Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-05-23 / 21. szám

sem jelentkezett a mezőgazda­­sági tanonciskolákba. A minap Petrik Andor elvtár­sai a leleszi tanonciskola taní­tójával találkoztam és arról panaszkodott, hogy nem tudnak kellő számú mezőgazdasági ta­nulót toborozni. Pedig nagy szükség volna friss, fiatal mun­káskezekre a járás szövetkeze­teibe. Ebben az évis*n 130 fia­talt kell toborozni a leleszi mezőgazdasági tanonciskolába. Eddig csupán 43 fiatal jelent­kezett. Hol keressük a hibát? Mindenekelőtt a HNB, EFSZ vezetőiben, mert nem foglal­koznak kellőképpen a fiatalság­gal; nem keresnek utat, hogyan lehetne fiatalságunk egy ré­szét rávenni: iratkozzék be a mezőgazdasági tanonciskolába. De erre sok helyütt képtelenek. Egyes szövetkezeti vezetők — talán mivel funkciójukat féltik Nem ellenfelek, csak = vetélytársak, fáradhatat­= lan versenyzők, Košice =! és Prešov. Az egyik kü­lönb akar lenni a másik­­šs nál, értékesebb, gazda­ság gabb. Termelik és gyűjtik Í=H mindazt, ami jogot adhat ss a büszkéikedésre ... Mi­ps közben ők ketten a győ­zelmet csikargatják, ad­­dig a harniadik, a most |IÍ épülő Nové-Košice seré­gig nyen veti meg alapját šsš a diadalnak. A Kcletszlovákiai Kohómű harmadik ötéves tervünknek Gyňov, Haniska és Šaca tája az gépek naponta 540 kubikot ko­­ő munkájukról tanúskodik, a tornak ki és szállítanak rendel­jövő kommunista társadalom- tetésük helyére, nak most megvetett alapjáról. Terepalakítás miatt kotrók és íme néhány adat napjainkban gépkocsik segítségével naponta elért munkasikerükből: 7520 köbméter föld változtatja A különböző járművek közle- meg eredeti helyét, kedésére naponta 480 négyzet- Szükség van erre az elké­­méter utat és 129 méter hosszú pesztő munkairamra, mely ked­­sínpárt építenek lankadatlan vezőbb időjárásban még foko­­gyorsasággal. zottabb lesz, hisz 1965-ig a A betonból, az építkezés Kelet-Szlovákiai Kohómű mun­­egyik legfontosabb anyagából, kásáit tíz milliós értékű egész- 462 köbmétert használnak fel ségügyi és szociális intézmé­­naponta. nyék, 60 000 lakásegység és Szakavatott ügyességgel na- 5000 iskolaterem felépítése sür­­ponta 40 köbméter falat húznak geti. fel, miközben ugyanannyi idő E vázlatosan feltüntetett alatt 640 négyzetméternyi terű- munkateljesítés óriási ered­­letet vakolnak be. mény, mely csúcsteljesítmény-A csatornázás napi átlagos nek számít nemcsak országos, teljesítménye 145 méter. de európai viszonylatban is. A vízvezetést szolgáló cső- A jelek szerint a Keletszlo­­vekből ugyancsak naponta 158 vákiai Kohómű harmadik ötéves folyómétert helyeznek le. tervünknek jelentős részét si-A nélkülözhetetlen kavicsból kérésén, biztatón teljesíti, a szinte szüntelenül működő LEHEL ISTVÁN Az épülő kohómű mind politikailag, mind gazda­ságilag egyik legfontosabb fel­adatát teljesíti ámulatba ejtő eredménnyel. Košice 15 kilo­méteres körzete: Bočiar, Čaňa, Nyit.ra diákváros lett s egymás után épülnek az új interná­­tusok. Képünkön a Mezőgazdasági Főiskola hallgatói részére készülő immár hatodik internátust látjuk. A nyitrai építkezési vállalat dolgozói felajánlották, hogy szeptemberre elkészítik az új épületet és a tanév megkezdésekor beköltözhetnek az új lakók. MOLNÁR JÁNOS Egyes talajnemek ismertetése Ez év január 4-én a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormánya jóváhagyta a talaj komplex vizsgálatát. Ez a föld­­szakértői vizsgálat, amelynél az egész talaj keresztmetszete alapján készül el majd minden agrotechnikai óvintézkedés, természetesen nemcsak meg­könnyíti, de biztosítja is a nagy hektárhozamokat. A vizs­gálat a harmadik és negyedik ötéves terv keretén belül 1961- től 1970-ig tart, s különböző munkálatokból áll, melyeket minden községben a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia földszakértői szakosztályának dolgozói végeznek az úgyneve­zett járási földszakértői brigád munkásaival karöltve. Nem lesz tehát érdektelen, ha közöljük, hogy mi is tulaj­donképpen a talaj. A talaj természetes képződ­mény, amely a földkéreg felszí­nének elmállásából és a szerves anyagok elbomlása útján kelet­kezett. Alkata és összetétele az időjárás hatásától, továbbá a föld felületén és a földben élő szervezetek, organizmusok mű­ködésétől függ. Már ebből is kitűnik, hogy a talaj nem holt és mozdulatlan test, mint pél­dául a kőzet, ellenkezőleg, ál­landó és nagy változásoknak van kitéve. Minket nem érdekel annyira az összetétel tudomá­nyos magyarázata. Elég, ha csak annyit említünk meg, hogy a talaj összetételére rendkívül fontos az a legkisebb szemcsé­­zettségű rész, amelyet kolloid­nak nevezünk. A kolloid saját­ságú részecskék, amelyekben a szemcsék átmérője szabad szemmel nem látható, kisebb a 0,002 milliméternél, ez lénye­gében fizikai anyag, mert a tu­lajdonképpeni kolloidok átmé­rője 0,0001—0,00001 milliméter, határozzák meg a talajnemeket. A fő talajnemek ezek szerint így alakulnának ki: homoktala­jok, agyagtalajok és vályogta­lajok. Ismertessük röviden ezeket a talajokat kolloid-összetételük szerint: A homoktalajok könnyű tala­jok, durvább szemcsézettségük miatt nagyobb mértékben víz és levegő áteresztők. Könnyen kiszáradnak. A homoktalajok kötöttsége csekély. Sok levegő miatt a szervs anyagok gyors bomlását elősegítik,, nem képe­sek humuszt felhalmozni. Gyó­gyításuk különösen zöldtrágyá­zásban, helyes komposztálással istállótrágya használatával esz­közölhető. Könnyen meleged­nek és igen tevékeny talajok, amelyek azonban sem a ned­vességet, sem a tápanyagot nem tudják megkötni. Szára­zabb viszonyok között gyor­sabban kiszáradnak. Dr. Krey­­big, Dr. Wetsik, majd ez Eger­­szegi féle metodikák, kísérle­tek ezeken a területeke» bizo­nyítják, hogy a talaj termöere­­jét csak televény biztosítása mellett érhetjük ei kívánalma­inknak megfelelően. Jellegzetes terményei a rozs, burgonya, bí­borhere, csillagfürt és egyéb takarmánynövények, amelyek termeléséhez a talaj komplex vizsgálatára elkerülhetetlenül szükség van. Hasonlóan a vályogtalajok (nem szabad összetéveszteni a szótárakban helytelenül előfor­duló agyagmegnevezéssel) szintén nem a legjobb talajok, nagyon összeállók, kevésbé eresztik át a vizet és a levegőt, pépszerűvé puhulnak, szárazon megkeményednek. Ilyen talaj vegyi és mikrobiális 'tevékeny­sége korlátozott, a gyakorlat­ban hideg talajoknak is nevez­zük őket. Ismert dolog, hogy amíg túl nedvesek, az eke ösz­­szefüggő szeleteket hasít belő­lük, kenődnek, rátapadnak a munkaeszközökre, ha megszá­radnak, a barázdaszeletekből kemény hantot vágnak le, ame­lyet nehezen lehet széttörni. Tavasszal néhány óra döntő je­lentőségű a helyes művelésük­re. Ezekbe a talajokba a zabot, búzát, lóbabot és hasonló ter­ményeket termelünk, hozzájuk tartoznak a sós szikes talajok is, amelyek különösen érdekel­nek bennünket, hiszen a Csalló­köz községeiben, majdnem minden községben előfordul belőlük. Ezeknek a talajoknak a gyógyítása sajnos csak gyer­mekcipőben jár ez idő szerint. Gipszezési, lignites és hasonló gyógyítási eljárás gyakorlatba hozatala a magyarországi pél­dák szerint már nálunk is kö­vetésre méltó volna. Jó talajok, s ezekről keveset kell írnunk, az agyagtalajok. Igen finom vályogpor elég kötöttséget ad nekik, de áteresztőképességet is, úgy, hogy a levegő és a víz számukra áteresztő. Ha ezek az agyagtalajok egyidejűleg kellő meszet is tartalmaznak, úgy minden növény számára leg­jobb tenyészhelyet biztosítja. Jól művelhetők, a friss nedves­séget sokáig megtartják, el­morzsolhatok, könnyen szétes­nek, kifogástalan művelésnél termésük nagyon fokozódik, a legnagyobb termést érhetjük el rajtuk. Becslés szerint 40 százaléka a szántótalajoknak ezekhez tartozik, s ezenkívül elég mélységűek, mély rétegű­­ek, akkor a legtermékenyebb répa-, árpa- és lucernatalajok közé tartoznak. Természetes mindezeknél a talajoknál nem szabad figyel­men kívül hagyni, sajnos, ami­ről nagyon keveset beszélünk és szakirodalmunkban még eléggé nem hangsúlyozunk, a talaj mélységét, mert hisz ért­hető, hogy a fenti talajnemek termékenysége attól függ, mily nagy mélységű tér áll a növény gyökereinek rendelkezésére a szükséges tápanyag és víz fel­vételére. Egy jó agyagtalaj, amelynek a feltalaja csak 30 cm, tehát földszakértőileg se­kély talaj, mert alatta már ka­vics vagy sós szikes réteg kö­vetkezik, nem lehet oly termé­keny, mint az a talaj, ahol a fi­zikai és kémiai összetételű agyag mondjuk 150, sőt 200 cm-ig ugyanazzal a talajtülaj­­donságokkai rendelkezik. Éppen ez a legfontosabb ag­rotechnikai követelmény, he­lyesen megválasztani a talaj mélysége szerint is az óvintéz­kedéseinket, mert ezzel bizto­sítjuk főként a gazdaságossá­gát talajaink kihasználásának. KMOSKO LÁSZLÓ, mérnök //////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////. //////////////////////////////////////////y mezőgazdaságiinknak # Annak érdekében, hogy 1970- re a mezőgazdaságot az iparral egy szintre hozzuk, földműves­szövetkezeteinknek és állami gazdaságainknak napról napra egyre több szakmunkásra van szüksége. Ezeknek a szakmun­kásoknak a jövőben a kétéves tanonciskolából vagy a négy­éves gazdasági iskolából kell kikerülniük. A múlt évben or­szágszerte minden járásban nyitottak meg kétéves tanonc­iskolát. így a terebesi járásban is. Egyik Nagykaposon, a másik pedig Leleszen működik, sajnos elég kevés hallgatóval. Ennek az az oka, hogy járásunkban a kétéves tanonciskolák jelentő­ségét és fontosságát még min­dig sokan nem veszik figye­lembe. Ez volt a baj a múlt év­ben és ez a baj jelenleg is já­rásunkban, mert a járás tanu­lóifjúságának még 30 százaléka — egyáltalán nem foglalkoz­nak ezzel a problémával. De ha a hibákat fel akarjuk tárni, nem szabad kihagyni a tanító­kat sem, mert tőlük is sok függ, hogy a fiatalok hova irat­koznak a kilencedik osztályból. Talán a legtöbb, mert a taní­tóknak megvan a kapcsolata a szülőkkel is, és ha a szülőknek megmagyaráznák a mezőgazda­­sági tanonciskolák jelentőségét, biztos hogy az eredmény nem marad el és többen iratkoznak be, mint jelerileg. ILLÉS BERTALAN ill 1111 Az iskola tanulói nemcsak a mezőgazdasági termelés kérdéseivel ismerkednek meg, hanem a mezőgazda­­sági gépekkel is. Ébresztő Brnóban Apró bárányfelhők vattacso­mói úsznak a brnői házak fe­lett és a lombosodó vadgeszte­nyefák harsogó zöld színekkel köszöntik a tavaszt. A tavasz Brnoban nemcsak virágot, te­reken játszadozó gyermeksere­get, összehajló szerelmeseket jelent, hanem fokozott munkát is. Hiszen csak néhány hónap választ el bennünket a brnoi Nemzetközi Gépipari Kiállítás­tól, amely ma már világpiaci viszonylatban is első helyen áll. A kiállítás 64 hektárnyi terü­letén szorgos munka folyik. Szépülnek a pavillonok, hogy teljes díszben fogadhassák a világ minden részéből érkező kiállító cégeket. Hazai gépipa­runkat 15 vállalat képviseli és már most bizonyosak lehetünk abban, hogy a jogosan kiérde­melt elsőbbséget a gépipar igen sok ágában ebben az eszten­dőben is megőrizzük. Kelet és nyugat elindul, hogy találkozzanak egy csehszlová­kiai városban, kelet és nyugat mérnökei vitatják majd egy eszterga, vagy egy új naftamo­tor előnyeit. Kelet és nyugat fiai állnak majd egymás mellett békés mosollyal és nem az or­szágok stratégiai potenciáljá­ról beszélgetnek, hanem gé­pekről, nyersanyagról, alkatré­szekről és gépekbe zárt terme­lő, építő energiákról. Ezerkilencszázhatvanban hu­­szonkilencezer 400 külföldi vendég — 67 állam fiai — ta­lálkozott a Brnoi kiállításon. 1961-ben már 30—35 000 kül­földi látogatóra számíthatunk. A kiállítás igazgatóságának 11 emeletes palotájában kopog­nak az írógépek, berregnek a telefonok, orosz, angol, francia, olasz, és német szavak kava­rognak. mérnökök hajolnak a tervrajzok fölé, újságírók ro­hamozzák a sajtóosztály dolgo­zóit, miközben a 12 pavilonban mérőszalaggal mérik ki a gépek számára fenntartott helyeket. És a szemlélő arra gondol, hogy a BVV kis hadserege csa­tára készül. Olyan csatára, amelyen nem hull vér, olyanra, amely nem pusztulást, hanem életet, új értékeket jelent. Vendéglátók vagyunk és nem helyes, ha a házigazda saját portáját dicséri. De mégis me­lengeti szívünket a büszkeség, hogy éppen a mi hazánkban rendezik a gépek fesztiválját. Büszkék vagyunk, arra, hogy a mi hazánkban találkoznak azok, akik nem fegyverekről, atom- és hidrogénbombákról álmo­doznak, hanem egy új körfű­részről, akik nem halál-egysé­gekben számolnak, hanem lo­garléccel, hűvös reális aggyal mérlegelnek. Brno a bizonyíté­ka anak, hogy a vasat és az acélt nem szabad gyilkos fegy­verré kovácsolni, mert a vas és az acél a béke, az alkotó munka jelképe. Ebben az esztendőben új ren­dezési felfogást láthatunk majd a brnoi kábításon Amíg az elő­ző években a nemzetek elkülö­nültek — ebben az évben a szakmai elrendezés és bemuta­tás elve érvényesül. A látoga­tók tehát egymás mellett lát­hatják majd a különböző gyá­rakból és országokból kikerült azonos célt szolgáló géptípuso­kat és kiválaszthatják a leg­jobbakat. Jószagú. jóízű tavaszi szelek borzolják a vadgesztenyefák lombruháit Brnoban. A kiállítás hatalmas területén lüktet, zeng a munka és úgy érzem, hogy ez a kiállítás valóra váltja a klasz­­szikussá nemesedett jelszót: kovácsoljunk ekevasat a kar­dokból! PÉTEHFY GYULA Sikeres kollektívák A füleki Kovosmalt nem­zeti vállalatnál erősen terjed a „Szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni“ jelszó. Ezt mutatja az a tény is, hogy jelenleg már 80 kollektíva, közel 700 dolgo­zóval versenyez a szocialista munkaverseny magasabb formájának, a „szocialista munkabrigád“ címének el­nyeréséért. A 80 kollektíva közül már hat elnyerte a büszke címet, amikor május 12-én az üzem hetedik kollektívája is meg­kapta a szocialista munka­brigád címről szóló okleve­let. Ez a munkabrigád Palik József csupa fiatalokból álló kollektívája volt. Május 12-én az összüzemi ifjúsági gyűlésen ünnepélyes keretek között adták át a 12 tagú kollektívának a kitün­tető oklevelet. A 7 lányból és 5 fiúból álló „Borisz Polevoj“ nevét viselő mun­kabrigád, Palik József veze­tésével példás munkát vég­zett s megérdemelten jutott a megtisztelő címhez. A „Borisz Polevoj“ brigád a szerelöosztályon, a kályha szerelésénél futószalagon dolgozik, és az üzem leg­jobbjai közé tartozik. Az első ifjúsági munkabrigádot bizonnyal követik majd a többiek is, ezek a fiatalok példát mutattak az üzem többi fiataljának, hogy ez az út, a szebb, boldogabb és tartalmasabb élethez vezet. SÓLYOM LÁSZLÓ Épül a gigant keleten

Next

/
Thumbnails
Contents