Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-05-30 / 22. szám
Mmtsata“ Hilf loü Több mint kétezer főnyi tiltakozó tömeg vonult fel az amerikai Polaris búvárnaszád-támaszpont, Holy Loch kikötője elé. A kikötő előtt valóságos tengeri és szárazföldi csata fejlődött ki. A tüntetők néhány kisebb csoportja csónakokba ült és kétmotoros bárka kíséretében igyekezett megközelíteni a Proteus amerikai búvárnaszád-anyahajót, amelynek legénysége gőzszivattyúk magasnyomású vízsugarait zúdította a tüntetőkre. Néhány tüntetőt, aki a Proteus oldalára igyekezett felkapaszkodni, nehéz szögekkel, csavarokkal és más vasalkatrészekkel dobállak meg az amerikaiak és dorongokkal sújtottak kezükre, amikor a Proteus horgonyláncaira kapaszkodtak. Az egyik tüntetőnek mégis sikerült az atomleszerelési mozgalom jelvényével díszített zászlót kitűzni a Proteus horgonyláncára. A rendőrség motoros bárkákkal követte a tüntetőket és csónakjaikról vagy a Proteug láncairól visszaráncigálta és letartóztatta őket. A polgári sajtó részletesen ismerteti a Polaris-csatát és hangjából világosan kiderül az amerikaiak brutalitásának elítélése. Rapp amerikai kapitány, a Proteus parancsnoka kijelentette a Daily Mail tudósítójának: „Pompásan mulattunk. Többet ért, mint bármely cirkuszi komédia. Mindnyájan halálra kacagtuk magunkat arra a gondolatra, hogy ezek az alakok 560 mérföldéi bandukoltak, csak azért, hogy a vízbe dobáljuk őket. Igazán felejthetetlenül jó mulatság volt“. lllUlllilllllllilll Indulás előtt Ficza Magda Takács Klára Németh Benedikta Mikus Éva Mi már a jövő héten nem megyünk iskolába, mert íz érettségire készülünk, mondták a lányok a bratislavai Puskin utcai leányinternátusban. Egy kicsit vagy nem is olyan kicsit nyugtalanok voltak. Nem is kellett nógatni a beszédre, idegesen, gyorsan pergett a szó. Egyszerre tódult fel bennük az intézetben töltött négy év élménye és meghatottan idézték fel a sok kedves emléket, az első naptól kezdve, amikor vidékről feljöttek a fővárosba és kis kofferjükből, kirakodtak. Gyorsan elmúlt ez az idő, most várjuk az érettségi napját — mondják, — örülünk, hogy már kikerülünk az életbe, de szomorúak is vagyunk, hogy szétszéledünk... Olyan jó volt itt, annyira összeszoktunk, olyanok vagyunk, mint egy nagy család... Szinte félve pislognak egymásra, a búcsú gondolata setteng már közöttük. Vagy talán félnek kilépni az élet kapuján? Vajon tudják ezek a fiatalok, hogy mi is az az élet ? Maguktól eszükbe se jutott volna nehézségekre gondolni. Felfigyelnek, amikor Gajdoš elvtár snövel, az internátus igazgatójával arról beszélünk, hogy a régi időkben a fiatalokra az érettségi után milyen bizonytalanság, sokszor munkanélküliség várt. Hallgatnak, iskolásán, szépen elmondják, tudják, hogy valamikor az érettségizőket nem helyezték el azonnal és nem válogathattak a főiskolák között, mert csak a jómódú szülők engedhették meg, hogy a gyermekeik főiskolára menjenek. Hallomásból tudják, hogy a tehetség nem volt elég. A szülök valamikor ezt mondták: Menj ennek és ennek, hogy jól keressél és jobb életed legyen, mint nekünk volt. Tanulj, hogy úr lehessél. Ma meg ezt mondják: Jól van, menj ennek és énnek, ha ez érdekel, mert csak akkor leszel boldog, ha azt csinálod, amihez kedved van. Erezzük, mi a különbség? Ülünk a lányokkal és a jövőről beszélgetünk. Német Benci nagyon örül, hogy a nagymegyeri állami gazdaságba megy könyvelőnek. Örül a falusi életnek, hiszen ma már alig van különbség a falu és a város között. Már nem is lesz vakációja, azonnal be kell lépni, várnak rá. Takács Klári, az újságíró főiskolára igyekszik, irodalmi pályázaton is díjat nyert és a tanárai is bíztatják. Méry Terka elmondja, hogy Dunaszerdahelyre kerül állásba, minden vágya, hogy szabad idejében a CSISZ-ben fejtsen ki tevékenységet. Nagyon szeret foglalkozni a pionírokkal, már otthon is megszokta, mert küenc kisebb testvére van. Hindulják Olga a lányok szerint már kész zongoraművész. A múlt héten nagy sikerrel szerepelt a konzervatórium végzett növendékeinek hangversenyén. Suk Tavasz című müvét adta elő. Apja az EFSZ- ben dolgozik. Olga a Zeneművészeti Főiskolára megy, a Szlovák Filharmonikus Zenekarba szeretne kerülni. Mikus Éva az iparművészeti ipariskolában érettségizik, megmutatta diploma-munkáját, falragasz, stilizált űrutazót ábrázol. Éva reklámgrafikával szeretne foglalkozni, nagyon tehetségesnek mutatkozik és a Képzőművészeti Főiskolára készül. i t át igen, olyan pályára LÉ mennek, ami érdekli őket. Nem aszerint választják meg életpályájukat, hogy hol lehet jobban keresni Mi minden pálya jó elhelyezkedést és biztos keresetet nyújt. Mai tizennyolc évesek. Eddig csak az volt a gondjuk, hogy tanuljanak, ezentúl pedig az, hogy megtanuljanak élni. A férjhezmenést valami nagyon messzi távlatként említik. Többen szerelmesek, de férjhezmenésre egyelőre nem gondolnak. Sok levél fut be az internátusba, szól közbe Gajdos igazgató, bizonyára sok közötte a szerelmes levél. Előtte nyugodtan lehet beszélni, olyan végtelen megértéssel és meleg szeretettel csüng a lányokon. Többet mondanak el neki, mint a mamának. Ha a Fiú megjelenik az utcán, az internátus ablakaiban azonnal felbukkannak a szőke, barna leányfejek. Az internátusbán 120 lány lakik. Számítsuk csak ki, hányszor futnak a lányok az ablakhoz, amikor a Fiú megjelenik. — Nálunk egyetlenegy menyasszony se akad az osztályban — mondja Ficza Magda. No, a menyasszonyság és az érettségi tételek úgy tudjuk, hadilábon állnak egymással — vagy talán nem? Erre már nem adnak választ, mert könyveikhez sietnek. Küszöbön az érettségi. Majd azután adják meg a feleletet a „nehéz“ és „legnehezebb" kérdésekre. MICHAL MÁRTA Méry Terézia Hindulják Olga Ifjúsági Világfámra — Közös alapot találni a széleskörű, de különböző lehetőségű közös munka számára, minden eltérő nézetre való tekintet nélkül. — Ez a nagyszerű gondolat jellemzi az ifjúság világfórumának létrehozását. — Ez a gondolat aljból a reális megállapításból ered, hogy mellettünk más ifjúsági szervezetek is léteznek, hogy a velük folytatott együttműködés hasznos lenne, különösen a béke számára, — jelentette ki az Indiai Ifjúsági Föderáció főtitkára. És valóban, a jalaslat, mely szerint az egész világot átfogó vita indulna el az ifjú nemzedék jelenlegi problémáinak megvitatására, széleskörű visszhangra talált az összes kontinens ifjúsága között. Július 25-ig, amikor is a világfórum megkezdi Moszkvában működését, nem egész két hónap van csak hátra, de már nyilvánvaló, hogy több, mint 80 ifjúsági szervezet elküldi megbízottait a találkozóra. Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália legnagyobb és egyúttal legtekintélyesebb ifjúsági szervezetei lesznek ott. A Fórumot például Indonéziában az Ifjúság Nemzeti Frontja készíti elő, mely magában foglalja az egész ország ifjúsági szervezeteit. Japánban megalakult a Fórum nemzeti bizottsága. Equador és Bolívia legnagyobb ifjúsági szervezetei is bejelentették részvételüket a Fórumon és a szervezetekben az előkészületek jegyében folyik a munka. Hasonló a helyzet Kolumbiában, Brazíliában és Peruban is. Itt is Moszkvába készülődnek. És a szovjet fővárosban találkoznak a volt franviii IVM Adenauer: „Hallatlan, Globke már tizennégy napja szabadságon van és még mindig nem nőtt ki a könyökükön ez a történeti" cia Afrika leányainak és fiainak vezetői is. Az ifjúság világfórumának gondolata visszhangot váltott ki számos politikai és társadalmi tényező körében is az egész világon. De hasonlóan nyilatkozott számos nemzetközi szervezet is. Nemcsak a Demokratikus Világifjúság Föderációja és a Nemzetközi Diákszövetség, hanem az UNESCO ifjúsági institútja és mások, mint például a Nemzetközi Békeinstitút és a Keresztény Diákok Világszövetsége is. A Világfórum állandó titkárságára a legkülönfélébb ifjúsági szervezetek jelentették be részvételüket. Moszkvában a legkülönbözőbb felfogású nézetek és a legeltérőbb ifjúsági rétegek képviseltetik magukat. Katolikusok és mosziimok, liberálisok, szocialisták és kommunisták, diákok, munkások és parasztok. Hosszú lenne a névsor, ha mind felsorolnánk azokat, akik részt kívánnak venni és véleményt akarnak nyilvánítani Moszkvában. És ez mind mind az ifjú nemzedék problémáinak megvitatását, az együttműködést és a békét szolgálja. — Azoknak a fontos kérdéseknek a komoly megvitatását segíti elő, melyek az ifjúságot érintik, — jelentették ki az ausztrál békevédők képviselői N. Chalmers és G. Anderson. — És a Fórum gondolata elsősorban is ezért talált oly kedvező visszhangra az egész ifjúság körében. Mindamellett az a legfontosabb, hogy Moszkvában a legkülönbözőbb elképzelések találkoznak, hogy a fiatalok a legszabadabban tolmácsolhatják nézeteiket, amihez hasonló eddig még nem volt, mert az ifjúsági találkozók is más jellegűek voltak. Ezzel szemben a Fórum munkajelleget kap. Különböző bizottságok és komiszsziók alakulnak, melyek különkülön vitatják meg az egyes kérdéseket. Egyes szervezeteket ugyan megbíztak a beszámoló elkészítésével, de azt nyílt vita követi, hogy a felmerülő problémákat a lehető legjobban tisztázhassák és teljes egységre jussanak bizonyos kérdésekben, hogy ezekből megfelelő végkövetkeztetéseket vonhassanak le. Már a Fórum előkészítése is megmutatja, hogy az ifjúság milyen széles rétegeit mozgósítja, hogy hány kérdés vár megvitatásra az ifjúság körében. Ilyenek például: a gyarmati elnyomás és következményei, a gazdasági expanzió, munkaalkalom, tanulási lehetőség, a női egyenjogúság stb. Az Ifjúság Világfórumának nem küldetése vitázni az egyes országok társadalmi rendszere fölött, vagypedig kompromiszszumot kötni egyes ideológiai irányzatok között, hanem ellenkezőleg, közös nevezőre óhajt jutni a haladásért és a békéért folyó harcban. Nyilvánvaló, hogy Moszkvában olyan ifjúsági szervezetek is találkoznak, melyek nem táplálnak egymás iránt különösebb bizalmat. De ez a találkozás nem az egymást elválasztó szakadékok tágítását, hanem a mindkét fél számára elfogadható az együttműködést szolgáló alapok megteremtését szolgálja. Am az Ifjúság Világfórumával kapcsolatban egyéb vélemények is felmerülnek Nem mindenkinek tetszik a közeledés lehetősége. Ezért több országban a Fórum jelentőségét csökkenteni igyekeznek Azt szeretnék, ha minél kevesebb ifjúsági szervezet venne részt a találkozón. Például Afrikábap a Fórum nevében is hasonló „delegáció“ jár, mely bizalmatlanságot igyekszik kelteni a találkozó iránt. Hasonló a propaganda egyes európai és amerikai országokban. De mindezek ellenére is vonzó a Világfórum gondolata az ifjúság körében. Nem hisznek a auy huicucu. iicm i hamis agitátoroknak és nem engedik, hogy valaki is megakadályozza a nagy találkozót, molv 07 oúÓct ifin noír»7oHplí akadályozza a nagy találkozót, mely az egész ifjú nemzedék sorsára gondol. A BÉCSI TALÄLKOZÖ ELŐKÉSZÍTŐ megbeszélései szívélyes légkörben, főként a bécsi amerikai nagykövetség épületében folytak le. A megbeszélésekről egyik fél sajtófőnöke sem adott ki hivatalos közleményt. Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke az osztrák hivatalban tárgyalt, James Rowley, a Fehér Ház titkosszolgálatának vezetője a bécsi rendőrfőigazgatóságon tartott megbeszélést. Ezt követően a Hruscsov — Kennedy találkozást előkészítő valamennyi szovjet, amerikai és osztrák hivatalos személyiség az amerikai nagykövetség holzmanngassei épületében találkozott. Bécsi diplomáciai körökben jó előjelnek tartják — jelenti MTi tudósítója —, hogy Matthews, az Egyesült Államok bécsi nagykövete a közös megbeszélések után a fotóriporterek pergőtüze közepette egészen az utcán várakozó autójáig kísérte a Szovjetunió nagykö-Evianban, a Genfi tó partján május 20-án megkezdődtek francia-algériai tárgyalások. Képünkön az algériai ideiglen kormány tagjait látjuk, akik a tárgyalás után elhagyták ^ épületet. vetét és szívélyesen elbúcsúzott tőle. ☆ A GENFI TIZENNÉGYHATALM1 ÉRTEKEZLET LÉNYEGÉBEN BEFEJEZTE A LAOSZI KÉRDÉS ÁLTALÁNOS VITÁJÁT. Az általános vitában megfigyelők véleménye szerint kirajzolódtak egy lehetséges megegyezés főbb elvei, de egyes delegációk változatlanul igyekeznek összekuszálni a frontokat. A Pravda szemleírója megállapítja, hogy a genfi értekezlet normális munkáját a laoszi lázadók is fékezik. Laoszban az összetűzések feszült légkörét alakítják ki, s genfi szabotázstevékenységük bizonyos nyugati reakciós lapokat arra indít, hogy a genfi tárgyalások zsákutcába jutásáról cikkezzenek. Az effajta híreszteléseknek csak az lehet a célja, hogy elnyújtsák a genfi tárgyalásokat, s mialatt a tanácskozás részvevői meddő vitákat folytatnak, a katonai provokációt szervezők átcsoportosítanák és megerősítenék szétzilált katonai erőiket és újabb kísérletet tennének arra, hogy Laoszt katonai eszközökkel bevonják az agresszív SEATO-ba. .Az ilyen aknamunkának véget kell vetni — állapítja meg a Pravda szemleírója. ☆ A KAIRÓI LAPOK JELENTIK: Az EAK fővárosában június 5-én előkészítő ülést tartanak a semleges országok csúcsértekezletének összehívásával kapcsolatban. Az A1 Ahram című lap szerint eddig a következő országok fejezték ki azt a szándékukat, hogy részt vesznek az értekezleten: India, Jugoszlávia, Indonézia, Burma, Ceylon, Irak, Kambodzsa, Afganisztán, a Kongói Köztársaság, Marokkó, Algéria, Szudán, Ghana, Mali Köztársaság, Guineái Köztársaság, Szomália, Brazília, Kuba, Etiópia, Nepál, Szaud-Arábia é» Mexikó.
