Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-05-23 / 21. szám
A kosúti vérontás *'**7'?. '"'Fl^KEgEWMW— harminc éves Ullll»»lllil!ll«IHI!l!lllll!lll évfordulója A Kommunista Internacionále tása érdekében, a CSKP 1931. második kongresszusa 1920-ban május 25-re gyűlésre hívta, Ko- Moszkvában megszabta az In- süt községbe a földbirtoktasok ternacionáléba lépés feltételeit, kizsákmányoltjait. A gyűlés Ebben összegezték a kommu- egybehívásának terve határtanista pártok tevékenységének lan izgalomba hozta a délszloföbb elveit. A csehszlovákiai vákiai nagybirtokosokat, és télmarxista baloldal a hazai fórra- jes erejük latbavetésével azon dalim mozgalom feladataira al- fáradoztak, hogy azt megakakalmazta ezeket. A baloldal dályozzák. Minden összekötteerősödése nem tetszett a búr- tésük igénybe vételével jártak zsoáziának. sem a szociálde- el a kerületi hivatalnál, hogy a mokrata párt jobboldali vezető- tervezett gyűlést még idejekoségének, amely kilépve a kor- rán betiltsák. A kerületi lpivamányból megkönnyítette a búr- talban Schurman, a járási főzsoáZiának munkásosztályunk nők helyettese megírta a gyűellen a támadásokat. lést betiltó határozatot, s gon-A tisztulás folyamata és a doskodott róla, hogy a kosúti Csehszlovák Szociáldemokrata kommunista funkcionáriusok Pártban a marxista baloldal el- csak május 24-én kapják kézválása a jobboldaltól 1921. má- hez a hivatalos írást. Ugyanjus 14—16-án a CSKP alakuló akkor mozgósították az egész kongresszusán érte el tetőfo- kerület csendőrségét, hogy a kát. így a csehszlovákiai pro- tervezett gyűlés napjára zárletariátus is megteremtette ja el Kosút község határát, pártját, amely szervezte és ve- Május 25-én a déli órákban, zette az osztályellenséggel a teherautókon nagyszámú munkásosztály és a dolgozó nép csendőrség érkezett Kosűtba, harcát. s a községháza előtti téren so-A burzsoáziának természete- rakozett fel. A kommunista sen esze ágában sem volt az párt két funkcionáriusa felkeegyre súlyosbodó válság tér- réste Souček csendőrparancsheit viselni. A dolgozók vállára nokot és bejelentették neki, tolta azokat Mindennapos lett hogy a gyűlés betiltásáról szóa munkáselbocsátás, a munka- ló határozatot későn kapták nélküliek tömegei, munkaután kézhez és nem tudták kiértejárók sokasága, negtöltötte a síteni a környék mezőgazdasáváros' utcákat Csehszlovákiá- gi munkásait, akik már útban ban abban az időben körülbelül vannak Kosút felé. A csendőregymillió volt a munkanélküli- parancsnok foghegyről térek száma. gyalt a kommunista vezetőkkel, A gazdasági válság idején a és kijelentette: „Ha meg akar- CSKP egyre határozottabban ják őrizni a rendet küldjenek élére állt a dolgozók napi köve- munkásokat a falu szélére, hogy teléseiért folyó harcnak. A búr- értesítsék a tilalomról az érkezsoázia hamarosan megmutatta zőket. Parancsunk van a renigazi módszereit. det fenntartani és szükség A nehéz életfeltételek mel- esetén a karhatalmat is igénylett dolgozó mezőgazdasági be vehetjük." Ebben az órában munkások sztrájkot hirdettek, negyven földmunkás érkezett a és ennek erdményes megvita- községbe, Major István kom-Ahol a sortűz eldördült ☆☆☆☆☆☆☆ munista képviselővel az élen. A községháza előtt csatlakoztak a helyi mezőgazdasági munkások csoportjához, s ekkor a nagyszámú, feltűzött szuronyú csendőrség félkörben kordont vont a szegényparasztok száztagú csoportja köré. Major István látva a vésztjósló helyzetet, a csendőrparancsnokhoz fordulva, így szólt: „Főhadnagy úr, nem értem intézkedéseit. Engedje meg, hogy kihirdessem, nem tartunk gyűlést, mert betiltották.“ A főhadnagy pulykavörös arccal ordítozni kezdett, pillanatok alatt a csendőrök fogták körül Majort, puskatussal verték hátba, fejbe, rugdosták és Major István eszméletlenül a földre rogyott. A szörnyű jelenet láttára a munkások Major segítségére siettek, a csendőrök felé futottak, akik fejveszetten közeledtek a munkások felé. A következő pillanatban felharsant a vezényszó: „Tűz! A borzalmas orgyilkosságnak nyolc áldozata feküdt az utca porában. Dévát Ján, Žabka Sándor és Thurzó István a helyszínen kiszenvedett, öt súlyos sebesült fájdalmasan vonaglott. A megvadult csendőrök Major Istvánt lábra állították,, a főhadnagy kijelentette: „Letartóztatom! Erőszakosságot követett el hivatalos szervekkel szemben és lázításra, bűntettre bújtatott!!'“ A kora délutáni órákban Major Istvánt és hat társát bilincsbe verve, a bratislavai kerületi bíróság börtönébe szállították. A csehszlovák parlament 1931. június 2-i ülésén a belügyminiszter bejelentette: „ .. Uraim, a csendőrök olyan szorult helyzetben voltak, hogy önvédelemből feltétlenül lőfegyvert kellett használniuk. Ne felejtsék el, hogy az eset egy elmaradott magyar községben játszódott le, ahol a lakosság meglehetősen erőszakos, akiket a kommunisták könnyen felbú jthatnak. Major is felbujthatta volna őket. Én is csatlakozom azon képviselő urak nézetéhez, akik követelik, hogy Majort fosszák meg képviselői mentelmi jogától." A sorozatos orgyilkosságok dacára, a munkásosztály pártja vezetésével még szilárdabban ellenállt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányai érlelték azokat a lehetőségeket, amelyek után az emberiség sóvárgott. WITTENBERG JÓZSEF A szép szó ünnepe Komáromban 1961. május 13-án és 14.-én rendezte meg a CSEMADOK központi vezetősége és a Népművelési Intézet Komáromban a már hagyományossá vált magyar nyelvű országos szavalóversenytí Különös jelentőségűvé vált az idei verseny azáltal, hogy pártunk alapítása 40. évfordulója ünnepségeinek keretei között zajlott le. Szombaton reggel a komáromi magyar tannyelvű általános középiskola dísztermében dr. Kocka István, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának vezetője nyitotta meg a versenyt majd az iskola termében a késő délutáni órákig folyt a vetélkedés a hat korcsoport résztvevői között. A költészet és próza ifjú előadóin, az Ifjúsági Alkotóverseny járási fordulóinak győztesein kívül részt vettek a CSEMADOK meghívott szavaiéi is. A hazánk magyarlakta vidékeiről összesereglett szavalók tanúbizonyságot tettek arról, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva növekedett a versolvasók, verskedvelők és szavalók száma. Különösen örvendetes ez a tény az ötödik és hatodik korcsoportban, ahol nem tanulók, hanem munkások és parasztok, felnőtt CSEMADOK- tagok versenyeztek egymással, örvendetes tényként kell elkönyvelnünk azt is. hogy a szavalók által kiválasztott és előadott versek — csaknem kizárólag hazai magyar költők írásai — túlnyomó részben a mához szóltak, mai életünk problémáit szólaltatták meg. Ebben az elismerés elsősorban tanítóinkat illeti. Ennek tudatában a rendezőbizottság meg is hívta a harmadfokú iskolák irodalomszakos tanárait, sajnos, nem jelentek meg mindnyájan. A hivatalos eredményhirdetés után szombaton este a Szlovák Írók Szövetségének magyar tagozata „Ez a te hazád“ címmel irodalmi estet rendezett a komáromi Magyar Területi Színházban, ahol a szavalóverseny részvevőinek és a komáromi közönségnek alkalma nyílott közelebbről is megismernie a csehszlovákiai magyar írókat és költőket. Az irodalmi esten, amelyen Dobos László, az Irodalmi Szemle főszerkesztője mondott bevezetőt, hazai íróink közül megjelent Bábi Tibor, Dénes György, Csontos Vilmos, Gály Olga. Gyurcsó István, Kulcsár Tibor, Dávid Teréz, Lovicsek Béla, Mács József Ordódy Katalin, Szabó Béla és Szőke József. A szavalóverseny részvevőin kívül Nagy Jenő, Fukári Valéria és Csikmák Imre, a rádió előadói mutattak be néhány verset és novellát a megjelent írók alkotásaiból. Vasárnap délelőtt a színház épületében ünnepi akadémiára került sor. Dr. Szabó Rezsőnek, a CSEMADOK központi vezető titkárának ünnepi beszéde után a szavalóverseny győztesei bemutatkoztak a nagyközönségnek. A modern színpadtechnika eszközeit is felhasználó, tartalmas és színvonalas akadémiát Szuchy Emil rendezte. Utána sor került a díjak kiosztására, melyeket dr. Szabó Rezső adott át a győzteseknek. Nem lenne teljes a felsorolás, ha nem említenénk meg a kétnapos verseny jó előkészítését, szervezettségét, zavartalan lefolyását. Mindez elsősorban Staudt Hona elvtársnő, a Népművelési Intézet dolgozójának érdeme. Nagy része van ebben a komáromi iskola tanárainak és szülői tanácsának is, amely önfeláldozó munkával segített a rendezőbizottságnak. Reméljük, a következő években rendezett szavalóversenyek szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy méltó örökösei és továbbfejlesztői legyünk Komárom nagymúltú irodalmi hagyományainak. (-kuti-) FELHÍVÁS!!! Felhívjuk mindazoknak a figyelmét, akik az 1950/51. isk. évben a Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban nyilvánosan vagy magánúton érettségiztek, hogy az első tízéves találkozó sikeres megszervezése céljából mielőbb közöljék saját, és ha ismerik volt osztálytársaik pontos címét Veszelovszky Gáborral: Komárno, Hviezdoslavova 5. A RENDEZŐ BIZOTTSÁG Janko Král (1822-1876) A szlovák irodalom egyik# legforradalmibb alak-# ja. Költészete élet-# hűen visszatükrözi a szlovák # népnek a múlt század elején# megnyilvánult hangulatát.# Janko Král a szlovák roman- # ticizmus neves képviselője,# a szlovák realisztikus iroda-# lom megalapítója. # Verselésének nyelvezete# éppúgy, mint alakja népies,,? a szlovák nép lelkületéhez # közelálló. Jóllehet költésze-# t.ében a nép költészetét utá-# nozza, összetételükben köl-J teményei szerkezetileg, ala-# kilag és tartalmilag mégis # bonyolultak. Vonatkozik ez# dalaira, balladáira, dialógu-# saira egyaránt. Balladái,# amelyek a nép mentalitású-# hói és etikájából nőttek ki,# mégsem egyszerű népi bal-# ládák. Král volt a szlovák# romantikus ballada első al-# kotója és ma is még annak# egyik legnagyobb képviselő-# jeként szerepel. Úttörője# volt a realisztikus irodalom-# nak. Nyelvezete olyan, mint-# ha a nép ajkáról szólna.# Élőnyelv, népies hasonlatok-# kai és fordulatokkal, egyszer# kemény, másszor túlfinom. # Janko Král forradalmárt volt, amiért Štúr és barátai# kifogásolták költészetét, sőt# , .fantasztának", „háborgó# lelkűnek“ és „különös em-# •bőrnek" nevezték. # Költészete ugyanolyan# volt, mint élete. Az 1848—# 1949-es forradalmi időkben# Budapesten tartózkodott,# ahol meggyőződhetett arról# hogy a magyar és a szlovák? nép érdekei azonosak. Arról? is meggyőződhetett, hogy? a szlovák és a magyar nép? között nincsen nemzetiségi? acsarkodás, az ellentétet? .csupán a két nemzet vezető? burzsoá körei szítják. Közös# volt a cél, de közös volt az ? ellenség is: a feudális arisz-# tokrácia és a jólétben süt-# kérező burzsoázia. Előre lát-# ta a szociális kérdések mdg-# oldásának fontosságát akkor,# amikor mások félremagya-# rázták és félreértették a# népek barátságát. # A kitüntetett színház Az eperjesi Ukrán Nemzeti Színházat kitüntették. Ezt olvastuk az újságokban, hallottuk a rádióban. Tudomásul vettük és — elfelejtettük. Pedig ez a hír megérdemli, hogy részletesebben foglalkozzunk vele, A masaryki köztársaság nyomora, reménytelensége talán az ország egyik részén sem volt olyan súlyos, olyan tömör, mint éppen a keleti részeken. Köztünk élő ukrán néptársaink csak megvetésben részesültek, testi és szellemi nyomorukkal senki nem törődött. A felszabadulás után, 1946. március 2-án az Ukráh Nemzeti Színház megnyitotta kapuit és 1961. május 1-én, tizenöt esztendei munka jutalmaként kormánykitüntetésben részesült. A tényeket így kell csoportosítani. mert egyedül a tények hatnak bizonyító erővel. A múltba nézők (még akadnak), a retrográri szemlélet hívei, a szocializmus gúnyolói, a kishitűek, a kétkedők, a látni nem tudók vagy nem akarók a tények előtt kénytelenek meghajolni és beismerni, hogy a szocialista Csehszlovákiában a gazdasági és politikai egyenjogúság mellett a legszélesebb kulturális lehetőségek nyíltak a nemzetiségek számára. Az iparbárók és reverendás kalandorok köztársasága megtagadta az ukránok jogát az élethez, a szocialista Csehszlovákia pedig kitünteti az Ukrán Nemzeti Színházat. Ez az analógia mindent megmutat és mindent bizonyít! A színház most készül a százhatodik bemutatóra Cach „Duchcovi viadukt“ c. színművével. Száznyolcvanöt tagja van az együttesnek, amely tizenöt év alatt mintegy nyolcszázezer nézőt lelkesített. Az együtteshez tartozik a Duklai Ukrán Népi Együttes, amely dallal és tánccal szolgálja a kultúrát. Országutak vándorai, szünet nélkül fut velük' Thalia modern szekere, az autóbusz, viszik a könnyet és a mosolyt, tanítanak és nevelnek, hirdetik az élet szépségét, a szocialista hazaszeretet igéit és legnagyobb jutalmuk, amikor előadás végén felviharzik a taps. Komédiások. Igen. A szó legnemesebb értelmében, mert az igazi, a művészi, a vérbő komédiázás hozzá tartozik az élet szépségéhez. A gárda, amely 1946-ban elkezdte a munkát, már megöregedett, elszéledt, de ma is ott találjuk a színházban Korba Józsefet, Simkó Miklóst, Jakub Máriát és az örökké égő, alkotó feszültséggel telített rendezőt Felbaba elvtársat. Délelőtt volt, amikor bementem a próbákra. Kint az utcákon autók rohantak, gyermekek játszadoztak a tereken, őszhajú nyugdíjasok szemlélték a virágágyakban pompázó virágokat és a színpadon csasztucskát énekeltek. „Rus abo šarišan take kamaraci, jeden za druhého i život utraci “ Az Ukrán Nemzeti Színházat kitüntették. Rövid hír. De amit mond, amit bizonyít, az a szocialista eszme megdönthetetlen, letagadhatatlan igazsága! Egy kiállításról I. Weiner-Kral: Hegyalja A CSKP nagy évfordulója alkalmából Bratislavában a Szlovák Nemzet- Galéria termeiben a Proletár művészettől a szocialista művészetig címen e napokban kiállítás nyílt meg. amely felsorakoztatja a legtehetségesebb szlovákiai festőművészek alkotásait. A kiállított képek művészi eszközökkel a párt harcát ecsetelik. Megrendítő színekkel elénk vetítik a nyomor, az éhség képeit. Megtaláljuk az idősebb mesterek, mint Dominik Skutecký, Konštantín Bauer, Gustav Mailý, Janko Alexy és Angyal Géza képeit. A fiatalabb festőnemzedék képviselő' közül Štefan Bednár, Jár. Želibský, Eugen Nevan képei már azokhoz az alkotásokhoz tartoznak, amelyek a felszabadulás új légkörében születtek, és kifejezésre juttatják a háborús élményeket. Megtaláljuk azt a fiatalabb festőgárdát is. mely a háború és fasizmus sötét éveiben jelentkezett. mint Vincent Hložník, Ladislav Guderna, Orest Dubay, Alojz Klimo. Ernest Zmeták és Ervin Semian, akik mohón magukba szívták a Szlovák Nemzeti Felkelés levegőjét és az új korszak hőseit ábrázolják. A Február utáni festészet új irányzatot, a szocialista realizmus módszereit követi a képző-J. Želibský: Bányászok művészetben is. Festőink az új élet jelenségeit domborítják ki. Gazdag alkotó-folyamaton ment keresztül a legfiatalabb festőnemzedék, amely a festőművészeti fejlődés _ kétségtelenül legforradalmibb korszakát élte meg. A párt elért sikerei, az új kultúrintézmények létesítése, művészeink megváltozott társadalmi helyzete biztosítják, hogy a képzőművészet kövei a forrongó, átalakuló és épül űj korszakot, melynek távlaté már megnyíltak. A kiállítás teljesíti küldeté sét, bemutatja a festőművésze fő irányzatait és a legkiválób egyéniségek hozzájárulását ha zánk nagy történelmi korszaké nate művészi megörökítéséhez.
