary és Strako­nice mellett végül meg kell em lit énünk Húsz János szülővár o oly módon, hogy tíz nappal az indulás előtt az egész utazási díj törlesztve legyen. Az uta­zásokra, kirándulásokra jelent­kezni lehet a Turista utazási sät, a csupán 5 ezer lakosú, de irodánál. Címe: Turista Bratis­­müemlékekben annál gazdagabb lava, Stalinovo nám. 14. és Šumava legszebb fekvésű K. H. városát, Prachticet. ... - - ____ Az egykor elhanyagolt, šuma­vai városokon és falvakon ma a jólét, a nyugalom ? megelé­gedés sugara tükröződik vissza. Béke honol a šumavai erdőkben. Gyönyörű sétányain pihenést, Béby: Forduljon a következő üdülést es kikapcsolódást talál- címre. Maďarská kultúra, Prana nak köztársaságunk dolgozói, Václavské nám. č. 2. egy erősebb, egészségesebb és K. L. katona: Nagyon naív a boldogabb társadalmi rendszer történet, nem lenne érdekes az °rzói- újságolvasók számára. va—J írásokat vár.unk. SZERKESZTŐI üzenetek 3 Jobb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents